1944 augusztus 29. -én Horthy új kormányt állított fel annak érdekében, hogy előkészítse Magyarország háborúból való kilépését. A Sztójay-kabinet helyébe Lakatos Géza vezetésével alakított új kormányt. vitéz nemes csíkszentsimoni Lakatos Géza De ki is volt Lakatos Géza? Lakatos 1910-ben végzett a Ludovika Akadémián, ahol hadnaggyá avatták. Szolgált a budapesti I. honvéd gyalogezrednél, majd a linzi gyalogezrednél. 1914-ben felvételt nyert a bécsi Hadiiskolába, amely azonban az I. világháború kitörésekor megszűnt. Ezután az orosz frontra vezényelték, majd 1915 decemberétől 1916 novemberéig a közös hadsereg egyik dandárjának vezérkari tisztjeként tevékenykedett. 1917–18-ban az olasz fronton harcolt, a Tanácsköztársaság idején, 1919 májusában a Vörös Hadsereg gödöllői főparancsnokságán szolgált, majd csatlakozott Horthy Miklós „nemzeti hadseregéhez”. 1921-ben, a Hadiakadémia elvégzése után, a Ludovika Akadémián tanított harcászatot és hadseregszervezést. 1923-tól a Vezérkari Főnökség hírszerző és felderítő osztályán dolgozott. 1925-ben vitézzé avatták, 1928-tól a prágai követségen katonai attasé lett. 1934-ben ezredparancsnok, 1935-ben vezérkari főnök, majd 1939-ben tábornok, 1941-ben altábornagy, 1943-ban pedig vezérezredes lett. Horthy a honvédség főparancsnokává akarta kinevezni, de a tisztséget végül nem hozták létre. A németbarát Sztójay-kormány leváltását követően, 1944. augusztus 29-én Horthy Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnökké, titkos feladatként rábízva a háborúból való kilépés és a fegyverszünet előkészítését. Kormányában leváltották a deportálásokért felelős államtitkárokat és eltávolították a szélsőjobboldali politikusokat, ugyanakkor német ügynökök is helyet kaptak benne, akik mindent tudtak a kiugrási tervekről. 1944 októberének elején a németek közölték: Hitler Szálasi Ferencet kívánja miniszterelnökként látni Magyarország élén. Az október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után Lakatos német fogságba került. 1945. január 2-án letartóztatták és a sopronkőhidai börtönbe zárták, majd január 28-án szabadon engedték, de Sopronba internálták. A szovjet bevonulás után, 1945 áprilisában Kiskőrösre vitték, ahol sorozatos kihallgatásoknak vetették alá. 1946 januárjában helyezték szabadlábra, több népbírósági perben is tanúként szerepelt. 1949-ben megfosztották nyugdíjától, elvették földbirtokát is, így kénytelen volt Budapestre költözni, ahol könyvillusztrálásból és selyemkendőfestésből tartotta fenn családját. The grave of Geza Lakatos (Photo by Jim Nelson) 1965-ben, a magyar hatóságok engedélyével, elutazhatott Ausztráliába lányához, aki 1957 óta ott élt. Két évvel később, 1967-ben halt meg. (szerző: v.Ba benyecz Attila)

A történelem gyakran nemcsak évszámokból és csatákból áll, hanem emberek öröméből és fájdalmából is. A második bécsi döntés 1940-ben egy olyan pillanat volt, amely egyszerre hozott ujjongást és keserűséget, attól függően, hogy ki melyik oldalon állt. Érdemes felidézni, hogyan élte meg ezt a korszakot Magyarország, Románia és maga Erdély lakossága. 1940. augusztus 30. - Észak-Erdély visszatért A döntés háttere 1940 augusztusában a bécsi Belvedere-palotában született meg a döntés: Észak-Erdély visszakerül Magyarországhoz. A terület nagysága 43 ezer négyzetkilométer volt, mintegy 2,1 millió lakossal, akik közül 51,4% magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Románia ekkor már több területi veszteségen is túl volt: Besszarábiát és Észak-Bukovinát át kellett adnia a Szovjetuniónak, Dél-Dobrudzsát pedig Bulgáriának. Erdély esetében azonban hajthatatlan maradt. A vitát végül Németország és Olaszország döntötte el – nem érzelmi alapon, hanem stratégiai érdekből. A Ploiești környéki olajmezők létfontosságúak voltak a német háborús gépezet számára, így egy román–magyar háború kitörése számukra elfogadhatatlan kockázatot jelentett. Ezért született meg a magyaroknak kedvező határozat. Ünnep és félelem egyszerre Magyarországon óriási lelkesedés követte az eseményt. A bevonuló honvédeket virágeső és ünneplő tömeg várta, a sajtó győzelemként tálalta a döntést, sokan pedig úgy érezték, végre igazság történt Trianon után. Horthy Miklós Szatmárnémetiben 1940 Ugyanakkor a másik oldalon egészen más hangulat uralkodott. Erdély román lakossága félelemmel és bizonytalansággal nézett a jövőbe. Sokan attól tartottak, elveszítik otthonukat, jogaikat vagy megélhetésüket. Így a második bécsi döntés két nép számára két teljesen eltérő jelentéssel bírt: az egyiknek a visszatérés öröme, a másiknak az újabb területi veszteség fájdalma. Egy rövid epizód a történelemben Bár a döntés Magyarország számára hatalmas eredménynek tűnt, nem bizonyult tartósnak. A II. világháború végkimenetele mindent felülírt: 1944 őszén Észak-Erdély ismét Romániához került, és a bécsi döntés érvényét vesztette. Keleti Újság 1940 augusztus 21. Mit üzen nekünk ma? A második bécsi döntés története arra emlékeztet, hogy a térképen meghúzott vonalak mögött mindig emberek élete áll. Ami az egyik oldalnak diadal, a másiknak tragédia lehet. És bár a politikai döntések gyakran nagyhatalmi érdekek mentén születnek, a következményeket mindig a hétköznapi emberek érzik meg először. (szerző: v. Babenyecz Attila)

Augusztus 20. – az egyik legősibb és legmélyebb tartalmú ünnepünk. Nem csupán a magyar államiság születésének, de egy nagyformátumú ember, Szent István király életművének is emléknapja. Egy olyan uralkodóé, aki nemcsak koronát kapott, hanem nemzetet alkotott. Minden évben megállunk ezen a napon: kenyérrel a kézben, zászló alatt, tűzijáték fényében vagy templomi harangszó mellett. De talán ritkán tesszük fel a kérdést: mit is ünneplünk valójában? És ki is volt valójában Szent István király? Szent István szobra a Budai Várban Lépjünk most túl a díszleteken, és merüljünk el mélyebben – olyan kevéssé ismert, de lenyűgöző részletek mentén, amelyek közelebb visznek István valódi örökségéhez, és talán önmagunkhoz is. A kezdetek: Vajkból István 1. Szent István születési neve Vajk volt – egy ősi, valószínűleg török eredetű név, amely „vezért” vagy „hőst” jelenthetett. A „keresztény újjászületés” jegyében vette fel az „István” nevet (Stephenus), utalva az első keresztény vértanúra. Vajk megkeresztelése (Benczúr Gyula festménye) 2. A megkoronázása dátuma máig nem biztos – vagy 1000. december 25., vagy 1001. január 1. A dátum szimbolikája mindkét esetben jelentős: karácsony a Megváltó születése, újév az új kezdet. 