Honnan származik a kettőskereszt és a hármashalom? Amikor a szlovák értelmiség egy szűk körében a XIX. század első évtizedeiben kialakult a nemzeti identitás, nemzeti szimbólumok ki alakítása is szükségessé vált. A szlovák címert Ľudovít Štúr, a formálódó szlovákság vezéralakja elvbarátaival együtt alkotta meg 1848-ban, a magyar államcímer kettőskeresztes, hármas halmos címerének heraldikailag szabályos átalakításával. Mindössze a hármashalom színét változtatták meg zöldről kékre, a szláv színeknek megfelelően. Ez a jelkép először a tervezett autonóm szlovák kerület címereként jelent meg 1861- ben, majd a Matica slovenská (Szlovák Anyácska, a szlovákok kulturális, tudományos és szépművészeti társasága) alapszabályának címlapján 1863-ban. Tévedés vagy szándékosság? A magyar címer olyan formában, ahogyan ma is használják Magyarországon 1. Ulászló magyar király (1440- 1444) pénzein tűnt fel először, ebben szerepel hármashalmon ezüst kereszt ábrázolása. Az államcímerben az ország területét láttató szemlélet később a hármashalom újszerű értelmezésében is megnyilvánult: egy portugál szerző, Anton Macedo 1687-ben a hármashalmot Magyarország három legnagyobb hegyének a jelképeként értelmezi (nem mondja meg, melyek azok), majd a XVIII. században meginduló magyar heraldikai irodalom már a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát érti a hármas hegyen. Ez a geográfiai szemlélet a szlovákokat arra a téves következtetésre juttatta, hogy a magyar címer egyik fele Szlovákiát jelképezi. Mivel a Mátra tövében fekszik néhány szlovák falu, a Tátra és a Fátra pedig szlovák nyelvterületen áll, így a három hegység behatárolta országrész Szlovákia területe. István király pajzzsal és zászlóval A hármashalom A hármashalom a Golgota, a megváltás szimbóluma is. Theophilosz császár (829-842) használta először, a XIII. századig előfordul, de először egyenlőtlen szárú háromszögek, később lépcsőfokok formájában. Magyarországon III. Béla idejében fordul elő először a kettőskereszttel együtt. III. Béla Bizáncban nevelkedett, anyja a kijevi Msztyiszlav fejedelem leánya volt, valószínűleg haláláig megmaradt az ortodoxiában. Magyarországot tehát a bizánci hatás jóval később érte el, mint a kaukázusi országokat. Az országot jelentő sumir vonalas jel, asszír ékjel és a kínai hegyet és az egyiptomi idegen országot jelentő írásjegy. III. Béla király és neje sírja a Mátyás templomban A Kettőskereszt A kettőskeresztet a szlovákok két testvér és hittérítő, Cirill (827-869) és Metód (813/815-885) kereszténységet hozó missziójának legendájával kapcsolták össze. Ez a magyarázat nem számol azzal, hogy a kettőskereszt bizánci szimbólum, és nem volt vallási jellege, a bizánci császárok korlátlan hatalmát jelentette. Így a két hittérítő aligha merészelt volna a császárok győzelmének zálogával téríteni, hiszen küldetésük nem „evilági“ célokat szolgált. "A magyar címerben a kettőskereszt megjelenése bizánci hatással is magyarázható, de akár azzal is, hogy Erdélyben, amely a Magyar Királyság része volt, a jelkép kialakulásának idejében a Gyulák kormányoztak. A "gy" hangot a magyar rovásírásban, kettőskereszttel jelölték, s így a címerben megjelenő szimbólum Erdély területét jelképezhette." Székely Magyar rovás írás Amikor 1918 után megalakult az új állam, Csehszlovákia több országrészt Csehországot, Morvaországot, Sziléziát, Szlovákiát és Kárpátalját - fogott össze egy államkeretbe. A Nemzetgyűlés Alkotmányjogi Bizottsága akkori jelentésében felhozta: „Szlovákia, amely sohasem rendelkezett önálló államisággal, szintén sohasem bírt önálló jelvénnyel és az, amit általában a bevett címertani tanítás szerint Szlovákia címerének tartanak, voltaképpen a régi Magyarhon (Uhry) jelképe, amelyet az egykori magyarhoni címerből vettek ki és csak a legutóbbi időben változtatták meg úgy, hogy az eredetileg zöldszínű három halom kék színt kapott." Mégis hogyan lett Magyar jelképből Szlovák címer? Azután, hogy a törvény által az igy módosított jelképet Szlovákia címerévé nyilvánítjuk, nincs akadálya, hogy általában ilyen jelképnek ismerjék el. Így ez a címer belekerült Csehszlovákia közép- címerébe. Amikor megalakult az első szlovák állam (1939-1945), államcímere a fentebb leírt jelkép lett, azzal a módosítással, hogy gótikus címerpajzsot használtak. A második világháború után még 1960-ig érvényben volt, de azután más, szocialista" címert alkalmaztak 1990-ig. A Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság (1990-92) címerébe újra a korábbi címer került be, amely az 1993. január 1-jén megalakult önálló Szlovák Köztársaság jelképévé is vált. (forrás: 1. Nagy Magyarország: Szabó Gábor, 2. Püspöki Nagy Péter: A magyar címer pályatársai: A cseh(szlovák) és a lengyel államcimer. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989. 158. p., 3. Királyok könyve. Officina Nova, Bp., 1993. 77. p., 4. Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Gondolat, Bp., 1983, 78-80. p., 5. Niederhauser Emil: A mai szlovák állami cimer bizánci gyökerei. In: Klió. 3. sz. 2000., 6. Balassa Zoltán: A szlovákok igaz története. In: Hitel. 20. évf. 3. sz. 2007, 98, p., 7. SZékely György: A kettős kereszt útja Bizáncból a latin Európába. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989. In: Ivánfi 1XVI., 8. Balassa: i, m. 99. p., 9. Balassa: 1. m. 99. p.)

Horthy kitörési próbálkozására a Gestapo elraboltatta a fiát A Wehrmacht Heeresgruppe Mitte kudarca után 1944 júniusának végén a I. Magyar Hadsereg azonnal elveszítette mindennemű német tartalék egységét az utánpótlási zónáiban, mivel azokat északon, a Vörös Hadsereg előretörése ellen vetették be. Július 23-án a meggyengült I. Hadsereget helyi szovjet offenzíva kezdte támadni az I. Ukrán Front bal szárnyán. A Honvéd oszlop visszavonul Kelet-Erdélyen (a úgynevezett Székelyföldön) keresztül, Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu-Gheorghe) környékén – ahogy a közlekedési tábla is mutatja – 1944 őszén. Bal oldalon egy Steyr RSO (Raupenschlepper Ost) látható, amely egy 40 mm es Bofors légvédelmi ágyút vontat, és észrevehetünk egy alkalmi biciklistát, aki kihasználta a lehetőséget egy ingyenes utazásra. A magyar védelmi vonalakat a Kárpátok lábánál már az első napon áttörték. Kevesebb mint egy hét alatt összeomlott a Honvédség ellenállása, és több ponton átszakadt a Hunyadi-vonal is. A túlélő alakulatok kaotikusan hátráltak, katonák fegyvereiket eldobva menekültek. A második páncélos hadosztály harckocsijainak nagy részét üzemanyaghiány miatt magukra kellett hagyniuk. Rend helyreállítására nyilvános akasztásokkal és szórványos, össztűzzel járó kivégzésekkel bélyegezék a dezertőröket és pánikkeltőket. A vereség hatására Beregfy vezérezredest Vörös vezérezredes leváltotta, és ideiglenesen Farkas Ferenc vezérezredes vette át a parancsnokságot. Farkas határozott fellépése visszaállította a helyzetet július végére, megállítva a Honvédség visszavonulását. A csapatokat az úgynevezett ezredéves határhoz, a Kárpátalja erdős hegyláncaihoz vezényelték. Ott újjászerveződve a Honvédség heves védelmet nyújtott, meglepve az újonnan kinevezett IV. Ukrán Front parancsnokát, Iván J. Petrov tábornagyot. Augusztus eleji további szovjet támadásokat visszaverték, így a Vörös Hadsereg nem tudott belépni Magyarország belsejébe – legalábbis ebben a pillanatban nem. A helyzet kilátástalanságát felismerve Horthy idősebb komolyan fontolóra vette a háború elhagyását és fegyverszünet-kérést a katasztrófa elkerülése érdekében. Ennek érdekében eltávolította a németpárti Sztójay kormányfőt, és a miniszterelnöki tárcát Lakatos Géza vezérezredesnek szánta, ám ő vonakodott attól. A folyamatot Hitler budapesti megbízottja, Veesenmayer akadályozta meg: megtiltotta az új kormány átalakítását. Hitler katonai beavatkozással fenyegetett, ha ezek a változások megtörténnek. Horthy ennek hatására bár méltóságában sértve érezte magát, tanácsadóira hallgatva vonakodott lemondani. Ám nemet mondott arra, hogy Wehrmacht-tisztek kerüljenek az I. Magyar Hadsereg vezérkari főnöki posztjára, helyette Kéri Kálmán vezérőrnagy lett kinevezve, az I. Hadsereg élére pedig – Beregfy helyett – Miklós Béla vezérezredes került augusztus 1-jén. Horthy megtiltotta a Budapest zsidó lakosságának a harmadik birodalombeli deportálását, és betiltották a nyilaskeresztes mozgalmat – mindez Hitler nyilvánvaló ellenvetése ellenére. Horthy titkos tervének megfelelően ezeket a lépéseket a katonai vezetés meggyengülésének befejezéséig megtartották. A hadsereg stabilizálásával Horthy titkos tárgyalásokat kezdeményezett a szövetségesekkel – még a rettegett szovjetekkel is –, hogy elfogadható fegyverszüneti feltételeket biztosítson. Ezt gyorsította a fiatal román király augusztusi puccsa, amelynek nyomán augusztus 23-án a román haderő váratlanul fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval (és más Antanthatalmakkal). Hitler figyelmét eleinte határozott román szövetségesének hátba szúrására fordította. Horthy felismerte, hogy ez ugrásszerű változást hoz A szovjet hadak könnyen átléphetnek az erdélyi déli Kárpátokon. A németek gyengeségét kihasználva rákényszerítette Veesenmayert az új kormány elfogadására; ennek eredményeként Lakatos Géza miniszterelnök augusztus 29-én hivatalba lépett. Új külügyminiszterként Hennyey Gusztáv vezérezredes kiválóan támogatta a fegyverszüneti megállapodás előkészületeit. Horthy Miklós kormányzó 1944 október 15.