Horthy korszak képekben (5/3. Rész)
- v. Balázs Róbert
- 2025. dec. 6.
- 10 perc olvasás
Frissítve: 2025. dec. 9.
1939 szeptember 1 - 1941 december 8
A második világháború
1939. szeptember 1. - Lengyel egyenruhába öltöztetett német katonák elfoglalják egy határmenti kisváros, Gleiwitz rádiótornyát, mire a német légierő bombázni kezdi Wielun városát. Majd a német Wehrmacht gépesített csapatai vonulnak az országba. „Abban nincs vita a történészek megítélésében, hogy a németek „Fehér hadművelete” 1939. szeptember 1-én a II. világháború európai szakaszát nyitotta meg”
1939. szeptember 17. - A szovjet haderő is átlépi a határt és előrenyomul a Molotov-Ribbentrop paktumban kötött megállapodás vonaláig.
1939. szeptember 21. - A magyar kormány hivatalosan megnyitja a határt a lengyel menekültek előtt.
1939. október 5. - Magyarországon életbelép az 5300/ 1939. számú miniszteri rendelet, melynek értelmében minden 14 és 70 év közötti személy honvédelmi munkára kötelezhető.
1939. november 28. -A Szovjetunió a finn határ mellett saját területén lévő Mainila települését ágyúzza, majd határincidens szímszóval megtámadja Finnországot. Kezdetét veszi a szovjet-finn háború.
1939/1940 tele - Tengerealattjáró-háború az Atlatni-óceánon.
1940 - A háború hatásai kezdenek beszűrődni a magyar hétköznapokba. A földművelésügyi miniszter áprilisban elrendeli a pékeknek a csökkentett liszttartalmú, korpaalapú ún „népkenyér” sütését, egyes cikkekre ( zsír, szalonna, cukor ) érvénybelép a jegyrendszer, májusban a 3750/1940 számú kormányrendelet előírja a gabona szálastakarmány, hüvelyesek, s kukorica hatósági összeírását, megtiltja ezek piaci forgalmazását, a feleslegre állami felvásárlást rendel el. Júniusban kormányrendelet születik a külföldi levelezések, telefobeszélgetések és távíróüzenetek ellenőrzéséről. Decemberben életbe lép a 8700/1940 számú rendelet, mely megtiltja a díszkivilágítást az utcákon, s előírja a közvilágítás 25%-os csökkentését.
1940. február 11-12. - A szovjet hadsereg a befagyott finn öblön keresztül megkerüli Finnország kiépetített védelmi-erőd rendszerét, a Mannerheim-vonalat. Megkezdődik Viipuri ostroma.
1940. március 13. - A Vörös Hadsereg elfoglalja Viipurit. Még ugyanezen a napon békét ír alá a két ország Moszkvában. Véget ér a „Téli Háború”, melynek során Finnországot meglepte a világot kitartó ellenállásával.
1940. március 17. - Teleki Pál magyar miniszterelnök ötmillió dollárt helyez letétbe Pelényi János washingtoni követ útján az Egyesült Államokban, egy esetleges magyar emigráns kormány finanszírozására.
1940. április – június 9. - brit és francia csapatok érkeznek Narvikba, azt azonban három hónap után feladni kénytelenek. Németország így megszerzi Norvégiát.
1940. április 9. - Német csapatok néhány óra leforgása alatt elfoglalják Dániát. S ugyanezen a napon támadást intéznek Norvégia ellen. ( A háború folytatásához szükség volt a svéd vasérchez vezető útvonal biztosítása.)
1940 május - Nagy-Britannia elfoglalja Izlandod.
1940. május 9. - Német csapatok vonulnak be a semleges Luxemburg területére.
1940. május 10. - Német csapatok foglalják el Hollandiát
1940. május 11-14. - Németország elfoglalja Belgiumot
1940. május 15. - Elutasítva Hitler békefelajánlását a Royal Air Force a Ruhr-vidék bombázásába kezd.
