1956 Október 23 - A magyar forradalom és szabadságharc (Soha nem látott felvételekkel)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A honvédségi laktanyák, repülőterek a Szovjet Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.

A forradalom és szabadságharc napjai

Október 23. - Budapesten a diákok a lengyelek melletti szimpátiatüntetést szerveznek, amelyet először betilt, majd engedélyez a belügyminiszter. Tüntetés a Petőfi-szobornál, a Bem-szobornál és a Parlament előtt. Gerő Ernő rádióbeszédében a történteket rendszerellenes megmozdulásként értékeli. Debrecenben dördülnek el az első lövések, majd a Rádióhoz kirendelt erők Budapesten is tüzet nyitnak. Szovjet és magyar egységeket rendelnek a fővárosba.

Október 24. - A felkelők elfoglalják a Rádió épületét. Nagy Imre a közélet széles demokratizálását ígéri. Gyülekezési és kijárási tilalom elrendelése, a statárium bevezetése. Szovjet csapatok lépik át a határt és újabb erők érkeznek Budapestre. Moszkvából érkezett küldöttek biztosítják a szovjet döntések végrehajtását. Budapest több pontján ellenálló gócok alakulnak. Számos vidéki városban – így Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett és Székesfehérváron – tüntetések zajlanak.

Október 25. - Budapesten súlyos harcok és országszerte tüntetések folynak. Gerő Ernő helyett Kádár János lesz a párt első embere. Országos méretűvé válik a sztrájk. A hatalom fegyverhasználata a Parlamentnél tüntetők ellen. Megjelenik az Igazság, a forradalmi magyar ifjúság lapja. Több vidéki városban – így Győrben is – a tüntető tömeget fegyverrel oszlatják fel.

Október 26. - A tüntetések az egész országra kiterjednek. Országszerte egyre több munkástanács és forradalmi bizottság alakul. A katonák egy része a felkelők oldalára áll, mások nem avatkoznak be a küzdelembe. Sortűz Mosonmagyaróváron.

Október 27. - Nagy Imre vezetésével új kormány alakul. A honvédelmi miniszter parancsot ad a fegyveres csoportok elleni további harcra. Több helyőrségben a helyi katonai vezetők katonai diktatúrát vezetnek be. Néhány katonai alakulatnál forradalmi katonai tanácsot választanak.

Kiszabadítják a váci börtön politikai foglyait. Több vidéki városban katonákból, egyetemistákból és civilekből nemzetőrség alakul. Sortüzek a tüntetők ellen Mórahalmon, Kecelen, Berzencén.

Október 28. - A Corvin-közben visszaverik a szovjet csapatok támadását. A politikai vezetés meghátrál, az „ellenforradalom” értékeléssel ellentétben a történteket nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli. Tűzszünet elrendelése és a kijárási tilalom felfüggesztése.

A forradalom alapkövetelései bekerülnek a kormányprogramba. A leváltott vezetők egy része – Gerő Ernő, Hegedüs András, Bata István, Piros László – és családjuk Moszkvába távozik.

A kórházakban 3500 sebesültet ápolnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalását napirendjére tűzi.

Október 29. - Megkezdődik az államvédelmi alakulatok lefegyverzése. A szovjet hadsereg Budapesten harcoló alakulatainak is elrendelik a tűzszünetet. A Szabad Európa Rádió a tűzszünet elutasítására szólítja fel a felkelőket. A szovjet csapatok leváltására újabb magyar alakulatokat rendelnek a fővárosba. A Nemzetközi Vöröskereszt első szállítmányai megérkeznek Budapestre. A legtöbb vidéki városban helyreáll a rend, elkezdődik a munka.

Október 30. - A szovjet kormány az egyenrangú kapcsolatok megteremtésére nyilatkozatban tesz ígéretet. Budapesten megkezdődik a szovjet csapatok kivonása. A Budapesti Pártbizottság épületét a fegyveres csoportok tűzharcban elfoglalják. Nagy Imre bejelenti az egypártrendszermegszüntetését, a kormány elismeri az újonnan létrehozott önkormányzati szerveket. Újjáalakul a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt.

Bejelentik a beszolgáltatások eltörlését. Megkezdődik az új karhatalom, a nemzetőrség megszervezése. Folyik a politikai foglyok kiszabadítása a börtönökből.

Október 31. - A nemzetőrség megszervezése érdekében a Forradalmi Karhatalmi Bizottság gyűlést tart a Kilián laktanyában. A hadsereg, a határőrség és a rendőrség legfelső szerveként megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. Újjáalakul a Nemzeti Paraszt Párt – új neve Petőfi Párt –, a Kereszténydemokrata Párt és a Parasztszövetség. Elutazik a magyar csapat a melbourne-i olimpiára. Megszűnik a Magyar Dolgozók Pártja, megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. A szovjet pártvezetés dönt az újabb intervenció megindításáról. Ismét szovjet csapatok lépik át a magyar határt.

November 1. - Szovjet alakulatok zárják körül a magyar repülőtereket. Nagy Imre követeli az újonnan érkező szovjet alakulatok azonnali kivonását, felmondja a Varsói Szerződést és kinyilvánítja az ország semlegességét. Kádár János és Münnich Ferenc Moszkvába távozik.