3. A koronát talán nem is a pápa küldte – bár a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa koronája érkezett Rómából, valószínűbb, hogy III. Ottó német-római császár közvetítésével jött. Diplomáciai mesterfogás volt ez István részéről, egyensúlyozva kelet és nyugat, pápa és császár között. 4. A korona, amit ma Szent Koronaként tisztelünk, jóval későbbi – valójában két külön részből (görög és latin elemekből) áll, és a 12. század környékén nyerte el mai formáját. Tehát István valószínűleg soha nem viselte ezt a koronát. Szent István szobra Vér és törvény – az állam megszületése 5. Az államalapítás nem volt vértelen – Koppány felnégyelése, Gyula legyőzése, Ajtony leverése: ezek mind olyan belső harcok voltak, amelyek István hatalmának megszilárdítását szolgálták. Az új rend csak a régi szétzúzásával valósulhatott meg. 6. Koppány feldarabolt testét az ország négy sarkába küldte szét – Veszprém, Győr, Erdély és Esztergom kapott egy-egy testrészt. Ez ma szinte felfoghatatlan, de akkor politikai üzenet volt: a keresztény állam rendje mindenkire kiterjed. Koppány feldarabolt testét az ország négy sarkába küldte szét 7. Az ország megyékre osztása István találmánya volt – a vármegyerendszer, amely több mint 900 évig működött, István alatt született. Ez volt a modern közigazgatás egyik legkorábbi példája Európában. 8. Az első törvénykönyvek – István két kódexet is alkotott, amelyek lefektették a keresztény rend alapjait: a vasárnapi munkaszünetet, a templomépítési kötelezettséget, a tized fizetését, és a pogány szokások tilalmát. Szent István kódex Király, szent, örökségalkotó 9. A felesége, Bajor Gizella, kulcsszereplő volt – nemcsak királynéként, hanem valódi államalapító társként működött. Kolostorokat alapított, hittérítő papokat hozatott, és a legenda szerint maga hímzett miseruhát az egyháznak. 10. Az „Intelmek” című műve egyedülálló az európai irodalomban – fiának, Imre hercegnek írta, benne ma is érvényes tanításokkal: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.” Korai keresztény humanizmus, tolerancia és bölcsesség. 11. Imre herceg tragikus halála – egy vadászbaleset vetett véget a trónörökös életének. István ekkor, minden emberi lehetőség elfogyta után, országát Szűz Máriának ajánlotta fel. Ezt az aktust a magyar nép azóta is úgy őrzi, mint a nemzet lelki gyökerét. 12. 1083-ban Istvánt szentté avatták – a sírja megnyitásakor épen találták a jobb kezét, amely azóta „Szent Jobb” néven az egyik legbecsesebb ereklyénk. A kéz évszázadokig rejtegetve volt, később került vissza Magyarországra. Szent István jobb keze - "A szent jobb" 13. A Szent Jobb hosszú kalandos utat járt be – a török hódoltság idején a raguzai domonkosok őrizték, majd a Habsburgok vásárolták vissza. Ma a budapesti Szent István-bazilikában látható. 14. A szentté avatás dátuma – augusztus 20. – nem volt mindig ünnep – évszázadokig más napokon is megemlékeztek róla, majd a 18. században rögzült augusztus 20., de 1949-ben a kommunista hatalom „új kenyér ünnepévé” próbálta átkeretezni. 15. A Szent István-napi körmenet régi hagyomány – már a középkorban tartottak látványos vallási felvonulásokat ezen a napon. A 20. században betiltották, de ma ismét évről évre megrendezik Budapesten. 16. István halála után 70 évig instabil volt az ország – pogánylázadások, trónviszályok, német és bizánci beavatkozás: az államalapítás nem zárta le a viharos évszázadot, csak keretet adott annak irányába. Szent István sírhelye a Szűz Mária-bazilika romjai között Miért fontos ma Szent István öröksége? Szent István döntése – hogy népét a kereszténység, a jogrend és az európai kapcsolódás útjára vezeti – nemcsak történelmi tett, hanem értékválasztás is volt. Ma, amikor a világ újra értékek nélküli sodródásba került, és Európa lelki alapjai meginogni látszanak, különösen fontos újraolvasni és újraértelmezni az ő üzenetét. Ma is látjuk, ahogyan: - A keresztény közösségeket világszerte üldözik, - A keresztény értékeket kigúnyolják vagy semmibe veszik, - A család, a hit és a nemzet fogalmai támadás alatt állnak, - Az identitásunkat megkérdőjelezik, feloldani próbálják egy gyökértelen világban. Ebben a történelmi pillanatban különösen fontos visszanyúlni Szent István örökségéhez: a hűséghez, a hithez és a felelősséghez. Nemcsak megőrizni, amit ránk hagyott, hanem élő valósággá tenni mindennapi döntéseinkben, közösségi létünkben, nemzeti önazonosságunkban. Augusztus 20. nem csupán a múlt ünnepe – hanem a jövő záloga. Szent István ma is arra hív: legyünk méltók a múltunkhoz, és felelősek a jövőnkért! Isten éltessen Magyarország!

Anyanyelvünk az egyik legkülönlegesebb a világon az élő nyelvek közül. És ezt nem mi állítjuk, hanem a legnagyobb nyelvtudósok egyöntetűen. Pár évvel ezelőtt a francia Sorbonne Egyetem kutatást folytatott arról, hogy melyik nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-alapszavakból, vagyis etimonokból. Az eredmény elég meglepő: a mai angol nyelv 4% etimont, a latin 5%-ot, a héber 5%-ot, a csendes-óceáni nyelvek 7%-ot, az indiai mundakhol 9%-ot, a tibeti szanszkrit 12%-őt, az őstörök, türkmén 26%-ot és a mai magyar nyelv 68% ős-etimont tartalmaz! A vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a magyar nyelv hordozza a legtöbb ősgyököt a világ összes nyelve közül. A magyar nyelv a nyelvek-fáján Miért különleges a magyar nyelv? Tényként kijelenthető, hogy a magyar nyelv különbözik az összes többi beszélt nyelvtől. Persze minden nyelv egyedi a maga nemében, de van egy dolog, ami miatt a magyar kilóg a sorból, ez pedig a nyelv írásával és kifejezésmódjával kapcsolatos. A legtöbb magyar szó pontosan úgy íródik, ahogyan kiejtjük. Ez még önmagában nem lenne különlegesség, ami viszont teljesen egyedivé teszi, az egyrészt a beszéd megdöbbentő összhangja, harmóniája, másrészt a kifejezőképességének tisztasága. Agykutatók szerint a magyar nyelv sokat megőrzött a képi gondolkodásból: szavaink módosulásai, metaforikus szóhasználatunk a bizonyíték erre. A képi gondolkodás sok tekintetben árnyaltabb, és gyorsítja a felfogást. A világon több ezer élő nyelv van. Mit jelent nekünk a nyelvünk? Létezésünk legfontosabb pillérét, szilárd alapot, amely emberségünk, családunk, népünk, kultúránk hordozója, mindent, ami magyarrá tesz bennünket. A magyar nyelv révészként él a nemzet múlt, jelen és jövő síkján. Ma mintegy 14-15 millió ember beszéli nyelvünket a Földön. Ha azt nézzük, hogy a világon hányan beszélik nyelvünket, a 12. helyen vagyunk. A kilencvenes évek adatai szerint a világegyetem 23 országában, 78 egyetemen oktatták a magyar nyelvet. A magyar nyelv mélylélektani