A Sztálingrádért vívott csata végső szakaszában a Don folyónál álló magyar királyi 2. honvéd hadsereget is súlyos támadás érte. 1943. január 12. fekete napként vonult be a hadtörténelmünkbe: a megfelelő minőségű és számú páncélelhárító fegyver, illetve harckocsi nélkül, továbbá a vontatóeszközök hiánya miatt mozgásképtelen tüzérséggel a katonák nem tudtak sokáig ellenállni a támadás súlypontjain túlerőben levő szovjet csapatok offenzívájának. A szovjet áttörés után a 2. magyar hadsereg részei nyugat felé vonultak vissza A magyar apokalipszis – a szépirodalomban és a publicisztikában így aposztrofálják a 2. hadsereg tragédiáját, melynek előzményei 1941 végéig nyúlnak vissza. A Barbarossa-terv kudarca, valamint a szovjet Vörös Hadsereg 1941/42-es téli, moszkvai ellentámadása során elszenvedett veszteségek arra kényszerítették a német katonai vezetést, hogy a keleti hadszíntéren 1942 tavaszára tervezett nagyszabású hadművelete során az addigiaknál komolyabban támaszkodjon szövetségeseire. Hazánk nagyobb mértékű részvételét illetően 1942 januárjában előbb Joachim von Ribbentrop külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht főparancsnokságának főnöke folytatott tárgyalásokat Budapesten. A Szovjetunió elleni háborúba való bekapcsolódásunk ugyanakkor nemcsak a német nyomásgyakorlás miatt tűnt elkerülhetetlennek, hanem a magyar–román versengés okán is. Tudniillik mindkét fél attól tartott, hogy amennyiben Adolf Hitlernél kegyvesztetté válik, nem lesz módja területi követelései érvényesítésére. Az 1942. január 22-én született döntés értelmében a keleti hadszíntéren zajló műveletekhez kilenc gyalogdandárt (későbbi nevén könnyűhadosztályt), egy páncéloshadosztályt és egy repülőköteléket kellett a németek rendelkezésére bocsátani. Ezt követően került sor az 1941/42-ben érvényes hadrendben nem szereplő magyar királyi 2. honvéd hadsereg mozgósítására; a szervezet parancsnoki tisztét Jány Gusztáv vezérezredesre bízta Horthy Miklós kormányzó. A hadsereg 207 ezer fős személyi állományának összeállításánál az egyik fő cél az volt, hogy a mozgósítás minél kisebb mértékben érintse a honvédség szempontjából legértékesebb korosztályokat. A fegyverzet és a felszerelés tekintetében viszont megpróbálták a lehető legjobbat adni a kivonuló alakulatoknak, bár ezek minősége messze elmaradt azokétól, amelyeket a szovjet és a német csapatok használtak. Ennek egyik oka az volt, hogy a honvédség alakulatait nem a nagyhatalmak háborújában való részvételre, hanem – a revízió jegyében – a szomszédos országok hasonló hadipotenciállal rendelkező hadseregeivel vívandó harcokra készítették fel. A fegyverzet, a személyi felszerelés, a ruházat vagy a szállító járművek összeállításánál egy esetleges közép-európai hadszíntér terep- és időjárási viszonyait vették alapul. A terepviszonyok már nyáron is megnehezítették a magyar katonák életét Hídfőcsaták A 2. hadsereg részeit 1942 áprilisa és júliusa között a győzelem kivívásában való közreműködés reményével indították útnak. A keleti hadszíntérre elsőként a szombathelyi III. hadtest érkezett meg, amely azonnal bekapcsolódott az 1942. június 28-án indított nagy német offenzívába, s július 6-ra már a Don partján állt. A pécsi IV. és a miskolci VII. hadtest viszont csak 1000–1200 kilométer gyalogmenet után, 1942 júliusában-augusztusában jutott ki a folyóhoz. A Dont végül augusztus 25-re érte el a teljes 2. hadsereg, melynek bal szomszédja a 2. német hadsereg lett, a jobb oldalán pedig a 8. olasz hadsereg helyezkedett el. Ezt megelőzően – egészen pontosan 1942. július 9-én – Hitler a Dél hadseregcsoportot a hadműveletek nagyarányú kiterjedése miatt A és B hadseregcsoportra osztotta fel. Az utóbbi alárendeltségébe került a 2. magyar hadsereg, melyre az a feladat hárult, hogy biztosítsa a Sztálingrád és a kaukázusi olajmezők felé irányuló hadműveletek sikerét. A nyári visszavonulás után két jelentős hídfő maradt szovjet kézen a Don nyugati partján. A nagyobb, egyben veszélyesebb Sztorozsevoje és Uriv települések térségében, Voronyezstől 60 kilométerre, délre létesült, míg a másik a Scsucsje és Perejeshaja községek által határolt mocsaras, ártéri erdővel borított szegletben volt. A Donba ömlő Potudany folyó torkolatától délre elterülő, Korotojak helységet és környékét magában foglaló keskeny területen kiépített hídfőállás megléte szintén komoly veszélyforrást jelentett. Onnan ugyanis a szovjetek gyorsan elérhették volna a közeli Osztrogozsszk városát, amely a 2. magyar és a 6. német hadsereg ellátása szempontjából bírt döntő jelentőséggel. E hídfőállásokat értelemszerűen a német–magyar hadvezetés fel akarta számolni, de a két hónapos csatározások eredményeként csak a korotojakit sikerült teljes egészében elfoglalni, mégpedig 1942. szeptember 3-án este, a német 336. gyaloghadosztály csapatainak három napig tartó kemény küzdelme árán. Ugyanakkor az uriv-sztorozsevojei hídfő elleni három nyári támadás is csekély eredménnyel, ám óriási véráldozatokkal járt. A Don menti hídfőcsaták során elesett, megsebesült vagy hadifogságba került a 2. hadsereg 26–27 ezer katonája. Az anyagi veszteségek is jelentősek voltak: az 1. páncéloshadosztály harckocsijainak száma a felére csökkent, a 7. könnyű tüzérezred pedig elvesztette lövegeinek java részét. 200 kilométeres védővonal A német–szovjet arcvonal déli szakasza 1942. szeptember végére teljes egészében megmerevedett, a támadók nem jutottak el a létfontosságú bakui olajmezőkig. A 2. hadsereg a doni hídfőcsatákat követően, 1942 őszén védelemre rendezkedett be. A védőállások kiépítését, műszaki megerősítését viszont nagyban akadályozta az építőanyagok, a szögesdrót és az aknák hiánya, a rendelkezésre álló rövid gyalogsági ásók pedig alkalmatlannak bizonyultak a néhol agyagos, kemény talaj feltörésére. A hosszú menetektől és a kezdeti harcoktól kimerült magyar alakulatokat védelmi állásba rendelték a Don mentén A szovjet tüzérség nappali tevékenysége miatt az akadályok telepítése, a tüzelőállások, futóárkok, lakófedezékek építése általában éjjel történt. Ez szintén hozzájárult ahhoz, hogy az első vonalban levő csapatok teljesen kimerültek, s egy idő után látszott: az esős, havas időszak beköszöntéig valószínűleg már nem fejeződnek be a műszaki munkálatok. Pedig 1942 őszétől mind több munkaszolgálatos századot rendeltek alá az első vonalban levő seregtesteknek. További nehézséget jelentett, hogy az arcvonal hossza elérte a 200 kilométert, vagyis jóval meghaladta azt, amit a 2. magyar hadsereg a rendelkezésre álló felszereléssel és létszámmal meg tudott volna védeni. Késve érkezett meg a téli ruha Nem véletlen, hogy a parancsnokság a hídfőharcokban súlyos veszteségeket szenvedett alakulatok harcképessé tétele érdekében leginkább a fegyverzet terén mutatkozó hiányokat próbálta meg pótolni, ám javarészt szükségmegoldásokra kényszerült. Emellett a németek sem tartották be vállalásaikat, hiszen korszerű fegyverek helyett a francia és a belga hadseregtől zsákmányolt eszközöket adtak át. 1942. november elején megkezdődött a személyi állomány fokozatos felváltása is, ám a hátországból érkezett alakulatok csaknem fegyvertelenül, századonként 30 puskával felszerelve érkeztek ki a hadműveleti területre. A központi utasítás az volt, hogy a fegyvereket és a téli felszerelést az első vonal leváltandó alakulataitól vegyék át. Mindeközben a Vörös Hadsereg által megszállva tartott doni hídfőkbe irányuló erős tehergépkocsi-forgalomból, a megélénkülő felderítő tevékenységből, illetve a tüzérségi belövésekből ítélve egyre bizonyosabbá vált, hogy hamarosan megindul a szovjet offenzíva, ami végül 1943. január 12-én be is következett. Mint azt a különböző magyar jelentések egyöntetűen állítják, a támadók két hadosztálynyi erővel hajtották végre hadmozdulatukat, ami tulajdonképpen egy felderítő jellegű vállalkozásnak indult. A főerőknek csak két nappal később kellett volna harcba bocsátkozniuk a 2. magyar és a 8. olasz hadsereg részeinek bekerítése és megsemmisítése céljából. Ha lehetőség nyílt rá, megadták a végtisztességet a harcokban elesett katonáknak A honvédek arculcsapása Az urivi hídfőből kiindult, egészen szűk területre koncentrált január 12-i szovjet akció a IV. hadtest alárendeltségébe tartozó 7. könnyűhadosztály 4. gyalogezrede által védett szakaszt érte, s a támadók gyorsan előrenyomultak 6–10 kilométert. A németek másnap végrehajtott boldirevkai ellencsapásának kudarca, illetve az előrehozott szovjet fő offenzíva kibontakozása nyomán válságosra fordult a kezdeti harcokban érintett magyar csapatok helyzete, január 14-én pedig végérvényesen kettészakadt a 2. hadsereg arcvonala. Mindezek tetejébe ugyanezen a napon a scsucsjei hídfőből szintén kitört a Vörös Hadsereg, s ezzel egyidejűleg a magyaroktól délre álló 8. olasz hadsereg ellen is kezdetét vette a támadás. Január 15. után a szovjetek egy újabb hadművelet előkészítésébe fogtak: a Voronyezsi és a Brjanszki Front négy (40., 13., 38., 60.) hadserege azt a feladatot kapta, hogy semmisítse meg a 2. német hadsereget és a magyar III. hadtestet, illetve vegye birtokba a jelec-valujki vasútvonalat. Január 18-án a III. hadtest kivételével már nem voltak magyar csapatok a Donnál. A gyakran rendezetlen oszlopokban visszavonuló kisebb-nagyobb kötelékek közül azokat, amelyek megkísérelték a fegyveres ellenállást, a szovjet erők megsemmisítették, emellett sokan fogságba estek. Arra is volt ugyanakkor példa, hogy az ellenállást nem tanúsító katonákat lefegyverzésük után hagyták tovább menekülni. Mindazonáltal ez korántsem jelentett garanciát a túlélésre, hiszen a dermesztő, nem egyszer mínusz 40 Celsius-fokos hidegben sokan megfagytak vagy az éhhalál végzett velük. A mérhetetlen szenvedésen és a hatalmas veszteségeken túl a 2. hadsereg tragédiáját csak tovább fokozta Jány Gusztáv január 24-én kiadott hírhedt hadseregparancsa, melynek első mondata a következőképpen hangzott: „A 2. hadsereg elvesztette becsületét, mert kevés – esküjéhez és kötelességéhez hű – ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott.” Ez az írás – megalázó és kegyetlen hangvételével – a kilátástalan küzdelmet vívó, számos esetben hősiességet tanúsító honvédek arculcsapását jelentette, egyúttal alapot adott a németeknek arra, hogy a magyarok teljesítményét ócsárolják. Bár Jány számos későbbi parancsa tanúskodik arról, hogy a hadsereg helytállását, illetve a katasztrófa igazi okait illetően revideálta álláspontját, katonái nagy többsége számára az 1943. január 24-én született dokumentum vált ismertté, s ez olyan mély sebeket okozott, amelyeket begyógyítani már nem lehetett. A téli útviszonyokkal a harckocsik sem tudtak minden esetben megbirkózni Miközben a harcra már alkalmatlan, többnyire fegyvertelen magyar alakulattöredékek nyugati irányba vonultak vissza, a német alárendeltségbe került, Stomm Marcel altábornagy vezette III. hadtestre még nehéz és súlyos összecsapások vártak. A 9. könnyűhadosztály 17/III. zászlóalja még január 27-én hajnalban is doni állásaiban tartózkodott, csak ezt követően kapott visszavonulási parancsot. Egy nappal később azonban a III. hadtest maradványai, illetve a 2. német hadsereg XIII. és VII. hadteste körül bezárult a gyűrű, miután a szovjet csapatok Kasztornojétól dél felé, Gorsecsnojétól pedig északi irányba előrenyomulva megszállták az Olim patak völgyének nyugati oldalát. A búcsúparancs Stomm Marcel altábornagy 1943. február elsején délelőtt felettesétől, a 2. német hadsereg 57. gyaloghadosztályát irányító Friedrich Siebert altábornagytól azt a felvilágosítást kapta, hogy csapatai nyugat felé kitörhetnek a gyűrűből. A németek egyébként ekkor már napok óta próbálkoztak ezzel, igaz déli irányba, ahol a fontos közlekedési csomópontot, Gorsecsnojét mindössze egyetlen szovjet lövészezred védte. Nyugati irányban viszont semmi esély sem mutatkozott a sikerre, mivel arra az utat erős szovjet csapatok zárták el. Az ebből fakadó reményvesztettség is hozzájárult aztán ahhoz, hogy Stomm Marcel tábornok a maga nemében példátlan lépésre szánta el magát: feloszlatta hadtestét. A február elsejei keltezésű „búcsúparancs” meghozatalának okait, körülményeit a következőkkel indokolta: „Mérlegelve a helyzetet, arra a következtetésre jutottam, hogy a csoportok további vezetése a hadtestparancsnokság részéről kilátástalan, részben az összekötő és híradó eszközök teljes hiánya miatt, de legfőképpen azért, mert egy egységesen vezetett hosszú oszloppal való kitörés és továbbjutás az adott helyzetben nem hajtható végre. Ezért célszerűbbnek láttam, ha egyes egységek – zászlóaljak, osztályok – önálló csoportonként vágják ki magukat, és Ny–DNy irányban Belgorod felé vonulnak vissza, ahol a hadtestet gyülekeztetni volt szándékom…” A „búcsúparancsban” többek között ezek a sorok olvashatók: „A mai nappal Siebert tábornok Úrtól azt a parancsot kaptam, hogy vezesselek benneteket az Olim pataktól nyugatra eső területekre, ahol keresztül tudjuk magunkat nyugat felé törni. Azon az orosz hadseregen keresztül törni, amelyiken a német hadsereg teljesen felszerelt, teljes harcértékű hadosztályai sem voltak képesek. E parancsot én nem tudom néktek továbbadni, mert nincs értelme, hogy az agyonfagyott, kiéhezett magyarok ezrei 10 tölténnyel puskánként, üres gyomorral, tehetetlenül pusztuljanak el… ezek után kénytelen vagyok mindenkinek saját belátására bízni jövendőjét, mivel élelmet, lőszert és végrehajtható feladatot adni nem tudok…” Csak a németek után Az Olim völgyéből kitörni igyekvő német seregtestek 1943. január 30-án kezdték meg támadásukat Gorsecsnoje irányába. Erőfeszítéseiket siker koronázta, hiszen február elsején az élen haladó 88. gyaloghadosztály felvette a kapcsolatot a Sztarij Oszkolt védő – szintén német – 26. gyaloghadosztállyal. Az Olim-völgyet utolsóként elhagyó német kötelékek után a minimális fegyverzettel rendelkező magyar csoportok is besorolhattak, de csak a párhuzamos utakat használhatták, vonatoszlopaikat pedig meg kellett semmisíteniük. Mindeközben a III. hadtest törzse, Stomm rendelkezésének megfelelően, 30–40 fős részekre oszlott, hogy észrevétlenül „átcsúszva” a szovjet gyűrűn Tyimben gyülekezzen. A hadtestparancsnokság első csoportja – benne Stomm Marcel altábornaggyal – késő délután öt szánon indult el Ivanovka felé, ám az irányt elvétették, és február 3-án reggel fogságba estek. A III. hadtest nagy oszlopa – kisebb-nagyobb egységeket alkotva – február 2-án hajnalban kezdte meg déli irányú menetét a német gyaloghadosztályok után, állandó ellenséges tüzérségi tűzben és rajtaütéseknek kitéve. Gorsecsnojéig a karbantartott úton visszavonuló német erőkkel párhuzamosan, terepen haladtak, majd onnan Sztarij Oszkolig a vasúti töltésen. Azokat a csoportokat, amelyek Gorsecsnoje után letértek a vasúti töltésről, még erős partizántámadások is érték. Az utolsó magyar csapatok február 4-én vonultak be Sztarij Oszkolba, a hadtest megmaradt része (körülbelül 6000–7000 fő) pedig február 14. és 18. között érte el Szumit. A magyar összekötő törzsek és egyéb parancsnokságok addigra már elhagyták a várost: a 2. hadsereg vezetése nem számolt azzal, hogy a III. hadtest maradványai még megmenekülhetnek. A visszavonulás során minden szállítóeszközt igénybe vettek Viszontagságos út A magyar csapatok – különösen a III. hadtest alakulatai – 1943. január–februári visszavonulásának számtalan emberi megpróbáltatását, szenvedését és tragédiáját igazán csak azok foghatják fel, akik átélték az eseményeket. A hátráló egységeknek a súlyos harcok és a kegyetlen téli időjárási viszonyok mellett meg kellett küzdeniük a német hadsereg durva túlkapásaival is. „Általában az úton való mozgást ott sem engedték meg, ahol ez a menetüket nem zavarta volna. Szánokat, hátaslovakat, fogatokat, fegyvereket erőszakkal elvettek. Ahol ellenszegülés volt, ott fegyvert is használtak. A községekben a szállásaikból kidobták a magyarokat, illetve ahol németek voltak elszállásolva, ott a magyarokat nem engedték be. Ahol magyarok jelentek meg, gyakran a legdurvábban gyalázták a magyar nemzetet és a honvédséget. Darnay tüzér alezredes jelentése szerint Olim községben egy német vezérkari őrnagy parancsot olvasott fel a németeknek, amelyben elrendelik, hogy a magyar csapatokat hadifogolyként kell kezelni” – jegyezték fel a 2. hadsereg parancsnokságának naplómellékletébe. Az 1943. január–februári harcok mérlegét megvonva: a 2. magyar hadsereg szerepéről általában negatív értékelések születtek, indokolatlanul. A katonák ugyanis a Don menti állásokban, a dermesztő hidegben napokig vívták egyenlőtlen küzdelmüket, amikor pedig védőállásaikból kivetették őket, további két hétig folytatták súlyos utóvédharcukat; tették mindezt nehézfegyverek és tüzérség nélkül. Nehéz lenne 20. századi hadtörténelmi példákat hozni arra, hogy egy 200 kilométer széles arcvonalat tartalékok hiányában mélységi tagozódás nélkül védő, számottevő páncélelhárító fegyverrel és harckocsival, továbbá az utánpótlás katasztrofális helyzete miatt megfelelő téli felszereléssel nem rendelkező hadsereg – melynek katonái 2500 kilométerre szülőföldjüktől számukra idegen vagy közvetett célokért küzdöttek és áldozták életüket – hosszabb ideig ellen tudott volna állni egy szinte minden tekintetben fölényt élvező ellenfél támadásainak. A 2. hadsereg tragédiájával összefüggésben többnyire 150–200 ezer fős veszteségről olvashatunk, hallhatunk. Bár ezek az adatok túlzók, súlyos áldozatot kellett fizetnünk a német szövetség oltárán: hozzávetőleg 125–128 ezer főre tehető a 2. hadsereg közel egyéves keleti hadszíntéri tevékenysége során elesett, megsebesült vagy fogságba került honvédek, munkaszolgálatosok száma. A hazai közvélemény tehát joggal tartja számon az egyik legnagyobb nemzeti katasztrófaként a Donnál történteket. A rettenetes hideg is nagy számban szedte áldozatait Dicsőség a hősöknek! Forrás: Magyar Honvéd magazin. Fotó: a HM HIM archívuma