1940 június – augusztus -A Luftwaffe a Royal Air Force felőrlése céljából nagyerejű légitámadásokat intéz a csatornán hajózó angol konvolyok, s a dél-kelet angliai légitámaszpontok ellen.
1940. június 10. - Olaszország hadat üzen Nagy-Britanniának.
1940. június 10. - Német csapatok vonulnak be Párizsba.
1940. június 22. - Adolf Hitler, Hermann Göring és Joachim von Ribbentrop a vasúti kocsi előtt, amiben a francia vezetők aláírták a kapitulációt.
1940. június 28. - Szovjetunió Besszarábia és Észak-Bukovina átadására szólítja fel Romániát.
1940. augusztus 30. - Némteország és Olaszország határozatot hoz Bécsben a román-magyar területi vita kérdésében. A II. Bécsi döntés néven elhíresül határozat értelmében Észak-Erdély Magyarországhoz került.
1940. szeptember 9. - Olasz csapatok indulnak Egyiptom ellen.
1940 szeptember-október - A német légierő Londont bombázza. Anglia védelmi ereje azonban nem csökken döntő mértékben.
1940. szeptember 22. - Szálasi Ferenc amnesztiával szabadul fegyházbüntetéséből és átveszi a Nyilaskeresztes Párt vezetését.
1940. szeptember 27. - Némteország- Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt, melyben Japán elismeri Németország és Olaszország vezető szerepét Európában az új rend megteremtésében, míg utóbbiak tiszteletben tartják Japán vezetését „ a nagy kelet-ázsiai térben.” Megegyeznek továbbá, hogy kölcsönösen támogatják egymást, ha a a három aláíró fél egyikét olyan ország részéről éri támadás, amely „jelenleg nem vesz részt az európai háborúban, vagy a kínai-japán konfliktusban.”
1940. október 4. - A Keresztény Nemzeti Szocialista front fúzionál a Nyilaskeresztes Párttal.
1940 október - A nyilaspárt propagandaja által feltüzelve bányászsztrájk robban ki – a fellázadt munkásokat az őket felhergelő politikusok azonban cserbenhagyják.
1940. október 28. - Olaszország támadást intéz Görögország ellen.
1940. november 20. - Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. Két nappal később ( november 22) Románia, majd három napra rá ( november 23.) Szlovákia is.
1940.december 12. - Jugoszlávia és Magyarország „ örök barátsági” szerződést köt, melyben biztosítják egymást, hogy vitás kérdéseiket tárgyalásos úton fogják rendezni.
1941 február - A németek Olaszország megsegítésére Észak-Afrikába küldik az Afrika hadtestet. Ezzel a háborúnak harmadik frontja nyílik.
1941. március 22. - A Szovjetuniótól visszakapott 1848-as honvéd zászlók fogadása a magyar-szovjet határon.
1941. március 26. - Jugoszlávia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
1941. március 27. - Egy angolbarát katonai puccs megdönti Jugoszláviában a Cvetkovic kormányt.
1941. március 28. - Hitler, aki Jugoszlávia német megszállása mellett döntött, területi ígéretek mellett felszólítja a magyar kormányt, hogy vegyen részt a katonai akcióban.
1941. április 3. - Teleki Pál miniszterelnök feltehetően a külpolitikai események súlya alatt önkezével vet véget az életének.
1941. április 6. - Németország megindítja offenzíváját Jugoszlávia ellen.
1941. április 10. - Horvátország kikiáltja függetlenségét.
1941. április 11. - Azzal a megokolással, hogy Horvátország kiválásával a Jugoszláv állam, mellyel az örök barátsági szerződés köttetettt, megszűnt létezni, Magyarország bekapcsolódik a német offenzívába.
1941. április 12. - Német csapatok vonulnak be Belgrádba. Adolf Hitler kéri a magyar kormányt, hogy a magyar csapatok ne álljanak meg a történelmi határoknál.