-i kiáltványa a magyar nemzethez (Proklamáció) A román–szovjet–magyar viszonyok gyorsan változtak augusztus 25-ét követően. A román csapatok helyi támadásokat kezdtek a határhatárhelyeken, hivatalos hadüzenet nélkül! - ez csak szeptember 7-én történt meg. A hatnapos hadművelet során szeptember 13-ra elfoglalták Aradot, de egy héten belül visszavonulásra kényszerültek a túlerő miatt. Az erdélyi harcok közepette a harmadik magyar hadsereg IV. és VII. hadteste valamint az 1. páncélos hadosztály bevonásával szeptember 9-én támadást indított Arad felé. A harmadik hadsereg hivatalosan szeptember 19-én alakult, Heszlényi József vitéz altábornagy vezetésével. Bár Aradot 13-án bevették, a szovjet–román ellentámadás nyomán egy héttel később el kell hagyniuk. A második hadsereg parancsnoka, Veress Lajos vezérezredes – habár erdélyi származású volt – visszavonulást rendelt el október 10.-én, hogy elkerüljék Kolozsvár pusztulását. A Szovjetunió csapatai már szeptember 24-én átlépték az előháborús határokat, és október elején támadásba lendültek a magyar pusztákon, célba véve Budapestet. Malinovszkij marsall eredeti tervét, amely a főváros októberi elfoglalásáról szólt, három és fél hónap késéssel teljesítette, ami Budapestet csak később érkezett el. Az előretörés hatására Horthy felgyorsította a kilépési törekvéseket. Ezt szolgálta Náday István repülése Olaszországba szeptember 22-én, hogy brit–olasz kapcsolatok révén békét kezdeményezzen, de az angolok nem mentek el, a magyar delegáció pedig Moszkvába tartott Faragho Gábor vezetésével, ahova október 1-jén érkeztek meg. A szovjetek elfogadták a tárgyalást, de finnországi modell helyett a románokéhoz hasonló feltételeket javasoltak: azonnali hátbatámadást a német csapatokra, területi revíziót; Erről végül október 11-én aláírták a kijevi fegyverszünetet a Szovjetunióban. Azonban Horthy nem rendelte el a németekkel való azonnali összecsapást. Udvariasan tárgyalni próbált és továbbra is bizakodott a tisztességes megállapodás reményében. Ez a hozzáállás azonban naivnak bizonyult. A németek időközben megkomponálták a Unternehmen Panzerfaust hadműveletet a magyar fordulat megelőzésére – melyben Beregfy és Szálasi is szerephez juthatott. A hadművelet 1944. október 15-én, egy vasárnap reggelen "Micky Maus"–művelettel kezdődött Otto Skorzeny SS-Hauptsturmannführer „Dr. Wolff” vezetésével – a Gestapo 8.30-kor elrabolta Horthy Mihályt a kormányzó fiát. Egy órával később Guderian altábornagy ultimátumot ad elő, mely kimondja, hogy Magyarország területe harctér, és csak a német vezérkar adhat parancsokat. Ettől függetlenül Horthy folytatta terveit: 11:00-kor rádión bejelentette, hogy kilép a háborúból, és fegyverszünetet kér a Szovjetuniótól – később azonban a németek azonnal beindították a Panzerfaust hadműveleteket. A rádióadókat elnémították ugyan, de Horthy üzenetét mégis sugározták. Azonban a Honvédségben káosz tör ki: Vörös vezérezredes arra utasít, hogy a haderő ne fegyverrel álljon le, hanem várjon új utasításra. Lakatos is habozik. Közben a németek és a nyilaskeresztesek gyorsan elfoglalják a rádiót és Budapest fontos pontjait. „Operation Trojan Horse” Horthy fia elrablásával és az Arrow Cross hatalomátvételével Horthy lépésről lépésre kiszorul a hatalomból, majd október 16-án és Szálasit hatalomra emelik. Horthy október 17-én délután 17 órakor a Hirschberg kastélyba, német internálásba indul – ezzel aktív szerepe megszűnik, és fia a Dachau koncentrációs táborba kerül. Horthy kudarca mindössze tizenkét órás türelmi idővel végződött. Az sikertelen kitörési kísérlet nyolc hónapon át teljes háborúra kényszerítette Magyarországot. Horthy nem akart háborúzni, mindent megpróbált, hogy Magyarország kimaradjon belőle, sajnos sikertelenül. A hozzáállásuk lenyomataként a Vörös Hadsereg a magyarokat is a „fasiszta ellenségként” kezelte, hasonlóan a németekhez, és ennek megfelelően bánt velük. (forrás: warhistory.org )

Több mint egy rendezvény – valódi hazatérés Ez volt az érzés, amit sokan megfogalmaztak a júniusi hétvégén, amikor a walesi Spring Valley Lakes zöld lankái között több száz magyar család gyűlt össze. Egy kemping, amely néhány napra magyar faluvá változott. Egy találkozás, amely hagyománnyá válhat. Családi Hétvége Walesben Egy hely, ahol a magyar szó otthonra talált: A Spring Valley Lakes amúgy is közkedvelt úti cél a természet és vízisportok kedvelőinek, de ezen a hétvégén egészen új színben pompázott: -magyar zászlók, -hagyományos ételek illata, -nevető gyerekek, -baráti beszélgetések és -egy olyan közösségi hangulat, ami ritka kincs idegenben élve. A kemping szinte teljesen megtelt, a tó körül egymás után sorakoztak a sátrak és lakókocsik. A résztvevők Anglia, Skócia és Wales különböző pontjairól érkeztek – sokan először találkoztak, mégis úgy beszélgettek egymással, mintha régi ismerősök lennének. Ízek és illatok – egy falatnyi otthon A gasztronómia természetesen központi szerepet kapott: Lángos, kürtőskalács, gulyás, pörkölt, töltött káposzta – mindenki megtalálta a saját kedvencét. A magyar italok sem hiányoztak: sörkülönlegességek és a pálinkák tették teljessé az élményt. Az étel nemcsak ízlelés, hanem emlékidézés is volt: sokaknak gyerekkort, ünnepi ebédeket vagy a nagyszülők konyháját juttatta eszébe. Programok kicsiknek és nagyoknak - A szervezők minden korosztályra gondoltak Gyermekprogramok: kézműveskedés, arcfestés, ugrálóvár, tóparti játékok, meseolvasás. Kultúra és hagyomány: a vitéz Boldus György Huszárbandérium bemutatója, történelmi kiállítás, magyar könyvstand a Hungarian English Cultural Society jóvoltából. Vízisportok: a bátrabbak kipróbálhatták a kajakozást, paddleboardozást vagy csónakázást. Esti hangulat: tűz, zene, közösség A péntek esti tábortűz és szalonnasütés egyetlen dologról szólt: együtt lenni. Gitározás, közös éneklés, hosszú beszélgetések és sok nevetés – pontosan az a fajta meghittség, amit az ember ritkán él át egy hétköznapi hétvégén. Így készült a győztes marhapörkölt Szombaton este a hangulat tovább fokozódott Több diaszpórában élő magyar zenekar koncertezett, majd egy fergeteges magyar retró diszkó zárta az estét, ahol generációk táncoltak együtt az Edda, Neoton és LGT klasszikusaira. A főzőverseny – ahol a bogrács volt a főszereplő: A szombati nap egyik fénypontja a főzőverseny volt. A versenyző csapatok már reggel elkezdték a munkát. Aa bográcsok alatt ropogott a tűz, a levegő megtelt pörköltillatú füsttel. A vitézi rend csapata vitte el az első díjat – fűszeres, sűrű marhapörköltjüket a zsűri egyöntetűen dicsérte. A Vitézi Rend csapata vitte el az első díjat A délutáni tombolahúzás is sok örömet hozott: több mint 100 nyeremény talált új gazdára – gyerekjátékok, borválogatások, magyar kézműves ajándékok is voltak a nyeremények között. Egy mondat, ami mindent összefoglal A szervezők részéről vitéz Sáfrány Tamás így fogalmazott a zárónapon: “Nehéz szavakba önteni, amit itt átéltünk. Ez a hétvége több volt, mint találkozás – ez identitás, közösség és szeretet egyben. Látni, ahogy több száz magyar család együtt ünnepel, nevet és emlékezik, felemelő érzés. Most egy kis pihenés jön, de hamarosan már indul a szervezés: 2026‑ban folytatjuk!” vitéz Sáfrány Tamás Hagyomány született: Ha valaki ott volt, tudja, hogy nemcsak egy rendezvényen vett részt, hanem egy élő hagyomány kezdetén. A walesi Spring Valley Lakes mostantól nem csak egy szép kemping – hanem egy szimbólum. Egy hely, ahol a magyar közösség újra egymásra talál. Találkozunk 2026-ban – újra magyar a part! Szerző: v.Ba benyecz Attila, székkapitány