1943 december 14 - 1948 december 27 A háború utolsó évei (befejező rész) 1943. december 14. - A Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága újra előveszi az újvidéki vérengzés ügyét. A per során az érintetteket –ezúttal Grassy József vezérőrnagyot , Feketehalmy Czeynder Ferenc nyugállományú altábornagyot, s Deák László nyugállományú ezredest is beleérve – halálra ítélik. Az ítélet végrehajtása elől az érinetttek azonban Albrecht főherceg birtokán át Németországba szöknek. Az áldozatok emlékműve Újvidéken, a Dunaparton 1944. január 6. - Az 1. Magyar hadsereg elfoglalja állásait a Kárpátokban, az 1940 óta épített Árpád-vonal mentén. A Magyar 1. hadsereg a Huba-hadrenddel, 1940. március 1-jén létrehozott alakulat 1944. január 8. - Salói Köztársaság területéhez tartozó Veronában tárgyalássorozat kezdődik a volt Fasiszta Nagytanács azon tagjai ellen, akik előző év júliusában a Duce leváltására szavaztak. 19 halálos ítélet születik, kivégzik többek között Galeotto Ciano volt fasiszta külügyminisztert, Mussolini lányának férjét. Mussolini és Hitler mögött balra Ciano és Göring 1944 január 10, - Megkezdi működését ifj. Horthy Miklós vezetésével az ún. Kiugrási Iroda. Német megszálló csapatok Budapesten, 1944 1944.január 24. - A 2. Ukrán Front, 26-án az 1. Ukrán Front támadást indít a Dnyeper mentén tartott kanyevi német hídfő ellen. German soldiers manning defensive positions on the Dnieper 1944. január 27 . - A szovjet Balti, Leningrádi és Volhovi Front megtöri a német Észak Hadseregcsoport Leningrád körüli ostromgyűrűjét. Finn és román titkos kapcsolatfelvétel történik a Szovjetunióval, bolgár kapcsolatfelvétel a nyugati szövetségesekkel a háborúból történő kiválásról. January 27 is a special day for St. Petersburg. In 1944, then — Leningrad was fully freed from the blockade by fascist troops that had kept the city besieged from 8 September 1941 (for 872 days) causing numerous deaths of inhabitants. 1944. február 2. - Szovjet csapatok foglalják el Luckot és Rovnót. Egy német Tigris páncélos Debrecen utcáján, 1944-ben 1944. február 15. - Horthy Miklós levelet ír Hitlernek, melyben többek között kijelenti: „el vagyok szánva arra, hogy a magyar határokat egy esetleges orosz invázió ellen minden rendelkezésre álló erővel és eszközzel megvédem”. A Kárpátok önálló magyar védelmére vonatkozó kérés azonban fenntartja a gyanút Hitlerben, aki utastást ad a Margarethe I. hadművelet kidolgozására. 1944. február 26. - Bethlen István az Országgyűlés Véderő Bizottságában Javaslatot tesz Dél-Erdély stratégiai célú elfoglalására. gróf Bethlen István 1944. február 26 – 28. - Ion Antonescu marsall, Berlinbe látogat, ahol biztosítja a Führert Románia loyalitásáról. Antonescu with German foreign minister Joachim von Ribbentrop 1944. február 29. -Az OKW kiadja a részletes utasítást Magyarország megszállásának előkészítésére a Délkelet-Főparancsnokságnak, illetőleg részletes tájékoztatást ad a Luftwaffe vezérkara, az SS vezérkara és az Abwehr II. osztálya számára. Luftwaffe formations 1944. március 7. -Az Abwehr II. osztályának bécsi csoportja véglegesíti a „Trójai faló” akciót, mely a magyarországi német megszállást végrehajtó német csapatok átvonuló erőknek álcázása tervét. Német motoros alakulat a Halászbástyánál Magyarország német megszállásakor A megszálló csapatok parancsnokának kijelölt tábornokot a führer főhadiszállására rendelik. A találkozó során az eredeti, 1944. Március 18-i, szombati napra eső dátumot vasárnapra módosítják. 1944. március 13. - Bajnózcy József vezérezredes a Honvéd Vezérkar Főnökének helyettese magához kéreti Kuno Heribert Fütterer német katonai attasét, és magyarázatot kér a Bécsújhely-Kismarton körzetében napok óta tartó kirakodásról, valamint közli azt is, hogy értesülése szerint a kirakodás célja Magyarország megszállása. Fütterer másnap visszatér az az OKW válaszával: „A német hadvezetés a legnagyobb csodálkozással fogadta a magyar vezérkarfőnök helyettesének kérdését, s elgondolkodtató jelenségnek tartják, hogy egy páncélos-tanhadosztály Bécs környéki megjelenésén a magyar fél ennyire megütközik “ Bajnóczy József vezérezredes 1944. március 14. - Német külügyi kapcsolatainak köszönhetően Albrecht főherceg értesült a Margarethe tervről, s találkozót kért a német követtől, Dietrich von Jagowtól. A német válasz azt tükrözi, hogy a követ fél a Margaretha hadművelet idő előtti kitudódásától, a főherceggel való találkozótól azonban nem zárkózik el. Albrecht főherceg, hadnagy (a cs. és kir. Hadisajtóiroda képe) 1944. március 15. - Hitler 18-ára Klessheimbe hívja Horthy Miklós kormányzót. Kállay Miklós miniszterelnök a meghívás elutasítását tanácsolja, Szombathelyi Ferenc vezérkai főnök viszont határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy a kormányzónak személyesen lehet esélye a meggyőzni Hitlert a keleti fronton harcoló magyar csapatok hazahozataláról. Regent of Hungary Miklós Horthy de Nagybánya (left) with Adolf Hitler 1944. március 16. - Az OSS ( Office of Stratetig Service, amerikai titkosszolgálati szerv ) a VKF-2 ( Vezérkari Főnökség -2. Osztálya, a magyar katonai kémelhárítás szerve) és a Kállay-kabinet előzetes megállapodása alapján háromtagú amerikai ejtőernyős-küldöttség landol Bottornya térségében az éjjeli órákban. A Florimond Duke ezredes, Alfred M. Suarez őrnagy és Guy T. Nunn százados alkotta csoport érkezésének célja az amerikai és magyar titkosszolgálatok együttműködésével Magyarország kiugrásának előkészítése. Men trained for ranger and guerrilla fighting by the OSS, 1944 1944. március 17. - Horthy Miklós kormányzó, Szombathelyi Ferenc a Honvéd Vezérkar Főnöke, és Csatay Lajos hadügyminiszter Klessheimbe utazik, láthatóan hitelt adva annak a német indoknak, hogy Hitler tárgyalni kíván velük a magyar haderő visszavonásáról a Kárpátokig.. Hitler azonban megérkezésük után közli velük: „Mindenképpen elrendelem Magyarország megszállását.” A Magyar Királyság honvédelmi minisztere Horthy indulatusan elhagyja a tárgyalótermet, Budapesttel azonban nem tudja felvenni a kapcsolatot. A nap folyamán harmadik tárgyalási próbálkozás során Hitler utal arra, hogy ha Magyarországon Németország számára kedvező helyzet alakul ki, hajlandó visszavonni a csapatait. Horthy nem írja alá a nyilatkozatot, mely szerint egyetért a németek bevonulásával. 1944. március 18 – 19 - Edmund von Veesenmayer távirati utasítást kap a Német külügyminisztériumból, hogy a kormányzóval együtt utazzon Budapestre. Az elsődleges cél a kormányzó egyetértésével történő kormányátalakítás volt, egy Imrédy Béla vezette kabinet létrehozása. Ideális esetnek azt tartották, ha a kormányzó helyémaradásával sikerül legitimizálni a német beavatkozást. ( De B tervük is volt, a Budai Vár elfoglalása, bár ezt Veesenmayer maga ellenezte. ) A vonatúton hazafelé Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök táviratban utasítja a magyar erőket, hogy ne álljanak ellent a megszálló német csapatoknak. Horthy Miklós és Edmund Veesenmayer 1944. március 20-án délelőtt fél tizenkettő környéke - Délelőtt fél tizenkettő környékén Veesenmayer a német követségre rendeli a Magyar Megújulás Pártja több tagját. Rátz Jenőt, Jaross Andort, Mecsér Andrást, Baky Lászlót és Ruszkay Jenőt, illetőleg Jurcsek Bélát. Felszólítja őket, hogy állítsanak össze egy kormánylistát. Dél körül a kormányzó találkozik Imrédy Bélával, a németek legpreferáltabb kormányfőjelöltjével. Hogy itt mi hangzik kettejük között, pontosan tudni nem lehet, egymásnak ellentmondó hírekkel távoznak. Fél egykor Veesenmayer találkozik Horthyval, aki kijelenti: Imrédy kinevezésébe egyelőre nem egyezik bele, ő bizonytalan ideig inkább egy hivatalnokkormányt nevezne ki. Csatay Lajos altábornagy, vagy Sztójay Döme vezetésével. Ugyancsak visszautasította azt a kormánylistát, amit Veesenmayer kérésére, a Magyar Megújulás Pártja tisztivselői állítottak össze. Veesenmayer megfenyegeti, hogy ennek súlyos következményei lehetnek. Német katonai teherautók a pesti rakparton 1944. március 19-én 1944. március 20. este nyolc: Veesenmayer a német követségre hívatja Sztójay Dömét, s közölte vele, hogy gratulál miniszterelnöki kinevezéséhez. Még azelőtt, hogy a kormányzó kinevezte, vagy erről egyáltalán értesített volna Sztójayt. Ez a gesztus nyilvánvalóan azt jelzi, hogy a Veesenmayer ragaszkodott annak látszatához, hogy ők mondták ki a döntő szót a miniszterelnök személyének kérdésében. Sztójay Döme a Magyar Királyság 35. miniszterelnöke 1944. március 21-22. - A német külügyminisztérium utasítást ad a „B” terv, Horthy likvidálásának előkészítésére is: Berlinből elrendelik Veesenmayernek: térképezze fel a Vár elfoglalásának és a hadsereg lefegyverzésének lehetőségeit. Veesenmayer, bár az előkészületeket megteszi, azokkal nem ért egyet: A Vár „hatásos körülzárása” – azaz a kormányzó foglyul ejtése szerinte a palota alatti barlangjáratok miatt kivitelezhetetlen, bár magának a várnak a lerohanása és elfoglalása 3 óra alatt megvalósítható lvolna. A hadsereg lefegyverzése pedig véleménye szerint passzív ellenállást váltana volna ki. Ő mindenképpen diplomáciai úton, és Horthy államfősége mellett, az ő beleegyezésének megszerzésével akarja keresztülvinni a kormányalakítást. Német katonák szemlélik a budapesti panorámát a Halászbástyáról Magyarország 1944-es megszállása után 1944. március 23. - Összeáll a végleges kormánylista. A Magyar Megújulás Pártjának azok a tagjai, akik március 20-án a német követségen Veesenmayer kérésére megjelentek, s német utasításra összeállítottak egy kormánylistát, döntő többségben valamilyen módon mind bekerülnek a kormányba. Veesenmayer tehát sikeresen hatalomra juttatja „saját listájának” kemény magját. Miniszterként bekerül Imrédy Béla, Rátz Jenő, Jaross Andor, Jurcsek Béla. Baky László államtitkárként. Kifejezetten német követelésre, a kormányzó ellenkezése ellenére lesz a kabinet tagja Kunder Antal, illetve német kérésre, a kormányzó rábólintásával Reményi-Schneller Lajos.. Kiesik viszont Mecsér András és Ruszkay Jenő. A kormányzó jelöltjeként Csatay Lajos honvédelmi miniszter és Antal István propagandaminiszter jut be a kormányba. Összegezve elmondhatjuk: döntően a németek eredeti elgondolása érvényesül a végrehajtó hatalom összetételét illetően. Magyar Megújulás Pártja, 1944 1944. március 29. - Megjelenik az 1140/1944. számú miniszterelnöki rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak számító személyek számára kötelezővé teszi a telefonkészülékek bejelentését. 1944. március 31. - Megjelenik az 1200/1944 M. E. sz. Rendelet, mely megtiltja az 1941-es házasággi törvények kritériumai alapján zsidónak számító személyek alkalmazását az ugyanezen törvény alapján nemzsidónak minősülő háztartásokban. Budapesti Közlöny, 1944 április Megjelenik az 1220/1944 M. E. sz. Rendelet, mely megtiltja az 1941-es házassági törvény kritériumai alapján zsidónak számító személyek filmművészeti és színművészeti kamarai tagságának engedélyezését. Budapesti Közlöny, 1944 április Megjelenik az 1230/1944 M.E. számú rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak minősülő, gépkocsival bíró személyeket kötelezte gépkocsijuk adatainak bejelentésére. Budapesti Közlöny, 1944 április A 1240/1944. (XII. 22.) ME rendelet (Magyar Közlöny 1944. 282. szám) valóban előírta a házon kívüli viselkedés szabályait a második világháború idején, többek között azt a „kanárisárga színű, hatágú csillagot” is, amely a zsidó lakosság kötelező viselete volt, 10x10 cm méretben, szövetből, selyemből, vagy bársonyból, a ruházaton jól látható helyen kellett viselniük, és az "E" (Elite) és "V" (Vitéz) jelölésekkel ellátott nem zsidóknak is jelezni kellett bizonyos helyeket. A pontos idézet így hangzik: „Házon kívül mindenkinek, akit e rendelet tárgyát képező eljárás alá vonnak, viselnie kell a ruházaton jól látható helyen egy 10x10 cm átmérőjű, szövet-, selyem-, vagy bársonyanyagból készült, kanárisárga színű hatágú csillagot, amelynek közepén fekete betűkkel a Zsidó (Z) vagy a Csoportosított (CS) jelzés van”. 1944. április 3. - Megkezdődik Magyarország rendszeres angol-amerikai bombázása. B-24 Liberator bombázók a Csepel sziget fölött Esti Újság, 1944 április 3. Friss Újság, 1944 április 3. 1944. április 7. - Hatályba lép a 6163/1944. BM VII. res. számú titkos rendelet a zsidók gettóba zárásáról. Letartóztatott zsidó nők Budapesten 1944 1944. április 17-18. - A Sicherheitsdienst letartóztatja Ujszászy István tábornokot, ezzel a magyar hírszerzés de facto megszűnik létezni. vitéz Ujszászy István 1944. március 21. - Horthy találkozik Sztójayval, megbízza kormányalakítással, és átnyújt neki egy listát az általa javasolt kormánytagokról. Sztójay-kormány. In: Tolnai Világlapja, 46. évf. 13. sz. (1944. március 29.) 1944. április 28. - Hatályba lép az 1610/1944 M. E. sz. Rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak minősülő személyek zárolt lakásainak igénybevételéről rendelkezik. Rendelet a nemzsidó lakások és lakóik összeírásáról, 1944 1944. április 29. - Magyarországon teljes sajtócenzúrát vezetnek be. Ullein Reviczky Antal sajtófőnök 1944. május 4-6. - Egy bécsi megbeszélésen a magyar csendőrség és a német "Sonderkommando" képviselői véglegesítették a magyarországi deportálások menetrendjét. A Sonderkommando 1005 egység volt tagjai egy csonttörő gép mellett pózolnak a Janowska koncentrációs táborban 1944. május 5. - A Mauthausen-i koncentrációs táborba érkezik a budapesti politikai elit első letartóztatási hullám során német őrizetbe került csoportja. Köztük: Apponyi György, Gratz Gusztáv, Lajos Iván és Andorka Rezső ( Rudolf). Mauthauseni koncentrációs tábor, 1944 1944. május 10. - Serédy Jusztinián hercegprímás Sztójay Döme miniszterelnöknél tiltakozik személyesen a deportálások ellen. Serédi Jusztinián, az ellenzéki hercegprímás 1944. május 15. - Megkezdődik az Északkelet-Magyarországon, Kárpátalján és Észak-Erdélyben (I-II. zóna) gettóba tömörített zsidók deportálása. A magyar csendőrség és az Eichmann-kommandó képviselői a május 4-6. között Bécsben megtartott konferencián véglegesítették a deportálások menetrendjét és útvonalát. A végrehajtási utasításokat a kiszállításokat végrehajtó német és magyar szervek munkácsi értekezletén, május 12-én adták ki. Az ütemterv szerint napi négy tehervonat indul Magyarországról. Minden szerelvénybe 3000 személyt zsúfolnak. A terveknek megfelelően június 7-én indul az utolsó transzport az I. és II. zónából. 24 nap alatt 92 szerelvényben 289.367 zsidót deportálnak Auschwitz irányába. Deportálás Auschwitzba Monte Cassinónál a szövetséges erők áttörik az olasz-német Gusztáv védelmi vonalat. German Paratroopers, Monte Cassino, 1944 1944. május 20. - Hatályba lép az 500/1944 B. M. sz. rendelet zsidó személyeknek vendéglátó üzemek látogatásában való korlátozása tárgyában. Egy (nem is olyan) régi párhuzam Budapestről. Az “500/1944. B. M. rendelet értelmében: Zsidókat nem szolgálunk ki! 1944.június 1. - Hatályba lép az 510/1944 B. M. sz. Rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak minősülő személyek számára megtiltja a nyilvános szórakozóhelyek látogatását. Tábla a zalaegerszegi gettó bejáratánál. 1944. június 4 . - Brit-amerikai-francia csapatok vonulnak be Rómába. Amerikai csapatok vonulnak be Rómába 1944. június 16 . - 
Megkezdődik a délkelet-magyarországi (IV. zóna) zsidóság koncentrálása. Június 29-ig 40.505 személyt összpontosítottak a zóna hét bevagonírozási központjában. Ezek a következok voltak: Bácsalmás, Kecskemét, Szeged, Szolnok, Békéscsaba, Debrecen, Nagyvárad. (Nagyváradról ezúttal a Bihar megyei zsidókat szállították el. A nagyváradi zsidóság elszállítására már májusban sor került.) A zóna további fontosabb gyűjtőhelyei és gettói: Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kecel, Kiskőrös, Makó, Nagykáta, Szarvas, Szentes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Karcag, Téglás, Bácstopolya, Baja, Szabadka. A deportálás június 25-én kezdődik és június 28-án fejeződik be. 15 vasúti szerelvényen mintegy 40 ezer személyt szállítanak el. A magyar zsidóság deportálása 1944. Június 17. - Közzéteszik Budapest polgármesterének rendeletét a fővárosi zsidóság "csillagos házakba" való átköltöztetésérol. A rendelet értelmében a budapesti zsidóknak - számuk mintegy 250 ezer fő volt - június 25-ig - 1840, sárga Dávid csillaggal megjelölt lakóházba kellet összeköltözni. A rendelet szerint egy zsidó családnak egy lakószobához volt joga. A magyar hatóságok ekkor elvetették egy központi budapesti gettó szervezését, mert azzal számoltak, hogy a szövetségesek légitámadásaik során megkímélnének egy ilyen városrészt. Ezért a zsidókat túsznak tekintve a főváros különböző pontjain jelöltek ki házakat számukra. Csillagos ház Budapesten, 1944 1940 június 20. - Franciaország kapitulál. Nazi leaders in Paris Adolf Hitler (center) in front of the Eiffel Tower in Paris 1944. június 25. -XII. Pius pápa telegramban fordul Horthy kormányzóhoz, azok nevében akik „nemzeti, vagy etnikai hovatartozásuk miat üldöztetnek” arra kérve, hogy „tegyen meg mindent e rengeteg szerencsétlen ember további szenvedésének megakadályozására.” XII. Pius pápa 1944. Június 26. - Roosevelt amerikai elnök a svéd követségen keresztül Budapestre juttatott jegyzékében figyelmezteti a magyar kormányt, hogy „Magyarország a háború lezárulta után más megítélés alá fog esni, mint a civilizált nemzetek, amennyiben a deportálások folytatódnak.” Franklin Delano Roosevelt 1944.június 26. - Horthy kormányzó a Koronatanácsban a deportálások leállítására kéri a kormányt. Horthy kormányzó a deportálások leállítására kéri a kormányt. 1944. június 29. - Serédi Jusztinián hercegprímás pásztorlevelet szerkeszt a deportálások ellen. Az Igazságügyminisztérium lefoglaltatja a pásztorlevelet. Serédi Jusztinián hercegprímás, Esztergom 1944. június 30. - A "Kasztner vonat" Az utaslista szerint 1684 főt és még kb. 200 főt, nem számolt csecsemőt és kisgyereket mentő akciót később „Kasztner vonata” néven emlegették, amely 1944. július elsején szombaton 0 óra 30 perckor indult Budapest Rákosrendező vasútállomásról és július 4-én hagyta el az országot Bécs irányában. A vonat útját angol légitámadás is hátráltatta. Az utasokat először egy bergen-belseni különleges (a hírhedt koncentrációs táborhoz közeli) lágerbe vitték, majd több hónap után két részletben, az első 318 fős csoportot 1944 augusztusában, a másodikat négy hónappal később Svájcba engedték. Kasztner Noé bárkájának nevezte akcióját. A Kasztner-vonat megérkezik Svájcba (1944) 1944. Július 1 vagy 3. - Török Sándor, a Keresztény Zsidó Tanács elnöke eljuttatja Horthy kormányzó menyéhez az auschwitz-i jegyzőkönyveket. Török Sándor, a Keresztény Zsidó Tanács elnöke 1944. július 7. - Horthy kormányzó elrendeli a deportálások leállítását. Veesenmayer birodalmi megbízott jelentése arról, hogy Horthy felfüggesztette a deportálásokat 1944. július 6-8. - A Budapest környékén (VI. zóna) élő zsidók deportálásával befejeződik a vidéki zsidóság táborba szállítása. Ebből a zónából július 6-8. között 8 vasúti szerelvénnyel 24.128 zsidót deportálnak. Május 15. - július 8. között 147 szerelvénnyel Ferenczy László csendőralezredes, a csendőrség és a német biztonsági rendőrség összekötő tisztjének jelentése szerint összesen 434.351 zsidó származású személy hagyta el szerelvényeken az országot. Edmund Veesenmayer, Németország teljhatalmú megbízottja 437.402 deportáltról ad számot. Egyik adat sem foglalja magában azokat a zsidókat, akiket különleges intézkedések keretében április végén az ország déli részéből szállítanak el. Az 1944 nyarán deportáltak összlétszáma mintegy 450 ezer főre tehető. 