Horthy korszak képekben (5/5. Rész)
- v. Balázs Róbert
- 2025. dec. 16.
- 16 perc olvasás
1943 december 14 - 1948 december 27
A háború utolsó évei (befejező rész)
1943. december 14. - A Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága újra előveszi az újvidéki vérengzés ügyét. A per során az érintetteket –ezúttal Grassy József vezérőrnagyot , Feketehalmy Czeynder Ferenc nyugállományú altábornagyot, s Deák László nyugállományú ezredest is beleérve – halálra ítélik. Az ítélet végrehajtása elől az érinetttek azonban Albrecht főherceg birtokán át Németországba szöknek.
1944. január 6. - Az 1. Magyar hadsereg elfoglalja állásait a Kárpátokban, az 1940 óta épített Árpád-vonal mentén.
1944. január 8. - Salói Köztársaság területéhez tartozó Veronában tárgyalássorozat kezdődik a volt Fasiszta Nagytanács azon tagjai ellen, akik előző év júliusában a Duce leváltására szavaztak. 19 halálos ítélet születik, kivégzik többek között Galeotto Ciano volt fasiszta külügyminisztert, Mussolini lányának férjét.
1944 január 10, - Megkezdi működését ifj. Horthy Miklós vezetésével az ún. Kiugrási Iroda.
1944.január 24. - A 2. Ukrán Front, 26-án az 1. Ukrán Front támadást indít a Dnyeper mentén tartott kanyevi német hídfő ellen.
1944. január 27. - A szovjet Balti, Leningrádi és Volhovi Front megtöri a német Észak Hadseregcsoport Leningrád körüli ostromgyűrűjét. Finn és román titkos kapcsolatfelvétel történik a Szovjetunióval, bolgár kapcsolatfelvétel a nyugati szövetségesekkel a háborúból történő kiválásról.
1944. február 2. - Szovjet csapatok foglalják el Luckot és Rovnót.
1944. február 15. - Horthy Miklós levelet ír Hitlernek, melyben többek között kijelenti:
„el vagyok szánva arra, hogy a magyar határokat egy esetleges orosz invázió ellen minden rendelkezésre álló erővel és eszközzel megvédem”.
A Kárpátok önálló magyar védelmére vonatkozó kérés azonban fenntartja a gyanút Hitlerben, aki utastást ad a Margarethe I. hadművelet kidolgozására.
1944. február 26. - Bethlen István az Országgyűlés Véderő Bizottságában Javaslatot tesz Dél-Erdély stratégiai célú elfoglalására.
1944. február 26 – 28. - Ion Antonescu marsall, Berlinbe látogat, ahol biztosítja a Führert Románia loyalitásáról.
1944. február 29. -Az OKW kiadja a részletes utasítást Magyarország megszállásának előkészítésére a Délkelet-Főparancsnokságnak, illetőleg részletes tájékoztatást ad a Luftwaffe vezérkara, az SS vezérkara és az Abwehr II. osztálya számára.
1944. március 7. -Az Abwehr II. osztályának bécsi csoportja véglegesíti a „Trójai faló” akciót, mely a magyarországi német megszállást végrehajtó német csapatok átvonuló erőknek álcázása tervét.
A megszálló csapatok parancsnokának kijelölt tábornokot a führer főhadiszállására rendelik.
A találkozó során az eredeti, 1944. Március 18-i, szombati napra eső dátumot vasárnapra módosítják.
1944. március 13. - Bajnózcy József vezérezredes a Honvéd Vezérkar Főnökének helyettese magához kéreti Kuno Heribert Fütterer német katonai attasét, és magyarázatot kér a Bécsújhely-Kismarton körzetében napok óta tartó kirakodásról, valamint közli azt is, hogy értesülése szerint a kirakodás célja Magyarország megszállása. Fütterer másnap visszatér az az OKW válaszával:
„A német hadvezetés a legnagyobb csodálkozással fogadta a magyar vezérkarfőnök helyettesének kérdését, s elgondolkodtató jelenségnek tartják, hogy egy páncélos-tanhadosztály Bécs környéki megjelenésén a magyar fél ennyire megütközik “
1944. március 14. - Német külügyi kapcsolatainak köszönhetően Albrecht főherceg értesült a Margarethe tervről, s találkozót kért a német követtől, Dietrich von Jagowtól. A német válasz azt tükrözi, hogy a követ fél a Margaretha hadművelet idő előtti kitudódásától, a főherceggel való találkozótól azonban nem zárkózik el.