Mi az az I.C.O.C. és van egyáltalán relevanciája a Vitézi Rend vonatkozásában? Egy átlagos olvasónak, aki nem rendszeresen követi a Vitézi Rend eseményeit és nincs teljesen tisztában a korabeli történetének alakulásával, azok valószínűleg nincsenek is tudják pontosan, hogy mi is az az I.C.O.C.? Az I.C.O.C. megalakulása: Az I.C.O.C. (International Commission for Orders of Chivalry) szervezetét 1960 augusztus 21.én alapították az 5. Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson Stockholmban. 1962-ben Edinburgban véglegesítették állandó testületté. Az alapítója és elnöke Robert Gayre volt egészen az 1996-os haláláig.  Jelenleg pedig Milano-ban van a hivatalosan bejegyzett székhelyük, a titkárságuk pedig San Marino-ban. International Commision For Orders Of Chivalry Mi is volt az I.C.O.C eredeti célja?  Az I.C.O.C. egy magán alapítású szervezet,  ami állami szinten sehol a világban nem akkreditált. A többnyire magánszemélyekből álló testület, tagjai elismert tudósok heraldikában, genealógiában és kitüntetéstanban. A szervezet elnöki pozícióját 1999-óta Pier Felice degli Uberti tölti be. A testület eredeti  célja egy hiteles kritériumrendszer kidolgozása arra, mi minősül valódi lovagrendnek és egy megbízható „Regiszter” összeállítása volt. Az első „Register”-t 1964-ben adták ki. Csalások, hamisítások és hiteltelenség? Bár az ICOC eredeti célja a lovagrendek hitelességének vizsgálata lett volna, mégis az 1960–90-es évek kritikus időszakában, főleg Robert Gayre és Terence MacCarthy alatt, a testület olyan vitatott vagy hamis rendeket fogadott el, amelyek hitelessége később komoly vitákat váltott ki. A testület függetlensége is kérdésessé vált, mivel saját tagjai és közeli személyek jutottak elismeréshez – és ez végül a hitelesség csökkenéséhez vezetett. (forrás: infogalactic.com ) 1964–1999 között Robert Gayre és Terence MacCarthy idején, az elfogult döntések, bemutatók a Szent Lázár-rendről és más vitatott szervezetekről éles konfliktusokat generáltak a tagok között. MacCarthy ezen rend legitimitását próbálta elősegíteni. E miatt többször visszavonták a tagjaikat és publikációikat is. A forrás megjegyzi, hogy: “…used the ICOC's influence to promote the claimed legitimacy of the Niadh Nask, and MacCarthy's fraudulent nobiliary claims.” (magyar fordítás: „…felhasználta az ICOC befolyását a Niadh Nask állítólagos legitimitásának, valamint MacCarthy csalárd nemesi igényeinek előmozdítására.”) (forrás: historyireland.com ) 1999‑ben MacCarthy elismerte, hogy családi háttere is hamis volt, és lemondott. “…In July 1999, the falsity of Terence Francis MacCarthy's claims was discovered…and he resigned from the ICOC.” (magyar fordítás: „…1999 júliusában fény derült Terence Francis MacCarthy állításainak valótlanságára… és lemondott az ICOC tagságáról.”) (forrás: en.wikipedia.org ) “…The Sunday Times…found that his father was an ordinary working man…recognition withdrawn…he resigned the title.”  (magyar fordítás: „…A The Sunday Times kiderítette, hogy az apja egy egyszerű munkásember volt… az elismerést visszavonták… ő pedig lemondott a címről.”) (forrás: Sunday Times)   1999 után: Uberti újraszervezte a testületet, eltávolította a vitás rendeket, pl. a Szent Lázárt. (forrás: en.wikipedia.org ) A Vitézi Rend jogfolytonossága Most, hogy már tisztábban láthatjuk az I.C.O.C. 'színtársulatának' megkérdőjelezhető hitelességét. Térjünk rá, hogy hogyan is kapcsolódik az I.C.O.C. a  Vitézi Rendhez. Úgy is feltehetném a kérdést, hogy legálisan kapcsolódik-e egyáltalán? Vitézi Rend (forrás :www.vitezirend.com) Történelmi visszatekintés A rendelkezésre álló források alapján a Vitézi Rendet 1962-ben vették fel, illetve regisztrálták az I.C.O.C.-nál. Csak emlékeztetőiül említem meg, hogy 1962-ben a Vitézi Rend csupán emigrációban működhetett, de mindezek ellenére ekkor még egységes volt és nem voltak széthúzások a tagok között. A Vitézi Rend felvételét az I.C.O.C.-ba az akkori főkapitány vitéz Habsburg–Lotaringiai József kezdeményezte és bonyolította le a szervezetben lévő ismerőseivel. József főherceg úgy intézte az I.C.O.C. tagságot, hogy ő saját magát nagymesternek titulálta az I.C.O.C. irányába, pedig valójában főkapitányi rangban volt. József főherceg nem sokáig élvezhette főkapitányi tisztségét, mivel 1962-ben elhunyt. Őt Farkas Ferenc követte a főkapitányi tisztségben, aki korára való tekintettel 1977-ben mondott le a tisztségről (1980-ban meghalt). A lemondást követően a Vitézi Szék József főherceg unokáját, vitéz Habsburg-Lotaringiai József Árpádot választotta főkapitánnyá. József Árpád volt -e választás hatására- a Vitézi Rend emigrációs fejezetének utolsó főkapitánya. forrás: Register Of Orders Of Chivarly JULY 1998 (7. oldal) Ahogy a fenti képen is látható Az I.C.O.C. 1998 júliusi regiszterében még az akkori legitim főkapitány (József Árpád von Habsburg) neve volt feltűntetve. A Vitézi Rend pedig „The Knightly Order of Vitez” néven szerepelt. Az következő képen alul pedig az I.C.O.C. 2024-ben kiadott regisztere. Tiszán láthható, hogy már a Vitézi Rend korábban bejegyzett nevét is megváltoztatták. Itt már nem is az eredetileg bejegyzett nevet használják. Teljes mértékben és szándékosan ’bitorolják’ a magyar jogfolytonos Vitézi Rend törvényesen levédett nevét és címerét. forrás: Register Of Orders Of Chivarly 2024 (25. oldal) Ezzel együtt, az itt bejegyzett főkapitány (The Captain General) neve is hamisan van feltűntetve, hiszen tudjuk, hogy a 1997-után vitéz Tabódy Istvánt majd 2003-tól Dr. vitéz kissároslaki Bercsényi Miklóst választották meg a Vitézi Rend főkapitányának. József-Károly von Habsburg soha nem volt a jogfolytonos Vitézi Rend főkapitánya. A Vitézi Rend hazaköltözési folyamatának egyik fő momentumára 1991. augusztus 19-én került sor, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a Vitézi Rend delegációját és egy több órás egyeztetést folytatott velük. E megbeszélésen fektették le a Vitézi Rend hazatelepülésének feltételeit. A megbeszélést követő fél éven belül a Fővárosi Bíróság 1992. február 3-án kelt 6.Pk .68.060/01 számú végzésével, 4227-es sorszámmal bejegyezte a Vitézi Rendet. A hazaköltözést követően 1993-ban József Árpád felvette a nagymesteri rangot és főkapitánnyá tette vitéz Radnóczy Antalt. A hazaköltözést követően fokozatosan nőttek a feszültségek, melyek már az emigráció éveiben is tapinthatóak voltak. 1997-ben Radnóczy bizalmasaival való méltatlan szervezkedéseinek következményeként, az összevont Vitézi tanács menesztette Radnóczy-t és helyére Tabódy Istvánt választották meg főkapitánynak. József Árpád ekkor Radnóczy-val tartott, és önként elhagyta a Vitézi Rendet.   2003 kulcsfontosságú dátum volt: 2003-ban Dr. vitéz kissároslaki Bercsényi Miklós vette át a főkapitányi posztot Dr. vitéz Várhelyi Andrástól. Ebben az évben hunyt el Radnóczy Antal, József Árpád pedig meggondolta magát és vissza vonta a pár hónappal az előtt benyújtott lemondását mert vissza akart térni a hatalomba. Hunyadi László pedig jelentkezett mint önjelölt főkapitány. Az összekülönbözések akkora mértéket öltöttek, hogy ennek hatására a Vitézi Rend három felé szakadt: 1.      Legitim, jogfolytonos Vitézi Rend Dr. vitéz kissároslaki Bercsényi Miklós vezetésével. 2.      vitéz Habsburg-Lotaringiai József Árpád vezette „Habsburg”-féle illegitim társulás, amit később I.C.O.C.-féle Vitézi Rendként ismerhetünk. 3.      vitéz Hunyadi János pedig megalapítja a ’Vitézek Történelmi Rendjének Egyesület’ elnevezésű szervezet. Szakadások ée egyesülések a Vitézi Rendben   Vajon ezekről az eseményekről tájékoztatta valaki az I.C.O.C. vezetőségét? A kérdés jogos. Mivel a fentiekben leírtak alapján tisztán és egyértelműen látható, hogy a széthúzás következményeként létrejött egy jogfolytonossággal bíró Vitézi Rend (főkapitánya jelenleg 2025-ben vitéz gróf Molnár-Gazsó János) és két klub szerű szerveződmény. Jelen vizsgálódásunk tárgya ezek közül a vitéz Habsburg-Lotaringiai József Árpád unokája, József Károly által vezetett társulás.Ezt a társulást ismerhetjük ma úgy, hogy: "I.C.O.C.-féle" Vitézi Rend. Miért éppen Svédország? Azt már számtalan írásból tudjuk, hogy ezt a társulatot Svédországban jegyeztették be. Valószínűleg ott senkit nem érdeket, hogy ezen a néven már létezik Magyaroszágon egy igazi, eredeti Vitézi Rend, így hát be is jegyezték őket egy magánszemély nevére. (Csak mellékesen térnék ki arra az apróságra, hogy Horthy Miklós kormányzó a halála előtt egyértelműen megtiltotta a Vitézi Rend külföldön történő újra szervezését. Szerény nézeteim szerint a külföldön történő regisztráció kimeríti ezen tényt.) Véletlen? Emlékezzünk csak, hol is alapították meg az I.C.O.C.-ot 1960-ban? Igen, jól emlékszünk, azt is Svédországban. Nade, ne legyünk ennyire gyanakvóak.   Most, hogy tisztáztuk a körülményeket megtudtuk, hogy mi is az az I.C.O.C. és hogyan is alakult a Vitézi Rend története és jogfolytonossága. (bővebben: ITT) T érjünk rá, hogy miért is merült fel ennek a cikknek a gondolata. Kit is illet(ne) valójában az I.C.O.C. tagság? Azt tudjuk, hogy a Vitézi Rendet 1962-ben regisztrálták be az I.C.O.C.-hoz. Ekkor a Vitézi Rend titokban emigrációban működött és egységesnek volt tekinthető azaz nem volt széthúzásról szó. Úgy gondolom, hogy eltérő szerződések vagy írásos megállapodások hiányában ez a regisztráció a mindenkori legitim és jogfolytonos Vitézi Rendet illeti meg, függetlenül attól, hogy ki és milyen ismeretség által bonyolította le anno a  Vitézi Rend felvételét 63 évvel ez előtt. Tudom, 63 év sok idő, és azóta változott a vezetőség mindenhol, de épp ez a lényege az I.C.O.C. társaságnak, pontosan ezért hozták létre, hogy egy szigorúan ellenőrzött adatbázist vezessenek, ahol minden adat pontos és valóban ellenőrzött. Vagy mégsem? Fontos ez egyáltalán? Mondhatnánk azt is, hogy szóra sem érdemes, hiszen az I.C.O.C. nem egy akkreditált társaság, ráadásul ami fontosabb, Magyarországon mindenki aki kicsit is érdeklődést mutat a téma iránt tudja, hogy mi a Vitézi Rend valódi története és vaj mi keveset törődik azzal, hogy mit gondolnak erről külföldön, hiszen többségüknek fogalma sincs a magyar történelemről. Amiért mégis azt mondom, hogy érdemes szót emelni az ügyben az az igazság védelme és a történelmi hűség. Vigyázz! Hamisítják. A ’Habsburg’ társaság nemcsak a Vitézi Rend nevet és címert bitorolja, de kreált egy hamis honlap utánzatot is 2019-ben. Szerencsétlenségükre a „ vitezirend.com ” domain név 1992-óta foglalt, hiszen ez a valódi Vitézi Rend hivatalos honlapja, ezért jobbiján készítettek egy hamisítványt, egy kötőjellel kiegészített másolatot „ vitezi-rend.com ” néven. Azok után, hogy önkényesen maguknak tulajdonítják az I.C.O.C. tagságot, arra hivatkozva, hogy annak idején az ő ismerősük intézte el, majd ezzel kérkedve hirdetik magukat, hogy ők az egyetlen nemzetközileg elismert Vitézi Rend. Elismert? Ki által elismert? Magyarországon ugyan nem ismeri el senki, hiszen számtalan bírósági határozat mondja ki ennek az ellenkezőjét. Véleményem szerint ez nem ismerős és/vagy barát kérdése, hanem még inkább becsület és tisztesség. Konklúzió: Az 1962-ben megtörtént felvétel hivatalos jogutódja a mindenkori jogfolytonos Vitézi Rend, persze hacsak a történelem nem ismétli önmagát a Robert Gayre és Terence MacCarthy páros 1960-1990 közötti tevékenységei tükrében.   Szerző: v. Balázs Róbert, örmester