1944. július 15. - Eichmann a budapesti Keleti pályaudvaron bevagoníroztatja a kistarcsai internálótábor 1500 és a Budapest, Rökk Szilárd utcai kisegítő toloncház 500 zsidó foglyát. A csoportot második próbálkozásra végül is július 19-én szállítják el. A kistarcsai gyűjtőtábor 1944-ben 1944. augusztus 7. -Horthy kormányzó felmenti tisztéből a vidéki zsidóság deportálásáért felelős Jaross Andor belügyminisztert, Kunder Antal kereskedelmi- és közlekedésügyi, valamint Imrédi Béla tárca nélküli minisztereket. Jaross utódja Bonczos Miklós lesz. A deportálások irányítását végző Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat Horthy szinten félreállítja. Hivatalos felmentésükre szeptember 5-én illetve szeptember 7-én. Jaross Andor kivégzése előtt, 1946 1944. augusztus 23. -Az év június 15-én a szovjetekkel fegyverszüneti megállapodás értelmében este 22 órakor I. Mihály román király rádiónyilatkozatban jelenti be Ion Antonescu marsall katonai diktatúrájának megszüntetését, a román hadsereg harci tevékenységének megszüntetését a németek oldalán, s átállását a Vörös Hadsereghez. I. Mihály, a románok utolsó királya 1944. augusztus 25. -Horthy Miklós kormányzó lemondatja a német megszállás után konszenzusos alapon kinevezett Sztójay Döme kormányfőt, s Lakatos Géza szolgálaton kívüli vezérezredest kéri fel kormányalakításra, akit a fegyverszünet előkészítésével bíz meg. Lakatos Géza vezérezredes 1944. augusztus 26. - Bakach-Bessenyei György berni magyar követ saját kezdeményezésére felveszi a kapcsolatot a svájci angolszász körökkel. Két nappal később ehhez Horthy Miklós kormányzó felhatalmazását is megkapja. Bakách-Bessennyei már egy évvel korábban arról próbálta meggyőzni az államfőt, hogy – mivel Magyarország fel a Vörös Hadsereg közelít – a szovjeteket volna érdemes békeajánlatokkal megkeresni. Akkor azonban mind a kormányzó mind Kállay miniszterelnök elutasította. 1944 nyarán összekötői szerepet vállal az angolszászok és a magyar vezérkar között, ám ezúttal a nyugati szövetségesek képviselői üzenik általa a magyar vezérkarnak, hogy Budapestnek Moszkvával célszerű felvenni a kapcsolatot. Bakach-Bessenyey György 1944. augusztus 29. -Horthy kormányzó miniszterelnökké nevezi ki, és új kormány alakításával bízza meg Lakatos Géza vezérezredest. Az augusztus 23-i román kiugrás után a kormányzó elérkezettnek látja az időt a Sztójay-kormány leváltására. Az új kormány számos korábban bebörtönzött antifasiszta politikust engedett szabadon, és bár nem érvénytelenítette a zsidórendeleteket, elutasította a budapesti zsidóság deportálását. A Lakatos-kormány hivatalosan a háború folytatása mellett foglalt állást, Horthy utasítására megkezdődtek a titkos előkészületek a háborúból való kilépésre. A Lakatos-kormány 1944. augusztus 31. - Amerikai-francia csapatok elfoglalják Marseiile-t. André Diethelm reviews troops in Marseille liberated in August 1944 1944. szeptember 7. - Horthy Miklós elnökletével összeül a koronatananács. ( Kormányzó részvételével megtartott kormányülés.), s bár ismeretes a résztvevők előtt, hogy a szövetségesek csupán feltétel nélküli megadást hajlandók elfogadni, döntést hoznak egy lehetséges fegyverszüneti egyezmény feltételeiről: A szövetséges csapatok csak hadászati stratégiai pontokat szálljanak meg, a német csapatoknak lehetőségük legyen az ország elhagyására, a megszállásban román és jugoszláv csapatok ne vehessenek részt, s a rendfenntartás a magyar honvédelmi, rendőri és csendőri erőkre háruljon. A Koronatanács ugyanakkor ultimátumot intéz a német vezérkarhoz: küldjön 24 órán belül 5 páncéloshadosztályt a Vörös Hadsereg elleni erdélyi hadműveletekhez, ellenkező esetben Magyarország kénytelen lesz fegyverszünetet kérni. Megérkezik a német válasz a magyar ultimátumra: 4 hadosztállyal tudnak Magyarországnak segítséget nyújtani, úgy fogják védeni a Magyar Királyság Határait, mint saját országukat, de minden belső felfordulást letörnek. A kormány eláll a fegyverszünettől. 1944. Szeptember 16. - Báró Bánffy Dániel az Erdélyi Magyar Párt vezetője memorandumban fordul Horthy kormányzóhoz, s fegyverszünet bejelentését kéri. Zrínyi-II rohamtarack 1944. Szeptember 22. - Horthy Miklós megbízásával Náday István vezérezredes a nyugati szövetségesek casertai főhadiszállására repül Charles Helfer Howie néhány héttel korábban hadifogságba esett brit tüzérezredes kíséretében, hogy a fegyverszünet feltételeiről tájékozódjon, a nála lévő, Horthy által kézzel írt, s kézzel ellenjegyzett nem személyre szóló megbízólevelet a szövetségesek nem fogadják el hivatalos iratnak, ott csupán mint önként hadifogságra jelentkező katonatisztet fogadják. Náday István 1944. Szeptember 24. - A kormányzónál bizalmas értekezletet tartanak, Horthy Miklós legszűkebb bizalmi körének részvételével: Ifj Horthy Miklós, Ambrózy Gyula, a kabinetiroda főnöke, Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke, báró Bánffy Dániel (Erdélyi Párt), Esterházy Móric, Kánya Kálmán, Sónyi Hugó, Bethlen István, Lakatos Géza, és gróf Zichy Ladomér kettős birtokos (akinek a magyar-szlovák határt átszelő birtokán át távozik majd a delegáció). 1944. Október 6. - Hajnalban A 2. Ukrán Front Malinovszkij Marsall vezetésével mintegy 800 km-es arcvonalon lendül támadásba Erdélyben. Rogyion Jakovlevics Malinovszkij 1944. október 9. - Moszkvában a magyar küldöttség elé terjesztik a fegyverszünet feltételeit. A Hírünk a Világban címlapja Teleki Géza írásával 1944. október 11. - Faragho Gábor vezérezredes Moszkvában aláírja a Magyar Királyság és a szövetséges hatalmak között kötendő fegyverszünet előzetes feltételeit. A kormányzó Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelenlétében a kiugrásról tárgyal Szakasits Árpáddal, az MSZDP, valamint Tildy Zoltánnal, a FKgP illegalitásban lévő elnökével mint a Magyar Front vezetőivel. Horthy Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke jelenlétében a kiugrás előkészítéséről tárgyal Miklós Béla vezérezredessel, az 1. magyar hadsereg parancsnokával. Vattay külön fogadja Veress Lajos vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnokának személyes küldöttét, Geréb László alezredest. A szovjet csapatok elfoglalják Szegedet. Faragho Gábor 1944. október 12. - Szovjet csapatok foglalják el Nagyváradot. A Nagyvárad számára 1944. október közepén véget ért második világháború 1944. október 13-14. - Heves harcok Berettyóújfalú-Mezőtúr térségében. Alföldi páncéloscsata 1944. október 14. - Faragó Gábor vezérezredes táviratban értesítette a Kormányzót, hogy az előzetes fegyverszüneti megállapodás előirásait 48 órán belül végre ell hajtani, máskülönben az egyezmény érvényét veszíti. 1944. október 15. - Egy beépített német hírszerző, a jugoszláv partizán tárgyalópartner kicsalja a várból ifj. Horthy Miklóst, akit ezután Otto Skorzeny különleges SS kommandója elrabol. 10.30.-kor Horthy Miklós elnökletével összeül a koronatanács, s Horthy bejelenti, hogy fegyverszünetet kér. 12-kor a kormányzó fogadja Edmund Veesenmayer teljhatalmú követet, s tájékosztatja kiugrási szándékáról. Az eredeti terv szerint ezzel egyidőben elhangzott volna a rádióban fegyverszüneti proklamációja, a Kormányzói Kabinetiroda vezetője, Ambrózy Gyula azonban úgy dönt, megvárja a kihallgatás végét, hátha az államfő mégis változtatni kíván a szövegen valamit. E rövid késlekedés után végül elhangzik a Rádióban a kiáltvány, az eredeti tervezetből azonban Lakatos Géza miniszterelnök, mivel kivitelezhetetlennek tartja –minden bizonnyal önhatalmúan – kihúzza a leglényegesebb mondatot: „Mától fogva Magyarország hadiállapotban lévőnek tekinti magát Németországgal.” Miután a kiugrásért felelős katonai biztos, Aggteleky Béla altábornagyot német felbújtásra magyar tisztek fogasra akasztott egyenruhájából kivett saját fegyverével letartóztatják, és saját irodájába zárják, majd minden utasítását visszavonják, így a rádió épületében rendelt készületi őrségre vonatkozót is, a rádió a délután folyamán nyilasok kezére jut. Egy 14.50-kor elhangzó, Vörös János vezérezredes, vezérkarfőnök nevével szignált parancs leszögezi, hogy a proklamáció nem értelmezhető a Honvédség fegyverletételeként, a harcot folytatni kell. 21.40-kor elhangzik Szálasi Ferenc kiáltványa a hatalom átvételéről s a harc folytatásáról Németország oldalán. vitéz nagybányai Horthy Miklós 1944. október 15 1944. Október 16. - Hajnalban a németek őrízetbe veszik Horthy Miklós kormányzót, Lakatos Géza miniszterelnököt és munkatársaik legszűkebb körét. Reggel 6 órától az 503. német páncélososztály, a 22. SS lovashadosztály részei és az 502. SS ejtőernyős vadászzászlóalj ostrom alá veszi a Budai Várat. A Testőrség rövid védekezés után, Lakatos Géza miniszterelnök utasítására beszünteti a tüzet. Délelőtt Horthy Mikós kormányzó elutasítja a nála jelentkező Szálasi Ferencet, késő délután német nyomásra aláírja lemondását és Szálasi kormányalakítási megbízatását. Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetője elnökletével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya. Honvédelmi miniszter Beregfy Károly vezérezredes, aki magának tartja fenn a Honvéd Vezérkar főnökének teendőit is, belügyminiszter Vajna Gábor, külügyminiszter báró Kemény Gábor. Szálasi Ferenc elnökletével megalakul a Kormányzótanács. Tagja Beregfy Károly, Rajniss Ferenc és dr. Csia Sándor. Vajna Gábor elrendeli a Nemzeti Számonkérés Szervezete felállítását. Parancsnoka Orendy Norbert csendőr ezredes. Az 1. magyar hadsereg parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes és vezérkari főnöke, Kéri Kálmán vezérkari ezredes átmegy a fronton. A 2. magyar hadsereg parancsnokát, a Horthy kormányzó akadályoztatása esetére homo regiussá kinevezett Veress Lajos vezérezredest a németek letartóztatják. Otto Skorzeny (left), Adrian von Fölkersam (middle), in Budapest, 16 October 1944 1944 október 18 – 1945 április 29 . - A kormányzó és családja a német állam hadifoglyaként él Schloss Hirschberg kastélyában, Bajorországban A bajorországi Hirschberg-kastély 1945. január 20. - Gyöngyösi János külügyminiszter Moszkvában aláírja a fegyverszüneti egyezményt. „Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy lefegyverzi a Magyarország területén lévő német fegyveres erőket és hadifogolyként átadja azokat.” (Moszkvai fegyverszünet, 1945. január 20.) Gyöngyösi János külügyminiszter Moszkvában aláírja a fegyverszüneti egyezményt. Mellette balról V.M.Molotov, Mögötte Balogh István államtitkár 1945 május 1 . - Horthy Miklós amerikai vizsgálati fogságának kezdete. 1945. május 8. - Győzelem Napja Wilhelm Keitel vezértábornagy, a német delegáció vezetője a kapitulációs okmány aláírása előtt 1945 szeptember 24. - Horthy Miklóst Nürnberge szállítják. Vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urat tanúként hallgatták ki a perben. A vádlottak: Első sor (balról jobbra haladva): Hermann Göring, Rudolf Heß, Joachim von Ribbentrop, Wilhelm Keitel, Ernst Kaltenbrunner, Alfred Rosenberg, Hans Frank, Wilhelm Frick, Julius Streicher, Walther Funk, Hjalmar Schacht Hátsó sor: Karl Dönitz, Erich Raeder, Baldur von Schirach, Fritz Sauckel, Alfred Jodl, Franz von Papen, Arthur Seyß-Inquart, Albert Speer, Konstantin von Neurath, Hans Fritzsche 1945. december 1. - A volt kormányzó több, mint egy év után újra találkozik fiával, Miklóssal. Horthy Miklós és Purgly Magdolna a négy gyermekük közül hármat veszített el. Magdolna lányuk 1918 őszén halt meg skarlátban, Paulette tüdőbetegség következtében 1940. június 26-án hunyt el, Horthy István kormányzóhelyettes pedig 1942. augusztus 20-án a keleti fronton egy harci bevetés során veszítette életét. 1944 őszén tehát már csak Miklós, vagy ahogyan nevezték, Nicky élt. 1945. december 17. - Horthyt elegendik Nürnbergből. 1945. december 17. - Horthyt elegendik Nürnbergből. 1948. december 27. - A Horthy család az Anna C tengerjáró hajó fedélzetén Portugáliába költözik. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós az "Ana C" hajó fedélzetén útban Portugáliába Családi kép az aranylakodalom napján (1951.VII.10.) Liszabonban - balról jobbra: ifj. Horthy Miklós, Horthy Miklósné, Horthy Miklós és Horthy Istvánné 1957 február 9. - vitéz nagybányai Horthy Miklós halála Portugáliában. A kormányzó sírja a liszaboni angol katonai temetőben VÉGE (forrás: internet)

1868 június 18. - 1920 június 4. A kezdetek és az első világháború: 1868. június 18. - Horthy Miklós 1868 június 18-án született, ötödik gyermekként a kenderesi Horthy-birtokon, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Magyarországon. Élete első éveiben francia magántanár oktatta, majd német nyelven végezte középiskolai éveit – ahogy kora nemesi középosztályának gyermekei közül számosan. 1882 - Horthy Miklós csatlakozik az osztrák-magyar hadsereghez. 1886 - 18 évesen a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémiára iratkozott be, ahol négy évig tanult. Saját visszaemlékezése szerint az akadémia mottója „ A kötelesség az élet felett áll” meghatározta következő évtizedeit. II. osztályú tengerész-hadapróddá avatták.1886-ban eljutott Barcelonába, két évvel később Hollandiába. 1893-ban a Saida fedélzetén pedig világkörüli útra indult. Ennek során látta az Arab-tengert, Bombay-t, Colombo-t, Bankogot, Borneo-t, a Salamon-szigeteket, Malajziát, Sydney-t, Melbourne-t , Új-Zélandot, és Batáviát. Évtizedekkel később feljegyzett útleírásából az látszik kirajzolódni, hogy a gyarmatosító brit birodalom nagy csodálatot váltott ki belőle. A britekről ekkor kialakított képe évtizedek múltán is hatással volt gondolkodására. 1889 november - Horthy Miklós sorhajóhadnagyi előléptetése. Horthy Miklós sorhajózászlós, 1886 1901 - Házasságkötés jószási Purgly Magdolnával. vitéz nagybányai Horthy Miklós feleségével jószási Purgly Magdolnával, 1934 1909 - 1909 Júniusában felettese, Raimondo Montecuccoli admirális Ferenc József szárnysegédjének ajánlotta.Megkezdi szolgálatát Bécsben Ferenc József császár szárnysegédjeként. Horthy Miklós Ferenc József császár szárnysegédjeként Bécsben 1911 - Horthy Miklós fregattkapitányi kinevezése Horthy Miklós fregattkapitányi kinevezése, 1911 1915 - Az SMS Novara vitéz nagybányai Horthy Miklós zászlóshajója volt 1915 és 1918 között. SMS Novara, 1915 1918 február 27. - Horthy Miklós az Osztrák-Magyar Monarchia flottaparancsnoka. Horthy Miklós a flottaparancsnok, 1918 1918 június 10. - A Szent István csatahajó vízre bocsátása és katasztrófája: A Szent István csatahajó, a Monarchia legnagyobb és legmodernebb hadihajója, 1918. június 10-én süllyedt el, miután olasz torpedók eltalálták. A hajót a Premuda sziget közelében érte a támadás, miközben egy bevetésre tartott. A Szent István csatahajó ünnepélyes vízre bocsátása és katasztrófája 1918. október 17. - Magyarország kikiáltja függetlenségét 1918. november 11. - Végetér az Első Világháború A népköztársaság kikiáltása 1918. november 16-án, az Országház előtt 1919. március 20. - Vix francia alezredes átadja Magyarország képviselőinek a békekonferencia által meghatározott új demarkációs vonalak jegyzékét, melyek előjelezték a békeszerződés aláírása utáni Magyarország új határait. A Vix-misszió tagjai (Vix ezredes jobbról a 3.) 1919 március 21. - A magyar kormány elutasítja a Vix jegyzékben foglaltak aláírását. A szociáldemokrata és a kommunista párt tárgyalásainak eredményeként a két párt egyesül és kikiáltja a Tanácsköztársaságot. A forradalmi kormányzótanács elnökévé Garbai Sándort választják 1919 március 25. - Életbe lép a rendelet forradalmi rögtönítélő bíróságok felállításáról. 1919 április 3. - Életbe lép a közép-és nagybirtokokat államosító rendelet. 1919 április 12. - Bethlen István gróf vezetése alatt Bécsben megalakul az antibolsevista comité. 1919 április 26. - Csehszlovák csapatok lépik át az ország északi határát. 1919. április 30. - Román csapatok nyomulnak előre a Tisza vonaláig 1919 május 5. - Károlyi Gyula ellenkormányt alakít Aradon 1919 május 5. Károlyi Gyula ellenkormányt alakít Aradon 1919 május 30. - A Vöröshadsereg hadjáratot indít az északi területek visszasszerzésére 1919. május 30. - Az aradi ellenkormány és az antibolsevista comité egyesülésével Szegeden Károlyi Gyula vezetésével kormány alakul. A kormány hadügyminiszteri posztjára Horthy Miklóst. 1919 június 12. - Horthy Miklós lemond a Károlyi-kormány hadügyminiszteri posztjáról és átveszi a Nemzeti Hadsereg vezetését Fővezérként A Nemzeti Hadsereg vezérkara 1921-ben 1919 június 18-24. - Ellenforradalmi felkelések a Duna-Tisza közén. Válaszul a kommunista párt különítményesei, Lenin fiúk megtorló körutakba fogtak. 1919. július 20. - A Vöröshadsereg támadást indít a Tiszántúlt megszálló románokkal szemben 1919. augusztus 1. - A román hadsereg átlépi a Tiszát és Budapest felé nyomul előre, a Tanácsköztársaság megbukik, vezetői elmenekülnek az országból 1919. augusztus 4. - A román hadsereg bevonul Budapestre, s a Duna-Tisza köze északi részére, majd elfoglalták és kifosztották Budapestet. 1919. augusztus 9. - 1919.november 16. - A Nemzeti Hadsereg Szegedről Siófokra teszi át székhelyét. Útban új főhadiszállása felé a különítményesek az Alföldön, a Duna-Tisza közén, majd Tolna és Baranya megyében haladtak el, útjukat tömeges statáriális kivégzések, kínzások, megszégyenítések kísérték. 1919. november 16. - Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre. 1919. november 16. - Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre. 1919. november 16. - Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre. 1920. február 4. - A szövetséges hatalmak nevében a párizsi székhelyű Nagykövetek Tanácsa határozatot hoz, mely szerint egy Habsburg visszatérése akár a magyar, akár az osztrák trónra a békét alapjaiban veszélyeztetné, ezért azt sem elismerni sem eltűrni nem tudják. 1920. március 1. - Horthy Miklóst a parlament Magyarország kormányzójává választja. Horthy érkezése az Országházba 1920. március 1-én, mögötte Huszár Károly kormányfő 1920. június 4. - A Simonyi-Semadan Sándor miniszterelnök vezette kormány két tagja a Versailles-i Nagy-Trianon kastélyban a Magyar Királyság részéről aláírja az I. Világháborút lezáró békeszerződést. A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (Benárd mögött, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után A trianoni békediktátum 1920 Júniius 20. (Nemzeti gyásznap) FOLYTATJUK...