felfedezések gazdag táptalaja, az emberi lélek működési rendjének leképezése. Szerelem, védelem, kegyelem, félelem és gyötrelem, vonzalom, szorgalom, fájdalom és vigalom: a több mint nyolvcvan „elem” és „alom” végű magyar szó hiánytalanul visszaadja azt, hogy mi van bennünk. Nyelvek - családfa Az angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring „Poetry of Magyar” című verseskötetének előszavában ezt írta: „A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis és erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke.” Bernard Show, a híres angol író pedig ezt: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.” Juhász Ferenc költő azt vallotta: „A magyar nyelv létem, jövőm és reményem.” A Magyarban, ez nyelvtanilag egy helyes mondat Lénárd Sándor író, aki Dél- Amerikában élt és írt magyarul, azt mondta: „ A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer, aki játszani akar rajta, minden nap gyakorolnia kell.” „Éneklő, pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A Csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép szavak legyenek belőlük” – ezeket a meleg, szép szavakat Krúdy Gyula írta egy helyütt. Legyünk büszkék magyar anyanyelvünkre! (Forrás: internet)

Sokszor szóba került a médiában elsősorban 2007-2009 közötti időszakban a Magyar Gárda mozgalma. Azonban talán kevesen tudják, hogy nem ez volt az első ilyen jellegű alakulat (gárda) az országban. Ismertebb magyarországi gárdák: 1919 - Vörös Gárda (Lenin-fiúk) 1919–1920 - Prónay-különítmény (Fehérterror) 1919–1921 - Rongyos Gárda (1. hullám) 1921–1945 - Levente Mozgalom 1930-as évek - Turul Szövetség / Egyetemi Gárdák 1938–1939 - Rongyos Gárda (2. hullám) 1944–1945 - Nyilaskeresztes Párt fegyveres alakulatai 1956 október - Nemzeti Gárda (1956) 1957–1989 - Munkásőrség 1990-es évek - Nemzeti Őrsereg 2000 – Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) 2007–2009 - Magyar Gárda Mozgalom 2009–2012 - Új Magyar Gárda 2010–2012 - Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület 2010 – Betyársereg 2011 - Véderő 2014 – Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) A történelem során számos honvédő gárda alakult. Ezek közül az egyik leghősiesebb gárdára a Rongyos Gárdára emlékezünk. Történelmi háttér: Trianon és a nyugati határvidék sorsa 1920.június 4-én a trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elvesztette területének több mint kétharmadát, és több mint hárommillió magyar került idegen állam fennhatósága alá. A nyugati határvidéken – különösen Sopron, Kőszeg és környéke – Ausztria kapott volna át több, többségében magyar lakta községet, sőt, Sopront is. A magyar lakosság ezt mélységes felháborodással fogadta. Bár a magyar kormány diplomáciai eszközökkel próbált tiltakozni, 1921 nyarán világossá vált, hogy a döntés végrehajtását osztrák fegyveres erőkkel támogatják meg. Ebben a helyzetben jelent meg a történelem színpadán a Rongyos Gárda. A Rongyos Gárda megalakulása – a nemzet önvédelme A Rongyos Gárda nem hivatalos katonai egységként jött létre. Főként volt katonákból, első világháborús hősökből, egyetemistákból, földművesekből, leventékből és nemzeti elkötelezettségű polgárokból állt. Nevüket onnan kapták, hogy felszerelésük kopott, „rongyos” volt – de szívükben és akaratukban ércnél szilárdabbak voltak. A mozgalmat többek között Prónay Pál, Ostenburg-Moravek Gyula, Friedrich István, valamint egy sor elkötelezett helyi vezető irányította. A gárdisták saját költségen, sokszor élelmezés és pihenés nélkül vállalták a szolgálatot, azzal a jelszóval, hogy „a hazáért mindent, magunkért semmit.” A Rongyos Gárda Harci események – a magyar gerillaharc diadala Agfalvi összecsapás (1921. augusztus 28.) Ez tekinthető a fegyveres harc kezdetének. A Rongyos Gárda kis létszámú csoportjai egy előrenyomuló osztrák csendőralakulatot állítottak meg Agfalva mellett. A tűzharcban négy gárdista is életét vesztette, de az osztrák erők visszavonultak. A győzelem hatására megindult a helyi lakosság lelkes támogatása, sokan élelemmel, fegyverrel, lovakkal segítették a Rongyosokat. A Pinkafői vonal visszafoglalása A Rongyos Gárda egyes egységei Pinkafő térségében elfoglaltak egy osztrák híradóbázist, és elvágták a térség kommunikációját. A támadást egy háromfős különítmény hajtotta végre sötétedés után, csendben hatolva be az objektumba. A rádióállomás felrobbantása után sikeresen visszavonultak, nyom nélkül. Szentmargitbánya – kézitusában vívott győzelem Szeptember elején a Rongyos Gárda egy osztrák különítményt vert vissza Szentmargitbányánál, kézitusában. A harc heves volt – többen megsebesültek, de a települést visszafoglalták. Az osztrák katonák fegyvereit zsákmányolták, és azokat később saját soraikban használták fel. Sopron védelme és a népszavazás előkészítése Sopron védelmét különösen fontosnak tekintették. A város körüli falvakat, községeket megerősítették. A harcok nyomán az antant végül beleegyezett a népszavazás kiírásába, amelyre 1921. december 14–16. között került sor. A lakosság 65%-a Magyarország mellett döntött. A Rongyos Gárda Kirívó hőstettek – névtelen hősök emlékezete • Papp István, 16 éves segédtanító, önként jelentkezett felderítőnek. Egy éjszakai járőrözés során elfogott egy osztrák őrjáratot, és visszahozta őket fogolyként. Később hősi halált halt, amikor aknára lépett. • Márkus Gyula, első világháborús százados, saját családi birtokán állított fel hadikórházat, és sebesülteket ápolt. Visszautasította az állami kártérítést, mondván: „A haza orvoslásához nem jár számla.” • Ismeretlen nővér, akit csak „Rózsika nővérként” emlegettek, mezítláb járt faluról falura, hogy kötözőanyagot vigyen a sebesülteknek. A helyiek szerint: „ő volt a Rongyos Gárda angyala”. Történelmi hatás és örökség A Rongyos Gárda nemcsak egy térség felszabadítását vívta ki – példát adott arra, hogy a nemzeti önvédelem erkölcsi alapokon is lehetséges, akkor is, ha a világ csendben marad. A soproni népszavazás a magyar történelem egyik legnagyobb békés sikere lett – és ezt a siker nem kis részben a Rongyos Gárda véráldozata tette lehetővé. „Ha nem lett volna Rongyos Gárda, ma Sopron sem lenne Magyarországé.” (Dr. Raffay Ernő történész) A későbbi politikai rendszerek megpróbálták elhallgatni vagy torzítani a Rongyos Gárda történetét. Ám a XXI. században újra méltó helyére kerül: a hazaszeretet, bátorság és áldozatvállalás jelképévé. Rongyos Gárda emlékmű Zárszó A Rongyos Gárda tagjai nem kértek dicsőséget, nem követeltek rangot – csak vissza akarták adni, ami a hazáé volt. Emlékük ma is kötelez.

