Horthy korszak képekben (5/2. Rész)
- v. Balázs Róbert
- nov. 24.
- 15 perc olvasás
Frissítve: 2 nappal ezelőtt
1920 június 4. - 1939 szeptember 1.
Trianontól a második világháborúig
1920. június 4. - A Simonyi-Semadan Sándor miniszterelnök vezette kormány két tagja a Versailles-i Nagy-Trianon kastélyban a Magyar Királyság részéről aláírja az I. Világháborút lezáró békediktátumot.
1920. július 19. - Teleki Pál miniszterelnökségével új kormány alakul.
1920. szeptember 26. -A magyar numerus clausus törvény. ( 1920/ XXV tc.) A határontúli egyetemek elszakadása, s a fővárosi felsőoktatási intézmények túlterheltsége okán a magyar parlament határozatot hoz, mely szerint a budapesti egyetemekre való felvétel feltétele „ a nemzethűség s erkölcsi tekintetben megbízhatóság.” A törvény végrehajtási része vallási közösségből nemzetiséggé minősíti át a magyarországi zsidóságot, s egyetemi keretszámát 6%-ban határozza meg.
1920. november 20. – Megalakul a Vitézi Rend az 1360/1920. M.E. rendelettel
1921. március 27 – április 5. - IV. Károly király első sikertelen visszatérési kísérlete Magyarországra, királyi jogai gyakorlásának visszaállítására.
1921. április 6. - Törvény az „állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről” ( 1921/III. tc.), mely betiltja a szélsőséges jobb és baloldali politikai pártokat. Ezután nem működhetett legalásian a Magyar Szociáldemokrata Párt sem.
1921. április 14. - A király Magyarországon tartózkodása során végig bizonytalan Teleki Pál miniszterelnök lemond. Horthy Miklós Bethlen István grófot kéri fel kormányalakításra.
1921. május 22-én - a hosszas előkészítő munka után ezen a napon lettek vitézek a Vitézi Szék tagjai és az elsők között kiválasztott megadományozottak. De miért is volt olyan fontos a Vitézi Szék tagjainak és az első körben megadományozott vitézeknek az eskütétele, még az első nagyszabású vitézavatás előtt? Elsősorban azért, mert a Vitézi Szék tagjai, mint a Vitézi Rend törzskapitányai lettek hivatottak a vitézi telkeket ünnepélyes keretek között átadni a megadományozott vitézeknek, továbbá ekképpen alapozták meg az első nagyszabású vitézavatást.
1921 júniusban - Az első vitézi telek átadására Miskolcon.
1921. augusztus 14. - A Vitézi Rend szervezeti és jelvényhasználati szabályzat pontosítása.
1921. augusztus 21. - Vitézavatás a királyi várkertben.
„A Hadúr nevében vitézzé ütlek” – ezekkel a szavakkal, a lovaggá ütés szabályait követve, díszkardjával avatta fel az első vitézeket Horthy Miklós kormányzó 1921. augusztus 21-én, Budapesten, a Várkertben. Ezen az első nyilvános és ünnepélyes eseményen – három hónappal korábban már a királyi palotában 24 jelölt részesült e kegyben ‑ kettőszázöt (első világ)háborús hőst avatott vitézzé a Vitézi Rend főkapitánya.
1921. október 4. - Prónay Pál és Rongyosgárdája kikiáltják az általuk elfoglalt nyugat-magyarországi területek függetlenségét, s önálló államot hoznak létre Lajtabánság néven. Az antant felszólította a magyar kormányt, hogy vonja ki a területről a magyar csapatokat, ezesetben Sopronnak és környékének hovatartozásáról népszavazás dönthet.
1921. október 20. -IV. Károly király másodjára is visszatér Magyarországra, ezúttal elkészülve arra, hogy katonai erővel állítja vissza hatalmát. Lassú előrenyomulása, s tisztjeinek bizonytalansága folytán azonban október 23-án Budaörsnél Horthy csapatai megállítják. A király fogságba kerül, átadják az antant megbízottainak, 1922 április 1-én hal meg, Madeira szigetén, száműzetésben.