1920 június 4. - 1939 szeptember 1. Trianontól a második világháborúig 1920. június 4. - A Simonyi-Semadan Sándor miniszterelnök vezette kormány két tagja a Versailles-i Nagy-Trianon kastélyban a Magyar Királyság részéről aláírja az I. Világháborút lezáró békediktátumot. 1920. július 19. - Teleki Pál miniszterelnökségével új kormány alakul. 1920. szeptember 26. -A magyar numerus clausus törvény. ( 1920/ XXV tc.) A határontúli egyetemek elszakadása, s a fővárosi felsőoktatási intézmények túlterheltsége okán a magyar parlament határozatot hoz, mely szerint a budapesti egyetemekre való felvétel feltétele „ a nemzethűség s erkölcsi tekintetben megbízhatóság.” A törvény végrehajtási része vallási közösségből nemzetiséggé minősíti át a magyarországi zsidóságot, s egyetemi keretszámát 6%-ban határozza meg. 1920. november 20. – Megalakul a Vitézi Rend az 1360/1920. M.E. rendelettel vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Horthy Miklós beszéde a Vitézi Rend megalapítása után, 1922 1921. március 27 – április 5. - IV. Károly király első sikertelen visszatérési kísérlete Magyarországra, királyi jogai gyakorlásának visszaállítására. 1921. április 6. - Törvény az „állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről” ( 1921/III. tc.), mely betiltja a szélsőséges jobb és baloldali politikai pártokat. Ezután nem működhetett legalásian a Magyar Szociáldemokrata Párt sem. 1921. április 14. - A király Magyarországon tartózkodása során végig bizonytalan Teleki Pál miniszterelnök lemond. Horthy Miklós Bethlen István grófot kéri fel kormányalakításra. Bethlen István gróf szónokol, 1921 1921. május 22-én - a hosszas előkészítő munka után ezen a napon lettek vitézek a Vitézi Szék tagjai és az elsők között kiválasztott megadományozottak. De miért is volt olyan fontos a Vitézi Szék tagjainak és az első körben megadományozott vitézeknek az eskütétele, még az első nagyszabású vitézavatás előtt? Elsősorban azért, mert a Vitézi Szék tagjai, mint a Vitézi Rend törzskapitányai lettek hivatottak a vitézi telkeket ünnepélyes keretek között átadni a megadományozott vitézeknek, továbbá ekképpen alapozták meg az első nagyszabású vitézavatást. 1921 júniusban - Az első vitézi telek átadására Miskolcon. Magyarország első vitézi telkének átadása Miskolcon. Az első képen (balról jobbra) Hodobay Sándor polgármester-helyettes átadja Miskolc közönsége nevében a város által felajánlott vitézi telket Nagy Pál altábornagynak. A második képen Nagy Pál altábornagy átadja a vitézi telket Székely Frigyesnek és családjának. A harmadik képen Duszik Lajos evangélikus lelkész megáldja a vitézi telket, valamint tulajdonosát, Székely Frigyest és családját. A negyedik képen Csorba József kisgazda jelképesen üdvözli a gazdatársadalom új tagjaként Székely Frigyest és családját. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1921. augusztus 7. ) 1921. augusztus 14. - A Vitézi Rend szervezeti és jelvényhasználati szabályzat pontosítása. 1921. augusztus 21. - Vitézavatás a királyi várkertben. „A Hadúr nevében vitézzé ütlek” – ezekkel a szavakkal, a lovaggá ütés szabályait követve, díszkardjával avatta fel az első vitézeket Horthy Miklós kormányzó 1921. augusztus 21-én, Budapesten, a Várkertben. Ezen az első nyilvános és ünnepélyes eseményen – három hónappal korábban már a királyi palotában 24 jelölt részesült e kegyben ‑ kettőszázöt (első világ)háborús hőst avatott vitézzé a Vitézi Rend főkapitánya. Horthy Miklós kormányzó vitézt avat 1921. október 4. - Prónay Pál és Rongyosgárdája kikiáltják az általuk elfoglalt nyugat-magyarországi területek függetlenségét, s önálló államot hoznak létre Lajtabánság néven. Az antant felszólította a magyar kormányt, hogy vonja ki a területről a magyar csapatokat, ezesetben Sopronnak és környékének hovatartozásáról népszavazás dönthet. A Rongyos Gárda Sopronban, 1921 1921. október 20. -IV. Károly király másodjára is visszatér Magyarországra, ezúttal elkészülve arra, hogy katonai erővel állítja vissza hatalmát. Lassú előrenyomulása, s tisztjeinek bizonytalansága folytán azonban október 23-án Budaörsnél Horthy csapatai megállítják. A király fogságba kerül, átadják az antant megbízottainak, 1922 április 1-én hal meg, Madeira szigetén, száműzetésben. IV Karoly és Zita misén Biatorbágy 1921 1921. november 6. - A magyar parlament határozatot hoz „Őfelsége IV. Károly király uralkodói jogainak és a Habsburg-ház trónörökösödésének megszüntetéséről.” ( 1921/ XLVII. tc), habsburg IV. Károly, Zita, és fiúk Otto koronázási ruhában 1921. december 14–16. - Sopron és nyolc magyar város népszavazással dönt hovatartozásáról. Sopronon kívül a Magyar Királyság része marad: Nagycenk, Fertőbozon és Kópháza. A város és környéke népszavazáson dönthetett arról, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz kíván-e tartozni. 1921. december 22. - Bethlen István miniszterelnök és a Magyar Szociáldemokrata Párt megállapodást ír alá. A Bethlen-Peyer paktumként elhíresült megegyezés értemében a Szociáldemokrata Párt felhagy a kormány bírálatával, a vasutasok, közalkamazottak, postások és közalmazottak közötti agitációval. Cserébe ismét legálisan működhetnek, pártszervezeteket alakíthatnak, s indulhatnak választásokon, megszerezhető parlamenti mandátumai száma azonban 24 főben limitált 1921. decemberében írta alá Bethlen István kormányfő és Peyer Károly, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) vezetője azt a titkos megállapodást. 1922. május 8., június 12., június 13., június 15. - Országgyűlési választások, az új választójogi törvény értelmében 215 egyéni kerületből 195-ben nyílt szavazással. A legtöbb mandátumot a Bethlen István vezette Egységes Párt szerezte meg. ( 38, 18 %), s kormányt alakított a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával, illetőleg a Keresztény Egység Táborával. Az ellenzék legjelentősebb ereje a Szociáldemokrata Párt volt ( 17%). 1922. május 8., június 12., június 13., június 15. 1922. augusztus 23. - Magyarország felvételét kéri a Nemzetek Szövetségébe, melynek szeptember 18-án tagjává válik. Magyarország felvétele a Nemzetek Szövetségébe 1923. április 6. - Magyarország kölcsönt kér a Jóvátételi Bizottságtól. Angliai szorgalmazásra a 20 évre 2050 millió aranykoronában megállaptiott kölcsönt a kormány teljes egészében a gazdaság stabilizációjára, az infláció megszüntetésére használhatta fel. Magyarország egyben azt is vállalja, hogy gazdaságát két és fél évig a Nemzetek Szövetsége felügyeli, a folyósítás júliusban kezdődik, a az összeg több mint felét az Egyesült Királyság nyújtja. 1923-ban kibocsátott 500 ezer koronás államjegy 40 pengő értékre érvényesítő felülbélyegzéssel 1924. május 20. - Kihirdetésre kerül a magyarországi középiskolai rendszert megreformáló, és differenciáló 1924/XI. tc. 1924 - Vitézi telekbeiktatás Karcagon Vitézi telekbeiktatás Karcagon (1924) NFI 1924 szeptember -1924 szeptemberében magyar és szovjet diplomaták tárgyalásokat folytattak Berlinben, amelyek célja a hivatalos kapcsolatok megteremtése volt. A tárgyalásokon Kánya Kálmán magyar követ és Nyikolaj Kresztyinszkij szovjet diplomata vett részt, Jungerth Mihály magyar delegátussal együtt. Ezek a megbeszélések vezettek el a magyar–szovjet kapcsolatok megteremtéséhez, amelyekben a magyar fél által készített szerződéstervezet is szerepet játszott. 1926. március 24. - Klebersberg Kúnó vallás és közoktatási miniszter előterjesztésére törvény születik a „mezõgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítésérõl és fenntartásáról” ( 1926 / VII. tc ), melynek értelmében a következő három évben 5000 népiskola és tanítói lakás épült fel. 1926 -Vitézavatás a Margitszigeten 1926 -Vitézavatás a Margitszigeten 1926. november 15. - A magyar nemzetgyűlés „Az országgyűlés felsőházáról” címet viselő határozatában / 1926/ XXII. tc / visszaállítja a kétkamarás parlamentet. 1926 .december 2. - A magyar nemzetgyűlés Klebersberg Kúnó vallási és közoktatási miniszter előterjesztésére törvényt hoz a lányközépiskolák megreformálásáról „a leányközépiskoláról és a leánykollégiumról”, 1926/XXIV. tc 1927. január 1. - Az elinflálódott korona helyett új pénznem kerül forgalomba, a „Pengő”. 10 Pengő bankjegy, 1929 1927. április 5. - Bethlen István magyar miniszterelnök és Benito Mussolini olasz kormányfő ( azaz az első világháború győztes országai egyikének vezetője ) Rómában „örök barátsági szerződést” ír alá. Bethlen István magyar miniszterelnök és Benito Mussolini olasz kormányfő 1928. március 1. – A vitézi telekrendszer reformja. 1928. augusztus 4. - Hatályba lép az ( 1928/XL. Tc. ) „az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról” szóló törvény. 1928. november 30. - Lengyel-magyar döntőbírósági szerződés aláírása Varsóban. 1929 - Az utolsó ünnepi vitézavatás 1929. október 18. - „ A New York-i tőzsde fekete csütörtöke” – A világpiaci túltermelési válság kulminál. A New York-i tőzsdén egy nap alatt 19%-os árfolyamcsökkenés következik be. A következő egy hétben többezer bank ment csődbe az Egyesült Államokban. A túltermelési válság következtében heteken belül üzemek, vállalkozások zárnak be tömegesen, százezrek veszítik el munkahelyüket csak az Egyesült Államok területén. Kezdetét veszi az első nagy gazdasági világválság. 1929. október 18. - A New York-i tőzsde fekete csütörtöke 1930 június - Bethlen István miniszterelnök Londonban újabb népszövetségi kérelmet terjeszt elő Londnoban, a tervet azonban az angol pénzügyi körök – az esetleges kölcsön fő finanszírozói – nem fogadják kedvezően. 1930. szeptember 1. - A válság következtében Magyarországon 1930 első felére 35%-ra emelkedik a munkanélküliek száma. A Szakszervezetek Tanácsa és a Magyar Szociáldemokrata Párt által meghirdetett demonstráción mintegy 150 ezren vesznek részt. A Magyar Kommunista Párt aktivistáinak buzdítására a tömeg a lovasrendőrökre támad, a rendőrség tüzet nyit. Egy ember meghal, tizenhárom súlyosan megsebesül. 1930. szeptember 1-i tüntetés 1931. június 1. -Mivel a kormányt egyre több támadás érte, Bethlen István miniszterelnök a kormányzót a parlament feloszlatására, s új választások kiírására kéri. Június 28-30-án az 1922-es választójogi törvény alapján tartott választásokon – nem kis mértékben köszönhetően a nyílt szavazásos rendszernek -az Egységes Párt szerzi meg a szavazatok és parlamenti madátumok többségét, ( 45, 53 % és 64,09%) s kap jogot kormányalakításra a Keresztény Gazdasági és Szociális Párttal. 1931 nyara - A Jegybank megállapítja, hogy a Magyar Általános Hitelbank alaptőkéje nagy részét elvesztette. A bankpánik megfékezésére 1931. Július 13-ára háromnapos bankszünetet rendelnek el, mely alatta betétkifizetések szünetelnek. Július 17-én a pengőt leveszik az aranyalapról, majd a fokozódó pánik hatására augusztus 16 minden augusztus 15 előtti betétet visszahelyeznek arany alapra. 1931. Július 13. -ára háromnapos bankszünetet... 1931. július 15.-16. - Az Endresz György pilótával és Magyar (Wilczek) Sándor navigátorral igen kockázatos körülmények között landoló repülőgép az új-funlandi Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 kilométeres utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette. Gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel. 1931. augusztus 19. -Bethlen István miniszterelnök benyújtja lemondását, melyet átmenetinek tekint, arra számítva, hogy a válság lecsengése után újra miniszterelnök lehet. Gróf Károlyi Gyula alakít kormányt. Károlyi Gyula 1931 novemberében a Képviselőházban beszámol az ország pénzügyi és gazdasági helyzetéről. 1931. augusztus 31. Kormányrendelet útján csökkentik az állami alkalmazottak fizetését, s a szociális juttatásokat. A megszorító intézkedések közé tartozik az állami gépkocsik használatának korlátozása, így a miniszterelnök maga is gyalog jár reggel dolgozni. 1931. szeptember 13. - Matuska Szilveszter csantavéri származású bécsi kereskedő pokolgépet robbant a biatorbágyi vasúti hídon. A bomba Egy Budapest-Hegyeshalom-Bécs járatú gyorsvonat alatt robban fel, a merénylet 22 halálos áldozatot követel, s további 17-en megsérülnek. Egy – állítólag Matuska által helyszínen hagyott, furcsa mértékben épen megmaradt levél miatt a gyanú a Magyar Kommunista Pártra terelődik, így az illegális MKP két vezetőjét, Fürst Sándort és Sallai Imrét is letartóztatják, s kivégzik. ( Maga Matuska nem lesz halálos ítélet elszenvedője, mivel azt a korabeli osztrák törvények nem ismerik.) A Károlyi kormány a merényletet követően bevezeti a statáriumot. 1931. szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjel 0 óra 20 perkor. A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. 1932 március –április 10. - Adolf Hitler a Német Nemzetiszocialista Párt modern propaganadaeszközöket és modern kampánytechnikákat ( pl repülős országjárás) követően is csupán másodikként végez Hindenburg mögött (36% / 53 %) a németországi elnökválasztásokon. 1932 június - Meskó Zoltán megalakítja az első magyar magát nemzeti szocialistának valló pártot, a „Magyar Nemzeti Szocialista Földmíves és Munkapártot”. Meskó Zoltán 1932 szeptember-október - Bethlen István volt miniszterelnök, aki a kormánypártban még döntő befolyással bír, lemondásra szólítja fel a Károlyi-kabinetet. Károlyi Gyula gróf benyújtja kérelmét a kormányzóhoz, aki október 1-el Gömbös Gyulát szólítja fel kabinetalakításra. Gömbös Gyula miniszterelnök 1932 október -Gömbös Gyula miniszterelnök ismerteti kormánya programját, a 95 pontos „Nemzeti Munkatervet”, mely előjelez egy felvevőpiac-kereső külpolitikát, a korábbiaknál ellenőrzöttebb sajtót, központosított kultúrpolitikát, az egyesületi és gyülekezési jog korlátozását, az olasz korporációs állam mintáját követő törvényhozást, s hadseregfejlesztést. Gömbös Gyula kormánya „Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük." (Részlet a Gömbös-kormány Nemzeti Munkatervéből) 1933. május 21. - Országos vitézgyűlés Budapesten. 1933. július 22. - Berlinben német-magyar kereskedelmi szerződés születik, mely piacot nyit a magyar gabonaexport számára a Német Birodalomban. 1933 július 23–26 . - Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter Benito Mussolini olasz államfő meghívására Rómába utazik, egy magyar-olasz-osztrák együttműködés lehetőségének megtárgyalására. Gömbös, Kánya és Mussolini Rómában, 1933 1933. szeptember 1. - Magyarország és Olaszország kereskedelmi megállapodást köt, 1,3 millió mázsa búza olasz exportjáról. 1933. november 27. - A debreceni egyetemet antiszemita zavargások miatt egy hétre bezárják. Debreceni Egyetem, 1933 1934. március 14 – 18. - Mussolini kezdeményezésére olasz–magyar–osztrák kereskedelmi tárgyalások folynak Rómában, ezek eredményeként a három állam képviselői március 17-én aláírják a 3 római jegyzőkönyvet, melyek szoros gazdasági együttműködést indítványoznak, s a politikai kapcsolatok élénkítését. Gömbös és Mussolini 1934. július 25. - Berlin támogatását élvező osztrák nemzetiszocialisták meggyilkolják Engelbert Dolfuss kancellárt. Utódja, Kurt von Schusnigg is támogatja az olasz-osztrák-magyar kapcsolatok további erősítését. Engelbert Dolfuss kancellár ravatala, 1934 1934. augusztus 2. - Hindenburg elnök halála. Hitler kormánya új elnökválasztás kiírása helyett összevonja az elnöki és a kancellári posztot „führer és kancellár” néven, s a posztot Hitlernek adja. Hindenburg elnök halála, 1934 1934. október 9. - Marseille-ben a macedón-horvát „Tett Propagandája” csoport merényletet hajt végre II. Sándor jugoszláv király ellen, melynek során mind az uralkodó, mind a vele egy autóban utazó francia külügyminiszter életét veszti. A Népszövetségben felvetődik Magyarország felelőssége. A csoport több tagját ugyanis a Zala-megyei Jankapusztán képezték ki, s bár a magyar állam hivatalosan semmilyen kapcsolatot nem tartott fenn tagjaival, ám alkalomszerű anyagi segítséggel és okmányokkal hozzájárult a kiképzéshez. Felerősödnek a kisantant Magyarország ellenes támadásai. 1935. március 5. - Horthy kormányzó Gömbös Gyula kérésére feloszlatja az országgyűlést, s új választásokat ír ki. Horthy Miklós és Gömbös Gyula 1935. március 6 -7. - Bethlen István és hívei elhagyják a kormánypártot, a volt miniszterelnök választási beszédében ismerteti azokat a pontokat, melyekben nem ért egyet a kormányfővel: a vezérelv, a külföldről importált eszmék, korporációs rendszer. Bethlen István, 1935 1935 március - miután a Saar vidék a párizsi békeszerződésben előírt 15 év után népszavazás útján visszakerül Németországhoz, Hitler – saját vezérkarát is meglepve – bejelenti a hadkötelezettség visszaállítását, egyoldalúan átlépve ezzel a versailles-i szerződés egyik legfontosabb előírását. Saar vidék, 1935 1935 március 31 – április 4 . - Országgyűlési választások vidéken. (199 nyílt szavazású kerületben.) 1935. április 6-7. - Országgyűlési választások Budapesten. A választásokat elsöprő többséggel a kormánypárt nyeri. Országház Budapest, 1935 1935. július 17. - Megindul a spanyolországi polgárháború. Köztársasági önkéntesek Teruelben, 1936 1935. október 2. - Olaszország megtámadja, majd elfoglalja Abesszíniát. Az akció a Népszövetségben ellenkezést vált ki, Mussolini Franciaországhoz közeledik területi igényeinek elfogadtatása érdekében, ezzel viszont kénytelen volt lemondani Közép-Európai dominanciájáról. Magyarország az olasz-osztrák kapcsolatok fenntartása mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a magyar-német viszony erősítésére. Olasz tüzérség Abesszínában 1936-ban 1936. március 12. - Kurt Schussnig osztrák kancellár Budapestre látogat. Kurt Schussnig osztrák kancellár Budapestren. Schuschnigg Jobb oldalán a magyar miniszterelnök Darányi Kálmán 1936. augusztus 1- 16. - Német Birodalom propagandahadjáratával övezve Berlinben rendezik a XI. Nyári Olimpiát. Berlini Olimpia megnyitója, 1936 1936. augusztus 22. - Horthy Miklós kormányzó egy magán jellegű vadászút során látogatást tesz Adolf Hitler Führer és kancellárnál Berchtesgadenben. Az Anschlusstól tartó bécsi politikai vezetőkörökben nyugtalanságot szül a találkozó híre. Horthy látogatása Hitler birodalmi vezérnél 1936. október 6. - Gömbös Gyula miniszterelnök hosszan tartó betegségében Münchenben elhuny. Utódja a már hónapok óta miniszterelnöki feladatokat ellátó Darányi Kálmán. Gömbös Gyula koporsója a keleti pályaudvar érkezési csarnokában felállított ravatalon. 1936. október 25 – 27. - Németország és Olaszország megegyezik a „Berlin-Róma tengely” megalakításáról, a két állam politikai együttmúködéséről. A név maga még 1934-ből, Gömbös Gyulától származik. 1936. november 24 – november 26. - A magyar kormányzói pár Rómába látogat, ahol Benito Mussilini, s III. Viktor Emánuel király látja vendégül őket. Horthy Rómában, 1936 1936. november 25. - Németország és Japán megköti az antikomintern paktumot. Németország és Japán megköti az antikomintern paktumot, 1936 1937. március 15. - A népi írók , A Budapesti Egyetemi Kör összefogásával létrejött Márciusi Front gyűlésén a Nemzeti Múzeum lépcsőjén Féja Géza író felolvassa 12 pontba foglalt programjukat, melyben sajtószabadságot, földosztást, demokratikus reformokat, szervezkedési szabadságot, s a dunai népek önrendelkezési jogon alapuló revizióját követelik, illetőleg felhívják a figyelmet a zsidóság egyre fokozódó megbélyegzésére. Féja Géza és a Márciusi Front, 1936 „Magyar revíziót: a Duna-völgyi népek számára a hova tartozandóság kérdésébe az önrendelkezési jog tiszteletben tartását. A pánszláv és pángermán imperialista törekvésekkel szemben a Duna-völgyi öncélúság és konföderáció gondolatának megvalósítását.” 1937. április 16. - A Darányi-kormány belügyminisztere rendeleti úton feloszlatja Szálasi Ferenc első pártját, a NAP-ot.( Nemzeti Akarata Pártja ) A "NAP" működésének betiltása rendelet. 1937. május. 19 – május 22. - Budapestre látogat III. Viktor Emánuel olasz király, felesége, Ilona királyné, s legkisebb lányuk, Savoyai Mária királyi hercegnő III. Viktor Emmanuel olasz király látogatása Budapesten, 1937. május 19. 1937. július 28. - A magyar parlament megszavazza a ( még Gömbös Gyula által megígért ) „ a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról” szóló törvényt ( 1937/XIX. Tc.), melynek értelmében a kormányzót a parlament felelősségre nem vonhatja, utódajánlási joggal rendelkezik, az általa megnevezett három kormányzójelöltet azonban a parlament nem köteles figyelembe venni. 1937. október 23. - A szélsőjobboldali pártok Magyar Nemzetiszocialista Párt néven egyesülnek. Pártelnök: Szálasi Ferenc. 1937. november 28. - A Magyar Nemzeti Szocialista Párt debreceni szervezete szórólapok terjesztésébe kezd „Éljen I. Miklós király” felirattal, melyen Horthy királlyá kikiáltlását szorgalmazza. A kormányzó dühösen fakad ki az akció ellen. 1938. január 1. - Budapesten utcáin Újév reggelére röpcédulák ezrei jelennek meg, rajtuk egyetlen mondattal „ 1938, Szálasi!” Szálasi röpcédula, 1938 1938 január - Horthy Miklós és idősebb fia Lengyelországban vesz részt, vadászaton. Ignac Mościcki lengyel elnök arra buzdítja, választassa fiát örökösének. Horthy Miklós a vadász BIAŁOWIEŻA - Horthy Miklós Lengyelországban Vadászat 1938 február 1938. február 21. - A Belügyminisztérium betiltja Szálasi Ferenc pártját, a Magyar Nemzetiszocialista Pártot, azzal az indokkal, hogy az megegyezik a korábban már betiltott Nemzeti Akarat Pártjával. A formáció azonban rövidesen ismét újjáalakult Nemzeti Szocialista Magyar Párt néven. Széll József belügyminiszter 1938. március 5. - A kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártja nagygyűlést tart Győrben. Itt Darányi Kálmán miniszterelnök egymilliárd pengő értékű hadsereg-fejlesztési programot jelent be, melyből 600 milliót közvetlenül fegyverkezésre, míg 400 védelmi célokra szánt a kormány. A terv túllépte a Versailles-i békében lefektetett fegyverkezési korlátozások határait – azonban indokolható, a szomszédos Románia már 1935-ben hadsereg-fejlesztésbe fogott. Az első világháború győztes nagyhatalmaival végül paradox módon Eduard Benes csehszlovák elnök támogatása segített elfogadtatni a lépést, aki ezzel a gesztussal próbált Magyarországhoz közelíteni, mivel régi szövetségesei, Románia s Jugoszlávia egyre inkább Németország érdekkörébe sodródtak. A kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártja nagygyűlést tart Győrben, 1938 1938. március 11- 13. - Megakadályozandó, hogy Ausztria népszavazással döntsön függetlensége kérdéséről, Németország ultimátumot küld Kurt von Schussnigg kancellárnak, hogy adja át posztját az Osztrák Nemzetiszocialista Párt vezetőjének, Arthur Seyss Inquartnak, ellenkező esetben országának német invázióval kell számolnia. A kancellár lemondott, utódja Seyss Inquart március 12-én táviratban kérte a német csapatok bevonulását. 1938. március 21. - Darányi Kálmán miniszterelnök feltehetően a Bethlen-Peyer paktum mintáját követve tárgyal Hubay Kálmánnal, a Magyar Nyilaskereszter Párt vezetőjével. 10 parlamenti mandátumot ajánlott fel, ha a nyilasok beszüntetik a rendszer megbuktatását célzó akcióikat. A paktum felháborodást váltott ki az informálisan még mindig óriási befolyással bíró Bethlen Istvánból, s végképp elveszítette Horthy Miklós kormányzó bizalmát. Érzékelve a körülötte elfogyó levegőt. Darányi Kálmán miniszterelnök,1938 1938. május 4. - Darányi Kálmán beadja lemondását. Darányi lemondása után távozik a Sándor-palotából, 1938 1938. május 13. - Horthy Miklós Imrédy Bélát, a Magyar Nemzeti Bank elnökét kéri fel kormányalakításra. Imrédy Béla és Horthy Miklós, 1938 1938. május 25 – 29. - A Szent István király halálának 900. Évfordulójára is emlékező Budapesten rendezik a 34. Eukarisztikus Világkongresszust. 33 országból mintegy érkeznek küldöttek, és résztvevők az eseményre. A Hősök terén felállított főoltár Szent István 900. évfordulóján 1938. május 29. - Érvénybe lép „a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról”, vagy a köznyelv és a történész szakma által csupán első zsidótörvényként ismert cikkely (1938/XV.) mely szerint az ügyvédi-, mérnöki-, orvosi-, sajtó-, filmművészeti- és színművészeti- kamarákban a zsidóság számaránya nem haladhatja meg a 20%-ot. Vallási és származási szempontok elegye alapján határozza meg a törvény a „zsidónak minősülés” fogalmát. Eszerint zsidónak nem tekinthető, aki 1919. augusztus 1. előtt tért ki bármely keresztény felekezetre, illetőleg ha kitért szülők gyermeke. Országgyűlés az 1930-as években 1938. július 1. – A vitézi cím örökíthetőségének szabályozása 1938 - Vitézi Bál a Vigadóban 1938 VITEZI REND VITEZI BAL VIGADO MVH 0729 1938. július 6. - A másodfokú bíróság Szálasi Ferencet 3 évi fegyházbüntetésre ítéli. Szálasi Ferenc a népbíróság előtt 1938 augusztus - Hitler felajánlja az elcsatolt északi területek revizízóját Magyarországnak, abban az esetben, ha a magyar hadsereg támadást kezdeményez, a magyar fél azonban nem él a lehetőséggel. 1938. augusztus 29. - Bledben Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia képviselői elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe utóbbi lemondott a trianoni határok erőszakos visszaállításáról. Mihály román herceg, Edvard Beneš csehszlovák elnök, II. Károly román király, Pál jugoszláv régensherceg és Miklós román herceg 1936-ban 1938. szeptember 29. - Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Németország Münchenben egyezményt ír alá, mely Németországnak ítéli a Szudéta-vidéket, s kötelezi Csehszlovákiát a lengyel és a magyar területi igények kielégítésére. Neville Chanberlain hazatértekor az aláírt egyezményt garanciaként mutatja fel, mely biztosítja, hogy, „ Országaink fiai soha többé ne viseljenek egymással háborút.” A Müncheni egyezmény aláirása, 1938 (Az aláírók Chamberlain, Daladier, Hitler, Mussolini és Ciano) 1938. október 4. - Imrédy Béla miniszterelnök kormányülésen jelenti be a rendeleti kormányzás bevezetésének szükségességét. A kormány döntő többségben tiltakozik a javaslat ellen. Dr. vitéz Imrédy Béla 1938. október 9. -Tárgyalások kezdődnek a magyar és a szlovák fél között Komáromban a Felvidék revíziójáról. ( Szlovákia két nappal korábban deklarálta függetlenségét.) A delegációt a szlovák fél részéről Jozef Tiso elnök, magyar oldalról Teleki Pál miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter vezeti. A tárgyalások eredménytelenek maradnak, így a felek október végén nemzetközi döntőbíráskodást kérnek. A Budapesti Hírlap tudósítása a tárgyalások megszakadásáról 1938. november 2. - Mivel Nagy-Britannia a döntésben nem kíván részt venni, Németország és Olaszország részvételével döntés születik mintegy 11 ezer km2 területet Magyarországhoz csatolnak. A Budapesti Hírlap címoldala a bécsi döntés másnapján A Magyar Nemzet híradása november 3-án 1938. november 16. - Imrédy Béla nyílt diktatórikus törekvései elleni tiltakozásképpen 62 képviselő lép ki a kormánypártból. ( NEP), mely így kisebbségbe kerül a parlamentben. Nyilas képviselők egyenruhás öltözetben, a Parlament padsoraiban. Az első sorban balról az 1. Vágó Pál, 3. Széchenyi Lajos, a 4. Csia Sándor, az 5. Hubay Kálmán. A második sorban balról a 2. Wirth Károly, mellette a félszemű Gruber Lajos, és Hubay mögött a második sor jobb szélén Rátz Kálmán ül 1938. november 23. - Imrédy november 23-án benyújtja lemondását, melyet a kormányzó akkor még nem fogad el. Ennek oka máig kétséges. 1939 január - Horthy kormányzó egy vadászaton áldását adja a kormánypártból kivált disszidenseknek Imrédy Béla elmozdítására. Horthy egy vadászaton, 1939 1939. január 6. - Imrédy Béla miniszterelnök beszédet tart a Budapesti Vigadóban, melyen egy jobboldali mozgalom zászlóbontását jelenti be, létrejön a Magyar Élet Mozgalom. Imrédy Béla miniszterelnök beszédet tart a Budapesti Vigadóban, 1939 1939. február 15. - Miután Rassay Károly képviselő anyakönyvi dokumantomot hoz nyilvánosságra, Imrédy Béla miniszterelnök zsidó származását bizonyítandó, a saját retorikájának és politikájának áldozatul eső kormányfő benyújtja lemondását. Rassay Károly 1938-ban 1939. február 16. - Teleki Pál alakít kormányt Második Teleki kormány, 1938 1939. február 24. - Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz. Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz., 1939 1939. február 25. - A belügyminiszter betiltja a Magyar Nemzetiszocialista Párt és Hungarista Mozgalom, Valamint a Hungarista Párt működését. 1939. március 15. - A német hadsereg megszállja Cseh- és Morvaországot, s Cseh-Morva Protektorátus néven az országukhoz csatolják. Magyarország megkezdi bevonulását Kárpátaljára. 1939. március 15. – A második Cseh–Szlovák Köztársaság megszűnése 1939. május 5 . - Érvénybe lép a második zsidótörvény mely határozott arról, az egyetemek és főiskolák első évfolyamára zsidó származásúakat csak olyan arányban lehet felvenni, hogy arányuk az adott évben felvett összes hallgatók arányának 6%-át ne haladja meg. Ugyanilyen arányban korlátozza több értelmiségi és művészi szakma kamari tagságában a zsidók arányát 1939. május 28 – 29. - 1922 óta az első titkos szavazással tartott választások, melyen a szélsőjobboldal példátlanul magas, 48 mandátumot szerzett. ( Mely az összes mandátum nagyjából egyötödét tette ki.) 1939. augusztus 23 . - Joachim von Ribbentrop német, és Vjacseszlav Mihaljovics Molotov szovjet külügyminiszter együttműködési szerződést ír alá. A később Molotov-Ribbentop paktumként elhíresült dokumentum nyílt része kölcsönös megnemtámadásról biztosította a másik felet, míg titkos záradéka a két nagyhatalom érdekszféra-megegyezését tartalmazta. Molotov-Ribbentop paktum, 1939 1939. augusztus 25. - Lengyelország és Nagy-Britannia védelmi egyezményt ír alá. 1939. szeptember 1. - Lengyel egyenruhába öltöztetett német katonák elfoglalják egy határmenti kisváros, Gleiwitz rádiótornyát, mire a német légierő bombázni kezdi Wielun városát. Majd a német Wehrmacht gépesített csapatai vonulnak az országba. „Abban nincs vita a történészek megítélésében, hogy a németek „Fehér hadművelete” 1939. szeptember 1-én a II. világháború európai szakaszát nyitotta meg” Az SS-Heimwehr Danzig katonái osztrák gyártmányú ADGZ páncélautójuk fedezetében közelítenek célpontjuk, a danzigi lengyel postahivatal felé FOLYTATJUK...