Számvetés - Egy tanulságos összeállítás Horthy 17 évéről. Tizenhét év… Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized. Épp ennyi, tizenhét évünk adódott – hatalmas csapások sora után – végre újból egy független Magyarország felépítésére. Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk, merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink acsarkodtak ránk. ... de sikerült: Hazánk lakossága e rövid idő alatt 1.639.479 fővel növekedett. Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára: 13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett. Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma. 2628 km . elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk – magyar találmány alapján. Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk! Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel. Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását. Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat. Ingyenes gyógyszert kaptak a növekvő számú cukorbetegek. Budapest(gyógy)fürdővárossá vált. Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál. Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást. A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját. Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult. Politikai téren önállóságra törekedtünk. Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett numerus clausust. Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút elszenvedett, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot, vagyis az 1920 és 1937 közötti, a még újvilágháborútól mentes korszakról szól az írás. Adataim pontosak. A boldog Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó). A milliószámra előforduló munkás-mozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet. Természetesen felhasználtam saját jegyzetanyagomat is. Lássunk ezekből is egyet! Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született Bleszkányi Irén – a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője 275 pengő nyugdíjra volt jogosult. Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, (ez közel 400.000.-ft) Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas szakmával) mintegy a negyedét- ötödét kapja ennek a nyugdíjnak. Jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségizvén (Antall József volt az osztályfőnökünk) kényszerűségből Angyalföldön dolgoztam évekig, tanultam szakmát. S nemcsak szakmát tanultam az öreg szakiktól, hanem azt is, hogy az esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba – s az általa gyártott diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést. Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!) előírt s felépített gyári sportpályán – tehette, mert a feleségének nem kellett dolgoznia. Gyermekei pedig – óh, borzalom! – a hazáról tanultak az iskolában. - A hazáról! Természetesen – mai szóval – „vesztesei” is voltak e kornak.. Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség- akciók, a tehetségmentő szolgálatok… Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebből a tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválságnak épp a közepén volt! És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy- fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! (Csupán zárójelben fűzöm ide: ma Magyarországon új politikai fogalom született, itt nem nemzeti szocializmus, hanem 60 évig nemzetellenes szocializmus dühöngött ). Nem uralta egy, egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék: 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban! És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot. Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó. A mai fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság, vagy gonosz indulat! A valóban antidemokratikus és szélsőséges pártok korlátozása akkor nemzetet mentett. Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat – emlékezzünk Göncz papára, mit művelhetett az Antall-kormány törvényeivel! A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető! Barátaim! Egyszer végre el kellett mondani mindezt. (És még valami, mikor lemondatták, a Horthy család birtoka ugyanakkora volt, mint mikor kormányzóvá választották) (forrás: Dobay Miklós, Magyar Tudat, Horthy Miklós) fotó: Horthy István, Horthy Miklós, és a kis Horthy István vitéz nagybányai Horthy Miklós Kenderesen született egy középnemesi családban 1868. június 18-án. A család őse, Horthy István 1635-ben kapott nemesi oklevelet II. Ferdinánd királytól. Az ekkor már Északkelet-Magyarországon élő, székely eredetű család nevéről azonban már jóval korábban, a 16. század végén említést tesznek Debrecen város jegyzőkönyvei. A nemesítésre Kolozs vármegyében került sor 1657. június 21-én. Horthy Miklós apja, Horthy István (1830–1904) a magyar főrendiház tagja, egy 1500 holdas birtok tulajdonosa, igen szigorú ember volt – még saját gyermekeivel is. 1857-ben kötött házasságot dévaványai Halassy Paulával (1839–1895). Apai nagyszülei nagybányai Horthy István (1795–1857), Szabolcs vármegye táblabírája, földbirtokos, és bizáki Puky Amália (1805–1839) asszony voltak. Anyai nagyszülei dévaványai Halassy József (1810–1860), földbirtokos, és Gärber Erzsébet színésznő (1806–1882) voltak. Horthy István és Halassy Paula frigyéből kilenc gyermek született: István, Zoltán, Béla (16 éves korában elhunyt), Paula, Erzsébet, Szabolcs, Jenő (aki kétéves korában elhunyt) és Jenő (1877–1954). Horthy fivérei közül István (1858–1937) lovassági tábornokként szolgált az első világháború során és számos magas kitüntetést kapott. Horthy Miklóshoz hasonlóan ő is a Mária Terézia-rend birtokosa volt. Az ellenforradalom idején Székesfehérvárott szolgált és támogatta öccse törekvéseit, visszavonulásától haláláig pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságának képviselője volt.Horthy Miklóst 1868. július 10-én a kálvinista felekezet szerint keresztelték meg Kenderesen; két keresztapja, bizaki Puky Miklós (1806–1887), Heves vármegye első alispánja és dévaványai Halassy Gáspár másodalispánja, két keresztanyja, okolicsnói Okolicsányi Menyhértné szolnoki Jármy Ilona asszony és Losonczy Izabella kisasszony volt. fotó: a Horthy család Kenderesen Horthy Miklós 1901. július 22-én Aradon kötött házasságot a római katolikus jószáshelyi Purgly Magdolnával (1881–1959), jószáshelyi Purgly János (1839–1911), országgyűlési képviselő, Arad vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak és Takarékpénztár igazgatója, földbirtokos, és kézdivásárhelyi Vásárhelyi Ilona (1841–1896) leányával. Az egyik esküvői tanú dévaványai Halasy Pál (1846–1912), császári és királyi kamarás, tábornok, a másik, monyorói Urbán Iván (1846–1915), Arad vármegye főispánja volt. Négy gyermekük született: Horthy Magdolna (1902–1918), fiatalon meghalt vörhenyben. Horthy Paulette (1903–1940), előbb vitéz Fáy László földbirtokos, majd gróf Károlyi Gyula neje. Horthy István (1904–1942), a MÁV gépgyár főmérnöke, 1940–1942 között a MÁV elnök-vezérigazgatója, majd rövid ideig kormányzóhelyettes, hadirepülőgép-szerencsétlenségben halt meg a szovjet fronton. Felesége Edelsheim-Gyulai Ilona (1918–2013) volt. Horthy Miklós (1907–1993), feleségül vette Károlyi Mária Consuelo grófnőt (1905–1976). Gyermekkorát nyolcéves koráig a családi birtokon, Kenderesen töltötte. A családi visszaemlékezések szerint kalandszerető gyermek volt. Emlékirataiban így ír erről: „[Atyám] nem sok megértést tanúsított csínytetteim iránt sem, pedig élénk képzeletem és kalandvágyam el-elcsábított. Így történt aztán, hogy elnéző édesanyám vonakodása ellenére már nyolcéves koromban elszakadtam a meleg családi körből. Debrecenbe kerültem két bátyámmal közös szállásra.” Elemi iskolai tanulmányait magánúton végezte Kenderesen (1874–1876), majd a Debreceni Református Kollégiumban (1876–1878). Gimnáziumi tanulmányait Sopronban, a Lähne-tanintézetben (1878–1882) végezte, ahol németül oktatták. Horthy Béla bátyja a fiumei tengerészeti akadémia növendéke volt. Hadapróddá avatása előtt két hónappal, hadgyakorlat közben halálos baleset érte. A családi akarattal szembeszegülve 1882 őszén Horthy Miklós saját elhatározásból bátyja nyomdokába lépett a fiumei tengerészeti akadémián. A 612 jelentkező közül csak 42 nyert felvételt az akadémiára, köztük Horthy Miklós is. Az akadémia szigorúságát az jellemezte a legjobban, hogy a hallgatók harmada kibukott vagy kimaradt. Az akadémia során a matrózoktól megtanult olaszul és horvátul is. Emellett németül, angolul és franciául is beszélt. 