1921. november 6. - A magyar parlament határozatot hoz „Őfelsége IV. Károly király uralkodói jogainak és a Habsburg-ház trónörökösödésének megszüntetéséről.” ( 1921/ XLVII. tc),
1921. december 14–16. - Sopron és nyolc magyar város népszavazással dönt hovatartozásáról. Sopronon kívül a Magyar Királyság része marad: Nagycenk, Fertőbozon és Kópháza.
1921. december 22. - Bethlen István miniszterelnök és a Magyar Szociáldemokrata Párt megállapodást ír alá. A Bethlen-Peyer paktumként elhíresült megegyezés értemében a Szociáldemokrata Párt felhagy a kormány bírálatával, a vasutasok, közalkamazottak, postások és közalmazottak közötti agitációval. Cserébe ismét legálisan működhetnek, pártszervezeteket alakíthatnak, s indulhatnak választásokon, megszerezhető parlamenti mandátumai száma azonban 24 főben limitált
1922. május 8., június 12., június 13., június 15. - Országgyűlési választások, az új választójogi törvény értelmében 215 egyéni kerületből 195-ben nyílt szavazással. A legtöbb mandátumot a Bethlen István vezette Egységes Párt szerezte meg. ( 38, 18 %), s kormányt alakított a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával, illetőleg a Keresztény Egység Táborával. Az ellenzék legjelentősebb ereje a Szociáldemokrata Párt volt ( 17%).
1922. augusztus 23. - Magyarország felvételét kéri a Nemzetek Szövetségébe, melynek szeptember 18-án tagjává válik.
1923. április 6. - Magyarország kölcsönt kér a Jóvátételi Bizottságtól. Angliai szorgalmazásra a 20 évre 2050 millió aranykoronában megállaptiott kölcsönt a kormány teljes egészében a gazdaság stabilizációjára, az infláció megszüntetésére használhatta fel. Magyarország egyben azt is vállalja, hogy gazdaságát két és fél évig a Nemzetek Szövetsége felügyeli, a folyósítás júliusban kezdődik, a az összeg több mint felét az Egyesült Királyság nyújtja.
1924. május 20. - Kihirdetésre kerül a magyarországi középiskolai rendszert megreformáló, és differenciáló 1924/XI. tc.
1924 - Vitézi telekbeiktatás Karcagon
1924 szeptember -1924 szeptemberében magyar és szovjet diplomaták tárgyalásokat folytattak Berlinben, amelyek célja a hivatalos kapcsolatok megteremtése volt. A tárgyalásokon Kánya Kálmán magyar követ és Nyikolaj Kresztyinszkij szovjet diplomata vett részt, Jungerth Mihály magyar delegátussal együtt. Ezek a megbeszélések vezettek el a magyar–szovjet kapcsolatok megteremtéséhez, amelyekben a magyar fél által készített szerződéstervezet is szerepet játszott.
1926. március 24. - Klebersberg Kúnó vallás és közoktatási miniszter előterjesztésére törvény születik a „mezõgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítésérõl és fenntartásáról” ( 1926 / VII. tc ), melynek értelmében a következő három évben 5000 népiskola és tanítói lakás épült fel.
1926 -Vitézavatás a Margitszigeten
1926. november 15. - A magyar nemzetgyűlés „Az országgyűlés felsőházáról” címet viselő határozatában / 1926/ XXII. tc / visszaállítja a kétkamarás parlamentet.
1926 .december 2. - A magyar nemzetgyűlés Klebersberg Kúnó vallási és közoktatási miniszter előterjesztésére törvényt hoz a lányközépiskolák megreformálásáról „a leányközépiskoláról és a leánykollégiumról”, 1926/XXIV. tc
1927. január 1. - Az elinflálódott korona helyett új pénznem kerül forgalomba, a „Pengő”.
1927. április 5. - Bethlen István magyar miniszterelnök és Benito Mussolini olasz kormányfő ( azaz az első világháború győztes országai egyikének vezetője ) Rómában „örök barátsági szerződést” ír alá.
1928. március 1. – A vitézi telekrendszer reformja.
1928. augusztus 4. - Hatályba lép az ( 1928/XL. Tc. ) „az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról” szóló törvény.
1928. november 30. - Lengyel-magyar döntőbírósági szerződés aláírása Varsóban.