Újabb pártok alakulnak, és új lapok jelennek meg. Újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség.

A fővárosban, az ablakokban gyertyák gyúlnak, így emlékezik a lakosság az elmúlt napok áldozataira, a harcokban elesetteket katonai tiszteletadás mellett temetik el. Országszerte megkezdődnek a helyreállítási munkálatok. Felgyorsul a nemzetőr-alakulatok szervezése.

November 2. - A fegyveres összetűzések megszűnnek, országszerte megindul a munka, megkezdődik a helyreállítás. Kinevezik a szovjet hadsereg kivonásának részleteiről tárgyaló magyar delegációt. Az ENSZ Biztonsági Tanács november 4-re napirendre tűzi a magyar ügy tárgyalását, döntenek az ENSZ-közgyűlésre utazó magyar delegáció összetételéről.

Az Írószövetség gyűjtési akciót szervez az elesettek családjainak, élelmiszer-szállítmányok érkeznek vidékről Budapestre. Az újabb szovjet támadás elhárításával kapcsolatos előkészületek folytatódnak.

November 3. - Átalakul a kormány. A Parlamentben megkezdődnek a magyar–szovjet tárgyalások a csapatkivonásról. A Karhatalmi Bizottság közgyűlése Király Bélát választja meg a Nemzetőrség főparancsnokává. A szovjet csapatok lezárják az osztrák határt. A fogságából kiszabadult Mindszenty József hercegprímás rádiószózatot intéz a lakossághoz. Amagyar tárgyaló delegáció tagjait Tökölön, a magyarországi szovjet haderő főparancsnokságán a szovjet állambiztonsági szervek letartóztatják.

November 4. - Hajnalban általános szovjet o9enzíva indul Budapest ellen, a megszálló szovjet csapatok országszerte támadásba lendülnek. Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mond, majd közlemény hallható a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról. A jugoszláv követség épületében Nagy Imre és családtagjai menedékjogot kapnak. A nemzetőrség erői felveszik a harcot a túlerő ellen. Bibó István az Országgyűlés épületében megfogalmazott kiáltványát saját kezűleg adja át több nyugati követségnek. A túlerő láttán a kormány és a katonai vezetés mindent megtesz a fegyveres ellenállás beszüntetése érdekében. Az ENSZ BT tagjainak többsége a Szovjetuniót a hadműveletek beszüntetésére és csapatai kivonására szólítja fel.

1956 utóélete

november 7. - Budapestre érkezett Kádár János és kormánya, hogy Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt letegye az esküt. Az új kormány az ENSZ főtitkárának címzett táviratában a magyar kérdés napirendről való levételét kérte. Nagy Imre kormányát felmentettnek nyilvánították.

november 11. - Bár elvétve kitartott még néhány ellenálló csoport, mint a „mecseki láthatatlanok”, a fegyveres harcok a fővárosban és vidéken is véget értek, a szovjet csapatok leverték a magyarok szabadságharcát. A fegyvertelen ellenállás még hónapokig kitartott.

december 8. - Sortűz Salgótarjánban

december 9-11. - A hatalom fegyver használata tüntetők ellen Miskolcon

december 11-12. - A hatalom fegyver használata tüntetők ellen Egerben

1957

január 11. - Eldördült a tüntetők elleni utolsó, halálos áldozatot követelő sortűz Csepelen

május 27. - Magyar-szovjet megállapodás a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról

1958

június 16. - Nagy Imre és társai kivégzése

1959

április 3. - Az első részleges amnesztia

1960

április 1. - A második részleges amnesztia

1961

augusztus 26. - A forradalom alatti tevékenységük miatt perbe fogottak utolsó csoportjának kivégzése

1962

december 20. - Az ENSZ Közgyűlése leveszi napirendjéről a magyar kérdést

1963

március 22. - Amnesztia az 1956-os forradalommal összefüggő politikai ítéletekre vonatkozóan

1989

október 23. - A Magyar Köztársaság kikiáltása a forradalom évfordulóján

november 1. - 1989. évi XXXVI. törvény „az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról"

1990

március 31. - 1990. évi XXVI. törvény „Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról"

május 8. - Az 1990. évi XXVIII. törvény az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról

1992

március 9. - 1992. évi XI. törvény „az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról”

2000

december 20. - 2000. évi CXXX. törvény „az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról”

"Tisztelet a hősöknek!"

Felhasznált irodalom

Horváth Miklós (szerk.): Remény és pokol 1956. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2016. / Horváth Miklós – Tulipán Éva: Keresztutak. Magyar Néphadsereg 1956. H&T, Budapest, 2006. / Romsics Ignác (főszerk.): Magyarország története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. / Király Tibor et al.: Büntetőeljárási jog. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. / Kronológia, 1956.mti.hu. MTI, Budapest, 2006. / Történelmi kronológia, oktober23.kormany.hu. [n.n.], 2013. / Az 1956-os magyar forradalom kronológiája (1953 március - 1963 március). w3.osaarchivum.org [n.n; d.n.]. / Wikipedia