1886. október 7-én avatták az osztrák-magyar hadiflotta másodosztályú tengerész hadapródjává. Tiszti karrier: Szolgálatát a háromárbócos, segédgőzgéppel felszerelt vitorlás Radetzky fregatton kezdte meg. 1890-ben már sorhajózászlósként szolgált a Konstantinápolyban horgonyzó Taurus állomáshajó fedélzetén. Horthy kiváló sportember volt és nagy tekintélyt vívott ki a helyi úri körökben. Kiválóan vitorlázott és eredményes középtávfutó volt. Vívásban hadseregbajnoki címet nyert. Emellett kerékpárversenyzőként és teniszben is kiemelkedően teljesített (párosban legyőzte az angol hadseregbajnok párost), valamint elsőosztályú lovas volt. Sporteredményei, jó tánctudása, megnyerő modora és az általa beszélt nyelvek a társasági körökben szívesen látott emberré tették. Szolgálatában nem igen jeleskedett, feljebbvalói nem tartották tehetséges tisztnek. Kadéttársai közül a kinevezéseket ő kapta meg utoljára. 1892–1894-ben mint beosztott tiszt vett részt a Saida kelet-ázsiai és óceániai útján, amelynek során érintette Indiát, Ausztráliát és Melanéziát. Útja során csodálattal töltötte el a brit flotta nagysága: „Viktoria angol királynő uralkodása idején (…) korlátlanul érvényesült a büszke mondás: Britannia rules the waves, s ennek utunk folyamán számos mély hatást keltő példáját tapasztalhattuk.” – írta emlékirataiban. 1908-ban és 1909-ben sorhajóhadnagyként a Taurus parancsnoka volt. 1909 és 1914 között Ferenc József szárnysegédje volt – emlékirataiban hangsúlyozott tisztelettel emlékezett meg az uralkodóról. 1914. január 20-án érte el a sorhajókapitányi rendfokozatot, amely a szárazföldi hadseregben az ezredesinek felelt meg. Az első világháborúban: Az első világháború kitörése után 1914-ig a Pólában horgonyzó 8300 tonnás Habsburg csatahajó parancsnoka, majd a flotta egyik legkorszerűbb egysége, a frissen épült Novara gyorscirkáló kapitánya lett. Az Olasz Királyság hadüzenete után a flotta olasz kikötők elleni 1915. május 23-ai támadásában a Novara vezette hajóraj parancsnokaként Porto Corsini bombázását irányította, majd több hasonló, kisebb akcióban vett részt. 1916. július 9-én a Novara egymaga elsüllyesztett két felfegyverzett brit halászhajót, illetve kettőt megfutamított, kimentve a 9 túlélőt. Itt kell megjegyezni, hogy Horthy a csata hevében is mentette a tengerbe került ellenséges katonákat. Ezért ellenfelei is tisztelettel beszéltek róla és lovagiasságáról. 1917. május 15-én vezetésével a Novara, a Helgoland és az SMS Saida cirkálók, valamint a Balaton és a Csepel torpedórombolók áttörték az otrantói záróövet, és 12 gőzöst süllyesztettek el. A visszaúton megütközött az Alfredo Acton ellentengernagy vezette antant-hajórajjal (HMS Darthmouth és Bristol brit és a Marsala olasz cirkálók és 5 olasz romboló). A harcban, amelyben az adriai hadviselés történetében először mesterséges köd bevetésével is próbálkozott a Novara-csoport parancsnoka, maga Horthy Miklós is fej- és lábsérülést szenvedett, 5 repesz fúródott lábaiba, de sebei ellátása után hordágyon a parancsnoki hídra vitette magát, ahonnan tovább irányította a csatát, amíg el nem veszítette eszméletét a vérveszteség következtében. fotó: Horthy sebesülten, az otrantói csata után 1917 méjus 15. A több találatot kapott Novarát a Saida vette vontába, és a lassan haladó menetet csak a Budapest csatahajó valamint a SMS Kaiser Karl VI. és a SMS Sankt Georg páncélos cirkálók vezette erősítés megjelenése mentette meg. Felépülése után, 1918. február 1-jén a Prinz Eugen csatahajó parancsnoka lett. A cattarói matrózlázadás elfojtásában (a Sankt Georg, Kaiser Karl VI. és Gäia hadihajókon) a hiedelmekkel és pletykákkal ellentétben nem vett részt. 1918. február 27-én ellentengernaggyá és több, rangban felette álló sorhajókapitányt és tengernagyot megelőzve a császári és királyi flotta parancsnokává nevezték ki. 1918 júniusában a teljes flotta élén ismét kifutott, hogy az otrantói védőzárat megtámadja, de a – másik hajóegységet vezető – Szent István csatahajó megtorpedózásának hírére visszafordult. 1918. október 31-én végül IV. Károly király utasítására átadta a flotta hajóit a Szerb-Horvát-Szlovén Nemzeti Tanácsnak. Az őszirózsás forradalom alatt a király még november 1-jén kinevezte altengernaggyá, ám a köztársaság kikiáltása után kenderesi birtokára vonult vissza. A Nemzeti Hadsereg fővezére A Tanácsköztársaság idején csatlakozott a francia megszállás alatt álló Szegeden zajló ellenforradalmi szervezkedéshez. Először hadügyminiszter lett Gróf Károlyi Gyula szegedi ellenforradalmi kormányában,majd P. Ábrahám Dezső miniszterelnöksége alatt, bár a kormányból kimaradt, kinevezték a Nemzeti Hadsereg főparancsnokának. A Nemzeti Hadsereg létrehozását még Horthy hadügyminisztersége előtt kezdte meg Gömbös Gyula honvédelmi államtitkár kommunistaellenes tiszti különítményekből, de ekkor már az antant is hozzájárult egy kisebb létszámú magyar fegyveres erőhöz. A Tanácsköztársaságot az antant megbízásából a román hadsereg buktatta meg, amely a kommunizmus leverése ürügyén lépett át az 1919. márciusában a Vix-jegyzékben számára is előírt demarkációs vonalon, és így vonult be Budapestre 1919. augusztus elején. A Nemzeti Hadsereg szintén 1919. augusztus elején főhadiszállását Siófokon rendezte be, miközben Horthy fontos tárgyalásokat folytatott Budapesten a román főparancsnokkal és az antant tábornoki bizottságával. Román források szerint a Nemzeti Hadsereg még fegyvereket is kapott a románoktól az antant támogatásával és 1919. augusztus 22-én elrendelte a sorozást. Horthy Miklós fővezérségét végül az a Lehár Antal ezredes is elismerte, aki eredetileg Szombathelyen önálló tiszti különítményt szervezett, mivel tudomásul vette, hogy Horthy altengernagyként rangban fölötte áll. Horthy Miklós nem ismerte el az ország polgári közigazgatását irányítani kívánó budapesti Friedrich-kormányt aminek gyakorlatilag hatalma sem volt. Horthy Miklós a Dunántúlon saját katonai igazgatást vezetett be, körzetparancsnokai teljhatalommal bírtak. Ebben az időszakban kezdődött a Prónay Pál, Ostenburg-Moravek Gyula és Héjjas Iván nevével fémjelzett “fehérterror”, ami csupán válasz volt a “vörösterrorra”. Horthy Miklós ügyes politikusnak bizonyult: A radikális különítményesek úgy gondolták, hogy eljön majd a katonai diktatúra ideje. S a fővezért csak az átmeneti körülmények kényszerítik engedményekre. A kormányzói ambícióval föllépő Habsburg József főherceg meg volt győződve arról, hogy Horthy Miklós nem akarja elfoglalni IV. Károly király helyét. A Párizsi Békekonferencia által Budapestre küldött négytagú tábornoki bizottság tagjainak bizalmát is megszerezte. 1919. augusztus 18-án a Horthy Miklós bejelentette a bizottságnak, hogy ha arra engedélyt kap, képes négy napon belül hatékony haderővel rendelkezni. A tábornokoknak ténylegesen meg kellett oldani, hogy legyen egy fegyveres erő, amely alkalmas a rend biztosítására a román hadsereg kivonulását követően. A Nemzeti Hadsereg felkészültségét és kiképzését nem tartották megfelelőnek, de 1919. novemberre – más lehetőségek elvetése után – a bizottság elfogadta a tervet, hogy a Nemzeti Hadsereg vegye át az ellenőrzést Budapesten. Ennek létszáma az egyéb karhatalmi egységeket, pl. csendőrséget is beleértve 1919. október közepén már meghaladta a 30 000 főt. Ekkor érkezett Budapestre a brit diplomata, George Russel Clerk, aki ügybizottság részéről két feladatot kapott. Az egyik, hogy a megszálló román hadsereg kivonulását megszervezze, a másik, hogy tegye lehetővé végre egy olyan koalíciós kormány megalakulását, amely a győztes hatalmak részéről elismerhető, és amely a békeszerződést aláírja. A Nemzeti Hadsereg Budapestre vonulásának híre kisebb pánikot váltott ki a zsidóságban. A Pesti Izraelita Hitközség delegációt küldött a főparancsnokság főhadiszállására, Siófokra, ahol barátságosan fogadták őket. Horthy Miklós biztosította a küldöttséget, hogy nem enged Budapesten pogromot rendezni. Nem csak a zsidók tartottak az atrocitásoktól, hanem az ellenzéki politikusok is (a polgári liberálisok és a szociáldemokrata párt). Clerk kérte Horthyt, adjon biztosítékot, hogy csapatai rendet fognak fenntartani és semmiféle provokációt nem követnek el. 1919. november 5-én Horthy Miklós aláírt erről egy nyilatkozatot, Az atrocitások ellenére, összességében, az antant elégedett volt a hatalomváltást követő Budapesten tapasztalható állapotokkal. fotó: Horthy bevonulása Budapestre (1919) 1919. november 16-án miután a román hadsereg távozott a kifosztott Budapestről, Horthy Miklós a viseletéről „darutollasnak” nevezett haderő élén – bevonult a fővárosba. Főhadiszállását a Gellért Szállóban rendezte be, a különítményesek pedig több saját központot alakítottak ki saját maguknak. 