1929 - Az utolsó ünnepi vitézavatás
1929. október 18. - „ A New York-i tőzsde fekete csütörtöke” – A világpiaci túltermelési válság kulminál. A New York-i tőzsdén egy nap alatt 19%-os árfolyamcsökkenés következik be. A következő egy hétben többezer bank ment csődbe az Egyesült Államokban. A túltermelési válság következtében heteken belül üzemek, vállalkozások zárnak be tömegesen, százezrek veszítik el munkahelyüket csak az Egyesült Államok területén. Kezdetét veszi az első nagy gazdasági világválság.
1930 június - Bethlen István miniszterelnök Londonban újabb népszövetségi kérelmet terjeszt elő Londnoban, a tervet azonban az angol pénzügyi körök – az esetleges kölcsön fő finanszírozói – nem fogadják kedvezően.
1930. szeptember 1. - A válság következtében Magyarországon 1930 első felére 35%-ra emelkedik a munkanélküliek száma. A Szakszervezetek Tanácsa és a Magyar Szociáldemokrata Párt által meghirdetett demonstráción mintegy 150 ezren vesznek részt. A Magyar Kommunista Párt aktivistáinak buzdítására a tömeg a lovasrendőrökre támad, a rendőrség tüzet nyit. Egy ember meghal, tizenhárom súlyosan megsebesül.
1931. június 1. -Mivel a kormányt egyre több támadás érte, Bethlen István miniszterelnök a kormányzót a parlament feloszlatására, s új választások kiírására kéri. Június 28-30-án az 1922-es választójogi törvény alapján tartott választásokon – nem kis mértékben köszönhetően a nyílt szavazásos rendszernek -az Egységes Párt szerzi meg a szavazatok és parlamenti madátumok többségét, ( 45, 53 % és 64,09%) s kap jogot kormányalakításra a Keresztény Gazdasági és Szociális Párttal.
1931 nyara - A Jegybank megállapítja, hogy a Magyar Általános Hitelbank alaptőkéje nagy részét elvesztette. A bankpánik megfékezésére 1931. Július 13-ára háromnapos bankszünetet rendelnek el, mely alatta betétkifizetések szünetelnek. Július 17-én a pengőt leveszik az aranyalapról, majd a fokozódó pánik hatására augusztus 16 minden augusztus 15 előtti betétet visszahelyeznek arany alapra.
1931. Július 13. -ára háromnapos bankszünetet...
1931. július 15.-16. - Az Endresz György pilótával és Magyar (Wilczek) Sándor navigátorral igen kockázatos körülmények között landoló repülőgép az új-funlandi Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 kilométeres utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette. Gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel.
1931. augusztus 19. -Bethlen István miniszterelnök benyújtja lemondását, melyet átmenetinek tekint, arra számítva, hogy a válság lecsengése után újra miniszterelnök lehet. Gróf Károlyi Gyula alakít kormányt.
1931. augusztus 31. Kormányrendelet útján csökkentik az állami alkalmazottak fizetését, s a szociális juttatásokat. A megszorító intézkedések közé tartozik az állami gépkocsik használatának korlátozása, így a miniszterelnök maga is gyalog jár reggel dolgozni.
1931. szeptember 13. - Matuska Szilveszter csantavéri származású bécsi kereskedő pokolgépet robbant a biatorbágyi vasúti hídon. A bomba Egy Budapest-Hegyeshalom-Bécs járatú gyorsvonat alatt robban fel, a merénylet 22 halálos áldozatot követel, s további 17-en megsérülnek. Egy – állítólag Matuska által helyszínen hagyott, furcsa mértékben épen megmaradt levél miatt a gyanú a Magyar Kommunista Pártra terelődik, így az illegális MKP két vezetőjét, Fürst Sándort és Sallai Imrét is letartóztatják, s kivégzik. ( Maga Matuska nem lesz halálos ítélet elszenvedője, mivel azt a korabeli osztrák törvények nem ismerik.) A Károlyi kormány a merényletet követően bevezeti a statáriumot.
1932 március –április 10. - Adolf Hitler a Német Nemzetiszocialista Párt modern propaganadaeszközöket és modern kampánytechnikákat ( pl repülős országjárás) követően is csupán másodikként végez Hindenburg mögött (36% / 53 %) a németországi elnökválasztásokon.