1944. március 15. - Hitler 18-ára Klessheimbe hívja Horthy Miklós kormányzót. Kállay Miklós miniszterelnök a meghívás elutasítását tanácsolja, Szombathelyi Ferenc vezérkai főnök viszont határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy a kormányzónak személyesen lehet esélye a meggyőzni Hitlert a keleti fronton harcoló magyar csapatok hazahozataláról.
1944. március 16. - Az OSS ( Office of Stratetig Service, amerikai titkosszolgálati szerv ) a VKF-2 ( Vezérkari Főnökség -2. Osztálya, a magyar katonai kémelhárítás szerve) és a Kállay-kabinet előzetes megállapodása alapján háromtagú amerikai ejtőernyős-küldöttség landol Bottornya térségében az éjjeli órákban. A Florimond Duke ezredes, Alfred M. Suarez őrnagy és Guy T. Nunn százados alkotta csoport érkezésének célja az amerikai és magyar titkosszolgálatok együttműködésével Magyarország kiugrásának előkészítése.
1944. március 17. - Horthy Miklós kormányzó, Szombathelyi Ferenc a Honvéd Vezérkar Főnöke, és Csatay Lajos hadügyminiszter Klessheimbe utazik, láthatóan hitelt adva annak a német indoknak, hogy Hitler tárgyalni kíván velük a magyar haderő visszavonásáról a Kárpátokig.. Hitler azonban megérkezésük után közli velük:
„Mindenképpen elrendelem Magyarország megszállását.”
Horthy indulatusan elhagyja a tárgyalótermet, Budapesttel azonban nem tudja felvenni a kapcsolatot. A nap folyamán harmadik tárgyalási próbálkozás során Hitler utal arra, hogy ha Magyarországon Németország számára kedvező helyzet alakul ki, hajlandó visszavonni a csapatait. Horthy nem írja alá a nyilatkozatot, mely szerint egyetért a németek bevonulásával.
1944. március 18 – 19 - Edmund von Veesenmayer távirati utasítást kap a Német külügyminisztériumból, hogy a kormányzóval együtt utazzon Budapestre. Az elsődleges cél a kormányzó egyetértésével történő kormányátalakítás volt, egy Imrédy Béla vezette kabinet létrehozása. Ideális esetnek azt tartották, ha a kormányzó helyémaradásával sikerül legitimizálni a német beavatkozást. ( De B tervük is volt, a Budai Vár elfoglalása, bár ezt Veesenmayer maga ellenezte. ) A vonatúton hazafelé Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök táviratban utasítja a magyar erőket, hogy ne álljanak ellent a megszálló német csapatoknak.
1944. március 20-án délelőtt fél tizenkettő környéke - Délelőtt fél tizenkettő környékén Veesenmayer a német követségre rendeli a Magyar Megújulás Pártja több tagját. Rátz Jenőt, Jaross Andort, Mecsér Andrást, Baky Lászlót és Ruszkay Jenőt, illetőleg Jurcsek Bélát. Felszólítja őket, hogy állítsanak össze egy kormánylistát. Dél körül a kormányzó találkozik Imrédy Bélával, a németek legpreferáltabb kormányfőjelöltjével. Hogy itt mi hangzik kettejük között, pontosan tudni nem lehet, egymásnak ellentmondó hírekkel távoznak. Fél egykor Veesenmayer találkozik Horthyval, aki kijelenti: Imrédy kinevezésébe egyelőre nem egyezik bele, ő bizonytalan ideig inkább egy hivatalnokkormányt nevezne ki. Csatay Lajos altábornagy, vagy Sztójay Döme vezetésével. Ugyancsak visszautasította azt a kormánylistát, amit Veesenmayer kérésére, a Magyar Megújulás Pártja tisztivselői állítottak össze. Veesenmayer megfenyegeti, hogy ennek súlyos következményei lehetnek.