1941. április 16. - A Gyorshadtest átlépi a Drávát, a Magyar Királyság történelmi határát.
1941. április 27. - Német csapatok vonulnak be Athénba.
1941. május 10. - Németország helyettes führere egy saját vezetésű Messerschmidt Bf 109 típusú vadászgépen Nagy-Britanniába repül, hogy tárgyaljon. Feltehetően Hitler előző évi békeajánlata folytán. A német politikai vezetés két napig hallgat, abban a reményben, hogy a gép nem juthat át a brit légvédelmen. Mikor ez mégis megtörténik, Hess-t szellemileg beszámíthatatlannak nyilvánítják.
1941. május 30. - Brit csapatok vonulnak be Bagdadba.
1941. június 8. - Brit ( és francia-lengyel) csapatok vonulnak be Szíriába.
1941. június 15. - Horvátország csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez
1941. június 19. - Werth Henrik a Honvéd Vezérkar Főnöke és Franz Halder a német szárazföldi csapatok főparancsnokságának főnöke a magyar haderő részvételéről tárgyal egy esetleges Szovjetunió elleni offenzívában.
1941. június 22. - Németország előzetes hadüzenet nélkül támadást indít a Szovjetunió ellen.
1941. június 23. - Molotov szovjet külügyi népbiztos magához kéreti Kristóffy József moszkvai követet, s tudatja vele, hogy a Szovjetuniónak nincsenek területi igényei Magyarországggal szemben, s semlegesség esetén megértő magatartást tanúsít az Erdélyre vonatkozó magyar követelésekkel kapcsolatban. Kristóffy a táviratot – mivel első táviratára válasz nem érkezik– háromszor küld írásos jelentést a magyar kormánynak. Máig tisztázatlan, hogy a számjel üzenet Bárdossy László miniszterelnöknél, vagy Horthy Miklós kormányzónál akadt el. A két fél háború utáni visszaemlékezései merőben különbözőek a kérdésben. Annyi biztos, hogy Molotov üzenete nem került a parlament elé.
1941. június 26. - Máig tisztázatlan ország lefestett felségjelű gépei bombatámadást
intéznek Kassa városa ellen, illetőleg ugyanezen a napon szovjet felségjelű gépek géppuskasortüzet nyitonak egy, a Rahó-Körösmező útvonalon közlekedő magyar gyorsvonatra. Werth Henrik vezérkari főnök előzetes tájékozódás nélkül a délelőtti órákban arról tájékoztatja a kormányzót, hogy Magyarországot szovjet támadás érte. Horthy Miklós ennek az információnak a birtokában a Szovjetunió elleni hadbalépés mellett dönt. A Werth után hozzá érkező Bárdossy László miniszterelnököt már erről a döntésről értesíti.
1941. június 28. - Magyar szárazföldi csapatok lépik át a magyar-szovjet határt.
1941. július 9. - Megszűnik a magyar Kárpát-csoport. Az eddig kötelékébe tartozott Gyorshadtest a német Dél Hadseregcsoport 17. hadseregének alárendeltségében tovább támad. A többi alakulat megszálló erőként hátramarad Ukrajnában. A német Közép Hadseregcsoport a minszki katlancsatában befejezi a szovjet Nyugati Front főerőinek felszámolását.
1941. július 10. - Magyar csapatok foglalják el Kamieneck- Podolszkijt.
1941. július 12. - Nagy-Britannia és a Szovjetunió kölcsönös katonai együttműködési szerződést köt Moszkvában, mely mindkét fél számára megtiltja a különbékét.
1941. augusztus 8. - Magyarországon életbelép a „a házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről” szóló, III. zsidótörvényként elhíresült törvényt,( 1941/XV.), mely megtiltja a házasságkötést zsidó és keresztény felek között.