1932 június - Meskó Zoltán megalakítja az első magyar magát nemzeti szocialistának valló pártot, a „Magyar Nemzeti Szocialista Földmíves és Munkapártot”.
1932 szeptember-október - Bethlen István volt miniszterelnök, aki a kormánypártban még döntő befolyással bír, lemondásra szólítja fel a Károlyi-kabinetet. Károlyi Gyula gróf benyújtja kérelmét a kormányzóhoz, aki október 1-el Gömbös Gyulát szólítja fel kabinetalakításra.
1932 október -Gömbös Gyula miniszterelnök ismerteti kormánya programját, a 95 pontos „Nemzeti Munkatervet”, mely előjelez egy felvevőpiac-kereső külpolitikát, a korábbiaknál ellenőrzöttebb sajtót, központosított kultúrpolitikát, az egyesületi és gyülekezési jog korlátozását, az olasz korporációs állam mintáját követő törvényhozást, s hadseregfejlesztést.
„Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük." (Részlet a Gömbös-kormány Nemzeti Munkatervéből)
1933. május 21. - Országos vitézgyűlés Budapesten.
1933. július 22. - Berlinben német-magyar kereskedelmi szerződés születik, mely piacot nyit a magyar gabonaexport számára a Német Birodalomban.
1933 július 23–26. - Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter Benito Mussolini olasz államfő meghívására Rómába utazik, egy magyar-olasz-osztrák együttműködés lehetőségének megtárgyalására.
1933. szeptember 1. - Magyarország és Olaszország kereskedelmi megállapodást köt, 1,3 millió mázsa búza olasz exportjáról.
1933. november 27. - A debreceni egyetemet antiszemita zavargások miatt egy hétre bezárják.
1934. március 14 – 18. - Mussolini kezdeményezésére olasz–magyar–osztrák kereskedelmi tárgyalások folynak Rómában, ezek eredményeként a három állam képviselői március 17-én aláírják a 3 római jegyzőkönyvet, melyek szoros gazdasági együttműködést indítványoznak, s a politikai kapcsolatok élénkítését.
1934. július 25. - Berlin támogatását élvező osztrák nemzetiszocialisták meggyilkolják Engelbert Dolfuss kancellárt. Utódja, Kurt von Schusnigg is támogatja az olasz-osztrák-magyar kapcsolatok további erősítését.
1934. augusztus 2. - Hindenburg elnök halála. Hitler kormánya új elnökválasztás kiírása helyett összevonja az elnöki és a kancellári posztot „führer és kancellár” néven, s a posztot Hitlernek adja.
1934. október 9. - Marseille-ben a macedón-horvát „Tett Propagandája” csoport merényletet hajt végre II. Sándor jugoszláv király ellen, melynek során mind az uralkodó, mind a vele egy autóban utazó francia külügyminiszter életét veszti. A Népszövetségben felvetődik Magyarország felelőssége. A csoport több tagját ugyanis a Zala-megyei Jankapusztán képezték ki, s bár a magyar állam hivatalosan semmilyen kapcsolatot nem tartott fenn tagjaival, ám alkalomszerű anyagi segítséggel és okmányokkal hozzájárult a kiképzéshez. Felerősödnek a kisantant Magyarország ellenes támadásai.
1935. március 5. - Horthy kormányzó Gömbös Gyula kérésére feloszlatja az országgyűlést, s új választásokat ír ki.
1935. március 6 -7. - Bethlen István és hívei elhagyják a kormánypártot, a volt miniszterelnök választási beszédében ismerteti azokat a pontokat, melyekben nem ért egyet a kormányfővel: a vezérelv, a külföldről importált eszmék, korporációs rendszer.
1935 március - miután a Saar vidék a párizsi békeszerződésben előírt 15 év után népszavazás útján visszakerül Németországhoz, Hitler – saját vezérkarát is meglepve – bejelenti a hadkötelezettség visszaállítását, egyoldalúan átlépve ezzel a versailles-i szerződés egyik legfontosabb előírását.
1935 március 31 – április 4. - Országgyűlési választások vidéken. (199 nyílt szavazású kerületben.)
1935. április 6-7. - Országgyűlési választások Budapesten. A választásokat elsöprő többséggel a kormánypárt nyeri.