14 évvel ez előtt a mai napon történt az a történelmi pillanatnak tekinthető esemény, amikor a Vitézi Rendben folyó, hosszú éveken át taró viszályok enyhitésére és a Vitézi Rend egyesitésére tett kisérletet a Vitézi Rend főkapitánya vitéz gróf Molnár-Gazsó János. A jeles esemény után a következő felhivást intézte a vitézekhez. Magyar Televízió Hiradó Tisztelt Nemzetes Hölgyek, Nemzetes Urak! Mint azt már a sajtóból, vagy az alábbi linkből megtudhatták, 2011. július 29-én végre valahára megtudtuk mutatni a nagyvilágnak, hogy egységes a Vitézi Rend! Sajnos vannak még olyan Vitézi szervezetek melyek nem tértek vissza, pedig a kapu nyitva áll. Nagy örömmel és tisztelettel várjuk vissza más vitézi csoportokból vitézeinket az egységes Rendbe, mely visszatérés esetén semmilyen retorzióval nem kell számolnia senkinek sőt, mindenki megtarthatja vitézi rangját, beosztását! Tisztelt Nemzetes Hölgyek és Nemzetes Urak! Hosszú évszázadokon át szenvedtünk idegen hatalmak elnyomása alatt. Valljuk meg őszintén. Tehették ezt azért velünk magyarokkal mert megosztottságunk kiszolgálta az idegen magyarellenes hatalmakat. Nemzetünk megosztottsága a mai napig tart. Magyarország ma rendkívül nehéz időket él meg. Nekünk akik nemzetben gondolkodunk példát mutatva kell az összefogást építenünk. Nem hiszek a turáni átokban, de hiszek Magyarország feltámadásában. S ebben a nemzet építő munkában fontos szerep vár a Vitézi Rendre. A Vitézi Rend helyzete ma Magyarországon méltatlan, alapítónk vitéz nagybányai Horthy Miklós végakaratához. Kormányzó Úr egy Vitézi Rendet alapított azzal a szándékkal, hogy a Rend a Magyar Nemzet érdekeit képviselő keresztény, nemzeti erő legyen. Országunkra oly jellemző megosztottság a Vitézi Rendet is elérte. Ezt a sajnálatos megosztottságot minden vitéz bánja és hiszem, hogy minden vitéz óhaja ezt megszüntetni. Úgy hiszem az egységes Vitézi Rend hasznára válik a nemzetnek. Ezért a Vitézi Rend ágainak vezetőire nagy felelősség hárul.​ ​A Rend egységének helyre állításához és annak koordinálásához a Honvédelmi Minisztérium segítséget nyújt. A Honvédelmi Minisztérium 2011.április 19-én össze hívott egy vitézi találkozót a különböző csoportok vezetőivel. Ezen a megbeszélésén a HM kifejezte sajnálkozását a Rend megosztottsága miatt és felajánlották segítségüket az egység helyre állítása érdekében. A konferencián részt vevő csoportok: - Vitézi Rend (mely Magyarországon törvényesen bejegyezve működik vitéz Molnár-Gazsó János vezetésével) - Történelmi Vitézi Rend Egyesület (vitéz Hunyadi László vezetésével) - Vitézi Rend Kárpát-medence Kormányzósága (vitéz Vad László vezetésével) - Vitézi Rend I.C. O.C. (lovagrend) Svédországban magán személy által bejegyzett csoport).​ Elhangzott a hivatalos álláspont, mely szerint kívánatos, hogy a Rend egysége féléven belül helyre álljon és így szolgálja a Magyar Nemzet érdekeit. A találkozó második részében minden csoport vezetője elmondhatta az elképzeléseit az egység helyre állítását illetően. A Honvédelmi Minisztérium megjelent képviselői és a Vitézi Rend ágainak vezetői nyilatkozatott tettek arról, hogy a tárgyalásokat tovább folytatják. A találkozót követő pár napban megkeresés érkezett hozzám a Vitézi Rend Kárpát-medence Kormányzósága vezetője részéről. Vitéz Vad László Úrral folytatott tárgyalások eredményeként a Vitézi Rend és a Vitézi Rend kárpát-medencei Tartománya egyesül. Az erről szóló dokumentum aláírása 2011. júliusban megtörténik. Napokban történt tárgyalások eredményeként - Vitézi Rendhez csatlakozik a Horthy Miklós Vitézi Rend Alapítvány - vitéz Ajtós József László , vitéz Sándor Ervin és dr. vitéz Erdős Tamás vezetésével. Tiszta szívből köszöntök minden vitézt akik felismerték, hogy a Vitézi Rend megosztottsága idegen érdekeket szolgál és ezt belátva a Rend egységén dolgozva a Vitézi Rend tagjaiként végzik tovább vitézi munkájukat. A Vitézi Rend őszinte magyar barátsággal vár minden vitézt soraiba. Az egység megteremtése érdekében tárgyaláson vettem részt vitéz Habsburg József Árpád nemzetes úrral. Sajnálatos módon álláspontjuk merevségét megőrizték, mely szerint csak az tekinthető vitéznek akit ő maga vagy elődje avatott vitézzé. El nem ismernek más rendi ágakat és úgy gondolják minden csoportnak lehetőség van a hozzájuk való visszatéréshez. Tisztelt vitézek! Az alapítónk végakaratát ismerve ajánlatukat elutasítottam. A Vitézi Rend Magyarországon működő katonai rend. Alapítónk vitéz nagybányai Horthy Miklós végakaratának megfelelően működünk és mi itthon szolgáljuk hazánkat, védjük magyar érdekeinket. Tárgyaláson elhangzott javaslatunkat továbbra is tartjuk és reméljük a Rend egysége érdekében egyesülhetünk. A Történelmi Vitézi Rend Egyesület vezetőjével vitéz Hunyadi László nemzetes úrral több megbeszélésen is részt vettem . Megállapítottuk, hogy a megosztottság nem szolgálja a Rend és Nemzetünk érdekeit. Úgy gondolom a tárgyalásokat az egyesülés reményében folytatnunk kell. Megállapodtunk abban, hogy a Vitézi Rend és a Történelmi Vitézi Rend Egyesület főszéktartói közösen dolgoznak az azonos felvételi szabályzaton. Megemlékezéseken ahol ezt a körülmények lehetővé teszik közösen jelenünk meg. Az elkövetkező időkben szorgalmazzuk, hogy tagjaink közös rendezvényeken vegyenek részt. Úgy hiszem minden vitézi csoportban függetlenül attól, hogy ki avatta őket- derék magyar emberek vannak. Remélem , hogy a vitézekhez nem méltó torzsalkodásoknak vége szakad! Kérek minden Magyarországon és külföldön élő vitézt, hogy hazája sorsára tekintve a vitézi Rend egységére törekedjen. Tegyék félre valós vagy vélt sérelmeiket. Nemzetünk és szeretett Rendünk léte a tét. Tanuljunk a múlt hibáiból! Hiszem, hogy nem a történelem szeszélyének köszönhetően élnek még magyarok és köztük vitézek. Istennek terve van a magyarokkal és velünk vitézekkel! Isten áldja Magyarországot és a Vitézi Rendet! ​ vitéz Molnár-Gazsó János főkapitány s.k.

Abból az alkalomból, hogy reményeink szerint hamarosan az Egyesült Királyságban élő Magyarok is büszkélkedhetnek majd a magyar Szent Korona egy ritka finomsággal kidolgozott hitelesitett másolatával, íme néhány érdekesség, amit talán még nem mindenki ismer. A magyar Szent Korona Felhivásunkról az alábbi linre kattintva olvashat bővebben: https://www.vitezirend.co.uk/hireink/felhivas---szent-korona-az-egyesult-kiralysagban Tudta e hogy (?) ... 1.Beavató szerepe volt A Szent Koronát a magyar uralkodók hivatalos felszentelésére használták, nem viselték mindennapi teendőik közben, és családi, magánéleti alkalmakkor sem hordták. Csupán a királlyá avatás szertartásának volt része. A magyar Szent Korona 2.Két különálló rész alkotja A korona egy alsó (görög eredetű) és egy felső (latin típusú) részből áll. Az alsó részt díszes abroncs alkotja, míg a felső, aranyból készült pántokon drágakövek sorakoznak. A tetején lévő kereszt valószínűleg csak a 16. században került rá. A Szent Korona eredetileg két részből állt 3.Törvényes uralkodás feltétele A hagyomány és a történeti jog szerint csak az volt törvényes magyar király, akit a Szent Koronával koronáztak meg Székesfehérváron, az esztergomi érsek által. Szent István azonban nem ott, és nem a ma ismert koronával nyerte el trónját. A koronázások helyszíne idővel változott: a török hódoltság miatt Pozsony, Sopron és később Buda is helyet adott ilyen eseményeknek. Az utolsó koronázásra 1916-ban, Budapesten került sor. IV. Károly a koronázási dombon 1916 4.A királynék is részesültek a szertartásban A királynékat is "koronázták", de nem a fejükre tették a koronát, hanem a jobb vállukat érintették meg vele, ezzel szimbolizálva a király melletti szerepüket az államvezetésben. A II. Mátyás által a koronázási ékszerek számára készíttetett vasláda 1608-ból, a Nemzeti Múzeumban 5.Többször is külföldre került Története során legalább tizenegyszer vitték ki az országból a Szent Koronát, leggyakrabban Bécsbe. A leghosszabb ideig – több mint három évtizeden át – 1572 és 1608 között volt külföldön. A Szent Korona útja 1438-1440 A Szent Korona útja Erdélyből Bécsbe 1551 A Szent Korona Bécsbe vitele 1784 6.Nyilvános bemutatás Sopronban 1622-ben Thurzó Szaniszló nádor meglepő módon Sopronban megmutatta a koronát a lakosságnak: a városháza ablakában emelte fel a tárgyat a nép előtt, miután kinyitották a koronaládát. Az 1681. december 9-e után, valószínűleg Bécsben kiadott dokumentum a Szent Korona negyedik soproni tartózkodásáról és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia királyné-koronázásáról tudósít (Forrás Országos Széchényi Könyvtár) 7.A ferde kereszt története Bár sokan úgy vélik, hogy a korona keresztje mindig is ferde volt, a legkorábbi ábrázolásokon még egyenesnek látszik. Valószínűleg 1638-ban, egy sietős koronázás előkészítésekor sérült meg, amikor a koronát tartó tokot erővel kellett felnyitni, mert nem volt meg a megfelelő kulcs. 8.Elásva a világosi fegyverletétel után 1849-ben, a szabadságharc leverése után Szemere Bertalan a koronát és a koronázási ékszereket Orsova környékén föld alá rejtette, hogy ne kerüljenek osztrák kézre. 1853-ban találták meg őket. A korona sértetlenül vészelte át az időt, de a kard erősen berozsdásodott. Orsova magyar Szent Korona kápolnája (1849-es rejtekhelye),1901-ben 9.Második világháborús menekítés 1945-ben, a háború végén az értékes relikviát Ausztriába menekítették, ahol egy benzines hordóban rejtették el. Az amerikai hadsereg találta meg, és éveken át a Kentucky állambeli Fort Knox katonai bázisán őrizte. A Magyar Néphadsereg díszalakulata nem Vance külügyminiszernek, hanem a Szent Koronának tisztelgett 10.Hazatérés Amerikából 1978 januárjában az Egyesült Államok visszaszolgáltatta a Szent Koronát Magyarországnak. Az ünnepélyes átadáskor nem a pártvezető, hanem az Országgyűlés elnöke vette át. A feltétel az volt, hogy a korona nem kerülhet más ország – például a Szovjetunió – kezébe. Az amerikai delegáció tagja volt Szent-Györgyi Albert is, aki ezzel együtt tért haza rövid időre. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter (balra), Carter elnök személyes képviselője átadja a koronát Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének a Parlament kupolatermében, 1978 A magyar Szent Korona az egyetlen létező "Szent" korona a világon. ... a béke koronája, a szeretet és a Nemzet koronája."