1944. március 20. este nyolc: Veesenmayer a német követségre hívatja Sztójay Dömét, s közölte vele, hogy gratulál miniszterelnöki kinevezéséhez. Még azelőtt, hogy a kormányzó kinevezte, vagy erről egyáltalán értesített volna Sztójayt. Ez a gesztus nyilvánvalóan azt jelzi, hogy a Veesenmayer ragaszkodott annak látszatához, hogy ők mondták ki a döntő szót a miniszterelnök személyének kérdésében.
1944. március 21-22. - A német külügyminisztérium utasítást ad a „B” terv, Horthy likvidálásának előkészítésére is: Berlinből elrendelik Veesenmayernek: térképezze fel a Vár elfoglalásának és a hadsereg lefegyverzésének lehetőségeit. Veesenmayer, bár az előkészületeket megteszi, azokkal nem ért egyet: A Vár „hatásos körülzárása” – azaz a kormányzó foglyul ejtése szerinte a palota alatti barlangjáratok miatt kivitelezhetetlen, bár magának a várnak a lerohanása és elfoglalása 3 óra alatt megvalósítható lvolna. A hadsereg lefegyverzése pedig véleménye szerint passzív ellenállást váltana volna ki. Ő mindenképpen diplomáciai úton, és Horthy államfősége mellett, az ő beleegyezésének megszerzésével akarja keresztülvinni a kormányalakítást.
1944. március 23. - Összeáll a végleges kormánylista. A Magyar Megújulás Pártjának azok a tagjai, akik március 20-án a német követségen Veesenmayer kérésére megjelentek, s német utasításra összeállítottak egy kormánylistát, döntő többségben valamilyen módon mind bekerülnek a kormányba. Veesenmayer tehát sikeresen hatalomra juttatja „saját listájának” kemény magját. Miniszterként bekerül Imrédy Béla, Rátz Jenő, Jaross Andor, Jurcsek Béla. Baky László államtitkárként. Kifejezetten német követelésre, a kormányzó ellenkezése ellenére lesz a kabinet tagja Kunder Antal, illetve német kérésre, a kormányzó rábólintásával Reményi-Schneller Lajos.. Kiesik viszont Mecsér András és Ruszkay Jenő. A kormányzó jelöltjeként Csatay Lajos honvédelmi miniszter és Antal István propagandaminiszter jut be a kormányba. Összegezve elmondhatjuk: döntően a németek eredeti elgondolása érvényesül a végrehajtó hatalom összetételét illetően.
1944. március 29. - Megjelenik az 1140/1944. számú miniszterelnöki rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak számító személyek számára kötelezővé teszi a telefonkészülékek bejelentését.
1944. március 31. - Megjelenik az 1200/1944 M. E. sz. Rendelet, mely megtiltja az 1941-es házasággi törvények kritériumai alapján zsidónak számító személyek alkalmazását az ugyanezen törvény alapján nemzsidónak minősülő háztartásokban.
Megjelenik az 1220/1944 M. E. sz. Rendelet, mely megtiltja az 1941-es házassági törvény kritériumai alapján zsidónak számító személyek filmművészeti és színművészeti kamarai tagságának engedélyezését.
Megjelenik az 1230/1944 M.E. számú rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak minősülő, gépkocsival bíró személyeket kötelezte gépkocsijuk adatainak bejelentésére.