1920. márciusig a románok a trianoni országterület egészéről kivonultak. 1920. március 1-jén előzetes tárgyalások után a Nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta Horthy Miklóst (1920. évi II. törvénycikk). Az államforma kérdésében a Nemzetgyűlés teljes egységben volt: mindenki elutasította köztársaságot. A királyság egyöntetű támogatása mellett azonban nagy volt a megosztottság a IV. Károlyt támogató legitimisták és a velük szemben álló szabad királyválasztók között. Az előbbiek ideiglenes államfőnek valamely Habsburg főherceget támogatták volna, az utóbbiak többsége viszont a Habsburg-házzal való teljes szakítást kívánta. Az antant és a szomszédos országok háborús okként tekintettek IV. Károly esetleges visszatérésére, és még ideiglenesen sem támogatták volna egy Habsburg államfővé választását!!! Ez tovább erősítette az antant által támogatott Horthy Miklós pozícióját. Horthy Miklós nem kívánt király lenni. Elvileg elismerte IV. Károly trónigényének jogosságát és az ideiglenes államfői tisztséghez végül megszerezte a legitimisták egy részének támogatását is. A Nemzetgyűlés 1920. februárban ült össze és egy közepesen erős köztársasági elnökökéhez hasonló jogkört adott a leendő kormányzónak. Horthy Miklós ezzel elégedetlen volt, ezért jelölésekor ragaszkodott a hatáskörök későbbi kiszélesítéséhez. A választásra 1920. március 1-jén került sor. A király nélküli királyság Horthy Miklós kormányzósága kezdetén IV. Károly király kétszer is visszatért Magyarországra. IV. Károly első visszatérési kísérlete 1921. március 26-án kezdődött: a Svájcba települt király néhány főnemesi támogatójával megjelent Szombathelyen, és tárgyalni kezdett Teleki Pál miniszterelnökkel. A nemzetközi politikai helyzet, (bizonytalan francia támogatás, és a környező államok ellenségessége), továbbá a magyar ellenállás miatt - végül lebeszélték a restaurációról és ismét Svájcba küldték. (Teleki Pál lemondott). IV.Károly újra megpróbálja visszavenni a trónt: 1921. október 21-én már jelentős támogatói bázist tudhatott maga mögött. Budapest felé menet több katonai alakulat, az ellenforradalom több vezetője (Ostenburg-Moravek Gyula, báró Lehár Antal, gróf Sigray Antal), valamint a magyar arisztokrácia helyi képviselői herceg Batthyány-Strattmann László vezetésével szintén felesküdtek rá. IV. Károly saját kormányt is kinevezett, nagyrákói Rakovszky István vezetésével. Horthy Miklós úgy döntött, hogy a csehszlovák külügyminiszter, Edvard Beneš azonnal intervencióval való fenyegetőzését komolyan kell venni. S igen jól tette, mert a környező államok csak az ürügyre vártak, hogy újra támadhassanak! Az uralkodó Ostenburg-Moravek Gyula és Lehár Antal által vezetett csapatai kíséretében 1921. október 23-án érkezett meg Budaörsre, ahol megkezdődött az ún. budaörsi csata. A király látva az ellene kivezényelt diákcsapatokat és halottakat, beszüntette a fegyveres harcot. Másnap már vidéki alakulatok érkeztek a fővárosba és azonnal Budaörsre vezényelték őket, ahol bekerítették a királyhű erőket. A király második visszatérési kísérlete is kudarccal végződött: előbb 1921.október 25-én Tihanyba internálták, 1919. október 31-én pedig családjával együtt a brit HMS Glowworm monitoron szállították el Madeira portugál kézben levő szigetére. A Nemzetgyűlés 1921. november 6-án a magyar történelem folyamán 1620, 1707 és 1849 után negyedszer – kimondta a Habsburg-ház trónfosztását Magyarországon (1921. évi XLVII. törvénycikk). Horthy Miklós kormányzósága végleg megszilárdult. A bejegyzés idején már olvasható volt az a csoda, ami a béke 17 évében végbement a megcsonkított országban. Horthy Miklós tisztában volt az ország lehetőségeivel és békés revízióra törekedett. Ugyanakkor a harmadára csonkított ország a kor két legagresszívabb nagyhatalma között helyezkedett el. Hitler úgy kebelezte be egymás után a területeket, hogy a nyugati országok csak hallgattak. Ausztria bekebelezése már előrevetítette a jövőt. Ha akkor Horthy Miklós erélyesen lép fel Hitlerrel szemben - valószínű, hogy a német hadsereg Magyarországot is megszállta volna!!! Ezen érdemes lenne azoknak is elgondolkodni, akik a kormányzót okolják a háború veszteségeiért!! Ha akkor bevonul a német hadsereg a zsidók deportálása azonnal megindult volna és sokkal többen kerültek volna a frontra. A magyar vezetésnek nem volt választása. Háborúban játszott szerepét az bizonyítja leginkább, hogy Nürnbergben nem ítélték el. Élete utolsó éveit Portugáliában száműzetésben töltötte. Szerző: v. gr. Molnár-Gazsó János (a Vitézi Rend főkapitánya)

Vitézi kezdeményezés a történelmi emlékezetért A vitezirend.co.uk hivatalos honlapon immár elérhető egy világszinten is egyedülálló, interaktív térkép, amely az Egyesült Királyság területén található magyar vonatkozású emlékhelyeket mutatja be. Ez a kezdeményezés nem csupán hiánypótló, de mérföldkő is a külföldi magyar történelmi örökség megőrzésében. A térkép elkészítésének ötlete és megvalósítása vitéz Balázs Róbert őrmester nevéhez fűződik, aki hónapokon át fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy minden olyan helyszín – katonai sírok, emléktáblák, szobrok, templomok és közösségi pontok – méltóképp megjelenjen, amely magyar szempontból történelmi vagy nemzeti jelentőséggel bír az Egyesült Királyságban. E nemes vállalkozás nem jöhetett volna létre vitéz Babenyecz Attila székkapitány úr támogatása és bátorítása nélkül, aki mindvégig a háttérből segítette és ösztönözte a kezdeményezést. Egy ilyen térkép létrehozása nemcsak technikai kihívás, hanem felelősségteljes küldetés is, hiszen a cél az emlékezés méltóságának megőrzése és az utókor számára történő továbbadása. Miért fontos ez a térkép? Ez az interaktív térkép elsőként rendszerezi és teszi láthatóvá mindazokat a helyszíneket, ahol a magyar múlt és jelen összekapcsolódik a brit földdel. Az emlékhelyek sok esetben elszórtan, kevéssé ismert módon voltak jelen – mostantól azonban bárki számára hozzáférhetőek egy átlátható, Google Maps-alapú felületen, képekkel, leírásokkal és pontos földrajzi koordinátákkal kiegészítve. A térkép fő jellemzői: Világszinten első magyar emlékhelytérkép, amely kifejezetten az Egyesült Királyságra fókuszál Közösségformáló eszköz, amely zarándoklatokat, megemlékezéseket és tanulmányutakat is inspirálhat Folyamatosan bővíthető, a magyar közösség aktív közreműködésével A térkép kezelőfelülete: A térkép a Google kezelőfelületén készült és közvetlen összeköttetésben van azzal, igy az ikonr akattintva azonnal megtervezheti az útját a már jól megszokott "Google Map" alkalmazással. Ezt az ikont is már ismerhetjük sok más alkalmazásból. Erre kattintva megtekintheti a térképet teljes képernyőméretben. E móson egyszerre láthatja az összes emlékhelyet. Az ikonra kattintva lehetőség van a térkép közvetlen megoszására a Facebook-on , Twitter-e, emailben, vagy akár megoszthatja a térkép beágyazó kódját is. ("embed") Ez a kis ajtó szerű ikon egy gyors elérést ad az elérhető emlékhelyek listájáról. Innen azonnal kiválaszthatjuk, azt a helyet, amelyről több információt szeretnénk megtudni. "Térkép kamera kontroll" ez egy hasznos kis kezelőfelület, egy kifinomultabb másodlagos opciót ad, a térképen való keresgéléshez és mozgatáshoz, valamit itt is közelebb illetve távolabb ( "zoom in/out" ) hozhatjuk a térkép tartalmát. Milyen információkat tudhatunk meg a térképről? az emlékhely elnevezését az emlékhely pontos címet a felavatás dátumát a felavatásban résztvevő személyeket az emlékhely feliratát az emlékhely készítőjét/ készíttetőjét az adott emlékhelyre vonatkozó adatokat rövid leírást az avatási eseményről egy-két fényképet az emlékhelyről Nagy érdeklődés, pozitív visszhang: A térkép rövid idő alatt nagy sikert aratott a brit magyar diaszpóra és a nemzeti hagyományok iránt érdeklődők körében. Számos visszajelzés érkezett, melyek megerősítik: szükség volt erre az összefoglaló munkára, amely nem csak múltunk emlékeit őrzi, hanem hidat képez a jövő nemzedékei felé is. Hívás a közösséghez: A munka azonban nem ért véget. Arra kérünk mindenkit, hogy ha tudomásuk van olyan magyar vonatkozású emlékhelyről az Egyesült Királyságban, amely még nem szerepel a térképen, osszák meg velünk! Együtt őrizzük meg a múlt értékeit – és építsünk belőlük közös jövőt. 🔗 Fedezd fel a térképet itt: https://www.vitezirend.co.uk/magyar-emlekhelyek-angliaban