1939 szeptember 1 - 1941 december 8 A második világháború 1939. szeptember 1. -  Lengyel egyenruhába öltöztetett német katonák elfoglalják egy határmenti kisváros, Gleiwitz rádiótornyát, mire a német légierő bombázni kezdi Wielun városát. Majd a német Wehrmacht gépesített csapatai vonulnak az országba. „Abban nincs vita a történészek megítélésében, hogy a németek „Fehér hadművelete” 1939. szeptember 1-én a II. világháború európai szakaszát nyitotta meg” A Gleiwitz rádiótorony a mai formájában Európa legmagasabb fából készült építménye, (fotó: 2012) 1939. szeptember 17. - A szovjet haderő is átlépi a határt és előrenyomul a Molotov-Ribbentrop paktumban kötött megállapodás vonaláig. Sztálin és Ribbentrop kézfogása az egyezmény megkötése után, 1939 Az egyezmény német nyelvű példánya, 1939 1939. szeptember 21. - A magyar kormány hivatalosan megnyitja a határt a lengyel menekültek előtt. A magyar kormány hivatalosan megnyitja a határt a lengyel menekültek előtt, 1939 1939. október 5. - Magyarországon életbelép az 5300/ 1939. számú miniszteri rendelet, melynek értelmében minden 14 és 70 év közötti személy honvédelmi munkára kötelezhető. 1939. november 28. -A Szovjetunió a finn határ mellett saját területén lévő Mainila települését ágyúzza, majd határincidens szímszóval megtámadja Finnországot. Kezdetét veszi a szovjet-finn háború. Külföldi újságirók Mainila-ban (Finnország), 1939. november 29. 1939/1940 tele - Tengerealattjáró-háború az Atlatni-óceánon. Tengeralattjárók a trondheimi (Norvégia) bázison, 1939 1940 - A háború hatásai kezdenek beszűrődni a magyar hétköznapokba. A földművelésügyi miniszter áprilisban elrendeli a pékeknek a csökkentett liszttartalmú, korpaalapú ún „népkenyér” sütését, egyes cikkekre ( zsír, szalonna, cukor ) érvénybelép a jegyrendszer, májusban a 3750/1940 számú kormányrendelet előírja a gabona szálastakarmány, hüvelyesek, s kukorica hatósági összeírását, megtiltja ezek piaci forgalmazását, a feleslegre állami felvásárlást rendel el. Júniusban kormányrendelet születik a külföldi levelezések, telefobeszélgetések és távíróüzenetek ellenőrzéséről. Decemberben életbe lép a 8700/1940 számú rendelet, mely megtiltja a díszkivilágítást az utcákon, s előírja a közvilágítás 25%-os csökkentését. Erzsébet hid, 1940 1940. február 11-12. - A szovjet hadsereg a befagyott finn öblön keresztül megkerüli Finnország kiépetített védelmi-erőd rendszerét, a Mannerheim-vonalat. Megkezdődik Viipuri ostroma. A Finnországot védő Mannerheim-vonal egy részlete 1940-ben. 1940. március 13 . - A Vörös Hadsereg elfoglalja Viipurit. Még ugyanezen a napon békét ír alá a két ország Moszkvában. Véget ér a „Téli Háború”, melynek során Finnországot meglepte a világot kitartó ellenállásával. Finn géppuskások a "téli háborúban", 1940 1940. március 17. - Teleki Pál magyar miniszterelnök ötmillió dollárt helyez letétbe Pelényi János washingtoni követ útján az Egyesült Államokban, egy esetleges magyar emigráns kormány finanszírozására. Pelényi János az USA-ban, 1940 1940. április – június 9 . - brit és francia csapatok érkeznek Narvikba, azt azonban három hónap után feladni kénytelenek. Németország így megszerzi Norvégiát. Szövetséges katonák a Narviki csatában, 1940 1940. április 9 . - Német csapatok néhány óra leforgása alatt elfoglalják Dániát. S ugyanezen a napon támadást intéznek Norvégia ellen. ( A háború folytatásához szükség volt a svéd vasérchez vezető útvonal biztosítása.) Német csapatok Koppenhágában, 1940. április 9. 1940 május - Nagy-Britannia elfoglalja Izlandod. 1940. május 10-én foglalta el a miniszterelnöki széket Sir Winston Leonard Spencer Churchill, a második világháborús brit politikát meghatározó államférfi. 1940. május 9. - Német csapatok vonulnak be a semleges Luxemburg területére. Német csapatok vonulnak be a semleges Luxemburg területére, 1940 1940. május 10. - Német csapatok foglalják el Hollandiát Erhard Milch tábornagy Luftwaffe pilótákkal, 1940 1940. május 11-14. - Németország elfoglalja Belgiumot A belga katonák német őrizetben a 1940. május 11-i Eben-Emael erőd elfoglalása után. 1940. május 15. - Elutasítva Hitler békefelajánlását a Royal Air Force a Ruhr-vidék bombázásába kezd. RAF Halifax B Mk II 1940 június – augusztus -A Luftwaffe a Royal Air Force felőrlése céljából nagyerejű légitámadásokat intéz a csatornán hajózó angol konvolyok, s a dél-kelet angliai légitámaszpontok ellen. A bombázott London, 1940 1940. június 10. - Olaszország hadat üzen Nagy-Britanniának. Olasz harckocsizók Észak-Afrikában, 1940 1940. június 10. - Német csapatok vonulnak be Párizsba. Német csapatok vonulnak be Párizsba, 1940 1940. június 22. - Adolf Hitler, Hermann Göring és Joachim von Ribbentrop a vasúti kocsi előtt, amiben a francia vezetők aláírták a kapitulációt. 1940. június 22. - Adolf Hitler, Hermann Göring és Joachim von Ribbentrop a vasúti kocsi előtt, amiben a francia vezetők aláírták a kapitulációt. 1940. június 28. - Szovjetunió Besszarábia és Észak-Bukovina átadására szólítja fel Romániát. A szovjet páncélozott járművek oszlopa belép Besszarábiába, 1940 június 1940. augusztus 30. - Némteország és Olaszország határozatot hoz Bécsben a román-magyar területi vita kérdésében. A II. Bécsi döntés néven elhíresül határozat értelmében Észak-Erdély Magyarországhoz került. A bécsi Belvedere palota aranytermében 1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdette a második bécsi döntést. Második Bécsi Döntés / Second Vienna Award 1940 Magyarország a bécsi döntések után, 1940 1940. szeptember 9. - Olasz csapatok indulnak Egyiptom ellen. Olasz páncélosok az egyiptomi határnál, 1940 1940 szeptember-október - A német légierő Londont bombázza. Anglia védelmi ereje azonban nem csökken döntő mértékben. London bombázása, 1940 1940. szeptember 22. - Szálasi Ferenc amnesztiával szabadul fegyházbüntetéséből és átveszi a Nyilaskeresztes Párt vezetését. Szálasi Ferenc párttagkönyve, 1940 1940. szeptember 27. - Némteország- Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt, melyben Japán elismeri Németország és Olaszország vezető szerepét Európában az új rend megteremtésében, míg utóbbiak tiszteletben tartják Japán vezetését „ a nagy kelet-ázsiai térben.” Megegyeznek továbbá, hogy kölcsönösen támogatják egymást, ha a a három aláíró fél egyikét olyan ország részéről éri támadás, amely „jelenleg nem vesz részt az európai háborúban, vagy a kínai-japán konfliktusban.” A háromhatalmi egyezmény aláírása, 1940 1940. október 4. - A Keresztény Nemzeti Szocialista front fúzionál a Nyilaskeresztes Párttal. Hubay Kálmán nyilaskeresztes politikus, Szálasi 1940-es szabadulásáig a Nyilaskeresztes Párt vezetője 1939-ben 1940 október - A nyilaspárt propagandaja által feltüzelve bányászsztrájk robban ki – a fellázadt munkásokat az őket felhergelő politikusok azonban cserbenhagyják. Nyilaskeresztes propaganda, 1940 1940. október 28. - Olaszország támadást intéz Görögország ellen. Olasz Ansaldo CV-33 1940-ben a görög fronton 1940. november 20. - Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. Két nappal később ( november 22) Románia, majd három napra rá ( november 23.) Szlovákia is. Háromhatalmi egyezmény, 1940 1940.december 12. - Jugoszlávia és Magyarország „ örök barátsági” szerződést köt, melyben biztosítják egymást, hogy vitás kérdéseiket tárgyalásos úton fogják rendezni. 1940. december 12-én, Belgrádban Csáky István (a fotón) és Cincar-Markovic tehát aláírták a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződést 1941 február - A németek Olaszország megsegítésére Észak-Afrikába küldik az Afrika hadtestet. Ezzel a háborúnak harmadik frontja nyílik. Rommel Észak-Afrikában, 1941 1941. március 22. - A Szovjetuniótól visszakapott 1848-as honvéd zászlók fogadása a magyar-szovjet határon. A Szovjetuniótól visszakapott 1848-as honvéd zászlók fogadása a magyar-szovjet határon, 1941 március 22. 1941. március 26. - Jugoszlávia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. 1941. március 27. - Egy angolbarát katonai puccs megdönti Jugoszláviában a Cvetkovic kormányt. A jugoszláv katonai puccsra 1941. március 27-én került sor Belgrádban, a Jugoszláv Királyságban, amikor Pál jugoszláv herceg régensségét megdöntötték, és II. Péter király teljesen átvette a monarchikus hatalmat. 1941. március 28. - Hitler, aki Jugoszlávia német megszállása mellett döntött, területi ígéretek mellett felszólítja a magyar kormányt, hogy vegyen részt a katonai akcióban. Olasz feketeinges zászlóalj bevonulása Jugoszláviába, 1941 1941. április 3. - Teleki Pál miniszterelnök feltehetően a külpolitikai események súlya alatt önkezével vet véget az életének. Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke 1941. április 3-án lőtte magát főbe várnegyedbeli otthonában. 1941. április 6. - Németország megindítja offenzíváját Jugoszlávia ellen. Német páncélosok Jugoszláviában 1941-ben 1941. április 10. - Horvátország kikiáltja függetlenségét. Pavelics és Mussolini 1941-ben, amikor Olaszország elismerte Horvátországot 1941. április 10. - Horvátország kikiáltja függetlenségét. 1941. április 11. - Azzal a megokolással, hogy Horvátország kiválásával a Jugoszláv állam, mellyel az örök barátsági szerződés köttetettt, megszűnt létezni, Magyarország bekapcsolódik a német offenzívába. 1941. április 11. A Délvidék visszafoglalása 1941. április 12. - Német csapatok vonulnak be Belgrádba. Adolf Hitler kéri a magyar kormányt, hogy a magyar csapatok ne álljanak meg a történelmi határoknál. A belgrádi német bombázás, melynek fedőneve "Visszavágás művelet" (németül: *Unternehmen Strafgericht*) 1941. április 16. - A Gyorshadtest átlépi a Drávát, a Magyar Királyság történelmi határát. A felújított gyékényesi Dráva-híd ünnepélyes megnyitása. Ruszkiczay Rüdiger Imre altábornagy és egy horvát tábornok átvágják a szalagot. 1941 1941. április 27. - Német csapatok vonulnak be Athénba. 1941. április 27. - Német csapatok vonulnak be Athénba. 1941. május 10. - Németország helyettes führere egy saját vezetésű Messerschmidt Bf 109 típusú vadászgépen Nagy-Britanniába repül, hogy tárgyaljon. Feltehetően Hitler előző évi békeajánlata folytán. A német politikai vezetés két napig hallgat, abban a reményben, hogy a gép nem juthat át a brit légvédelmen. Mikor ez mégis megtörténik, Hess-t szellemileg beszámíthatatlannak nyilvánítják. Messerschmitt 109 G-6 vadászgép 1941. május 30. - Brit csapatok vonulnak be Bagdadba. Brit csapatok vonulnak be Bagdadba,1941 1941. június 8. - Brit ( és francia-lengyel) csapatok vonulnak be Szíriába. Brit ( és francia-lengyel) csapatok vonulnak be Szíriába, 1941 1941. június 15. - Horvátország csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez Horváthország 1941 1941. június 19. - Werth Henrik a Honvéd Vezérkar Főnöke és Franz Halder a német szárazföldi csapatok főparancsnokságának főnöke a magyar haderő részvételéről tárgyal egy esetleges Szovjetunió elleni offenzívában. Werth Henrik vezérezredes, a Honvéd Vezérkar szélsőségesen németbarát főnöke minden követ megmozgatott, hogy az ország a németek mellett vegyen részt a Szovjetunió elleni offenzívában 1941. június 22. - Németország előzetes hadüzenet nélkül támadást indít a Szovjetunió ellen. A Barbarossa hadművelet, 1941 1941. június 23. - Molotov szovjet külügyi népbiztos magához kéreti Kristóffy József moszkvai követet, s tudatja vele, hogy a Szovjetuniónak nincsenek területi igényei Magyarországggal szemben, s semlegesség esetén megértő magatartást tanúsít az Erdélyre vonatkozó magyar követelésekkel kapcsolatban. Kristóffy a táviratot – mivel első táviratára válasz nem érkezik– háromszor küld írásos jelentést a magyar kormánynak. Máig tisztázatlan, hogy a számjel üzenet Bárdossy László miniszterelnöknél, vagy Horthy Miklós kormányzónál akadt el. A két fél háború utáni visszaemlékezései merőben különbözőek a kérdésben. Annyi biztos, hogy Molotov üzenete nem került a parlament elé. Kristóffy József követ (jobbra) Moszkvában, 1941 1941. június 26. - Máig tisztázatlan ország lefestett felségjelű gépei bombatámadást intéznek Kassa városa ellen, illetőleg ugyanezen a napon szovjet felségjelű gépek géppuskasortüzet nyitonak egy, a Rahó-Körösmező útvonalon közlekedő magyar gyorsvonatra. Werth Henrik vezérkari főnök előzetes tájékozódás nélkül a délelőtti órákban arról tájékoztatja a kormányzót, hogy Magyarországot szovjet támadás érte. Horthy Miklós ennek az információnak a birtokában a Szovjetunió elleni hadbalépés mellett dönt. A Werth után hozzá érkező Bárdossy László miniszterelnököt már erről a döntésről értesíti. Nemzeti Ujság, 1941. június (23. évfolyam, 124-146. szám) 1941. június 28. - Magyar szárazföldi csapatok lépik át a magyar-szovjet határt. 1941. július 9. - Megszűnik a magyar Kárpát-csoport. Az eddig kötelékébe tartozott Gyorshadtest a német Dél Hadseregcsoport 17. hadseregének alárendeltségében tovább támad. A többi alakulat megszálló erőként hátramarad Ukrajnában. A német Közép Hadseregcsoport a minszki katlancsatában befejezi a szovjet Nyugati Front főerőinek felszámolását. Kilőtt szovjet T-37 A típusjelű kétéltű harckocsi 1941 nyarán. A 3,3 tonna súlyú páncélos fegyverzete mindössze egy 7,62 mm-es DT géppuskából állt. Főleg felderítésre és harcbiztosító feladatokra alkalmazták. Csupán kis mennyiség érte meg 1941 nyarát, amikor is már főként könnyebb tüzérségi lövegek vontatására használták. 1941. július 10. - Magyar csapatok foglalják el Kamieneck- Podolszkijt. Német csapatok átkelése a litván Kaunasnál 1941 júliusában. A hajóra éppen egy 3,7 cm-es páncéltörő ágyút emelnek fel 1941. július 12. - Nagy-Britannia és a Szovjetunió kölcsönös katonai együttműködési szerződést köt Moszkvában, mely mindkét fél számára megtiltja a különbékét. Kilőtt, elhagyott szovjet harckocsik, 1941 júliusa 1941. augusztus 8. - Magyarországon életbelép a „a házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről” szóló, III. zsidótörvényként elhíresült törvényt,( 1941/XV.), mely megtiltja a házasságkötést zsidó és keresztény felek között. Győri Nemzeti Hírlap, 1941. június 10. 1941. augusztus 14. - Az USA és Nagy-Britannia közzéteszi az Atlanti Chartát, melyben a háború utáni rendezés alapvelveit fektetik le. A szovjet és a londoni lengyel emigráns kormány egyezményt köt egy Németország elleni lengyel hadsereg alakításáról a Szovjetunióban. President Roosevelt and Winston Churchill on board HMS Prince of Wales 1941. augusztus 27-28. - Az SS kötelékébe tartozó Einsatzgruppe C mintegy 23.600 Magyarországról hontalannak minősített és kitoloncolt zsidót mészárol le. 1941. augusztus 27-28-án történt a holokauszt első tömegmészárlása: a Szovjetunió német megszállás alatt lévő nyugati részén, a ma Ukrajnához tartozó Kamjanec-Pogyilszkij - akkori hivatalos nevén Kamenyec-Podolszkij - közelében mintegy 23 600, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg a német SS-csapatok. 1941. szeptember 9. - Horthy Miklós kormányzó fia tanácsára leváltja Werth Henrik vezérkari főnököt, s helyére a magyar haderő minél nagyobb mértékű otthontartását sürgető Szombathelyi Ferencet nevezi ki. Szombathelyi Ferenc 1941. szeptember 18. - Nyilaskeresztes Pártból kilépett parlamenti képviselők, Pálffy Fidél és Baky László vezetésével Megalakítják a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot. A Szálasi kormány tagjai. Az álló sorban, balról a második gróf Pálffy Fidél földművelésügyi miniszter, 1941 1941. szeptember 19. - Német csapatok foglalják el Kijevet. A kijevi ütközet tipikus példája volt annak, amikor a moszkvai vezetés egy téves stratégiai gondolat jegyében áldozta fel katonáit – akik aztán magukra hagyatottan harcoltak az utolsó töltényükig, így a halálukig 1941. szeptember 29. - A Magyar Nemzeti Szocialista Párt országyűlési frakciója koalícióra lép az Imrédy Béla vezette Magyar Megújulás Pártjával, megalakítva így a Magyar Megújulás Nemzetizocialista Pártszövetségvet. 1941. október 2. - A Német Közép Hadseregcsoport támadást indít Moszkva ellen. Hóban elakadt német Panzer IV típusú harckocsi, a Moszkva elleni Tájfun hadművelet idején Forrás: Bundesarchiv 1941. október 6. - Az elfoglalt ukrajnai területeken megalakul a Magyar Megszálló Csoport Parancsnoksága. Magyar lovasság átvonul egy elfoglalt szovjet városon 1941 október - Megkezdődik a zsidók deportálása a Nagynémet Birodalom területén, Riga, Minsk, Kaunas, és Raasiku táboraiba. A deportáltak többségét az SS kirendelt egységei azonnal lelőtték. Deportation of Jews from Bielefeld, Germany, to the Riga Ghetto, Latvia, 1941 1941. október 16. - Német-román csapatok foglalják el Odesszát. 1941-ben csaknem 23 ezer civilt, többségében zsidót mészárolt le a román hadsereg Odesszában, román fennhatóság alatt álló területen, román parancsra. Háromhavi ostrom után a román hadsereg 1941. október 16-án vonult be Odesszába. Hat nappal később levegőbe röpült a hadparancsnokság épülete, megölve vagy megsebesítve 135 román és német tisztet. 1941. október 28. - A Gyorshadtest átkel a Donyecken. Folyammeder-átkelésre átalakított német Panzer III E parancsnoki harckocsi 1941. november 16. - A német Déli Hadseregcsoport befejezi a Krím-félsziget elfoglalását. A német 11. hadsereg gyalogsága utcai harcokat vív a Krímben 1941 őszén 1941. november 29. - Nagy Britannia ultimátumot intéz Magyarországhoz: eszerint Őfelsége kormánya a két ország között a hadiállapotot beálltnak tekinti, amennyiben. A Magyar Királyság nem vonja ki csapatait a megszállt szovjet területekről legkésőbb december 5-e éjfélig. Bárdossy László miniszterelnök nem kéri ki az éppen a Siesta szanatóriumban betegeskedő Horthy Miklós véleményét. Egyedül dönt az ultimátum válasz nélkül hagyásáról. ( Nem kis mértékben talán elégtétel-vágy vezéri a szovjetek elleni hadbalépésről nélküle hozott döntés miatt.) Siesta szanatórium 1931-ben. Itt töltötte Horthy 1941 novemberét és decemberét 1941. december 6. - Moszkva alatt szovjet ellentámadás veri vissza a német csapatokat. Német katonák Moszkva közelében, 1941 decemberében (Bundesarchiv Bild) 1941. december 6. - A londoni ultimátum értelmében beáll a hadiállapot Magyarország és Nagy-Britannia között. This day in 1941, the United Kingdom declared war on Finland, Hungary, and Romania. Prime Minister Winston Churchill secretly regretted the declaration of war on Finland that had to be given on Stalin's insistence. 1941. december 7. - A Hawaii szigetek-i Pearl Harbour amerikai katonai támaszpontot először a reggeli őrségváltáskor ( 7 óra 55 perc ), majd a nap folyamán még két ízben elsöprő erejű és váratlan japán támadás éri és olyan mérvű veszteséget okoz, hogy az Egyesült Államok Csendes-óceáni flottája félévre megbénul. Japán három órával a támadás harmadik hulláma után hadat üzen Az Egyesült Államoknak, majd Nagy-Britanniának, Kanadának, Ausztráliának, Új-Zélandnak, a Dél-Afrikai Uniónak, Hollandiának, a Szabad Franciaországnak, és a londoni lengyel kormánynak. A Pearl Harbor elleni támadás az egyik legsikeresebb katonai meglepetéstámadásként vonul be a kombinált tengeri és légi harcok korai éveibe. 1941. december 7-én a Japán Császári Haditengerészet Légiszolgálata megtámadta az Egyesült Államok haditengerészeti bázisát a Hawaii Területén lévő Pearl Harborban. A támadás közvetlenül hozzájárult az Egyesült Államok belépéséhez a második világháborúba. Japán gyorsan folytatta a támadást a Csendes-óceáni szigetek számos szigetének megszállásával, amelyeket több évnyi brutális harcokkal tartottak meg. 1941. december 8. - Az USA és Nagy Britannia hadat üzen Japánnak. A Szovjetunió bejelenti, hogy továbbra is érvényesnek tekinti a Japánnal kötött semlegességi szerződést. Franklin D. Roosevelt 1941. december 8-án írta alá az Egyesült Államok hadüzenetét FOLYTATJUK...