Van kapcsolat a két rend között? A Vitézi Rend (Order of Vitez) és a Sárkány Rend (Order of the Dragon) kapcsolata nem csupán egy szimpla történeti érdekesség, hanem a magyar kultúra és identitás szilárd alapjait képező elem. Ez a kapcsolat gazdag örökséggel bír, mely mélyen tükrözi mindkét rend múltját és a jövőbe mutató céljait. Cikkünk célja, hogy részletesen bemutassa e két rend közötti kapcsolatokat, és hogy megvizsgálja a hatásokat, amelyek egészen napjainkig is érződnek. Sárkány Rend (Order of the Dragon) A Vitézi Rend eredete és jelentősége: A Vitézi Rend a Horthy Miklós alapította 1920-ban. A Vitézi Rend alapításának célja Magyarországon a vitézséggel párosult honfi erények jutalmazása, a nagy idők legjobbjainak megtartása, és a hősök nemzetségének fennmaradásának biztosítása volt. A rend tagjai között voltak prominens katonai és társadalmi vezetők is, akik a vitézség és a hazaszeretet értékeit képviselték. Az 1940-es évekre már több mint 10.000 tagja volt, akik aktívan részt vettek a közéletben, és számos kulturális esemény szervezésében is részt vettek. A Vitézi Rend tovább él a mai magyar közéletben is, folytatva a hagyományok és értékek ápolását. A Vitézi Rend jelenlegi főkapitánya vitéz gróf Molnár-Gazsó János. A Vitézi Rend munkásságát nyomon követheti a Vitézi Rend hivatalos honlapján : www.vitezirend.com va gy az Egyesült Királyság beli törzskapitányság honlapján: www.vitezirend.co.uk a Vitézi Nagyjelvény A Sárkány Rend háttere: A Sárkány Rend története a középkorra nyúlik vissza. Luxemburgi Zsigmond magyar király és Borbála királyné alapította a király Boszniában elért hadisikerei után, egy 1408. december 12-i oklevélben, mely Albeni Ébenhardt nagyváradi püspök munkája volt. Az alapítás inspirálója a már létező Szent György Lovagrend lehetett. (forrás: wikipedia) A rend tagjai különleges tiszteletnek örvendtek, hiszen a keresztény hit védelmében harcoltak. A Sárkány Rend szimbóluma, a sárkány, nemcsak a vitézi bátorságot, hanem a hősies harcot is s zimbolizálta. A rend népszerűségének csúcsán, a 15. századra, több ezer tagja volt, akik aktívan részt vettek a korabeli hadjáratokban is. … tiszta szándékunk és törekvésünk jeléül és jelképéül, a körré görbült sárkány jelét vagyis képét, amint farkát nyaka köré tekeri és háta közepén hosszában feje és orra elejétől farka végéig fel van hasítva s a vére vesztése miatt fehér és vértelen hasíték belső széle mentén hosszában elhelyezett vörös keresztet visel, hasonlót ahhoz, amilyen vörös keresztet fehér mezőben magának a dicső György vértanúnak zászlaja alatt vitézkedők szoktak viselni, hordani és használni, mi magunk is választjuk… – Részlet a Sárkányrend alapítóleveléből. A két rend közötti kapcsolat: A Vitézi és a Sárkány Rend között szoros kapcsolat alakult ki, hiszen mindkettő a hősiesség és a hazaszeretet jegyében alakult. Sokan úgy vélik, hogy Horthy Miklósra nagy hatással volt a korabeli Sérkány Rend ideológiája, ami erősen vissza tükröződik az általa megalapitott Vitézi Rend által képviselt értékrendben és emiatt a Sárkány Rendet alapul véve, illetve annak mintájára hozta létre a Vitézi Rendet. Kulturális hatások: A Vitézi Rend és a Sárkány Rend jelentős hatással volt a magyar kultúrára, különösen a népművészetre és az irodalomra. Művészek, mint például Móricz Zsigmond és Ady Endre, merítettek inspirációt e rendek hősi mitológiájából. Emellett a rendek által képviselt értékek, mint például a bátorság és az önfeláldozás, ma is meghatározóak a magyar társadalom számára. Az állami ünnepségek, például az augusztus 20-i államalapítás ünnepe, szintén gyakran idézik fel e rendek hagyományait. Jelenlegi szerep és jelentőség: A 20. századi politikai változások ellenére a Vitézi és Sárkány Rend szerepe még ma is aktívan megfigyelhető. A Vitézi Rend például évente több mint 30 kulturális eseményt szervez, melyeken több ezer résztvevő jelenik meg. A Sárkány Rend, mely a hagyományokat ötvözi a modern világ kihívásaival, szintén fontos résztvevője a magyar kulturális életnek. Ezek a tradíciók közös örökséget és identitást biztosítanak, amelyek összekapcsolják a múltat és a jelent. A Magyar Sárkányrend jelenleg a Budapesti Fővárosi Törvényszéken „The Imperial and Royal Dragon Court and Order – Ordo Draconum, Sárkány Rend, 1408” néven van bejegyezve. Dr. v. lemhényi báró Zsigmond András , a rend nyugalmazott nagymester az Egyesült Királyságban. Jelenleg Dr. Sir Massimo Tumietto, San Marinóból, a rend nagymestere. Összegzés: A Vitézi Rend és a Sárkány Rend kapcsolata mélyen gyökerezik a magyar történetben. E rendek nem csupán a múlt hőseinek emlékét őrzik, hanem fontos üzeneteket is közvetítenek a jelen és a jövő generációi számára. Az őrzött hagyományok és közös értékek fenntartása kulcsszerepet játszik a magyar identitás megőrzésében és gazdagításában. A Vitézi Rend és a Sárkány Rend kapcsolata azt mutatja, hogy a múlt tapasztalatai nemcsak formálják a jelent, hanem irányt is adnak a jövőnek. Az elkövetkező évek során érdemes figyelemmel követni a rendek eseményeit, hogy e hagyományok a modern világ kihívásainak ellenére is tovább élhessenek. Sárkány Rend 1408 Szerző: v.Ba lázs Róbert, őrmester

Honnan származik a kettőskereszt és a hármashalom? Amikor a szlovák értelmiség egy szűk körében a XIX. század első évtizedeiben kialakult a nemzeti identitás, nemzeti szimbólumok ki alakítása is szükségessé vált. A szlovák címert Ľudovít Štúr, a formálódó szlovákság vezéralakja elvbarátaival együtt alkotta meg 1848-ban, a magyar államcímer kettőskeresztes, hármas halmos címerének heraldikailag szabályos átalakításával. Mindössze a hármashalom színét változtatták meg zöldről kékre, a szláv színeknek megfelelően. Ez a jelkép először a tervezett autonóm szlovák kerület címereként jelent meg 1861- ben, majd a Matica slovenská (Szlovák Anyácska, a szlovákok kulturális, tudományos és szépművészeti társasága) alapszabályának címlapján 1863-ban. Tévedés vagy szándékosság? A magyar címer olyan formában, ahogyan ma is használják Magyarországon 1. Ulászló magyar király (1440- 1444) pénzein tűnt fel először, ebben szerepel hármashalmon ezüst kereszt ábrázolása. Az államcímerben az ország területét láttató szemlélet később a hármashalom újszerű értelmezésében is megnyilvánult: egy portugál szerző, Anton Macedo 1687-ben a hármashalmot Magyarország három legnagyobb hegyének a jelképeként értelmezi (nem mondja meg, melyek azok), majd a XVIII. században meginduló magyar heraldikai irodalom már a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát érti a hármas hegyen. Ez a geográfiai szemlélet a