1935. július 17. - Megindul a spanyolországi polgárháború.
1935. október 2. - Olaszország megtámadja, majd elfoglalja Abesszíniát. Az akció a Népszövetségben ellenkezést vált ki, Mussolini Franciaországhoz közeledik területi igényeinek elfogadtatása érdekében, ezzel viszont kénytelen volt lemondani Közép-Európai dominanciájáról. Magyarország az olasz-osztrák kapcsolatok fenntartása mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a magyar-német viszony erősítésére.
1936. március 12. - Kurt Schussnig osztrák kancellár Budapestre látogat.
1936. augusztus 1- 16. - Német Birodalom propagandahadjáratával övezve Berlinben rendezik a XI. Nyári Olimpiát.
1936. augusztus 22. - Horthy Miklós kormányzó egy magán jellegű vadászút során látogatást tesz Adolf Hitler Führer és kancellárnál Berchtesgadenben. Az Anschlusstól tartó bécsi politikai vezetőkörökben nyugtalanságot szül a találkozó híre.
1936. október 6. - Gömbös Gyula miniszterelnök hosszan tartó betegségében Münchenben elhuny. Utódja a már hónapok óta miniszterelnöki feladatokat ellátó Darányi Kálmán.
1936. október 25 – 27. - Németország és Olaszország megegyezik a „Berlin-Róma tengely” megalakításáról, a két állam politikai együttmúködéséről. A név maga még 1934-ből, Gömbös Gyulától származik.
1936. november 24 – november 26. - A magyar kormányzói pár Rómába látogat, ahol Benito Mussilini, s III. Viktor Emánuel király látja vendégül őket.
1936. november 25. - Németország és Japán megköti az antikomintern paktumot.
1937. március 15. - A népi írók , A Budapesti Egyetemi Kör összefogásával létrejött Márciusi Front gyűlésén a Nemzeti Múzeum lépcsőjén Féja Géza író felolvassa 12 pontba foglalt programjukat, melyben sajtószabadságot, földosztást, demokratikus reformokat, szervezkedési szabadságot, s a dunai népek önrendelkezési jogon alapuló revizióját követelik, illetőleg felhívják a figyelmet a zsidóság egyre fokozódó megbélyegzésére.
„Magyar revíziót: a Duna-völgyi népek számára a hova tartozandóság kérdésébe az önrendelkezési jog tiszteletben tartását. A pánszláv és pángermán imperialista törekvésekkel szemben a Duna-völgyi öncélúság és konföderáció gondolatának megvalósítását.”
1937. április 16. - A Darányi-kormány belügyminisztere rendeleti úton feloszlatja Szálasi Ferenc első pártját, a NAP-ot.( Nemzeti Akarata Pártja )
1937. május. 19 – május 22. - Budapestre látogat III. Viktor Emánuel olasz király, felesége, Ilona királyné, s legkisebb lányuk, Savoyai Mária királyi hercegnő
1937. július 28. - A magyar parlament megszavazza a ( még Gömbös Gyula által megígért ) „ a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról” szóló törvényt ( 1937/XIX. Tc.), melynek értelmében a kormányzót a parlament felelősségre nem vonhatja, utódajánlási joggal rendelkezik, az általa megnevezett három kormányzójelöltet azonban a parlament nem köteles figyelembe venni.
1937. október 23. - A szélsőjobboldali pártok Magyar Nemzetiszocialista Párt néven egyesülnek. Pártelnök: Szálasi Ferenc.
1937. november 28. - A Magyar Nemzeti Szocialista Párt debreceni szervezete szórólapok terjesztésébe kezd „Éljen I. Miklós király” felirattal, melyen Horthy királlyá kikiáltlását szorgalmazza. A kormányzó dühösen fakad ki az akció ellen.
1938. január 1. - Budapesten utcáin Újév reggelére röpcédulák ezrei jelennek meg, rajtuk egyetlen mondattal „ 1938, Szálasi!”
1938 január - Horthy Miklós és idősebb fia Lengyelországban vesz részt, vadászaton. Ignac Mościcki lengyel elnök arra buzdítja, választassa fiát örökösének.