1941 december 8 - 1943 december 14 A második világháborúban - folytatás... 1941. december 8. - Az USA és Nagy Britannia hadat üzen Japánnak. A Szovjetunió bejelenti, hogy továbbra is érvényesnek tekinti a Japánnal kötött semlegességi szerződést. Franklin D. Roosevelt 1941. december 8-án írta alá az Egyesült Államok hadüzenetét 1941. december 11. -Németország ( máig tisztázatlan okból, hiszen a Háromhatalmi Egyezmény ebben az esetben nem kötelezte ) hadiállapotot nyilvánít ki Az Egyesült Államokkal. German declaration of war against the United States, 1941 1941 december vége -Horthy István, a kormányzó idősebbik fia négyszemközti találkozón Bárdossy László miniszterelnökkel beleegyezik, hogy a majdani kormányzóhelyettesi törvény ne tartalmazzon utódlási jogot, illetve közbenjárását ígéri Bárdossynak, hogy az saját belátása szerint átalakíthassa kabinetét. Bárdossy László miniszterelnöki portréja, 1941 1942. január 6.- 9. - Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter Budapestre érkezik, hogy részt vegyen Horthy Miklós kormányzó Mezőhegyesen rendezett vaddisznóvadászatán. Informális beszélgetések során tudatja a magyar kormány tagjaival, hogy Németország a magyar haderő 100%-a tart igényt az 1942-ik év Szovjetunió elleni hadműveletei során. Első ízben találkozik mindemellett Kállay Miklóssal, Horthy Miklós új kormányfőjelöltjével, aki eddigre beleegyezett, hogy elfogadja a miniszterelnöki posztot, illetőleg Horthy Istvánnal. Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter, 1942 1942. január 12 – 26. -Az előző év tavaszán visszafoglalt délvidéki területeken a kezdetektől szembe kellett nézni a magyar megszálló alakulatoknak partizántevékenységgel. 1941 utolsó napjaiban, miután a magyar csendőrség felszámol egy partizáncsoportot, az akció közben elhunyt társaikért megtorlásképpen a magyar csendőrség razziát szervez a rejtőzködő partizánok felkutatására. Az akció egyre vérgőzösebben egyre nagyobb méreteket ölt Zsablyán, Csurgón, Mozsoron, Óbecsén, Újvidéken. Áldozatul esik ezen falvak zsidó és szerb lakossága, valamint – az elrendelt be- és kijárási tilalom bevezetése után gyakorlatilag mindenki, akit a helybeliekből szerveződő igazoló bizottságok tagjai nem ismernek fel helyi lakosként. Mintegy 3300 civil esett áldozatul a félelem vezette józanész-vesztett öldöklésnek. Partizánok 1942-ben, akik ellen harcoltak a magyar seregek 1942. január 20. - Konferencia a Berlin melletti Wannsee-ben, Reinhard Heydrich, SS Obergruppenführer, az RSHA ( Birodalmi Biztonsági Főhivatal) parancsnokának vezetésével. A megbeszélésen döntés születik az „endlösüngról”, az európai zsidóság sorsáról. Az RSHA által előkészített dokumentum szerint: „A zsidókat a végleges megoldás folyamán keleten megfelelő vezetéssel és alkalmas módon munkára kell fogni. Nagy munkáscsapatokban, nemek szerint szétválasztva, útépítés közben vezetik a munkaképes zsidókat ezekre a területekre és eközben nagy részük természetes fogyás útján kétségtelenül ki fog esni. A végül esetleg megmaradó töredékállományt, minthogy ez esetben kétségtelenül a legellenállóképesebb részről van szó, megfelelően kell kezelni, mert ez természetes kiválasztódást mutatva, szabadon bocsátása esetén egy új zsidóság magjának tekinthető.” A dokumentum nem fejtette ki, mit jelent a „megfelelőlen” kezelni, a jelenlévők azonban kétségkívül tisztában voltak a jelentésével. Letter from Göring to Heydrich, concerning the "total solution of the Jewish question" 1942. február 1. - Norvégiában Vidukind Quisling alakít kormányt. Quisling Norvég önkéntesekkel a keleti fronton,1942 1942. február 4. - Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök elrendeli az újvédi megtorlások kivizsgálását, mivel azonban a vizsgálóbizottság elnöke Feketehalmi-Czeydner Ferenc, aki az akciót elrendelte, ezért felelősségrevonésok nem történtek. Szombathelyi Ferenc, tábornok, a magyar királyi honvédség vezérkari főnöke. 1942. február 12. -Dietrich von Jagow budapesti német követ, és Bartha Károly honvédelmi miniszter között szóbeli megegyezés születik, hogy 18 és 30 éves kor közötti magyarországi népi németek önkéntes jelentkezés alapján felvehetőek a Waffen SS-be. A jelentkezés feltétele szülői beleegyezés felmutatása, s a felvettek német honosítás mellett magyar állampolgárságukat elveszítik. Bartha Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter (középen) ugyancsak a németek oldalán történő hadba szállásért lobbizott a kormányon belül 1942. február 19. -A magyar országgyűlés két háza együttes ülésen kormányzóhelyettessé választja Horthy Istvánt. Imrédy Béla, az MMP és a Nyilaskeresztes Párt távol marad az ülésről. Horthy István kormányzóhelyettes, 1942 Japán csapatok szállják meg Jáva szigetét, 1942 1942. március 8. - Japán csapatok foglalják el Rangoont Japán csapatok foglalják el Rangoont, 1942 Japán csapatok foglalják el Batáviát, 1942 1942. március 15. - A szociáldemokratákat, kommunistákat, polgári ellenzéket, keresztényszocialistákat, s a népi írókat tömörítő Magyar Történelmi Emlékbizottság békepárti tüntetést szervez, mely a budapesti Petfői szoborhoz. A demonstrációt végül a csendőrség számolja fel. Békepárti tüntetés a budapesti Petőfi-szobornál 1942. március 15-én 1942. március 27. - Az első Auschwitzba induló vonat elhagyja Franciaország területét. A Compiègne-ből induló szerelvény mintegy 1100 embert szállított a haláltáborba. Auschwitz-Birkenau, 1942 1942. március 28 – 29 . - Az első civil várost érő brit szőnyegbombázás. A célpont Lübeck. Az első civil várost érő brit szőnyegbombázás. A célpont Lübeck. 1942. március 29. - Megindul az első vonatszerelvény Poprádról Auschwitz felé. Megindul az első vonatszerelvény Poprádról Auschwitz felé, 1942 1942. április 11. - megkezdődik a második magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra. A hadsereg katonái a Szovjetunióban 1942-ben 1942. április 18. - Az amerikai haditengerészeti légierő először bombázza Tokiót. B–25-ös indul a bevetésre a Hornet fedélzetéről 1942. május 12. - A pozsonyi parlament szavaz a zsidóság kitelepítéséről szóló 68/1942 tc-ről, melynek egyetlen ellenszavazója Esterházy János, a Felvidéki Magyar Párt képviselője. Esterházy János (galántai Esterházy János István) 1942. május 27 . - Prágában a nagy-britanniai emigráns csehszlovák hadsereg két katonája Jan Kubiiš és Jozef Gabčik őrmesterek bombamerényletet hajtanak végre Reinhard Heydrich SS Obergruppenführer, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője, s a cseh-morva protektorátus helytartója ellen Prágában. Gránátszilánk okozta sérüléseibe Heydrich néhány nappal később belehal. Jan Kubiš és Jozef Gabčík (jobbra) 1942. május 27-én merényletet hajtottak végre a Cseh–Morva Protektorátus leghatalmasabb embere ellen. 1942. május 30. - A Royal Air Force 1000 bombázóval támadja Köln városát. 1942. május 30. - A Royal Air Force 1000 bombázóval támadja Köln városát. 1942. június 2. - Az USA kongresszusa ( minden félévvel azután, hogy Magyarország háborús állapotát deklarálta), megszavazza a hadüzenetet Magyarország ( továbbá Románia és Bulgária) ellen. Az Amerikai Egyesült Államok üzent hadat Magyarországnak, válaszul arra, hogy Magyarország december 12-én, a japán Pearl Harbor elleni támadás után hadat üzent az Egyesült Államoknak. Ez a lépés jelentős következményekkel járt, Magyarországot véglegesen Hitler szövetségi rendszerébe szorítva. 1942. június 7-8. - Kállay Miklós miniszterelnök bemutatkozó látogatásra utazik Adolf Hitlerhez, aki többek között a zsidókérdés végső rendezését hítározza meg számára, mint a magyar politikai vezetés legégetőbb feladatai egyikét. Hitler és Kállay 1942-ben a Führer "Farkasodú" nevű főhadiszállásán (Lengyelországban) 1942. június 8. - A magyar hadsereg – két nappal a német után eléri a Don folyót. Don-kanyar 1942 1942. június 9. - Annak a téves híresztelésnek a következményeként, miszerint Lidice falujában a Reinhard Heydrich elleni merényletben résztvevő partizánok rejtőznek, egy SS alakulat lerombolja és felgyújtja a Prágától 10 km-re fekvő Lidice faluját. A nők és gyerekek nagy részét koncentrációs táborba szállítják, a férfiakat kivégzik. Egy SS alakulat lerombolja és felgyújtja a Prágától 10 km-re fekvő Lidice faluját. 1942. június 11. - Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönös együttműködési egyezményt írt alá. Stalin és Roosevelt 1942. június 19 – 25. - Második Washingtoni Konferencia. Churchill az Egyesült Államokba látogat, ahol a két állam képviselői megvitatják a Szovjetunió megsegítésének lehetőségeit, megegyeznek egy második front megnyitásában. Roosevelt egy franciaországi partraszállást lát a legkifizetődőbbnek, míg Churchill Dél-Itália megtámadását ítéli hasznosabbnak, mintegy „övön aluli ütésként” a tengely államain. Megegyezés születik végül, hogy kezdő hadműveletként hadjáratot indítanak a Vichy-Franciaország Észak-afrikai gyarmatai ellen. Második Washingtoni Konferencia. Stalin, Roosevelt, Churchill, 1942 1942 június 28. - A 2. magyar hadsereg bekapcsolódik a német Dél Hadseregcsoport támadó hadműveletébe Tyim térségében. Gépkocsizó gyalogság a doni harctéren, 1942 1942.június 30. - Rommel csapatai elérik El-Alameint. A 07.2-27. között zajló első el-alameini csatában nem tudják áttörni a brit védelmet. Erwin Rommel (balra) 1942 júniusában 1942.július 1. - Német-román csapatok foglalják el Szevasztopolt. I. J. Petrov vezérőrnagy, az 1. Tengermelléki Hadsereg parancsnoka harcálláspontján Szevasztopol körzetében 1942. július 17. - A 6. német hadsereg támadást indít Sztálingrád ellen. A 6. német hadsereg támadást indít Sztálingrád ellen, 1942 1942. július 19. - Életbe lép az „izraelita vallásfelekezetek jogállásának szabályozásáról” szóló, negyedik zsidótörvényként elhíserült 1942:XV. törvénycikk, mely a zsidó vallást bevett vallásból törvényesen elismert vallássá minősíti vissza. 1942. májusában a Kállay-kormány is benyújtotta a maga zsidótörvény-tervezetét, mégpedig „a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól”, amelyet augusztusban fogadott el a törvényhozás (1942. XV. tc.). A törvény értelmében a zsidónak minősülő személy nem vásárolhatott földet, a birtokát pedig köteles volt eladni. A kerekasztal célja áttekinteni, hogy ezzel a két törvénnyel miképpen teljesedett ki a magyarországi zsidóság jogfosztása és társadalomból történő kirekesztése. 1942. július 23. - Német csapatok foglalják el Rosztovot. Német csapatok harcokban Rosztov-na-Donu városi térségében 1942 júliusában. 1942. július 27. - Német támadás a Kaukázus ellen. Német támadás a Kaukázus ellen, 1942 1942. július 31. -Életbelép a „a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk, valamint az 1914-1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről” címet viselő (1942/XIV. Tc) törvénycikk, mely a zsidó származású hadkötelesek számára megtiltotta a fegyveres szolgálatot, helyette közérdekű munkaszolgálatot rendelt el. 1942. augusztus 1. - Német és román csapatok elfoglalják Szevasztopolt. Szovjet komisszár egy géppuskás egységnél 1942 májusában, Szevasztopolban 1942. augusztus 4. - A belgiumi Mechelemből elindul az első transzport Auschwitzba, 999 fogollyal, ezzel megkezdődik a belgiumi zsidók deportálása. A képen egy német „Führungszeugnis”, vagyis hatósági erkölcsi bizonyítvány látható, amelyet a Polizeipräsident (rendőrkapitány) állított ki 1939. június 6-án Halle (Saale) városában. 1942. augusztus 5 – szeptember 1. - A magyar 10. És a segítségére érkező 12. Könnyűhadosztály sikeresen visszaver egy a korotojaki hídfőből induló támadást. Korotojak városa a Don jobb partján, Voronyezstől délre (légvonalban) 80 kilométerre, Osztrogozsszktól észak-keletre 16 kilométerre található. 1942. augusztus 7. - Megkezdődik Korotojak első ostroma. Korotojak ostroma 1942. augusztus. A képen Korotojak település látható 1942. augusztus 7. - Bernard Montgomery tábornok átveszi a 8-ik Brit Hadsereg Parancsnokságát Észak-Afrikában, ezzel az afrikai front új korszaka kezdődik. General Bernard Montgomery, 1942 North Africa 1942. augusztus 13. - Horthy Miklós kormányzó megszünteti az eljárást az újvidéki vérengzés két felelős tisztje, Feketehalmi Czeydner Ferenc és Deák László altábornagy ügyében. Ezzel egyidőben mindkettejüket nyugdíjazzák. Grassy József vezérőrnagy épp fronton tartózkodik, így ellene nem indul eljárás. Felelősségre ennek következtében csupán a beosztott csendőrtiszteket vonják, akiket halálra ítélnek, az ítélet végrehajtása elől azonban Albrecht főherceg birtokán keresztül az érintettek Németországba szöknek. Feketehalmy-Czeydner Ferenc tábornok. 1942. augusztus 15-18. - Horthy István kormányzóhelyettes eltávozást kér az 1/I. repülőszázad kötelékéből, hogy három nap szabadságot Kijevben töltsön feleségével. A megszállt ukrajnai területek német katonai parancsnoka, Karl Kitzinger szolgálati villájában kapnak szállást. Özvegyének később egy német tiszt kijelenti, hogy az épület lehallgatókészülékekkel volt felszerelve. Mivel Kitzinger a terület katonai hírszerzését is vezette, elképzelhető, hogy az információ igaz volt. Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona (esküvői fotó) 1942. augusztus 17. - A szövetségesek sikertelen támadást intéznek a német kézen lévő francia kikötőváros, Dieppe ellen. A Jubilee-nek keresztelt hadművelet során a résztvevő mintegy 6000 katona több, mint fele elesik, megsebesül, vagy fogságba esik. A dieppe-i partszakasz közvetlenül az 1942. augusztus 19-i rajtaütés után. Előtérben egy Daimler Dingo páncélautó. 1942. augusztus 19. - Megkezdődik Sztalingrad ostroma, a világtörténelem egyik legvéresebb és leghosszabb csatája. A szétbombázott Sztálingrád 1942. augusztus 20. - Horthy István kormáynzóhelyettes vadászpilóta bevetés közben életét veszti Ilovszkoje térségében. Horthy gépének roncsai 1942. augusztus 27. - Horthy István kormányzóhelyettes temetése. Horthy István kormányzóhelyettes temetése 1942. … 1942. szeptember 2. - Ifj. Károlyi Gyula oktatójával, Tasnádi Lászlóval, az egyik legképzettebb magyar pilótával gyakorlórepülés közben sportgépével a Dunába zuhan és életét veszti. Tasnádi Lászlóról. (1916–1942) 1942. szeptember 4. - Szovjet harcigépek váratlan, éjszakai bombatámatámadást intéznek Budapest ellen. 11 ember meghal, 61 megsebesül. Szovjet harcigépek váratlan, éjszakai bombatámatámadást intéznek Budapest ellen. Budapest Széna tér 1942. szeptember 9 – 10. éjjel - Második bombatámadási hullám Budapest ellen. Légiharcban megsérült MÁVAG Héja magyar vadászgép 1942. szeptember 24.  - Fia frontról írt utolsó levelének tanácsát követve Horthy Miklós kormányzó lemondatja a németbarátságáról híres Bartha Károly honvédelmi minisztert, és (Nagybaczoni) Nagy Vilmost kéri fel a posztra. Nagy Vilmos tábornok bevonulása Marosvásárhelyre 1942. október 17. - Dietrich von Jagow budapesti német követ három pontból álló jegyzéket ad át a magyar külügyminisztériumnak, melyben a követeli a magyarországi zsidók megkülönböztető jellel való megjelölését, a kulturális és gazdasági életből való teljes kiiktatását, valamit végleges kitelepítésüknek előkészítését. Jagow (second on the left) and the Hungarian prime minister Count László Bárdossy (the man on the farest right) 1942. október 23 – november 7 . - Második el Alamein-i csata, a Bernard Montgomery vezette Brit nemzetközösség és az Erwin Rommel parancsnoksága alatt harcoló német-olasz csapatok között. A 1942 photograph of General Bernard Montgomery (1887-1976), British general and then field marshal during the Second World War (1939-45). He is here seen in a Grant Tank as he commands the British Eighth Army in North Africa. (Imperial War Museums) 1942. november 7. -Életbe lép „a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr emlékének és a nemzet hálájának megörökítéséről” szóló ( 1942/XX. tc) emléktörvény, mely a néhai kormányzóhelyettes fiúági leszármazottai számára a főméltóságú megszólítást rendeli el, családjának életjáradékról gondoskodik. A törvényjavaslat tervezeteinek korábbi verziói számos utalást tartalmaztak arra, hogy a szöveg a Horthy-család dinasztiává emelését készíti elő. Minden bizonnyal Kállay Miklós taktikáját sejthetjük a háttérben, aki így kívánta felébreszteni az ellenzék hangos ellenkezését, mivel egy kormányzóhoz közelálló csoport fejében megfordult a kis Horthy István királlyá koronázásának képtelen gondolata, ami néhány forrás szerint a gyászoló államfőnek is megfordult a fejében. -Életbe lép „a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr emlékének és a nemzet hálájának megörökítéséről” szóló ( 1942/XX. tc) emléktörvény 1942. november 8 – november 14. -November 8-án Amerikai-brit csapatok intéznek támadást ( a II. Moszkvai találkozó ígérete értelmében) a Vichy-Franciaroszág gyarmatai ellen. November 8-án elfoglalják Marokkót, és Algériát. Az ott állomásozó francia haderő ellenáll. November 10-én amerikai csapatok foglalják er Oránt, november 11-én Casablancát. A francia gyarmati erők ellenállást tanúsítanak. Ugyancsak november 10-én német ejtőernyősök szállnak le Tuniszban. 