szlovákokat arra a téves következtetésre juttatta, hogy a magyar címer egyik fele Szlovákiát jelképezi. Mivel a Mátra tövében fekszik néhány szlovák falu, a Tátra és a Fátra pedig szlovák nyelvterületen áll, így a három hegység behatárolta országrész Szlovákia területe. István király pajzzsal és zászlóval A hármashalom A hármashalom a Golgota, a megváltás szimbóluma is. Theophilosz császár (829-842) használta először, a XIII. századig előfordul, de először egyenlőtlen szárú háromszögek, később lépcsőfokok formájában. Magyarországon III. Béla idejében fordul elő először a kettőskereszttel együtt. III. Béla Bizáncban nevelkedett, anyja a kijevi Msztyiszlav fejedelem leánya volt, valószínűleg haláláig megmaradt az ortodoxiában. Magyarországot tehát a bizánci hatás jóval később érte el, mint a kaukázusi országokat. Az országot jelentő sumir vonalas jel, asszír ékjel és a kínai hegyet és az egyiptomi idegen országot jelentő írásjegy. III. Béla király és neje sírja a Mátyás templomban A Kettőskereszt A kettőskeresztet a szlovákok két testvér és hittérítő, Cirill (827-869) és Metód (813/815-885) kereszténységet hozó missziójának legendájával kapcsolták össze. Ez a magyarázat nem számol azzal, hogy a kettőskereszt bizánci szimbólum, és nem volt vallási jellege, a bizánci császárok korlátlan hatalmát jelentette. Így a két hittérítő aligha merészelt volna a császárok győzelmének zálogával téríteni, hiszen küldetésük nem „evilági“ célokat szolgált. "A magyar címerben a kettőskereszt megjelenése bizánci hatással is magyarázható, de akár azzal is, hogy Erdélyben, amely a Magyar Királyság része volt, a jelkép kialakulásának idejében a Gyulák kormányoztak. A "gy" hangot a magyar rovásírásban, kettőskereszttel jelölték, s így a címerben megjelenő szimbólum Erdély területét jelképezhette." Székely Magyar rovás írás Amikor 1918 után megalakult az új állam, Csehszlovákia több országrészt Csehországot, Morvaországot, Sziléziát, Szlovákiát és Kárpátalját - fogott össze egy államkeretbe. A Nemzetgyűlés Alkotmányjogi Bizottsága akkori jelentésében felhozta: „Szlovákia, amely sohasem rendelkezett önálló államisággal, szintén sohasem bírt önálló jelvénnyel és az, amit általában a bevett címertani tanítás szerint Szlovákia címerének tartanak, voltaképpen a régi Magyarhon (Uhry) jelképe, amelyet az egykori magyarhoni címerből vettek ki és csak a legutóbbi időben változtatták meg úgy, hogy az eredetileg zöldszínű három halom kék színt kapott." Mégis hogyan lett Magyar jelképből Szlovák címer? Azután, hogy a törvény által az igy módosított jelképet Szlovákia címerévé nyilvánítjuk, nincs akadálya, hogy általában ilyen jelképnek ismerjék el. Így ez a címer belekerült Csehszlovákia közép- címerébe. Amikor megalakult az első szlovák állam (1939-1945), államcímere a fentebb leírt jelkép lett, azzal a módosítással, hogy gótikus címerpajzsot használtak. A második világháború után még 1960-ig érvényben volt, de azután más, szocialista" címert alkalmaztak 1990-ig. A Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság (1990-92) címerébe újra a korábbi címer került be, amely az 1993. január 1-jén megalakult önálló Szlovák Köztársaság jelképévé is vált. (forrás: 1. Nagy Magyarország: Szabó Gábor, 2. Püspöki Nagy Péter: A magyar címer pályatársai: A cseh(szlovák) és a lengyel államcimer. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989. 158. p., 3. Királyok könyve. Officina Nova, Bp., 1993. 77. p., 4. Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Gondolat, Bp., 1983, 78-80. p., 5. Niederhauser Emil: A mai szlovák állami cimer bizánci gyökerei. In: Klió. 3. sz. 2000., 6. Balassa Zoltán: A szlovákok igaz története. In: Hitel. 20. évf. 3. sz. 2007, 98, p., 7. SZékely György: A kettős kereszt útja Bizáncból a latin Európába. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989. In: Ivánfi 1XVI., 8. Balassa: i, m. 99. p., 9. Balassa: 1. m. 99. p.)

Szakadások és egyesülések a Vitézi Rendben   A Vitézi Rend alapítójának vitéz nagybányai Horthy Miklós tekinthető, aki a szervezet első vezetője is volt, mint főkapitány.   A Vitézi Rend hivatalos álláspontja alapján Horthynak Szegeden, a Károlyi féle ellenforradalmi kormányban betöltött hadügyminisztersége idején alakult ki az a gondolata, hogy Magyarországnak szüksége van egy, az első világháborús frontharcosok legjobbjait összefogó szervezetre.   A szervezet megalapítására Horthynak végül csak az 1920. március 1-én végbement kormányzóvá választását követően nyílt lehetősége, azonban ekkora már elképzelése széles körökben ismert volt. Az alapítás jogi alapját a 6.650/1920. M.E. számú rendelet teremtette meg, melyet a 1920. XXXVI. tc. erősített meg.   A szervezet Magyarországon a világháború utolsó évéig, 1945-ig működött. 1945. február 23-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány szovjet nyomásra feloszlatta a Vitézi Rendet.   Ezt követően került sor az Országos Vitézi Szék Felszámoló Bizottság felállítására, mely vitéz Pongrácz Pál vezérőrnagy irányítása alatt kezdte el működését.   E szervezetnek a Vitézi Rend felszámolásának előkészítése, majd felszámolása volt a feladata. Végül az 1947. évi IV. törvény vet véget a törvényes működés alapjainak a Vitézi Rend esetében, mely 1948-ban kerül elfogadásara.   A második világháborút követően számos vitéz, köztük Horthy Miklós is nyugati emigrációban lelt új lakhelyre, azonban éveken át nem kezdődött meg a Vitézi Rend újra szervezése.   Az első újra szerveződési folyamat vitéz kisbarnaki Farkas Ferenchez köthető az 1950-es évek elején, azonban ezeket Horthy leállította és a Vitézi Rend emigrációban történő újra szervezését megtiltotta. Csak vitézi bajtársi összejöveteleket engedélyezett.   1956-ban Horthy kinevezte vitéz Sónyi Hugót főkapitány helyettessé, azonban más lépések nem történtek.   Ebből adódóan a vitézi élet konkrét formájára nem volt lehetőség. Horthy 1957-es halálát követően élénkült fel az újra szervezés vágya, melynek élére Farkas Ferenc és vitéz Justhy Emil álltak. A folyamat végén 1960-ban, Regensburgban alakult újjá a Vitézi Rend, melynek főkapitányává vitéz Habsburg-Lotaringiai József főherceget választották.   Ebből adódóan a Vitézi Rend emigrációban aktivitása 1960-tól számítható.   József főherceg nem sokáig élvezhette főkapitányi tisztségét, mivel 1962-ben elhunyt. Őt Farkas Ferenc követte a főkapitányi tisztségben, aki korára való tekintettel 1977-ben mondott le a tisztségről (1980-ban halt meg). A lemondást követően a Vitézi Szék József főherceg unokáját, vitéz HabsburgLotaringiai József Árpádot választotta főkapitánnyá. József Árpád volt e választás hatására a Vitézi Rend emigrációs fejezetének utolsó főkapitánya.   