A 1240/1944. (XII. 22.) ME rendelet (Magyar Közlöny 1944. 282. szám) valóban előírta a házon kívüli viselkedés szabályait a második világháború idején, többek között azt a „kanárisárga színű, hatágú csillagot” is, amely a zsidó lakosság kötelező viselete volt, 10x10 cm méretben, szövetből, selyemből, vagy bársonyból, a ruházaton jól látható helyen kellett viselniük, és az "E" (Elite) és "V" (Vitéz) jelölésekkel ellátott nem zsidóknak is jelezni kellett bizonyos helyeket. A pontos idézet így hangzik:
„Házon kívül mindenkinek, akit e rendelet tárgyát képező eljárás alá vonnak, viselnie kell a ruházaton jól látható helyen egy 10x10 cm átmérőjű, szövet-, selyem-, vagy bársonyanyagból készült, kanárisárga színű hatágú csillagot, amelynek közepén fekete betűkkel a Zsidó (Z) vagy a Csoportosított (CS) jelzés van”.
1944. április 3. - Megkezdődik Magyarország rendszeres angol-amerikai bombázása.
1944. április 7. - Hatályba lép a 6163/1944. BM VII. res. számú titkos rendelet a zsidók gettóba zárásáról.
1944. április 17-18. - A Sicherheitsdienst letartóztatja Ujszászy István tábornokot, ezzel a magyar hírszerzés de facto megszűnik létezni.
1944. március 21. - Horthy találkozik Sztójayval, megbízza kormányalakítással, és átnyújt neki egy listát az általa javasolt kormánytagokról.
1944. április 28. - Hatályba lép az 1610/1944 M. E. sz. Rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak minősülő személyek zárolt lakásainak igénybevételéről rendelkezik.
1944. április 29. - Magyarországon teljes sajtócenzúrát vezetnek be.
1944. május 4-6. - Egy bécsi megbeszélésen a magyar csendőrség és a német "Sonderkommando" képviselői véglegesítették a magyarországi deportálások menetrendjét.
1944. május 5. - A Mauthausen-i koncentrációs táborba érkezik a budapesti politikai elit első letartóztatási hullám során német őrizetbe került csoportja. Köztük: Apponyi György, Gratz Gusztáv, Lajos Iván és Andorka Rezső ( Rudolf).
1944. május 10. - Serédy Jusztinián hercegprímás Sztójay Döme miniszterelnöknél tiltakozik személyesen a deportálások ellen.
1944. május 15. - Megkezdődik az Északkelet-Magyarországon, Kárpátalján és Észak-Erdélyben (I-II. zóna) gettóba tömörített zsidók deportálása. A magyar csendőrség és az Eichmann-kommandó képviselői a május 4-6. között Bécsben megtartott konferencián véglegesítették a deportálások menetrendjét és útvonalát. A végrehajtási utasításokat a kiszállításokat végrehajtó német és magyar szervek munkácsi értekezletén, május 12-én adták ki. Az ütemterv szerint napi négy tehervonat indul Magyarországról. Minden szerelvénybe 3000 személyt zsúfolnak. A terveknek megfelelően június 7-én indul az utolsó transzport az I. és II. zónából. 24 nap alatt 92 szerelvényben 289.367 zsidót deportálnak Auschwitz irányába.
Monte Cassinónál a szövetséges erők áttörik az olasz-német Gusztáv védelmi vonalat.
1944. május 20. - Hatályba lép az 500/1944 B. M. sz. rendelet zsidó személyeknek vendéglátó üzemek látogatásában való korlátozása tárgyában.
1944.június 1. - Hatályba lép az 510/1944 B. M. sz. Rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak minősülő személyek számára megtiltja a nyilvános szórakozóhelyek látogatását.
1944. június 4. - Brit-amerikai-francia csapatok vonulnak be Rómába.