Szakadások és egyesülések a Vitézi Rendben   A Vitézi Rend alapítójának vitéz nagybányai Horthy Miklós tekinthető, aki a szervezet első vezetője is volt, mint főkapitány.   A Vitézi Rend hivatalos álláspontja alapján Horthynak Szegeden, a Károlyi féle ellenforradalmi kormányban betöltött hadügyminisztersége idején alakult ki az a gondolata, hogy Magyarországnak szüksége van egy, az első világháborús frontharcosok legjobbjait összefogó szervezetre.   A szervezet megalapítására Horthynak végül csak az 1920. március 1-én végbement kormányzóvá választását követően nyílt lehetősége, azonban ekkora már elképzelése széles körökben ismert volt. Az alapítás jogi alapját a 6.650/1920. M.E. számú rendelet teremtette meg, melyet a 1920. XXXVI. tc. erősített meg.   A szervezet Magyarországon a világháború utolsó évéig, 1945-ig működött. 1945. február 23-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány szovjet nyomásra feloszlatta a Vitézi Rendet.   Ezt követően került sor az Országos Vitézi Szék Felszámoló Bizottság felállítására, mely vitéz Pongrácz Pál vezérőrnagy irányítása alatt kezdte el működését.   E szervezetnek a Vitézi Rend felszámolásának előkészítése, majd felszámolása volt a feladata. Végül az 1947. évi IV. törvény vet véget a törvényes működés alapjainak a Vitézi Rend esetében, mely 1948-ban kerül elfogadásara.   A második világháborút követően számos vitéz, köztük Horthy Miklós is nyugati emigrációban lelt új lakhelyre, azonban éveken át nem kezdődött meg a Vitézi Rend újra szervezése.   Az első újra szerveződési folyamat vitéz kisbarnaki Farkas Ferenchez köthető az 1950-es évek elején, azonban ezeket Horthy leállította és a Vitézi Rend emigrációban történő újra szervezését megtiltotta. Csak vitézi bajtársi összejöveteleket engedélyezett.   1956-ban Horthy kinevezte vitéz Sónyi Hugót főkapitány helyettessé, azonban más lépések nem történtek.   Ebből adódóan a vitézi élet konkrét formájára nem volt lehetőség. Horthy 1957-es halálát követően élénkült fel az újra szervezés vágya, melynek élére Farkas Ferenc és vitéz Justhy Emil álltak. A folyamat végén 1960-ban, Regensburgban alakult újjá a Vitézi Rend, melynek főkapitányává vitéz Habsburg-Lotaringiai József főherceget választották.   Ebből adódóan a Vitézi Rend emigrációban aktivitása 1960-tól számítható.   József főherceg nem sokáig élvezhette főkapitányi tisztségét, mivel 1962-ben elhunyt. Őt Farkas Ferenc követte a főkapitányi tisztségben, aki korára való tekintettel 1977-ben mondott le a tisztségről (1980-ban halt meg). A lemondást követően a Vitézi Szék József főherceg unokáját, vitéz HabsburgLotaringiai József Árpádot választotta főkapitánnyá. József Árpád volt e választás hatására a Vitézi Rend emigrációs fejezetének utolsó főkapitánya.   Magyarország az 1989-es rendszerváltásnak köszönhetően fokozatosan felszabadult a Szovjetunió megszállása alól.   Ennek hatására a Vitézi Rend is elkezdte a tapogatódzást a hazatelepülés reményében.   A hazaköltözési folyamat egyik fő momentumára 1991. augusztus 19-én került sor, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a Vitézi Rend delegációját és egy több órás egyeztetést folytatott velük.   A Vitézi Rend delegációja 1991 E megbeszélésen fektették le a Vitézi Rend hazatelepülésének feltételeit. A megbeszélést követő fél éven belül a Fővárosi Bíróság 1992. február 3-án kelt 6.Pk .68.060/01 számú végzésével, 4227-es sorszámmal bejegyezte a Vitézi Rendet.   A hazaköltözést követően 1993-ban József Árpád felvette a nagymesteri rangot és főkapitánnyá tette vitéz Radnóczy Antalt.   A hazaköltözést követően fokozatosan nőttek a feszültségek, melyek már az emigráció éveiben is tapinthatóak voltak:   ·        Egyik fő oka ennek az 1982-ben létrehozott Nemzetvédelmi Tagozat volt, mely a Rend létszámának jelentős emelését volt hivatva biztosítani. Ennek egyik jelentős következménye az lett, hogy az arra érdemes személyek mellett a Rend soraiba férkőztek a szélsőséges eleme is, akik a későbbiekben bomlasztani kezdték a Vitézi Rend sorait. ·        A másik jelentős ok, hogy a 90-es években lezajlott vitézavatások következményeként Magyarországon egy 2000 fő feletti vitézi állomány alakult ki, míg az emigrációban csak 200-300 fő élt, ennek ellenére a Vitézi Szék döntő többségét a nyugaton élők adták, ami egy nagyfokú hatalmaskodáshoz vezetett. A nyugaton élő személyek közül kiemelendő Radnóczy Antal, aki főkapitányi tisztségében igyekezett a saját embereit hatalomban tartani és alá ásni a magyarországi tisztek munkáját. A feszültségek egészen 1997-ig növekedtek.   Ebben az évben Radnóczy megbízta néhány bizalmasát, hogy alakítsanak egy új szervezetet Magyarországon „Vitézi Lovagrend” néven, így kikerülve a magyarországi vezetőket és egy fajta puccs keretein belül a saját embereit vezető szerepbe helyezni.   Ennek hatására összevont tanácskozásra került sor, amelyen kijelentették Radóczy menesztését és vitéz Tabódy István lett a Vitézi Rend főkapitánya.   Radnóczy menesztésének hírére 40-50 főre tehető hívei követték a „trónfosztott” főkapitányt, illetve József Árpád önként felállt a vezetői székből és Radnóczyval tartott (József Árpádot nem fosztották meg nagymesterségétől a tanácskozáson, ő saját magától távozott a Vitézi Rendből).   Ez által 1997-ben történt az első szkizma és jött létre a jogfolytonos Vitézi Rend mellett, egy „vitézi gittegylet” amelynek József Árpád lett a nagymestere és Radnóczy a főkapitánya   A szakadást követő években a két szervezet párhuzamosan létezett, azonban folyamatosan tárgyaltak az újra egyesülésről.   2000-ben a Vitézi Rend főkapitányi székét Tabódytól Dr. vitéz Várhelyi András vette át. 2003-ban Várhelyitől Dr. vitéz Bercsényi Miklós vette át a főkapitányi tisztséget, aki fő feladatának az egyesülési tárgyalások előre mozdítását tartotta.   2003-ban az egyesülésre majdnem sor is került, azonban a kivált személyek élén változás történt, ugyanis József Árpád lemondott a nagymesteri tisztségről (a szervezet a tisztséget ezután meg is szüntette), illetve Radnóczy Antal elhunyt, így vitéz Hunyadi László személyében egy „önjelölt főkapitány” került vezetői tisztségbe, aki megszakította a tárgyalásokat.   Így maradt tartós a szakadás és jött létre a Vitézek Történelmi Rendjének Egyesület elnevezésű szervezet. (ennek az illegitim társulatnak a honlapja a: www.vitezirend.hu)   József Árpád még 2003-ban meggondolta magát, visszavonta lemondását és vissza akart térni a hatalomba, azonban Hunyadi ezt nem engedte, így József Árpád létre hozta a Vitézi Rend I.C.O.C.-t, melynek ő lett a vezetője, majd 2017-es halálát követően fia, József Károly lett a vezető. (ennek az illegitim társulatnak a honlapja a kötőjellel írt: www.vitezi-rend.com ) Így 2003-tól a jogfolytonos Vitézi Rend mellett már kettő „szakadár” egyesület is létezett.   2004-ben Bercsényi Miklós korára való tekintettel lemondott a főkapitányi tisztségről és Várhelyi Andrást választották újra főkapitánynak. Várhelyi majd 2011-ig tölti be a főkapitányi tisztséget, melyről egészségi állapota miatt mond majd le.   Ez idő alatt a Vitézi Rend I.C.O.C.-ból 2 új szervezet is kivált.   2007-ben a Horthy Miklós Vitézi Rend Alapítvány, melynek vezetői vitéz Sándor Ervin és vitéz Ajtós József voltak. 2008-ben pedig vitéz Vad László vezetésével a Vitézi Rend Kárpát-medencei Kormányzósága.   2011-ben a Vitézi Rend főkapitányi tisztségét vitéz gróf Molnár-Gazsó János vette át, aki napjainkban is a jogfolytonos Vitézi Rend vezetője. A Vitézi Rendnek jelenleg két hivatalos honlapja létezik: A Magyarországi 1992-től: www.vitezirend.com  és az Egyesült Királyságban működő törzskapitányság honlapja: www.vitezirend.co.uk   Az új főkapitány azonnal elkezdte felszámolni a szakadásokat. A Vitézek Történelmi Rendjének Egyesület és a Vitézi Rend I.C.O.C. nem kívánt egyesülni. A Horthy Miklós Vitézi Rend Alapítvány és a Vitézi Rend Kárpát-medencei Kormányzósága azonban tárgyalóasztalhoz ültek, melynek következményeként mind a két szervezet 2011-ben beolvadt a jogfolytonos Vitézi Rendbe.   Szakadások és egyesülések táblázat: https://www.vitezirend.co.uk/szakadasok-es-egyesulesek?lightbox=dataItem-m3kpclwt   Sajnálatosan az emberi gyarlóság miatt 2012-ben egy kisebb csoport kilépett a Vitézi Rend kötelékéből és létrehozták egy újabb illegitim szakadár egyesületet  Kárpát-medencei Vitézek Rendje Egyesületet néven. Honlapjuk elérhetősége: (www.vitezek.hu)   Az új szervezet vezetője vitéz Zetényi Csukás Ferenc lett, aki egészen 2015-ig töltötte be a tisztséget. Zetényi-Csukást vitéz Rihmer Aurél váltotta, aki 2015 és 2023 között volt a szervezet vezetője, amely vezető szerepkör 2023 óta betöltetlen.   E leírtak alapján jól látható, hogy jogfolytonos és törvényesen működő Vitézi Rend csak egy van, mely vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány. Az összes többi szervezet, csak imitálja elsőbbségét.   “A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre. A Vitézi Rendet a véráztatta televény magyar földbe ültetem; adja Isten, hogy mihamarabb gyökeret verjen benne. Legyen belőle hatalmas tölgyerdő, amely dacolhasson a második ezredév viharaival; legyen a Vitézi Rend turáni fajunk és hazánk büszkesége, de ha kell, élesen vágó kardja is.” (vitéz nagybányai Horthy Miklós 1921. 08. 20.)