14-én a tenger felől is megkezdődik a német partraszállás. American troops aboard a landing craft en route to the beaches near Oran, Algeria, 8 Nov 1942 1942. november 11. - Német-olasz csapatok szállják meg A Vichy-Franciaország területeit. (Dél Franciarországot, Korzikát.) November 11-én Nogués tábornok, a Vichy fegyveres erők főparancsnoka tűzszünetet kért, majd november 13-án Eisenhower tábornok és Darlan tengernagy beleegyezésével Marokkóban és Algériában befejeződtek az angolszász-francia harcok. 1942. november 18. - A 69059/1942 számú honvédelmi miniszteri rendelet minden zsidó férfi számára kötelezővé teszi a közérdekű munkaszolgálatot ( Azaz azok számára is, akik hadkötelezettség alól mentesülnének.) Munkaszolgálatosok 1942 1942. november 25. - Megkezdődik a norvégiai zsidóság deportálása. Megkezdődik a norvégiai zsidóság deportálása, 1942 1942. december 2. - A magyar kormány visszautasítja Dietrich von Jagow budapesti német követ zsidó deportálások előkészítését szorgalmazó november 17-i jegyzékét. Dietrich von Jagow 1942. december 27. - A Honvéd Vezérkar főnöke elrendeli a doni hídfőállások végsőkig való tartását. A Honvéd Vezérkar főnöke elrendeli a doni hídfőállások végsőkig való tartását. 1943. január 10. - A Szovjet Doni Hadsereg megkezdi a Sztálingrádnál bekerített német csapatok felszámolását. Német, olasz, román és magyar hadifoglyok, 1943 1943. január 12 – 13 . - Az urivi hídfőből szovjet támadás indul a 2. Magyar hadsereg itt állomásozó 7. Könnyűhadosztálya ellen, mely kitartó védekezés után állásait feladni kénytelen. Január 13-án a magyar védelmi front mintegy 10 km-re átszakad.. Helyzet a 2. magyar hadsereg arcvonalán 1943. január 11-én este 1943. január 14- január 16 . - Winston Churchill és Franklin Delano Roosevelt találkozik Casablancában, döntést hoznak a szövetségesek szicíliai partraszállásáról és leszögezik, hogy békeajánlatot mindkét hatalom csak feltétel nélküli megadás esetén fogad el, illetőleg megegyeznek egy háromhatalmi találkozóról. (Melyre novemberben került sor, Teheránban.) Franklin D. Roosevelt with Winston Churchill at the Casablanca Conference. 1943. január 15. - A scucsje-i szovjet hídfőből is támadás indul, mely megsemmisíti az ott állomásozó olasz erőket, s rövid időn belül a védelmi front teljes felbomlását eredményezi. A Vörös Hadsereg katonái egy kilőtt Párduc mellett, 1943 1943. január 18. - A bekerített III. Hadtesten kívül már nincs harcoló magyar alakulat a Don-kanyarban. 1943. január 18-án nyitottak rést a szovjet csapatok a Leningrádot körülvevő náci blokádon 1943. január 24. - Megjelenik Jány Gusztáv, a 2. Magyar Hadsereg parancsnokának 294/2. hds. I. a. 43. I. 24. Szám-on iktatott, “A 2. magyar hds. elvesztette becsületét” kezdetű hadparancsa, mely többek közt tartalmazza, hogy “Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit” Nem gondolta vitéz Jány Gusztáv altábornagy, a 2. magyar hadsereg parancsnoka, hogy mi vár itt rá, amikor leszállt a vonatról Kurszk városába. 1943. január 25. - Szovjet csapatok foglalják el Voronyest. A csapatszállító járművek és fogatok között két tiszti személygépkocsi halad az orosz sztyeppén 1943. január 31. - A sztálingrádnál körbezárt 6. Német hadsereg leteszi a fegyvert, Friderich von Paulus vezértábornagy megadja magát. Sztálingrád neve egybeforrt a könyörtelen háborúzással 1943. február 1. - Stomm Marcell altábornagy, a 2. magyar hadsereg III. Hadtestének parancsnoka feloszlatja a parancsnoksága alatt álló egységet. Gróf Stomm Marcel vezérőrnagyként 1943. február 7. - Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos a magyar pártok többségének közös támogatását élvezve, Kállay Miklós miniszterelnök felhatalmazásával Isztambulba utazik, a brit külügy képviselőivel tárgyalásokat folytatni. A modern, szókimondó, közvetlen Szent-Györgyi Albert akadémiai tagságát a Nobel-díj ellenére is csak nehezen nyerte el. A második világháború idején titkos diplomáciai küldetést is vállalt, 1944 őszén illegalitásba vonult, mert Hitler személyesen adott parancsot likvidálására. 1943. február 11. - Wilhelm Keitel tábornagy három magyar megszállóhadosztály küldését kéri Szerbiába. Wilhelm Keitel (1882-1946) 1943 március - Barcza György volt londoni magyar követ vállalja, hogy a Kállay-kormány félhivatalos megbízásával Svájcban Magyarországot képviselje a britekkel folytatott titkos különbéke-tárgyalásokon. Kállay kormány 1943 március 12. - Jány Gusztáv a 2. magyar hadsereg parancsnoka 30. számú hadparancsa gyakorlatilag felülírja a január 24-it. Jány Gusztáv felettesei: Wilhelm Keitel és von Weichs tábornokok 1943 március - Dieter Wisliczeny és Alois Brunner SS századosok felügyelete alatt megkezdődik a görögországi zsidók deportálása. Alois Brunner, 1943.március 30. - A magyar kormány elutasítja a német vezetés ajánlatát magyar megszálló erők küldéséről Szerbiába, de hozzájárul a Szovjetunió területén lévő megszálló erők kiegészítéséhez. 1943. április 2. – 5. - Kállay Miklós miniszterelnök Rómába látogat, ahol találkozik Benito Mussolinival, illetve Ettore Bastianini külügyi államtitkárral, és audiencián vesz részt a Vatikánban XII. Pius pápánál. Kállay Miklós 1942–44 között Magyarország miniszterelnöke és Benito Mussolini Rómában. 1943. április 13. - Németország hivatalosan is bejelenti, hogy Szmolenszktől nem messze, Katyn térségében nyolc tömegsírt tárt fel, melyekben több ezer kivégzett lengyel tiszt nyugszik. A Vichy-rezsim államtitkára, Fernand de Brinon Katyńben 1943. áprilisában 1943. április 16. – április 18. - Horthy kormányzó a Salzburg melleti Klessheimbe látogat, ahol Hitler ingerült követeli tőle a Kállay-kormány leváltását, s a zsidó kérdés megnyugtató megoldását. „ a zsidókat vagy meg kell semmisíteni, vagy koncentrációs táborokba szállítani” A tárgyalások során szó esik a magyarországi népi németekről is. Hitler eléri, hogy Horthy beleegyezzen a Volksbung-tagok háború után Németországba telepítéséről, s hogy a Honvédségben szolgálü népi németek elérhetőek legyenek a Waffen SS toborzók számára. Adolf Hitler with Miklos Horthy in Schloss Klessheim near Salzburg 16 April 1943 1943. április 19. - Az SS megkezdi a varsói gettó felszámolását. A gettó falain belül ekkora már szervezett formában létezik az ellenállás. Az első deportálási hullám után a megmaradt férfiak félkatonai alakulatot hoztak létre, céljuk nem a túlélés, csupán a méltó halál volt. Kiképzéseket szerveznek, bunkereket, s a gettó épületei alatt alagútrendszereket építenek, hogy felkészülten várják az őket deportálni érkező német egységeket. A május 7-ig tartó gettólázadás során az SS egységei a terület gyakorlatilag minden épületét megsemmisítik, mintegy 56 ezer embert ölnek meg a harcok során, nagyjából 10 ezren azonban túlélik a romok között, sokan közülük részt vesznek az 1944-es varsói felkelésben. „Aztán minden hirtelen élesre fordult, amikor Pészach napján, 1943. április 19-én 850 jól felszerelt német katona berontott a gettóba, és szisztematikusan nekilátott a felszámolásának” 1943. május 7. - Horthy Miklós kormányzó Hitler klessheim-i vádjaira vonatkozó ellenvetéseit összefoglalva levélben fordul a führer-kancellárhoz, melyből egyrészt megmutatkozik Horthy jogkorlátozó, fajvédő, és Hitler fajelméleti antiszemitizmusa közötti különbség, másrészt, az is, hogy Horthytudatában van: Hitler a fizikai megsemmisítést szánja a zsidók sorsául. „Excellenciád további szemrehányása volt, hogy a kormány a zsidók kiirtásának keresztülvitelében nem járt el ugyanolyan mélyrehatóan, mint az Németországban történt”, áll az első fogalmazványban, ami helyett a végső verzióban “Magyarországon állítólag túl enyhén kezelik a zsidókat” szerepel. Ugyanakkor Horthy zárszava, melyben arról biztosítja Hitlert, hogy a deportálásokat előkészítő intézkedések már folyamatban vannak, csupán üres frázisnak tekinhető. Ilyen intézkedések nem történtek. Horthy nem tudta pontosan, mivel fogadja Hitler a klessheimi kastályban 1943. május 12 – 25. - Churchill Washingtonba látogat, hogy két hetes tárgyalássorozaton vegyen részt Roosevelt elnökkel. Megegyeznek a szicíliai támadás, s a normandiai partraszálllás dátumában. ( 1944. május 1 ) abban, hogy a normandiai partraszállásra is 1944 májusában fog sor kerülni, s döntést hoznak arról, hogy a szövetségesek bombázásokkal bekapcsolódnak a Csendes-óceáni hadszíntér eseményeibe, Kína megsegítésére. Winston Churchill at the Washington Conference with President Roosevelt and a large group of British and American officials. 24th May 1943 1943. május 17. -Nagy Vilmos honvédelmi miniszter – tartva a Waffen SS toborzások méretétől – utasítja a toborzóbizotssgába delegálandó magyar tagokat, hogy magyar származású embereket nem sorozhatnak be. Nagybaczoni Nagy Vilmos 10th Minister of Defense of the Kingdom of Hungary 1943. május 21. - Kovács Gyula vezérőrnagy jelentése a 2. hadsereg veszteségeiről: 1943. január 1-jén élelmezési létszám 194 334 fő; szabadságon kb. 10 ezer fő; összesen 204 334 fő. 1943. április 6-án élelmezési létszám 100 818 fő; szabadságon kb. 7500 fő; összesen 108 318 fő. Hiány április 6-án 96 016 fő. A hiányból: kórházvonaton hazaszállított sebesült és beteg április 6-ig 28 044 fő; fogoly (a szovjet rádió hivatalos jelentése szerint) 26 ezer fő; véres veszteség (elesettek és megfagyottak) 41 972 fő. A zsidó munkaszolgálatosok vesztesége a keleti fronton 1942. január–1943. december között kb. 25 ezer személy, akik közül 15 ezer fő elesett. Vatutyin tábornok (balra), a később 1. ukrán front parancsnoka 1943. június 1. -A klessheimi megállapodás alapján hatályba lép a népi németek második toborzási hullámát engedélyező kormányrendelet, mely az 1942-ik évitől eltérően a magyar honvédségben szolgáló németek között is engedélyezte a toborzást. Horthy és Hitler a riefelingeni pályaudvaron. A klessheimi kastély 30 km-re volt innen, a két államfő szinte egész úton nem szólt egymáshoz. 1943. június 3. - Algírban az 05.30-án kezdődött konferencia végén megalakul a Francia Birodalom kormányaként működő Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság (CFLN). Elnökei Charles de Gaulle és Henri Honoré Giraud. Giraud and Charles de Gaulle during the Casablanca Conference; seated: Roosevelt and Churchill 1943. június 13. -A szélsőjobboldali támadások hatására lemondott Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter helyére Horthy Miklós kormányzó a hozzá hű, de a német győzelemben ekkor még nem kételkedő Csatay Lajos vezérőrnagyot nevezi ki. Csatay Lajos vezérőrnagy 1943. július 10. - Virradat előtt megkezdődik a „Husky” fedőnevű hadművelet, 150 ezer ember, 3 ezer hadihajó, és 4 ezer repülőgép bevetésével a szövetségesek partraszállnak Sziciliában. A szövetségesek 1943-ban mindössze 38 nap alatt elfoglalták Szicíliát, amely több tekintetben is felkészülést jelentett a háborút megfordító normandiai partraszálláshoz. 1943. július 19. - A szövetséges légierők Rómát bombázzák. A szövetségesek rögeszmésen hittek a fővárosok – Párizs, majd később Berlin – jelen- tőségében, és abban a meggyőződésben tűzték ki célul Rómát, hogy bevételének majd világrengető következményei lesznek. Nem lettek. 1943. július 22. - Amerikai csapatok foglalják el Palermót. Montgomery és Patton Palermo repülőtéren 1943. július 1943. július 24. - A Hadbalépés óta először összeülő Fasiszta Nagytanács egy bizalmi szavazáson 19:7 arányban gyakorlatilag leváltja Mussolinit. Másnap, július 25-én III. Viktor Emmanuel közli a bukott Duce-val, hogy Pietro Badoglion marsallt nevezi ki a helyére miniszterelnöknek. A hatalomtól ekkor már inkább szabadulni vágyó Mussolini nem mutat ellenállást, az olasz csendőrség ennek ellenére letartóztatja, s háziőrizetbe helyezi. Menekülés közben fogták el Benito Mussolinit 1943. július 25. - III. Viktor Emmanuel király bejelenti Mussolininek, hogy Pietro Badoglio az új miniszterelnök. Bár a Duce nem mutat ellenállást, a carabinierik letartóztatják és őrizetbe helyezeik. Benito Mussolini and Victor Emmanuel III 1943. július 28. - Pietro Badoglio miniszterelnök feloszlatja az Olasz Fasisztapártot, s bár biztosítja Németországot fegyverbarátságáról – béketárgyalásokat kezdeményez a szövetségesekkel. Portrait of Duke Pietro Badoglio in uniform, undated, published by Berliner Illustrirte Zeitung' 44/1943 1943. augusztus 19. - Veress László Isztambulban angol külügyi köröknek felajánlja – a korábbi megkötések értelmében - Magyarország feltétel nélküli megadását. A Vörös Hadsereg gyalogsága támadásban, 1943. augusztus 1943. augusztus 22. - Szovjet csapatok visszafoglalják Harkovot. Churchill Mk VI. brit gyártmányú harckocsi szovjet használatban egy kiégett Sd.Kfz. 232 mellett, Harkov térségében 1943. augusztus 24 . - Szovjet csapatok foglalják vissza Szmolenszket. A Vörös Hadsereg katonái Szmolenszk közelében 1943 szeptember eleje – október 1. - Hatz Otto ezredes a VKF 2 osztályának ( Katonai Hírszerzés és Elhárítás) képviseletében Isztambulba utazik. Október 1-én kap egy OSS-el ( Office of Strategic Service, USA) való kapcsolattartásra szolgáló rádiót, Ottó (Hatz) Hátszeghy (26 May 1902 – 21 July 1977) 1943. szeptember 3. - Aláírják Olaszország feltétel nélküli fegyverszüneti kapitulációját. A fogságra menetelő olasz katonák Bolzanoban, 1943 1943. szeptember 9 – 10-re Veress László magyar külügyminisztériumi segédtitkár aláírja az előzetes fegyverszüneti megállapodást Nagy-Britanniával, melynek értelmében Magyaroszág, amint szövetséges csapatok érik el határait, vállalja a feltétel nélküli megadást, az ország csökkenti a németeknek nyújtott katonai és gazdasági segítséget, s ellenáll egy esetleges német megszállásnak. Veress László magyar külügyminisztériumi segédtitkár aláírja az előzetes fegyverszüneti megállapodást Nagy-Britanniával 1943. szeptember 12. - Otto Skorzeny SS Hauptsturmführer és különleges egysége „Tölgyfa” ( Eiche) hadművelet keretében kiszabadítja a Grand Sasso hegyi Hotel Campo Imperatore-ben fogvatartott Mussolinit, Németországba menekíti, s a bajorországi Schloss Hirschberg kastélyban szállásolja el. Skorzeny és katonái a kiszabadított Mussolinivel, a Gran Sassó-i szálloda előtt 1943. szeptember 17. - Megkezdődik a Magyar Megszálló Erők parancsnokságának kivonása Kijevből. Kiev, 1943 1943. szeptember 18. - Mussolini Münchenből rádióbeszédet tart, melyben kikiáltja a Saló székhelyű, észak-itáliai Olasz Szociális Köztársaságot., majd rövidesen elfoglalja a német bábállam elnöki, kormányfői és külügyminiszteri posztját. Mussolini Münchenből rádióbeszéde 1943. október 13. - Az Olasz Királyság hadat üzen Németországnak. Róma a II. világháborúban 1943. november 10. - Elkészül a módostott Margerethe terv, a végrehajtást azonban az OKW bizonytalan időre elhalasztja, tekintve, hogy a kijelölt egységek a Déli-Hadseregcsoport kötelékében éppen a keleti fronton harcolnak. Német páncélos Budapesten 1943. november 28. – december 1. - Churchill-Roosevelt és Sztalin találkozója Teheránban. From left to right: Joseph Stalin, Franklin D. Roosevelt, and Winston Churchill on the portico of the Soviet Embassy during the Tehran Conference. 1943. szeptember 30. - Az OKW előterjeszti a Hitler kérésére kidolgozott Margarethe (Később Margharete I. nevezetű) tervezetet Magyarország megszállásáról. Nyilaskeresztes szakasz menetel a Szent György utcában egy német „Királytigris” mellett, 1943. december 10. - Edmund Veesenmayer a Német Birodalom gazdasági tanácsadója Magyarországra utazik, ahonnan 50 oldalas jelentést küld Berlinbe. A megszállás ellenében a kormányzóval együtti átállást szorgalmazza, véleménye szerint Horthy mindenre rávehető, vagy rákényszeríthető, így megszállási terv helyett inkább „ alapvetően a mézesmadzag és a korbács módszerét kell használni.” Edmund Veesenmayer a Német Birodalom gazdasági tanácsadója 50 oldalas jelentésének részlete Edmund Veesenmayer a Német Birodalom gazdasági tanácsadója 50 oldalas jelentésének részlete 1943. december 14. -A Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága újra előveszi az újvidéki vérengzés ügyét. A per során az érintetteket –ezúttal Grassy József vezérőrnagyot , Feketehalmy Czeynder Ferenc nyugállományú altábornagyot, s Deák László nyugállományú ezredest is beleérve – halálra ítélik. Az ítélet végrehajtása elől az érinetttek azonban Albrecht főherceg birtokán át Németországba szöknek. Újvidéki vérengzés (hideg napok) 1942 FOLYTATJUK...