1944. június 16. - Megkezdődik a délkelet-magyarországi (IV. zóna) zsidóság koncentrálása. Június 29-ig 40.505 személyt összpontosítottak a zóna hét bevagonírozási központjában. Ezek a következok voltak: Bácsalmás, Kecskemét, Szeged, Szolnok, Békéscsaba, Debrecen, Nagyvárad. (Nagyváradról ezúttal a Bihar megyei zsidókat szállították el. A nagyváradi zsidóság elszállítására már májusban sor került.) A zóna további fontosabb gyűjtőhelyei és gettói: Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kecel, Kiskőrös, Makó, Nagykáta, Szarvas, Szentes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Karcag, Téglás, Bácstopolya, Baja, Szabadka. A deportálás június 25-én kezdődik és június 28-án fejeződik be. 15 vasúti szerelvényen mintegy 40 ezer személyt szállítanak el.
1944. Június 17. - Közzéteszik Budapest polgármesterének rendeletét a fővárosi zsidóság "csillagos házakba" való átköltöztetésérol. A rendelet értelmében a budapesti zsidóknak - számuk mintegy 250 ezer fő volt - június 25-ig - 1840, sárga Dávid csillaggal megjelölt lakóházba kellet összeköltözni. A rendelet szerint egy zsidó családnak egy lakószobához volt joga. A magyar hatóságok ekkor elvetették egy központi budapesti gettó szervezését, mert azzal számoltak, hogy a szövetségesek légitámadásaik során megkímélnének egy ilyen városrészt. Ezért a zsidókat túsznak tekintve a főváros különböző pontjain jelöltek ki házakat számukra.
1940 június 20. - Franciaország kapitulál.
1944. június 25. -XII. Pius pápa telegramban fordul Horthy kormányzóhoz, azok nevében akik „nemzeti, vagy etnikai hovatartozásuk miat üldöztetnek” arra kérve, hogy „tegyen meg mindent e rengeteg szerencsétlen ember további szenvedésének megakadályozására.”
1944. Június 26. - Roosevelt amerikai elnök a svéd követségen keresztül Budapestre juttatott jegyzékében figyelmezteti a magyar kormányt, hogy
„Magyarország a háború lezárulta után más megítélés alá fog esni, mint a civilizált nemzetek, amennyiben a deportálások folytatódnak.”
1944.június 26. - Horthy kormányzó a Koronatanácsban a deportálások leállítására kéri a kormányt.
1944. június 29. - Serédi Jusztinián hercegprímás pásztorlevelet szerkeszt a deportálások ellen. Az Igazságügyminisztérium lefoglaltatja a pásztorlevelet.
1944. június 30. - A "Kasztner vonat" Az utaslista szerint 1684 főt és még kb. 200 főt, nem számolt csecsemőt és kisgyereket mentő akciót később „Kasztner vonata” néven emlegették, amely 1944. július elsején szombaton 0 óra 30 perckor indult Budapest Rákosrendező vasútállomásról és július 4-én hagyta el az országot Bécs irányában. A vonat útját angol légitámadás is hátráltatta. Az utasokat először egy bergen-belseni különleges (a hírhedt koncentrációs táborhoz közeli) lágerbe vitték, majd több hónap után két részletben, az első 318 fős csoportot 1944 augusztusában, a másodikat négy hónappal később Svájcba engedték. Kasztner Noé bárkájának nevezte akcióját.
1944. Július 1 vagy 3. - Török Sándor, a Keresztény Zsidó Tanács elnöke eljuttatja Horthy kormányzó menyéhez az auschwitz-i jegyzőkönyveket.
1944. július 7. - Horthy kormányzó elrendeli a deportálások leállítását.
1944. július 6-8. - A Budapest környékén (VI. zóna) élő zsidók deportálásával befejeződik a vidéki zsidóság táborba szállítása. Ebből a zónából július 6-8. között 8 vasúti szerelvénnyel 24.128 zsidót deportálnak. Május 15. - július 8. között 147 szerelvénnyel Ferenczy László csendőralezredes, a csendőrség és a német biztonsági rendőrség összekötő tisztjének jelentése szerint összesen 434.351 zsidó származású személy hagyta el szerelvényeken az országot. Edmund Veesenmayer, Németország teljhatalmú megbízottja 437.402 deportáltról ad számot. Egyik adat sem foglalja magában azokat a zsidókat, akiket különleges intézkedések keretében április végén az ország déli részéből szállítanak el.