1941. augusztus 14. - Az USA és Nagy-Britannia közzéteszi az Atlanti Chartát, melyben a háború utáni rendezés alapvelveit fektetik le. A szovjet és a londoni lengyel emigráns kormány egyezményt köt egy Németország elleni lengyel hadsereg alakításáról a Szovjetunióban.
1941. augusztus 27-28. - Az SS kötelékébe tartozó Einsatzgruppe C mintegy 23.600 Magyarországról hontalannak minősített és kitoloncolt zsidót mészárol le.
1941. szeptember 9. - Horthy Miklós kormányzó fia tanácsára leváltja Werth Henrik vezérkari főnököt, s helyére a magyar haderő minél nagyobb mértékű otthontartását sürgető Szombathelyi Ferencet nevezi ki.
1941. szeptember 18. - Nyilaskeresztes Pártból kilépett parlamenti képviselők, Pálffy Fidél és Baky László vezetésével Megalakítják a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot.
1941. szeptember 19. - Német csapatok foglalják el Kijevet.
1941. szeptember 29. - A Magyar Nemzeti Szocialista Párt országyűlési frakciója koalícióra lép az Imrédy Béla vezette Magyar Megújulás Pártjával, megalakítva így a Magyar Megújulás Nemzetizocialista Pártszövetségvet.
1941. október 2. - A Német Közép Hadseregcsoport támadást indít Moszkva ellen.
1941. október 6. - Az elfoglalt ukrajnai területeken megalakul a Magyar Megszálló Csoport Parancsnoksága.
1941 október - Megkezdődik a zsidók deportálása a Nagynémet Birodalom területén, Riga, Minsk, Kaunas, és Raasiku táboraiba. A deportáltak többségét az SS kirendelt egységei azonnal lelőtték.
1941. október 16. - Német-román csapatok foglalják el Odesszát.
1941. október 28. - A Gyorshadtest átkel a Donyecken.
1941. november 16. - A német Déli Hadseregcsoport befejezi a Krím-félsziget elfoglalását.
1941. november 29. - Nagy Britannia ultimátumot intéz Magyarországhoz: eszerint Őfelsége kormánya a két ország között a hadiállapotot beálltnak tekinti, amennyiben. A Magyar Királyság nem vonja ki csapatait a megszállt szovjet területekről legkésőbb december 5-e éjfélig. Bárdossy László miniszterelnök nem kéri ki az éppen a Siesta szanatóriumban betegeskedő Horthy Miklós véleményét. Egyedül dönt az ultimátum válasz nélkül hagyásáról. ( Nem kis mértékben talán elégtétel-vágy vezéri a szovjetek elleni hadbalépésről nélküle hozott döntés miatt.)
1941. december 6. - Moszkva alatt szovjet ellentámadás veri vissza a német csapatokat.
1941. december 6. - A londoni ultimátum értelmében beáll a hadiállapot Magyarország és Nagy-Britannia között.
1941. december 7. - A Hawaii szigetek-i Pearl Harbour amerikai katonai támaszpontot először a reggeli őrségváltáskor ( 7 óra 55 perc ), majd a nap folyamán még két ízben elsöprő erejű és váratlan japán támadás éri és olyan mérvű veszteséget okoz, hogy az Egyesült Államok Csendes-óceáni flottája félévre megbénul. Japán három órával a támadás harmadik hulláma után hadat üzen Az Egyesült Államoknak, majd Nagy-Britanniának, Kanadának, Ausztráliának, Új-Zélandnak, a Dél-Afrikai Uniónak, Hollandiának, a Szabad Franciaországnak, és a londoni lengyel kormánynak.
1941. december 8. - Az USA és Nagy Britannia hadat üzen Japánnak. A Szovjetunió bejelenti, hogy továbbra is érvényesnek tekinti a Japánnal kötött semlegességi szerződést.
FOLYTATJUK...
Hozzászólások