Magyarország az 1989-es rendszerváltásnak köszönhetően fokozatosan felszabadult a Szovjetunió megszállása alól.   Ennek hatására a Vitézi Rend is elkezdte a tapogatódzást a hazatelepülés reményében.   A hazaköltözési folyamat egyik fő momentumára 1991. augusztus 19-én került sor, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a Vitézi Rend delegációját és egy több órás egyeztetést folytatott velük.   A Vitézi Rend delegációja 1991 E megbeszélésen fektették le a Vitézi Rend hazatelepülésének feltételeit. A megbeszélést követő fél éven belül a Fővárosi Bíróság 1992. február 3-án kelt 6.Pk .68.060/01 számú végzésével, 4227-es sorszámmal bejegyezte a Vitézi Rendet.   A hazaköltözést követően 1993-ban József Árpád felvette a nagymesteri rangot és főkapitánnyá tette vitéz Radnóczy Antalt.   A hazaköltözést követően fokozatosan nőttek a feszültségek, melyek már az emigráció éveiben is tapinthatóak voltak:   ·        Egyik fő oka ennek az 1982-ben létrehozott Nemzetvédelmi Tagozat volt, mely a Rend létszámának jelentős emelését volt hivatva biztosítani. Ennek egyik jelentős következménye az lett, hogy az arra érdemes személyek mellett a Rend soraiba férkőztek a szélsőséges eleme is, akik a későbbiekben bomlasztani kezdték a Vitézi Rend sorait. ·        A másik jelentős ok, hogy a 90-es években lezajlott vitézavatások következményeként Magyarországon egy 2000 fő feletti vitézi állomány alakult ki, míg az emigrációban csak 200-300 fő élt, ennek ellenére a Vitézi Szék döntő többségét a nyugaton élők adták, ami egy nagyfokú hatalmaskodáshoz vezetett. A nyugaton élő személyek közül kiemelendő Radnóczy Antal, aki főkapitányi tisztségében igyekezett a saját embereit hatalomban tartani és alá ásni a magyarországi tisztek munkáját. A feszültségek egészen 1997-ig növekedtek.   Ebben az évben Radnóczy megbízta néhány bizalmasát, hogy alakítsanak egy új szervezetet Magyarországon „Vitézi Lovagrend” néven, így kikerülve a magyarországi vezetőket és egy fajta puccs keretein belül a saját embereit vezető szerepbe helyezni.   Ennek hatására összevont tanácskozásra került sor, amelyen kijelentették Radóczy menesztését és vitéz Tabódy István lett a Vitézi Rend főkapitánya.   Radnóczy menesztésének hírére 40-50 főre tehető hívei követték a „trónfosztott” főkapitányt, illetve József Árpád önként felállt a vezetői székből és Radnóczyval tartott (József Árpádot nem fosztották meg nagymesterségétől a tanácskozáson, ő saját magától távozott a Vitézi Rendből).   Ez által 1997-ben történt az első szkizma és jött létre a jogfolytonos Vitézi Rend mellett, egy „vitézi gittegylet” amelynek József Árpád lett a nagymestere és Radnóczy a főkapitánya   A szakadást követő években a két szervezet párhuzamosan létezett, azonban folyamatosan tárgyaltak az újra egyesülésről.   2000-ben a Vitézi Rend főkapitányi székét Tabódytól Dr. vitéz Várhelyi András vette át. 2003-ban Várhelyitől Dr. vitéz Bercsényi Miklós vette át a főkapitányi tisztséget, aki fő feladatának az egyesülési tárgyalások előre mozdítását tartotta.   2003-ban az egyesülésre majdnem sor is került, azonban a kivált személyek élén változás történt, ugyanis József Árpád lemondott a nagymesteri tisztségről (a szervezet a tisztséget ezután meg is szüntette), illetve Radnóczy Antal elhunyt, így vitéz Hunyadi László személyében egy „önjelölt főkapitány” került vezetői tisztségbe, aki megszakította a tárgyalásokat.   Így maradt tartós a szakadás és jött létre a Vitézek Történelmi Rendjének Egyesület elnevezésű szervezet. (ennek az illegitim társulatnak a honlapja a: www.vitezirend.hu)   József Árpád még 2003-ban meggondolta magát, visszavonta lemondását és vissza akart térni a hatalomba, azonban Hunyadi ezt nem engedte, így József Árpád létre hozta a Vitézi Rend I.C.O.C.-t, melynek ő lett a vezetője, majd 2017-es halálát követően fia, József Károly lett a vezető. (ennek az illegitim társulatnak a honlapja a kötőjellel írt: www.vitezi-rend.com ) Így 2003-tól a jogfolytonos Vitézi Rend mellett már kettő „szakadár” egyesület is létezett.   2004-ben Bercsényi Miklós korára való tekintettel lemondott a főkapitányi tisztségről és Várhelyi Andrást választották újra főkapitánynak. Várhelyi majd 2011-ig tölti be a főkapitányi tisztséget, melyről egészségi állapota miatt mond majd le.   Ez idő alatt a Vitézi Rend I.C.O.C.-ból 2 új szervezet is kivált.   2007-ben a Horthy Miklós Vitézi Rend Alapítvány, melynek vezetői vitéz Sándor Ervin és vitéz Ajtós József voltak. 2008-ben pedig vitéz Vad László vezetésével a Vitézi Rend Kárpát-medencei Kormányzósága.   2011-ben a Vitézi Rend főkapitányi tisztségét vitéz gróf Molnár-Gazsó János vette át, aki napjainkban is a jogfolytonos Vitézi Rend vezetője. A Vitézi Rendnek jelenleg két hivatalos honlapja létezik: A Magyarországi 1992-től: www.vitezirend.com  és az Egyesült Királyságban működő törzskapitányság honlapja: www.vitezirend.co.uk   Az új főkapitány azonnal elkezdte felszámolni a szakadásokat. A Vitézek Történelmi Rendjének Egyesület és a Vitézi Rend I.C.O.C. nem kívánt egyesülni. A Horthy Miklós Vitézi Rend Alapítvány és a Vitézi Rend Kárpát-medencei Kormányzósága azonban tárgyalóasztalhoz ültek, melynek következményeként mind a két szervezet 2011-ben beolvadt a jogfolytonos Vitézi Rendbe.   Szakadások és egyesülések táblázat: https://www.vitezirend.co.uk/szakadasok-es-egyesulesek?lightbox=dataItem-m3kpclwt   Sajnálatosan az emberi gyarlóság miatt 2012-ben egy kisebb csoport kilépett a Vitézi Rend kötelékéből és létrehozták egy újabb illegitim szakadár egyesületet  Kárpát-medencei Vitézek Rendje Egyesületet néven. Honlapjuk elérhetősége: (www.vitezek.hu)   Az új szervezet vezetője vitéz Zetényi Csukás Ferenc lett, aki egészen 2015-ig töltötte be a tisztséget. Zetényi-Csukást vitéz Rihmer Aurél váltotta, aki 2015 és 2023 között volt a szervezet vezetője, amely vezető szerepkör 2023 óta betöltetlen.   E leírtak alapján jól látható, hogy jogfolytonos és törvényesen működő Vitézi Rend csak egy van, mely vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány. Az összes többi szervezet, csak imitálja elsőbbségét.   “A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre. A Vitézi Rendet a véráztatta televény magyar földbe ültetem; adja Isten, hogy mihamarabb gyökeret verjen benne. Legyen belőle hatalmas tölgyerdő, amely dacolhasson a második ezredév viharaival; legyen a Vitézi Rend turáni fajunk és hazánk büszkesége, de ha kell, élesen vágó kardja is.” (vitéz nagybányai Horthy Miklós 1921. 08. 20.)