1944. július 15. - Eichmann a budapesti Keleti pályaudvaron bevagoníroztatja a kistarcsai internálótábor 1500 és a Budapest, Rökk Szilárd utcai kisegítő toloncház 500 zsidó foglyát.
A csoportot második próbálkozásra végül is július 19-én szállítják el.
1944. augusztus 7. -Horthy kormányzó felmenti tisztéből a vidéki zsidóság deportálásáért felelős Jaross Andor belügyminisztert, Kunder Antal kereskedelmi- és közlekedésügyi, valamint Imrédi Béla tárca nélküli minisztereket. Jaross utódja Bonczos Miklós lesz. A deportálások irányítását végző Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat Horthy szinten félreállítja. Hivatalos felmentésükre szeptember 5-én illetve szeptember 7-én.
1944. augusztus 23. -Az év június 15-én a szovjetekkel fegyverszüneti megállapodás értelmében este 22 órakor I. Mihály román király rádiónyilatkozatban jelenti be Ion Antonescu marsall katonai diktatúrájának megszüntetését, a román hadsereg harci tevékenységének megszüntetését a németek oldalán, s átállását a Vörös Hadsereghez.
1944. augusztus 25. -Horthy Miklós kormányzó lemondatja a német megszállás után konszenzusos alapon kinevezett Sztójay Döme kormányfőt, s Lakatos Géza szolgálaton kívüli vezérezredest kéri fel kormányalakításra, akit a fegyverszünet előkészítésével bíz meg.
1944. augusztus 26. - Bakach-Bessenyei György berni magyar követ saját kezdeményezésére felveszi a kapcsolatot a svájci angolszász körökkel. Két nappal később ehhez Horthy Miklós kormányzó felhatalmazását is megkapja. Bakách-Bessennyei már egy évvel korábban arról próbálta meggyőzni az államfőt, hogy – mivel Magyarország fel a Vörös Hadsereg közelít – a szovjeteket volna érdemes békeajánlatokkal megkeresni. Akkor azonban mind a kormányzó mind Kállay miniszterelnök elutasította. 1944 nyarán összekötői szerepet vállal az angolszászok és a magyar vezérkar között, ám ezúttal a nyugati szövetségesek képviselői üzenik általa a magyar vezérkarnak, hogy Budapestnek Moszkvával célszerű felvenni a kapcsolatot.
1944. augusztus 29. -Horthy kormányzó miniszterelnökké nevezi ki, és új kormány alakításával bízza meg Lakatos Géza vezérezredest. Az augusztus 23-i román kiugrás után a kormányzó elérkezettnek látja az időt a Sztójay-kormány leváltására. Az új kormány számos korábban bebörtönzött antifasiszta politikust engedett szabadon, és bár nem érvénytelenítette a zsidórendeleteket, elutasította a budapesti zsidóság deportálását. A Lakatos-kormány hivatalosan a háború folytatása mellett foglalt állást, Horthy utasítására megkezdődtek a titkos előkészületek a háborúból való kilépésre.
1944. augusztus 31. - Amerikai-francia csapatok elfoglalják Marseiile-t.
1944. szeptember 7. - Horthy Miklós elnökletével összeül a koronatananács. ( Kormányzó részvételével megtartott kormányülés.), s bár ismeretes a résztvevők előtt, hogy a szövetségesek csupán feltétel nélküli megadást hajlandók elfogadni, döntést hoznak egy lehetséges fegyverszüneti egyezmény feltételeiről: A szövetséges csapatok csak hadászati stratégiai pontokat szálljanak meg, a német csapatoknak lehetőségük legyen az ország elhagyására, a megszállásban román és jugoszláv csapatok ne vehessenek részt, s a rendfenntartás a magyar honvédelmi, rendőri és csendőri erőkre háruljon. A Koronatanács ugyanakkor ultimátumot intéz a német vezérkarhoz: küldjön 24 órán belül 5 páncéloshadosztályt a Vörös Hadsereg elleni erdélyi hadműveletekhez, ellenkező esetben Magyarország kénytelen lesz fegyverszünetet kérni. Megérkezik a német válasz a magyar ultimátumra: 4 hadosztállyal tudnak Magyarországnak segítséget nyújtani, úgy fogják védeni a Magyar Királyság Határait, mint saját országukat, de minden belső felfordulást letörnek. A kormány eláll a fegyverszünettől.