Van kapcsolat a két rend között? A Vitézi Rend (Order of Vitez) és a Sárkány Rend (Order of the Dragon) kapcsolata nem csupán egy szimpla történeti érdekesség, hanem a magyar kultúra és identitás szilárd alapjait képező elem. Ez a kapcsolat gazdag örökséggel bír, mely mélyen tükrözi mindkét rend múltját és a jövőbe mutató céljait. Cikkünk célja, hogy részletesen bemutassa e két rend közötti kapcsolatokat, és hogy megvizsgálja a hatásokat, amelyek egészen napjainkig is érződnek. Sárkány Rend (Order of the Dragon) A Vitézi Rend eredete és jelentősége: A Vitézi Rend a Horthy Miklós alapította 1920-ban. A Vitézi Rend alapításának célja Magyarországon a vitézséggel párosult honfi erények jutalmazása, a nagy idők legjobbjainak megtartása, és a hősök nemzetségének fennmaradásának biztosítása volt. A rend tagjai között voltak prominens katonai és társadalmi vezetők is, akik a vitézség és a hazaszeretet értékeit képviselték. Az 1940-es évekre már több mint 10.000 tagja volt, akik aktívan részt vettek a közéletben, és számos kulturális esemény szervezésében is részt vettek. A Vitézi Rend tovább él a mai magyar közéletben is, folytatva a hagyományok és értékek ápolását. A Vitézi Rend jelenlegi főkapitánya vitéz gróf Molnár-Gazsó János. A Vitézi Rend munkásságát nyomon követheti a Vitézi Rend hivatalos honlapján : www.vitezirend.com va gy az Egyesült Királyság beli törzskapitányság honlapján: www.vitezirend.co.uk a Vitézi Nagyjelvény A Sárkány Rend háttere: A Sárkány Rend története a középkorra nyúlik vissza. Luxemburgi Zsigmond magyar király és Borbála királyné alapította a király Boszniában elért hadisikerei után, egy 1408. december 12-i oklevélben, mely Albeni Ébenhardt nagyváradi püspök munkája volt. Az alapítás inspirálója a már létező Szent György Lovagrend lehetett. (forrás: wikipedia) A rend tagjai különleges tiszteletnek örvendtek, hiszen a keresztény hit védelmében harcoltak. A Sárkány Rend szimbóluma, a sárkány, nemcsak a vitézi bátorságot, hanem a hősies harcot is s zimbolizálta. A rend népszerűségének csúcsán, a 15. századra, több ezer tagja volt, akik aktívan részt vettek a korabeli hadjáratokban is. … tiszta szándékunk és törekvésünk jeléül és jelképéül, a körré görbült sárkány jelét vagyis képét, amint farkát nyaka köré tekeri és háta közepén hosszában feje és orra elejétől farka végéig fel van hasítva s a vére vesztése miatt fehér és vértelen hasíték belső széle mentén hosszában elhelyezett vörös keresztet visel, hasonlót ahhoz, amilyen vörös keresztet fehér mezőben magának a dicső György vértanúnak zászlaja alatt vitézkedők szoktak viselni, hordani és használni, mi magunk is választjuk… – Részlet a Sárkányrend alapítóleveléből. A két rend közötti kapcsolat: A Vitézi és a Sárkány Rend között szoros kapcsolat alakult ki, hiszen mindkettő a hősiesség és a hazaszeretet jegyében alakult. Sokan úgy vélik, hogy Horthy Miklósra nagy hatással volt a korabeli Sérkány Rend ideológiája, ami erősen vissza tükröződik az általa megalapitott Vitézi Rend által képviselt értékrendben és emiatt a Sárkány Rendet alapul véve, illetve annak mintájára hozta létre a Vitézi Rendet. Kulturális hatások: A Vitézi Rend és a Sárkány Rend jelentős hatással volt a magyar kultúrára, különösen a népművészetre és az irodalomra. Művészek, mint például Móricz Zsigmond és Ady Endre, merítettek inspirációt e rendek hősi mitológiájából. Emellett a rendek által képviselt értékek, mint például a bátorság és az önfeláldozás, ma is meghatározóak a magyar társadalom számára. Az állami ünnepségek, például az augusztus 20-i államalapítás ünnepe, szintén gyakran idézik fel e rendek hagyományait. Jelenlegi szerep és jelentőség: A 20. századi politikai változások ellenére a Vitézi és Sárkány Rend szerepe még ma is aktívan megfigyelhető. A Vitézi Rend például évente több mint 30 kulturális eseményt szervez, melyeken több ezer résztvevő jelenik meg. A Sárkány Rend, mely a hagyományokat ötvözi a modern világ kihívásaival, szintén fontos résztvevője a magyar kulturális életnek. Ezek a tradíciók közös örökséget és identitást biztosítanak, amelyek összekapcsolják a múltat és a jelent. A Magyar Sárkányrend jelenleg a Budapesti Fővárosi Törvényszéken „The Imperial and Royal Dragon Court and Order – Ordo Draconum, Sárkány Rend, 1408” néven van bejegyezve. Dr. v. lemhényi báró Zsigmond András , a rend nyugalmazott nagymester az Egyesült Királyságban. Jelenleg Dr. Sir Massimo Tumietto, San Marinóból, a rend nagymestere. Összegzés: A Vitézi Rend és a Sárkány Rend kapcsolata mélyen gyökerezik a magyar történetben. E rendek nem csupán a múlt hőseinek emlékét őrzik, hanem fontos üzeneteket is közvetítenek a jelen és a jövő generációi számára. Az őrzött hagyományok és közös értékek fenntartása kulcsszerepet játszik a magyar identitás megőrzésében és gazdagításában. A Vitézi Rend és a Sárkány Rend kapcsolata azt mutatja, hogy a múlt tapasztalatai nemcsak formálják a jelent, hanem irányt is adnak a jövőnek. Az elkövetkező évek során érdemes figyelemmel követni a rendek eseményeit, hogy e hagyományok a modern világ kihívásainak ellenére is tovább élhessenek. Sárkány Rend 1408 Szerző: v.Ba lázs Róbert, őrmester

A „vitéz” és a „Sir” cím összehasonlítása történelmi és társadalmi kontextusban Rengeteg alkalommal hallhattuk ezt a kérdést, főképpen az Egyesült Királyságban, elsősorban az angol barátainktól és ismerőseintől, de bennünk illetve egymás között is felmerülhetett ez az érdekes felvetés. Ha röviden szeretnénk válaszolni erre akkor: igen is és nem is,- de járjuk kötbe egy kicsit a témát... Tegyük tisztába ezt a kérdést: A „vitéz” és a „Sir” cím összehasonlítása történelmi és társadalmi kontextusban. A magyar „vitéz” cím és az angol „Sir” megszólítás között bizonyos kulturális és funkcionális párhuzam vonható, azonban eredetük, jogi státuszuk és társadalmi szerepük eltérő történelmi rendszerekben gyökerezik. A „vitéz” cím Magyarországon: A „vitéz” cím a 20. században, az első világháborút követő időszakban nyerte el hivatalos rangját, amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó megalapította a Vitézi Rendet. A rend célja a hazáért tett katonai szolgálat és hősies magatartás elismerése. Az vitézek avatása a lovagi rendekéhez hasonlóan a Rend főkapitánya (vagy megbízott helyettese) az avató karddal megérinti az előtte térdelő vitéz vállát. (Ez az ünnepélyes mozzanat mindkét esetben megegyezik.) A rend tagjai jogosulttá válnak a „vitéz” előnév használatára, amely jelentős erkölcsi megbecsülést és társadalmi elismerést biztosít számukra, de nemesi rangot hivatalosan nem jelent. vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány vitézt avat (2016) A Vitézi Rend keretein belül korábban a tagok -egyes esetekben- földjuttatásban (vitézi telek) is részesültek, amely megerősítette társadalmi státuszukat. A cím egyéni érdemeken alapult, és bár a fiúörökös kérvényezhette a cím átvételét, de az nem automatikusan öröklődött. A „Sir” cím az Egyesült Királyságban: Az angolszász világban a „Sir” cím egy hivatalos lovagi megszólítás, amelyet az uralkodó – jelenleg a brit király – adományoz érdemek elismeréseként. "A cím viselője a társadalmi hierarchia részeként nemesi rangot kap, még ha az öröklésre nem is jogosít automatikusan." "King Charles honors Brian May in first knighting ceremony (15th of march 2023)" A cím jellemzően kiemelkedő katonai, tudományos, művészeti vagy közszolgálati tevékenység elismerésére szolgál, és a „Sir” megszólítás a keresztnév előtt áll (pl. Sir Brian May). A női megfelelője a „Dame” cím, amely hasonló státuszt és elismerést jelent. Összehasonlítás: Tulajdonság Vitéz (Magyarország) Sir (Egyesült Királyság) Történeti eredet 1920, Vitézi Rend Középkori lovagrendszer Cím jellege Kitüntető, katonai érdemeken alapul Királyi lovagi cím Jogállás Erkölcsi elismerés, nem adományoz nemesi rangot Törvényesen elismert nemesi rang Öröklés Korlátozottan, kérvény alapján Nem öröklődő Nők megfelelője Nincs hivatalos női forma Dame Megszólítás „vitéz” + vezetéknév „Sir” + keresztnév Modern használat Civil és katonai hagyományőrzés része Hivatalos állami kitüntetés Következtetés: A „vitéz” és a „Sir” címek egyaránt az állam vagy a nemzet általi elismerés eszközei, amelyek a kitüntetettek társadalmi megbecsültségét hivatottak kifejezni. Míg a „Sir” cím a brit monarchia formális nemesi rendszerének része, addig a „vitéz” cím a magyar katonai érdemrend hagyományát őrzi, nemesi szimbólumokkal, de hivatalos nemesség nélkül. "A két rendszer között így funkcionális párhuzam, de jogi és történeti különbség áll fenn." Szerző: v.Ba lázs Róbert, őrmester

Mit is jelent az pontosan, hogy a várak "magyarok"? A középkorban a Kárpát-medence tájait sűrűn borították várak, főleg kőből épültek, hogy ellenálljanak az időnek és az ellenségnek. Ezek a várak nemcsak védelmi szerepet töltöttek be, hanem hatalmi, gazdasági és közigazgatási központok is voltak. A legtöbb vár magyar királyi vagy nemesi kezdeményezésre épült, és a Magyar Királyság jogrendje szerint létezett. De mit is jelent az, hogy ezek a várak "magyarok"? Boldogkő vára Magyar királyi engedély és birtokjog: A középkorban kővárat csak királyi engedéllyel lehetett építeni. Ez azt jelentette, hogy a várépítés nem volt akárkinek a kiváltsága, csak a király vagy az általa felhatalmazott főurak kezdhettek ilyen munkába. Még ha idegen származású mesterek vagy katonák is megfordultak a várakban, a tulajdonosuk magyar volt, és magyar jog szerint használták őket. Nem elég egy várat megépíteni - fenntartani is kell: Egy vár megépítése sokszor 5–20 évig is eltartott, de az igazi kihívás az volt, hogy a munkát folyamatosan fenn is kellett tartani. A hatalmas mennyiségű kőanyag kitermelése és szállítása csak ökrös szekerekkel vagy tutajjal ment, ami sok időt és embert igényelt. A munkásoknak, kőműveseknek, ácsoknak és kovácsoknak élelmet, szállást és szerszámokat kellett biztosítani. A vár, mint önellátó rendszer: A várakhoz több falu, birtok, műhely tartozott. Ezek szolgáltatták az élelmet, fát, fegyvert, lovakat és más ellátmányt. Gyakran volt a váron belül konyha, kenyérsütő, istálló és raktár is. Az őrség állandó jelenléte fontos volt nemcsak védelem, hanem rendfenntartás miatt is. Regeci vár Magyar nyelvi és kulturális jelenlét: Bár a hivatalos iratok latin nyelven készültek, a várak nevei, az ott lakók nevei és címerei, valamint a birtoktestek elnevezései magyar eredetűek voltak. Sok várhoz magyar szentekhez kapcsolódó kápolnák épültek, és a nemesi családok magyar hovatartozásukat címereiken és pecsétjeiken is jelezték. Várak száma a Kárpát-medencében: "A történészek becslése szerint a Kárpát-medencében a 10–20. század között több mint 600 kővár és jelentős erődítmény épült. Ezek közé tartoznak a királyi várak, főúri rezidenciák, határvárak és kisebb erődítések is. A mai Magyarország területén ezek közül mintegy 130–150 található, amelyeknek romjai, részletei vagy teljes szerkezete fennmaradt, sok közülük műemléki védelem alatt áll." Néhány vár a teljesség igénye nélkül: Szepes, Munkács, Bajmóc, Hunyad, Diósgyőr, Visegrád, Eger, Füzéri, Cseszneki, Trencséni, Hollókő, stb. Siklósi vár Összefoglalva: A középkori Kárpát-medencei kővárak minden szinten – jogilag, szervezetileg, gazdaságilag és kulturálisan is – a Magyar Királyság rendszeréhez tartoztak. Nem pusztán építőik vagy várszolgáik voltak magyarok, hanem az egész működésüket a magyar állam szabályozta és táplálta. Ezért is mondhatjuk joggal: ... ezek a várak magyar várak voltak! Szerző: Huszárszki Tibor