Erdély elszakításának emléke, a be nem tartott ígéretek, és egy ezeréves haza megtépázott szíve December 1. a románoknak hivatalos ünnepnap, nekünk, magyaroknak azonban egy fájdalmas évforduló. 1918. December 1. – Erdély elcsatolásának gyásza 1918-ban egyetlen tollvonással, külső nagyhatalmi döntéssel Erdélyt kiszakították a történelmi Magyarországból – abból a hazából, amelyhez ezer éven át szervesen, kulturálisan és államilag tartozott, rácsatolva a Regátra, ami alig több mint 37 éve, 1881 március 14. óta lett királyság Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen német fejedelem királlyá koronázásával, aki Carol I. - ként lett Románia első királya. Ez a nap nem politikai vita, nem „nemzetiségi ellentét” kérdése. Ez gyász. Egy olyan seb, amelyet az idő nem gyógyított be... A nagy román ígéretek – és a valóság 1918-ban a regáti román politikai elit ünnepélyesen vállalta, ha Erdély Romániához kerül, a magyarok, a szászok és az erdélyi románok mind teljes nemzeti, nyelvi és kulturális jogokat élveznek majd. Ezt ígérték Gyulafehérváron, a világ és a nagyhatalmak előtt, papíron megfogalmazva: •      teljes nemzeti szabadság, •      anyanyelvi oktatás minden szinten, •      arányos képviselet a közigazgatásban , •      képviseleti jog, •      vallási és kulturális autonómia, •      a meglévő történelmi jogok tiszteletben tartása. A román vezetők ezekkel az ígéretekkel győzték meg   az erdélyi románokat, a magyarokat, a szászokat, és legfőképp az antanthatalmakat. Ezek az ígéretek teremtették meg a politikai alapot Erdély elcsatolásához.   A magyar és a szász közösségből sokan nem értettek egyet az unióval, de bíztak abban, hogy ha már Romániához csatolják Erdélyt, legalább tiszteletben tartják ígéreteiket. Az eredmény? A gyulafehérvári ígéretekből szinte semmi nem valósult meg.Ehelyett a frissen kialakult román államszervezet a valóságban: •      bezárta vagy elrománosította a magyar és a szász iskolák többségét, •      államosította a magyar–szász kulturális intézményeket, •      tömegesen bocsátotta el magyar–szász hivatalnokokat, •      betelepítéseket indított a Regátból, •      és olyan nemzetállami politikát vezetett be, amely nemhogy jogokat nem adott, hanem a magyar és szász közösségek korábbi szabadságait is elvette.   Erdély népei így szembesültek a valósággal, amit 1918-ban modern, európai „demokratikus ígéretnek” mutattak, az valójában egy központosított nemzetállami projekt volt, amely nem tisztelte sem a múltat, sem az ígéreteket, sem az itt élő népeket. És mindezt nem „történelmi szükségszerűségből”, hanem politikailag irányított asszimilációs céllal. Az erdélyi románok ellenkezése is valós volt Kevesen beszélnek róla manapság, de az erdélyi románok jelentős része sem lelkesedett az egyesülésért. Ahelyett, hogy a Regát szinvonalát emelték volna fel a közel 1000 évnyi magyar és szász kultúrával rendelkező Erdély szintjének közelébe, a Regátból – a „régi”, vagyis akkor már 37 éve fennálló fejletlen és tapasztalatlan román királyság területéről telepitették át Erdélybe az új közigazgatást, a hivatalnokokat, a csendőröket, az iskolázatlan és szocializálatlan regáti román lakosságot tömegesen... Az erdélyi románok szemében ők: •      alacsonyabban képzettek, •      kulturálatlanabbak, •      más mentalitásúak, •      és lenézően, elutasitóan viselkedtek Erdély hagyományaival szemben.   Néhány példa amely szemlélteti hogyan vélekedett az erdélyi román értelmiség: Octavian Goga (erdélyi román költő, politikus) – aki később román miniszterelnök is volt, ezt írta 1919-ben: Octavian Goga Románia 37. miniszterelnöke „Erdély népe sokkal műveltebb, mint a Regátból jött hivatalnokok. Erdélyt nem a románok egyesítik a Regáttal, hanem a Regát hódította meg Erdélyt.”(Forrás: Goga publicisztikái, 1919–1920) Alexandru Vaida-Voevod (erdélyi román miniszterelnök) A román parlamentben így panaszkodott: Alexandru Vaida-Voevod, Románia 28. miniszterelnöke „A Regát olyan, mint egy sötét mocsár, melybe Erdély tiszta társadalmát húzzák bele.”(Parlamenti felszólalás, 1920. június) Román sajtó (Erdély, 1920–1925) A Gazeta Transilvaniei és a Patria több cikkében jelentek meg olyan mondatok, hogy: Gazeta de Transilvania „Regátból özönlik az analfabéta hivatalnok, aki lenézi az erdélyi embert, legyen az magyar, szász vagy román.” „Kérjük: Erdélynek saját közigazgatást, mert a regátiak rombolnak, nem építenek.” Luliu Maniu a románok nemzeti ikonja Erdélyben ezt mondta: Luliu Maniu,Románia 32. miniszterelnöke „Mi nem erre az egyesülésre szavaztunk. Erdély önkormányzatot akart, nem regáti uralmat.” (Beszéd, Blaj, 1922) Maniu és az erdélyi románok a “federatív Erdély” tervét támogatták —egy olyan Erdélyt, amely nem olvad be Bukarest alá, hanem önálló tartománya lenne egy laza Román Szövetségnek. Ez az elképzelés a Regátban karanténba került, Maniu-t pedig évtizedekkel később börtönben halt meg. „Erdélyi Román Liga” – Memorandum (1921) A Memorandum aláírói, felső sor, balról jobbra: Dionisie Roman, Patriciu Barbu, Dr. Daniil Popovici-Barcianu, Gherasim Domide, Dr. Teodor Mihali, Dr. Aurel Suciu, Mihaiu Veliciu, Rubin Patiția, alsó sor, balról jobbra: Nicolae Cristea, Iuliu Coroianu, Gheorghe Pop de Băsești, Dr. Ioan Rațiu, Dr. Vasile Lucaciu, Dimitrie Comșa, Septimiu Albini. „A regáti alkalmazottak elözönlik Erdélyt, kiszorítva a helyieket. Ez nem egyesülés, hanem leigázás.” A memorandum kifejezetten megemlíti: •      a tömeges hivatalnoki áthelyezést, •      az erdélyi románok háttérbe szorítását, •      a korrupció beáramlását. Nicolae Lorga a román történelem egyik legnagyobb tudósa: Nicolae Lorga, Románia 34. miniszterelnöke „A Regát ne kényszerítse rá Erdélyre saját erkölcsi és kulturális szintjét. Erdély ezer éve Európa része.”(Revista Istorică, 1923) Mit jelentett Erdély elvesztése a magyar szemszögből?  Egy ezer éve épített világ széthullását: •      magyar iskolák, egyetemek, templomok, múzeumok elvesztését, •      több százezer magyar család hirtelen kisebbséggé válását, •      a vagyonok, földek, intézmények elvételét, •      a szellemi élet, a városi kultúra gyökeres megváltoztatását. Ez volt a pillanat, amikor a magyar nemzet egy része vált idegenné saját ősei földjén. És még ennél is több, az a lelki törés, hogy a régi Erdély – Apáczai, Bethlen Gábor, Bolyai, Arany, Mikszáth, Tamási Áron hazája – kívül került az anyanemzet testén.   December 1. gyásznap, emlékezés Egy történelmi igazságtalanság emléke, amelyben a vesztesek nem csak a magyarok és szászok voltak, hanem az erdélyi románok is, akiknek a saját kulturált, szabadabb, nyugatiasabb társadalmát rombolta le a regáti politikai gépezet, és a regáti bevándorlók sokasága. December 1. az a nap, amikor elvették: •      a történelmi Erdélyt, amely ezer éven át a magyar államiság és kultúra egyik oszlopa volt; •      az ott élő magyar és szász közösségek jövőjét, akik egyik napról a másikra váltak idegenné saját szülőföldjükön; •      a Közép-Európa évszázados rendjét és egyensúlyát, amelyet egy nagyhatalmi diktátum borított fel, •      továbbá az erdélyi románok szabad, természetes, közép-európai irányú fejlődését is, akik helyi autonómiát reméltek, de a regáti központosítás alárendeltjeivé váltak.    Az erdélyi románok ellenkezése nem egyszeri, csillapodó jelzés volt. Az elmúlt száz évben legalább hat nagy hullámban, generációról generációra visszatérve jelent meg román oldalon Erdély autonómiájának vagy akár teljes leválásának igénye. Mindez pontosan mutatja, hogy az erdélyi román társadalom jelentős része soha nem azonosult a bukaresti központosított rendszerrel, és sokkal közelebb érezte magát a közép-európai, erdélyi hagyományokhoz. 1919–1928: Az autonóm Erdély mozgalma A Maniu–Vaida-féle erdélyi román elit a gyulafehérvári ígéretek betartását követelte: saját közigazgatást, saját kormányt, a regáti gyarmatosító hivatalnokrendszer helyett egy erdélyi modell létrehozását. 1921–1926: Az Erdélyi Autonóm Liga Ez volt a legnyíltabban szeparatista román mozgalom.Erdély önálló tartomány, saját parlamenttel és saját törvénykezéssel – ez szerepelt memorandumukban. Bukarest betiltotta, a vezetőket megfigyelték. 1930-as évek: Román föderalisták és külön Erdély-alkotmány terve Az erdélyi román elit egy része nyíltan kijelentette: „A Regát tönkreteszi Erdélyt.”Ekkor dolgozták ki az első erdélyi autonóm alkotmánytervezetet, amely egy föderális Románián belüli, különálló Erdélyt irányzott elő. 1948–1989: A kommunizmus alatti rejtett értelmiségi ellenállás A „Modern Erdélyi Iskola” nevű román értelmiségi kör titkos kéziratokban, esszékben követelte Erdély külön identitását és a regáti egységesítés elutasítását.Ez volt a „szamizdat Erdély”, amely túlélte a diktatúrát. 1990 után: Új román szeparatista pártok és mozgalmak A rendszerváltást követően több román szervezet is az Erdélyi Föderációt vagy a független Erdély államot hirdette.Jelszavak: „Transilvania – stat liber!”, „Jos Bucureștiul!”.A román titkosszolgálat több vezetőt is megfigyelt. 2020 után: Modern román függetlenségi közösségek A közösségi oldalakon újjászületett a román „Független Erdély” mozgalom.Tízezrek csatlakoztak az olyan csoportokhoz, mint az Ardealul Independent, Ardealul nu e România, Transilvania Liberă.Saját felméréseik szerint az erdélyi románok 30–35%-a támogatná egy föderatív vagy önálló Erdély létrejöttét. Ez a néhány, jól dokumentált hullám – autonómista, föderalista, szeparatista és identitásvédő mozgalmak – egyértelműen bizonyítja, hogy Erdély román oldalról sem akart teljes mértékben beolvadni a regáti állammodellbe, és azóta sem békélt meg a helyzettel... Ezek mind román kezdeményezések, román források és román vezetők által megfogalmazott törekvések.   Principatus Transilvaniae in suas quasque nationes 1720 Végezetül, Fontos megjegyezni, hogy Erdély helyzete nem statisztika és nem térképszél – több millió ember sorsa, kultúrája, otthona.Erdély nem puszta földrajzi fogalom, nem birtok, nem zsákmány, nem politikai trófea… Erdély szívügy. A mi szívünk ügye! ... és mindazoké, akik valaha otthont, menedéket, közösséget és hazát láttak benne. Éppen ezért fontos, hogy Erdélynek ne csak múltja legyen, hanem jövője is... … olyan jövő, ahol nem egy fejletlenebb, egy kulturális értelemben is kevésbé kimunkált rendszer politikai illetve gazdasági terheihez kell igazodnia, azt kiszolgálnia, mint ahogyan azt az elcsatolás óta teszi, hanem végre a saját értékei, a saját közösségei és a saját fejlődési útja szerint élhet. … olyan jövő, amelyben tiszteletben tartják történelmi közösségeit, ahol a szabadság és a gyarapodás nem ígéret, hanem valóság, és ahol az erdélyiek dönthetik el, milyen irányba haladnak tovább. szerző: v.Huszárszki Tibor

Kedves Támogatóink! Örömmel osztjuk meg Önökkel, hogy a Szent Korona útja projekt egyre biztosabb léptekkel halad előre. Ezen az oldalon mindenki nyomon követheti, hogyan állunk a gyűjtésben, és merre tart az ügy, amely mindannyiunk szívének kedves.Ezúton is szeretnénk hálásan megköszönni mindazoknak a nagylelkű hozzájárulást, akik nevükkel vagy névtelenül segítették előre a kezdeményezést. ENG: Dear Supporters, We are delighted to share with you that the Journey of the Holy Crown  project is making steady progress. On this page, everyone can follow how the fundraising is going and the direction of this cause that is so close to all our hearts. We would like to take this opportunity to express our heartfelt thanks to everyone who has generously contributed—whether publicly or anonymously—to the advancement of this initiative. Támogatóink, akik hozzájárultak a nevük közzétételéhez: ENG: Our supporters who have agreed to have their names published: v. Babenyecz Attila v. Lukoviczki Gábor v. Simon Richárd Róbert Huszárszki Tibor v. Sáfrány Tamás v. Balázs Róbert Dr. v. lemhényi báró Zsigmond András Takács Anita v. Simon Enrico v. Jordan Diamond v. Nánási István Gábor v. Prof. Ray Johnson Lövey Nóra Máthé Csaba v. Székely-Magyari Csongor v. Lukács Szilárd Azokat pedig, akik úgy döntöttek, hogy névtelenül maradnak, különös tisztelettel övezzük. Az ő támogatásuk éppoly értékes, és örök hálával tartozunk érte. Az anonimitás iránti kérésüket teljes mértékben tiszteletben tartjuk. ENG: Those who have chosen to remain anonymous are held in special esteem. Their support is equally valuable, and we are deeply grateful for it. We fully respect their wish for anonymity. A Szent Korona másolat Kenderesen a Horthy Miklós tengerészeti Múzeumban Szécsi István alkotása The replica of the ENG: Holy Crown in Kenderes, housed in the Miklós Horthy Naval Museum, is the work of István Szécsi. A Szent Korona útja nemcsak egy szimbolikus utazás, hanem közös ügy, amely összeköt bennünket – határon innen és túl. Köszönjük, hogy részesei ennek a nemes célkitűzésnek. ENG: The Journey of the Holy Crown  is not only a symbolic voyage, but a shared cause that unites us—across borders and beyond. Thank you for being part of this noble mission. Tartsanak velünk továbbra is, és figyeljék a frissítéseket! ENG: Stay with us, and keep an eye out for updates! További információt az alábbi linkre kattintva olvashat: https://www.vitezirend.co.uk/hireink/felhivas---szent-korona-az-egyesult-kiralysagban ENG: For more information, please click the link below: https://www.vitezirend.co.uk/en/hireink/felhivas---szent-korona-az-egyesult-kiralysagban

A Vitézi Rend Egyesült Királyság Törzsének Ünnepi Vitézavatása A Vitézi Rend Egyesült Királyságban működő törzskapitánysága 2025 november 8. -án tartotta meg idei ünnepi vitézavatását, amelynek méltó helyszínéül a liverpooli ’Our Lady and St. Nicholas’ templom szolgált. Az esemény immár hetedik alkalommal adott lehetőséget arra, hogy a magyar zászló ismét büszkén emelkedjen magasba Nagy-Britannia földjén. A ceremóniára nemcsak Anglia különböző városaiból érkeztek vendégek, hanem Wales és Skócia magyar közösségei is képviseltették magukat. Az ünnepélyes bevonulást követően Kolarics Andrea musical- és operettművésznő előadásában felcsendült Erkel Ferenc Bánk bán című operájának felejthetetlen áriája, a „Hazám, hazám”, amely méltó hangulatot teremtett a további programhoz. A megnyitó beszédet Dr. vitéz lemhényi báró Zsigmond András, a Vitézi Rend helyettes főkapitánya mondta el, aki beszédében üdvözölte a közelmúltban az Egyesült Királyságba érkezett Szent Koronát is. Ezt követően ökumenikus istentiszteletre került sor, amelyet nagytiszteletű vitéz Sáfrány Zoltán lelkipásztor úr celebrált. Az idei eseményen is két nyelven hangzott el. Magyar narrátorként Grund Márta úrhölgy, angol narrátorként pedig Grund Natália kadét kisasszony közreműködött. A hivatalos beszédeket követően sor került a kitüntetések és elismerések átadására, majd a nap fénypontjaként az avatási szertartásra, amikor az új tagok ünnepélyesen letették a vitézi esküt. Kinevezések: v. Sáfrány Tamás nemzetes úr - őrmesteri kinevezés kapott v. Péter Mihály Attila nemzetes úr - őrmesteri kinevezés kapott Elismerések: Takács Anita úrhölgy - Horthy Arany Emlékérem Grund Márta úrhölgy - Horthy Arany Emlékérem v. Oláh Gábor István hadnagy úr - Horthy Ezüst Emlékérem v. Sáfrány Zoltán őrmester úr - Horthy Ezüst Emlékérem v. Péter Mihály Attila őrmester úr - Horthy Ezüst Emlékérem Grund Natália kadét kisasszony - Horthy Bronz Emlékérem v. Balázs Róbert őrmester úr - Horthy Bronz Emlékérem v. Sáfrány Tamás őrmester úr - Horthy Bronz Emlékérem v. Nánási István Gábor nemzetes úr - Horthy Bronz Emlékérem v. Székhely - Magyari Csongor nemzetes úr - Horthy Bronz Emlékérem v. Cseh Gyula nemzetes úr - Horthy Bronz Emlékérem v. Lukoviczki Gábor nemzetes úr - Horthy Bronz Emlékérem Avatott vitézek: Bátori Zsolt Huszárszki Tibor Koreny Csaba Méhész Viktor Zoltán Oroszi Attila Szűcsné Balla Gabriella Szűcs Boglárka Szűcs Virág Avatott kadétok: Méhész Márton Kende Posztumusz avatottak: Jendrassik György Duka Tivadar A záróbeszédet vitéz Babenyecz Attila törzskapitány úr mondta el, majd az újonnan avatott vitézek nevében vitéz Huszárszki Tibor mondott köszönetet. Ezt követően Kolarics Andrea művésznő előadásában hallhattuk Dörner György „1956 – a Magyar Forradalom és Szabadságharc emlékére” című monológját, majd nagytiszteletű vitéz Sáfrány Zoltán lelkipásztor úr mondott áldást. Az ünnepi záróakkordként felcsendült a magyar és az egyesült királyságbeli himnusz. A bensőséges, nagy szakértelemmel megszervezett eseményt közös fényképezés és baráti beszélgetés követte, majd az ünnepi ebédre a Racquet Club Hotel elegáns rendezvénytermében került sor. Az asztali áldást nagytiszteletű vitéz Sáfrány Zoltán mondta el. A háromfogásos ünnepi menü póréhagymás-burgonyalevessel, sült csirkemellel, újburgonyával, kemencében sült paszternákkal. Desszertként idén egy különleges torta szolgált, melyet a tiszteletreméltó Dr.vitéz lemhényi báró Zsigmond András helyettes főkapitány úr 90. születésnapja alkalmából prezentáltak. Az étkezést finom magyar borok és kellemes, baráti hangulat kísérte. Az esemény méltóképpen példázta a Vitézi Rend Egyesült Királyságban működő közösségének elhivatottságát, összetartását és a magyar hagyományok iránti mély tiszteletét. A nap emléke örökre megmarad mindazokban, akik részesei lehettek e nemes és felemelő alkalomnak. Az ünnepségől készült fényképek az alábbi gombra kattintva megtekinthetők: Isten áldja a Vitézi Rendet!

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A honvédségi laktanyák, repülőterek a Szovjet Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott. A forradalom és szabadságharc napjai Október 23. - Budapesten a diákok a lengyelek melletti szimpátiatüntetést szerveznek, amelyet először betilt, majd engedélyez a belügyminiszter. Tüntetés a Petőfi-szobornál, a Bem-szobornál és a Parlament előtt. Gerő Ernő rádióbeszédében a történteket rendszerellenes megmozdulásként értékeli. Debrecenben dördülnek el az első lövések, majd a Rádióhoz kirendelt erők Budapesten is tüzet nyitnak. Szovjet és magyar egységeket rendelnek a fővárosba. Október 24. - A felkelők elfoglalják a Rádió épületét. Nagy Imre a közélet széles demokratizálását ígéri. Gyülekezési és kijárási tilalom elrendelése, a statárium bevezetése. Szovjet csapatok lépik át a határt és újabb erők érkeznek Budapestre. Moszkvából érkezett küldöttek biztosítják a szovjet döntések végrehajtását. Budapest több pontján ellenálló gócok alakulnak. Számos vidéki városban – így Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett és Székesfehérváron – tüntetések zajlanak. Október 25. - Budapesten súlyos harcok és országszerte tüntetések folynak. Gerő Ernő helyett Kádár János lesz a párt első embere. Országos méretűvé válik a sztrájk. A hatalom fegyverhasználata a Parlamentnél tüntetők ellen. Megjelenik az Igazság, a forradalmi magyar ifjúság lapja. Több vidéki városban – így Győrben is – a tüntető tömeget fegyverrel oszlatják fel. Október 26. - A tüntetések az egész országra kiterjednek. Országszerte egyre több munkástanács és forradalmi bizottság alakul. A katonák egy része a felkelők oldalára áll, mások nem avatkoznak be a küzdelembe. Sortűz Mosonmagyaróváron. Október 27. - Nagy Imre vezetésével új kormány alakul. A honvédelmi miniszter parancsot ad a fegyveres csoportok elleni további harcra. Több helyőrségben a helyi katonai vezetők katonai diktatúrát vezetnek be. Néhány katonai alakulatnál forradalmi katonai tanácsot választanak. Kiszabadítják a váci börtön politikai foglyait. Több vidéki városban katonákból, egyetemistákból és civilekből nemzetőrség alakul. Sortüzek a tüntetők ellen Mórahalmon, Kecelen, Berzencén. Október 28. - A Corvin-közben visszaverik a szovjet csapatok támadását. A politikai vezetés meghátrál, az „ellenforradalom” értékeléssel ellentétben a történteket nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli. Tűzszünet elrendelése és a kijárási tilalom felfüggesztése. A forradalom alapkövetelései bekerülnek a kormányprogramba. A leváltott vezetők egy része – Gerő Ernő, Hegedüs András, Bata István, Piros László – és családjuk Moszkvába távozik. A kórházakban 3500 sebesültet ápolnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalását napirendjére tűzi. Október 29 . - Megkezdődik az államvédelmi alakulatok lefegyverzése. A szovjet hadsereg Budapesten harcoló alakulatainak is elrendelik a tűzszünetet. A Szabad Európa Rádió a tűzszünet elutasítására szólítja fel a felkelőket. A szovjet csapatok leváltására újabb magyar alakulatokat rendelnek a fővárosba. A Nemzetközi Vöröskereszt első szállítmányai megérkeznek Budapestre. A legtöbb vidéki városban helyreáll a rend, elkezdődik a munka. Október 30. - A szovjet kormány az egyenrangú kapcsolatok megteremtésére nyilatkozatban tesz ígéretet. Budapesten megkezdődik a szovjet csapatok kivonása. A Budapesti Pártbizottság épületét a fegyveres csoportok tűzharcban elfoglalják. Nagy Imre bejelenti az egypártrendszermegszüntetését, a kormány elismeri az újonnan létrehozott önkormányzati szerveket. Újjáalakul a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt. Bejelentik a beszolgáltatások eltörlését. Megkezdődik az új karhatalom, a nemzetőrség megszervezése. Folyik a politikai foglyok kiszabadítása a börtönökből. Október 31. - A nemzetőrség megszervezése érdekében a Forradalmi Karhatalmi Bizottság gyűlést tart a Kilián laktanyában. A hadsereg, a határőrség és a rendőrség legfelső szerveként megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. Újjáalakul a Nemzeti Paraszt Párt – új neve Petőfi Párt –, a Kereszténydemokrata Párt és a Parasztszövetség. Elutazik a magyar csapat a melbourne-i olimpiára. Megszűnik a Magyar Dolgozók Pártja, megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. A szovjet pártvezetés dönt az újabb intervenció megindításáról. Ismét szovjet csapatok lépik át a magyar határt. November 1. - Szovjet alakulatok zárják körül a magyar repülőtereket. Nagy Imre követeli az újonnan érkező szovjet alakulatok azonnali kivonását, felmondja a Varsói Szerződést és kinyilvánítja az ország semlegességét. Kádár János és Münnich Ferenc Moszkvába távozik. Újabb pártok alakulnak, és új lapok jelennek meg. Újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség. A fővárosban, az ablakokban gyertyák gyúlnak, így emlékezik a lakosság az elmúlt napok áldozataira, a harcokban elesetteket katonai tiszteletadás mellett temetik el. Országszerte megkezdődnek a helyreállítási munkálatok. Felgyorsul a nemzetőr-alakulatok szervezése. November 2. - A fegyveres összetűzések megszűnnek, országszerte megindul a munka, megkezdődik a helyreállítás. Kinevezik a szovjet hadsereg kivonásának részleteiről tárgyaló magyar delegációt. Az ENSZ Biztonsági Tanács november 4-re napirendre tűzi a magyar ügy tárgyalását, döntenek az ENSZ-közgyűlésre utazó magyar delegáció összetételéről. Az Írószövetség gyűjtési akciót szervez az elesettek családjainak, élelmiszer-szállítmányok érkeznek vidékről Budapestre. Az újabb szovjet támadás elhárításával kapcsolatos előkészületek folytatódnak. November 3. - Átalakul a kormány. A Parlamentben megkezdődnek a magyar–szovjet tárgyalások a csapatkivonásról. A Karhatalmi Bizottság közgyűlése Király Bélát választja meg a Nemzetőrség főparancsnokává. A szovjet csapatok lezárják az osztrák határt. A fogságából kiszabadult Mindszenty József hercegprímás rádiószózatot intéz a lakossághoz. Amagyar tárgyaló delegáció tagjait Tökölön, a magyarországi szovjet haderő főparancsnokságán a szovjet állambiztonsági szervek letartóztatják. November 4. - Hajnalban általános szovjet o9enzíva indul Budapest ellen, a megszálló szovjet csapatok országszerte támadásba lendülnek. Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mond, majd közlemény hallható a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról. A jugoszláv követség épületében Nagy Imre és családtagjai menedékjogot kapnak. A nemzetőrség erői felveszik a harcot a túlerő ellen. Bibó István az Országgyűlés épületében megfogalmazott kiáltványát saját kezűleg adja át több nyugati követségnek. A túlerő láttán a kormány és a katonai vezetés mindent megtesz a fegyveres ellenállás beszüntetése érdekében. Az ENSZ BT tagjainak többsége a Szovjetuniót a hadműveletek beszüntetésére és csapatai kivonására szólítja fel. 1956 utóélete november 7. - Budapestre érkezett Kádár János és kormánya, hogy Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt letegye az esküt. Az új kormány az ENSZ főtitkárának címzett táviratában a magyar kérdés napirendről való levételét kérte. Nagy Imre kormányát felmentettnek nyilvánították. november 11. - Bár elvétve kitartott még néhány ellenálló csoport, mint a „mecseki láthatatlanok”, a fegyveres harcok a fővárosban és vidéken is véget értek, a szovjet csapatok leverték a magyarok szabadságharcát. A fegyvertelen ellenállás még hónapokig kitartott. december 8. - Sortűz Salgótarjánban december 9-11. - A hatalom fegyver használata tüntetők ellen Miskolcon december 11-12. - A hatalom fegyver használata tüntetők ellen Egerben 1957 január 11. - Eldördült a tüntetők elleni utolsó, halálos áldozatot követelő sortűz Csepelen május 27. - Magyar-szovjet megállapodás a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról 1958 június 16. - Nagy Imre és társai kivégzése 1959 április 3. - Az első részleges amnesztia 1960 április 1. - A második részleges amnesztia 1961 augusztus 26. - A forradalom alatti tevékenységük miatt perbe fogottak utolsó csoportjának kivégzése 1962 december 20. - Az ENSZ Közgyűlése leveszi napirendjéről a magyar kérdést 1963 március 22. - Amnesztia az 1956-os forradalommal összefüggő politikai ítéletekre vonatkozóan 1989 október 23. - A Magyar Köztársaság kikiáltása a forradalom évfordulóján november 1. - 1989. évi XXXVI. törvény „az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról" 1990 március 31. - 1990. évi XXVI. törvény „Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról" május 8. - Az 1990. évi XXVIII. törvény az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról 1992 március 9. - 1992. évi XI. törvény „az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról” 2000 december 20. - 2000. évi CXXX. törvény „az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról” A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé. (A menekültek egy része később visszatért.) "Tisztelet a hősöknek!" Felhasznált irodalom Horváth Miklós (szerk.): Remény és pokol 1956. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2016. / Horváth Miklós – Tulipán Éva: Keresztutak. Magyar Néphadsereg 1956. H&T, Budapest, 2006. / Romsics Ignác (főszerk.): Magyarország története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. / Király Tibor et al.: Büntetőeljárási jog. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. / Kronológia, 1956.mti.hu. MTI, Budapest, 2006. / Történelmi kronológia, oktober23.kormany.hu. [n.n.], 2013. / Az 1956-os magyar forradalom kronológiája (1953 március - 1963 március). w3.osaarchivum.org [n.n; d.n.]. / Wikipedia