1944. Szeptember 16. - Báró Bánffy Dániel az Erdélyi Magyar Párt vezetője memorandumban fordul Horthy kormányzóhoz, s fegyverszünet bejelentését kéri.
1944. Szeptember 22. - Horthy Miklós megbízásával Náday István vezérezredes a nyugati szövetségesek casertai főhadiszállására repül Charles Helfer Howie néhány héttel korábban hadifogságba esett brit tüzérezredes kíséretében, hogy a fegyverszünet feltételeiről tájékozódjon, a nála lévő, Horthy által kézzel írt, s kézzel ellenjegyzett nem személyre szóló megbízólevelet a szövetségesek nem fogadják el hivatalos iratnak, ott csupán mint önként hadifogságra jelentkező katonatisztet fogadják.
1944. Szeptember 24. - A kormányzónál bizalmas értekezletet tartanak, Horthy Miklós legszűkebb bizalmi körének részvételével: Ifj Horthy Miklós, Ambrózy Gyula, a kabinetiroda főnöke, Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke, báró Bánffy Dániel (Erdélyi Párt), Esterházy Móric, Kánya Kálmán, Sónyi Hugó, Bethlen István, Lakatos Géza, és gróf Zichy Ladomér kettős birtokos (akinek a magyar-szlovák határt átszelő birtokán át távozik majd a delegáció).
1944. Október 6. - Hajnalban A 2. Ukrán Front Malinovszkij Marsall vezetésével mintegy 800 km-es arcvonalon lendül támadásba Erdélyben.
1944. október 9. - Moszkvában a magyar küldöttség elé terjesztik a fegyverszünet feltételeit.
1944. október 11. - Faragho Gábor vezérezredes Moszkvában aláírja a Magyar Királyság és a szövetséges hatalmak között kötendő fegyverszünet előzetes feltételeit. A kormányzó Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelenlétében a kiugrásról tárgyal Szakasits Árpáddal, az MSZDP, valamint Tildy Zoltánnal, a FKgP illegalitásban lévő elnökével mint a Magyar Front vezetőivel. Horthy Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke jelenlétében a kiugrás előkészítéséről tárgyal Miklós Béla vezérezredessel, az 1. magyar hadsereg parancsnokával. Vattay külön fogadja Veress Lajos vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnokának személyes küldöttét, Geréb László alezredest. A szovjet csapatok elfoglalják Szegedet.
1944. október 12. - Szovjet csapatok foglalják el Nagyváradot.
1944. október 13-14. - Heves harcok Berettyóújfalú-Mezőtúr térségében.
1944. október 14. - Faragó Gábor vezérezredes táviratban értesítette a Kormányzót, hogy az előzetes fegyverszüneti megállapodás előirásait 48 órán belül végre ell hajtani, máskülönben az egyezmény érvényét veszíti.