Vitézi kezdeményezés a történelmi emlékezetért A vitezirend.co.uk hivatalos honlapon immár elérhető egy világszinten is egyedülálló, interaktív térkép, amely az Egyesült Királyság területén található magyar vonatkozású emlékhelyeket mutatja be. Ez a kezdeményezés nem csupán hiánypótló, de mérföldkő is a külföldi magyar történelmi örökség megőrzésében. A térkép elkészítésének ötlete és megvalósítása vitéz Balázs Róbert őrmester nevéhez fűződik, aki hónapokon át fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy minden olyan helyszín – katonai sírok, emléktáblák, szobrok, templomok és közösségi pontok – méltóképp megjelenjen, amely magyar szempontból történelmi vagy nemzeti jelentőséggel bír az Egyesült Királyságban. E nemes vállalkozás nem jöhetett volna létre vitéz Babenyecz Attila székkapitány úr támogatása és bátorítása nélkül, aki mindvégig a háttérből segítette és ösztönözte a kezdeményezést. Egy ilyen térkép létrehozása nemcsak technikai kihívás, hanem felelősségteljes küldetés is, hiszen a cél az emlékezés méltóságának megőrzése és az utókor számára történő továbbadása. Miért fontos ez a térkép? Ez az interaktív térkép elsőként rendszerezi és teszi láthatóvá mindazokat a helyszíneket, ahol a magyar múlt és jelen összekapcsolódik a brit földdel. Az emlékhelyek sok esetben elszórtan, kevéssé ismert módon voltak jelen – mostantól azonban bárki számára hozzáférhetőek egy átlátható, Google Maps-alapú felületen, képekkel, leírásokkal és pontos földrajzi koordinátákkal kiegészítve. A térkép fő jellemzői: Világszinten első magyar emlékhelytérkép, amely kifejezetten az Egyesült Királyságra fókuszál Közösségformáló eszköz, amely zarándoklatokat, megemlékezéseket és tanulmányutakat is inspirálhat Folyamatosan bővíthető, a magyar közösség aktív közreműködésével A térkép kezelőfelülete: A térkép a Google kezelőfelületén készült és közvetlen összeköttetésben van azzal, igy az ikonr akattintva azonnal megtervezheti az útját a már jól megszokott "Google Map" alkalmazással. Ezt az ikont is már ismerhetjük sok más alkalmazásból. Erre kattintva megtekintheti a térképet teljes képernyőméretben. E móson egyszerre láthatja az összes emlékhelyet. Az ikonra kattintva lehetőség van a térkép közvetlen megoszására a Facebook-on , Twitter-e, emailben, vagy akár megoszthatja a térkép beágyazó kódját is. ("embed") Ez a kis ajtó szerű ikon egy gyors elérést ad az elérhető emlékhelyek listájáról. Innen azonnal kiválaszthatjuk, azt a helyet, amelyről több információt szeretnénk megtudni. "Térkép kamera kontroll" ez egy hasznos kis kezelőfelület, egy kifinomultabb másodlagos opciót ad, a térképen való keresgéléshez és mozgatáshoz, valamit itt is közelebb illetve távolabb ( "zoom in/out" ) hozhatjuk a térkép tartalmát. Milyen információkat tudhatunk meg a térképről? az emlékhely elnevezését az emlékhely pontos címet a felavatás dátumát a felavatásban résztvevő személyeket az emlékhely feliratát az emlékhely készítőjét/ készíttetőjét az adott emlékhelyre vonatkozó adatokat rövid leírást az avatási eseményről egy-két fényképet az emlékhelyről Nagy érdeklődés, pozitív visszhang: A térkép rövid idő alatt nagy sikert aratott a brit magyar diaszpóra és a nemzeti hagyományok iránt érdeklődők körében. Számos visszajelzés érkezett, melyek megerősítik: szükség volt erre az összefoglaló munkára, amely nem csak múltunk emlékeit őrzi, hanem hidat képez a jövő nemzedékei felé is. Hívás a közösséghez: A munka azonban nem ért véget. Arra kérünk mindenkit, hogy ha tudomásuk van olyan magyar vonatkozású emlékhelyről az Egyesült Királyságban, amely még nem szerepel a térképen, osszák meg velünk! Együtt őrizzük meg a múlt értékeit – és építsünk belőlük közös jövőt. 🔗 Fedezd fel a térképet itt: https://www.vitezirend.co.uk/magyar-emlekhelyek-angliaban

A „vitéz” és a „Sir” cím összehasonlítása történelmi és társadalmi kontextusban Rengeteg alkalommal hallhattuk ezt a kérdést, főképpen az Egyesült Királyságban, elsősorban az angol barátainktól és ismerőseintől, de bennünk illetve egymás között is felmerülhetett ez az érdekes felvetés. Ha röviden szeretnénk válaszolni erre akkor: igen is és nem is,- de járjuk kötbe egy kicsit a témát... Tegyük tisztába ezt a kérdést: A „vitéz” és a „Sir” cím összehasonlítása történelmi és társadalmi kontextusban. A magyar „vitéz” cím és az angol „Sir” megszólítás között bizonyos kulturális és funkcionális párhuzam vonható, azonban eredetük, jogi státuszuk és társadalmi szerepük eltérő történelmi rendszerekben gyökerezik. A „vitéz” cím Magyarországon: A „vitéz” cím a 20. században, az első világháborút követő időszakban nyerte el hivatalos rangját, amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó megalapította a Vitézi Rendet. A rend célja a hazáért tett katonai szolgálat és hősies magatartás elismerése. Az vitézek avatása a lovagi rendekéhez hasonlóan a Rend főkapitánya (vagy megbízott helyettese) az avató karddal megérinti az előtte térdelő vitéz vállát. (Ez az ünnepélyes mozzanat mindkét esetben megegyezik.) A rend tagjai jogosulttá válnak a „vitéz” előnév használatára, amely jelentős erkölcsi megbecsülést és társadalmi elismerést biztosít számukra, de nemesi rangot hivatalosan nem jelent. vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány vitézt avat (2016) A Vitézi Rend keretein belül korábban a tagok -egyes esetekben- földjuttatásban (vitézi telek) is részesültek, amely megerősítette társadalmi státuszukat. A cím egyéni érdemeken alapult, és bár a fiúörökös kérvényezhette a cím átvételét, de az nem automatikusan öröklődött. A „Sir” cím az Egyesült Királyságban: Az angolszász világban a „Sir” cím egy hivatalos lovagi megszólítás, amelyet az uralkodó – jelenleg a brit király – adományoz érdemek elismeréseként. "A cím viselője a társadalmi hierarchia részeként nemesi rangot kap, még ha az öröklésre nem is jogosít automatikusan." "King Charles honors Brian May in first knighting ceremony (15th of march 2023)" A cím jellemzően kiemelkedő katonai, tudományos, művészeti vagy közszolgálati tevékenység elismerésére szolgál, és a „Sir” megszólítás a keresztnév előtt áll (pl. Sir Brian May). A női megfelelője a „Dame” cím, amely hasonló státuszt és elismerést jelent. Összehasonlítás: Tulajdonság Vitéz (Magyarország) Sir (Egyesült Királyság) Történeti eredet 1920, Vitézi Rend Középkori lovagrendszer Cím jellege Kitüntető, katonai érdemeken alapul Királyi lovagi cím Jogállás Erkölcsi elismerés, nem adományoz nemesi rangot Törvényesen elismert nemesi rang Öröklés Korlátozottan, kérvény alapján Nem öröklődő Nők megfelelője Nincs hivatalos női forma Dame Megszólítás „vitéz” + vezetéknév „Sir” + keresztnév Modern használat Civil és katonai hagyományőrzés része Hivatalos állami kitüntetés Következtetés: A „vitéz” és a „Sir” címek egyaránt az állam vagy a nemzet általi elismerés eszközei, amelyek a kitüntetettek társadalmi megbecsültségét hivatottak kifejezni. Míg a „Sir” cím a brit monarchia formális nemesi rendszerének része, addig a „vitéz” cím a magyar katonai érdemrend hagyományát őrzi, nemesi szimbólumokkal, de hivatalos nemesség nélkül. "A két rendszer között így funkcionális párhuzam, de jogi és történeti különbség áll fenn." Szerző: v.Ba lázs Róbert, őrmester