1938. február 21. - A Belügyminisztérium betiltja Szálasi Ferenc pártját, a Magyar Nemzetiszocialista Pártot, azzal az indokkal, hogy az megegyezik a korábban már betiltott Nemzeti Akarat Pártjával. A formáció azonban rövidesen ismét újjáalakult Nemzeti Szocialista Magyar Párt néven.
1938. március 5. - A kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártja nagygyűlést tart Győrben. Itt Darányi Kálmán miniszterelnök egymilliárd pengő értékű hadsereg-fejlesztési programot jelent be, melyből 600 milliót közvetlenül fegyverkezésre, míg 400 védelmi célokra szánt a kormány. A terv túllépte a Versailles-i békében lefektetett fegyverkezési korlátozások határait – azonban indokolható, a szomszédos Románia már 1935-ben hadsereg-fejlesztésbe fogott. Az első világháború győztes nagyhatalmaival végül paradox módon Eduard Benes csehszlovák elnök támogatása segített elfogadtatni a lépést, aki ezzel a gesztussal próbált Magyarországhoz közelíteni, mivel régi szövetségesei, Románia s Jugoszlávia egyre inkább Németország érdekkörébe sodródtak.
1938. március 11- 13. - Megakadályozandó, hogy Ausztria népszavazással döntsön függetlensége kérdéséről, Németország ultimátumot küld Kurt von Schussnigg kancellárnak, hogy adja át posztját az Osztrák Nemzetiszocialista Párt vezetőjének, Arthur Seyss Inquartnak, ellenkező esetben országának német invázióval kell számolnia. A kancellár lemondott, utódja Seyss Inquart március 12-én táviratban kérte a német csapatok bevonulását.
1938. március 21. - Darányi Kálmán miniszterelnök feltehetően a Bethlen-Peyer paktum mintáját követve tárgyal Hubay Kálmánnal, a Magyar Nyilaskereszter Párt vezetőjével. 10 parlamenti mandátumot ajánlott fel, ha a nyilasok beszüntetik a rendszer megbuktatását célzó akcióikat. A paktum felháborodást váltott ki az informálisan még mindig óriási befolyással bíró Bethlen Istvánból, s végképp elveszítette Horthy Miklós kormányzó bizalmát. Érzékelve a körülötte elfogyó levegőt.
1938. május 4. - Darányi Kálmán beadja lemondását.
1938. május 13. - Horthy Miklós Imrédy Bélát, a Magyar Nemzeti Bank elnökét kéri fel kormányalakításra.
1938. május 25 – 29. - A Szent István király halálának 900. Évfordulójára is emlékező Budapesten rendezik a 34. Eukarisztikus Világkongresszust. 33 országból mintegy érkeznek küldöttek, és résztvevők az eseményre.
1938. május 29. - Érvénybe lép „a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról”, vagy a köznyelv és a történész szakma által csupán első zsidótörvényként ismert cikkely (1938/XV.) mely szerint az ügyvédi-, mérnöki-, orvosi-, sajtó-, filmművészeti- és színművészeti- kamarákban a zsidóság számaránya nem haladhatja meg a 20%-ot. Vallási és származási szempontok elegye alapján határozza meg a törvény a „zsidónak minősülés” fogalmát. Eszerint zsidónak nem tekinthető, aki 1919. augusztus 1. előtt tért ki bármely keresztény felekezetre, illetőleg ha kitért szülők gyermeke.
1938. július 1. – A vitézi cím örökíthetőségének szabályozása
1938 - Vitézi Bál a Vigadóban
1938. július 6. - A másodfokú bíróság Szálasi Ferencet 3 évi fegyházbüntetésre ítéli.
1938 augusztus - Hitler felajánlja az elcsatolt északi területek revizízóját Magyarországnak, abban az esetben, ha a magyar hadsereg támadást kezdeményez, a magyar fél azonban nem él a lehetőséggel.
1938. augusztus 29. - Bledben Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia képviselői elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe utóbbi lemondott a trianoni határok erőszakos visszaállításáról.
1938. szeptember 29. - Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Németország Münchenben egyezményt ír alá, mely Németországnak ítéli a Szudéta-vidéket, s kötelezi Csehszlovákiát a lengyel és a magyar területi igények kielégítésére. Neville Chanberlain hazatértekor az aláírt egyezményt garanciaként mutatja fel, mely biztosítja, hogy, „ Országaink fiai soha többé ne viseljenek egymással háborút.”