1944. október 15. - Egy beépített német hírszerző, a jugoszláv partizán tárgyalópartner kicsalja a várból ifj. Horthy Miklóst, akit ezután Otto Skorzeny különleges SS kommandója elrabol. 10.30.-kor Horthy Miklós elnökletével összeül a koronatanács, s Horthy bejelenti, hogy fegyverszünetet kér. 12-kor a kormányzó fogadja Edmund Veesenmayer teljhatalmú követet, s tájékosztatja kiugrási szándékáról. Az eredeti terv szerint ezzel egyidőben elhangzott volna a rádióban fegyverszüneti proklamációja, a Kormányzói Kabinetiroda vezetője, Ambrózy Gyula azonban úgy dönt, megvárja a kihallgatás végét, hátha az államfő mégis változtatni kíván a szövegen valamit. E rövid késlekedés után végül elhangzik a Rádióban a kiáltvány, az eredeti tervezetből azonban Lakatos Géza miniszterelnök, mivel kivitelezhetetlennek tartja –minden bizonnyal önhatalmúan – kihúzza a leglényegesebb mondatot: „Mától fogva Magyarország hadiállapotban lévőnek tekinti magát Németországgal.” Miután a kiugrásért felelős katonai biztos, Aggteleky Béla altábornagyot német felbújtásra magyar tisztek fogasra akasztott egyenruhájából kivett saját fegyverével letartóztatják, és saját irodájába zárják, majd minden utasítását visszavonják, így a rádió épületében rendelt készületi őrségre vonatkozót is, a rádió a délután folyamán nyilasok kezére jut. Egy 14.50-kor elhangzó, Vörös János vezérezredes, vezérkarfőnök nevével szignált parancs leszögezi, hogy a proklamáció nem értelmezhető a Honvédség fegyverletételeként, a harcot folytatni kell. 21.40-kor elhangzik Szálasi Ferenc kiáltványa a hatalom átvételéről s a harc folytatásáról Németország oldalán.
1944. Október 16. - Hajnalban a németek őrízetbe veszik Horthy Miklós kormányzót, Lakatos Géza miniszterelnököt és munkatársaik legszűkebb körét. Reggel 6 órától az 503. német páncélososztály, a 22. SS lovashadosztály részei és az 502. SS ejtőernyős vadászzászlóalj ostrom alá veszi a Budai Várat. A Testőrség rövid védekezés után, Lakatos Géza miniszterelnök utasítására beszünteti a tüzet. Délelőtt Horthy Mikós kormányzó elutasítja a nála jelentkező Szálasi Ferencet, késő délután német nyomásra aláírja lemondását és Szálasi kormányalakítási megbízatását. Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetője elnökletével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya. Honvédelmi miniszter Beregfy Károly vezérezredes, aki magának tartja fenn a Honvéd Vezérkar főnökének teendőit is, belügyminiszter Vajna Gábor, külügyminiszter báró Kemény Gábor. Szálasi Ferenc elnökletével megalakul a Kormányzótanács. Tagja Beregfy Károly, Rajniss Ferenc és dr. Csia Sándor. Vajna Gábor elrendeli a Nemzeti Számonkérés Szervezete felállítását. Parancsnoka Orendy Norbert csendőr ezredes. Az 1. magyar hadsereg parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes és vezérkari főnöke, Kéri Kálmán vezérkari ezredes átmegy a fronton. A 2. magyar hadsereg parancsnokát, a Horthy kormányzó akadályoztatása esetére homo regiussá kinevezett Veress Lajos vezérezredest a németek letartóztatják.
1944 október 18 – 1945 április 29. - A kormányzó és családja a német állam hadifoglyaként él Schloss Hirschberg kastélyában, Bajorországban
1945. január 20. - Gyöngyösi János külügyminiszter Moszkvában aláírja a fegyverszüneti egyezményt.
„Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy lefegyverzi a Magyarország területén lévő német fegyveres erőket és hadifogolyként átadja azokat.” (Moszkvai fegyverszünet, 1945. január 20.)
1945 május 1 . - Horthy Miklós amerikai vizsgálati fogságának kezdete.
1945. május 8. - Győzelem Napja
1945 szeptember 24. - Horthy Miklóst Nürnberge szállítják.
1945. december 1. - A volt kormányzó több, mint egy év után újra találkozik fiával, Miklóssal.
1945. december 17. - Horthyt elegendik Nürnbergből.
1948. december 27. - A Horthy család az Anna C tengerjáró hajó fedélzetén Portugáliába költözik.
1957 február 9. - vitéz nagybányai Horthy Miklós halála Portugáliában.
VÉGE
(forrás: internet)
Hozzászólások