1938. október 4. - Imrédy Béla miniszterelnök kormányülésen jelenti be a rendeleti kormányzás bevezetésének szükségességét. A kormány döntő többségben tiltakozik a javaslat ellen.
1938. október 9. -Tárgyalások kezdődnek a magyar és a szlovák fél között Komáromban a Felvidék revíziójáról. ( Szlovákia két nappal korábban deklarálta függetlenségét.) A delegációt a szlovák fél részéről Jozef Tiso elnök, magyar oldalról Teleki Pál miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter vezeti. A tárgyalások eredménytelenek maradnak, így a felek október végén nemzetközi döntőbíráskodást kérnek.
1938. november 2. - Mivel Nagy-Britannia a döntésben nem kíván részt venni, Németország és Olaszország részvételével döntés születik mintegy 11 ezer km2 területet Magyarországhoz csatolnak.
1938. november 16. - Imrédy Béla nyílt diktatórikus törekvései elleni tiltakozásképpen 62 képviselő lép ki a kormánypártból. ( NEP), mely így kisebbségbe kerül a parlamentben.
1938. november 23. - Imrédy november 23-án benyújtja lemondását, melyet a kormányzó akkor még nem fogad el. Ennek oka máig kétséges.
1939 január - Horthy kormányzó egy vadászaton áldását adja a kormánypártból kivált disszidenseknek Imrédy Béla elmozdítására.
1939. január 6. - Imrédy Béla miniszterelnök beszédet tart a Budapesti Vigadóban, melyen egy jobboldali mozgalom zászlóbontását jelenti be, létrejön a Magyar Élet Mozgalom.
1939. február 15. - Miután Rassay Károly képviselő anyakönyvi dokumantomot hoz nyilvánosságra, Imrédy Béla miniszterelnök zsidó származását bizonyítandó, a saját retorikájának és politikájának áldozatul eső kormányfő benyújtja lemondását.
1939. február 16. - Teleki Pál alakít kormányt
1939. február 24. - Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz.
1939. február 25. - A belügyminiszter betiltja a Magyar Nemzetiszocialista Párt és Hungarista Mozgalom, Valamint a Hungarista Párt működését.
1939. március 15. - A német hadsereg megszállja Cseh- és Morvaországot, s Cseh-Morva Protektorátus néven az országukhoz csatolják. Magyarország megkezdi bevonulását Kárpátaljára.
1939. május 5. - Érvénybe lép a második zsidótörvény mely határozott arról, az egyetemek és főiskolák első évfolyamára zsidó származásúakat csak olyan arányban lehet felvenni, hogy arányuk az adott évben felvett összes hallgatók arányának 6%-át ne haladja meg. Ugyanilyen arányban korlátozza több értelmiségi és művészi szakma kamari tagságában a zsidók arányát
1939. május 28 – 29. - 1922 óta az első titkos szavazással tartott választások, melyen a szélsőjobboldal példátlanul magas, 48 mandátumot szerzett. ( Mely az összes mandátum nagyjából egyötödét tette ki.)
1939. augusztus 23. - Joachim von Ribbentrop német, és Vjacseszlav Mihaljovics Molotov szovjet külügyminiszter együttműködési szerződést ír alá. A később Molotov-Ribbentop paktumként elhíresült dokumentum nyílt része kölcsönös megnemtámadásról biztosította a másik felet, míg titkos záradéka a két nagyhatalom érdekszféra-megegyezését tartalmazta.
1939. augusztus 25. - Lengyelország és Nagy-Britannia védelmi egyezményt ír alá.
1939. szeptember 1. - Lengyel egyenruhába öltöztetett német katonák elfoglalják egy határmenti kisváros, Gleiwitz rádiótornyát, mire a német légierő bombázni kezdi Wielun városát. Majd a német Wehrmacht gépesített csapatai vonulnak az országba. „Abban nincs vita a történészek megítélésében, hogy a németek „Fehér hadművelete” 1939. szeptember 1-én a II. világháború európai szakaszát nyitotta meg”
FOLYTATJUK...
Hozzászólások