Augusztus 23.
A totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja
(Nemzeti gyásznap)

Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja 2011-ben Magyarország, Lengyelország és Litvánia kezdeményezésére az Európai Unió országainak igazságügyi miniszterei augusztus 23-át jelölték ki a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává. 1939-ben ugyanis ezen a napon írták alá a szovjet–német megnemtámadási egyezményt, a Molotov–Ribbentrop paktumot.

A paktum titkos kiegészítő jegyzőkönyve, amely a két fél közötti területfelosztást, az érdekszférák határainak meghatározását tartalmazta, csak 1990-ben vált nyilvánossá. Hitler 1940 decemberében utasítást adott a Wehrmachtnak, hogy dolgozza ki a Szovjetunió lerohanásának tervét, a Barbarossa–tervet. 1941. június 22-én hadüzenet nélkül megtámadták a Szovjetuniót.

A sztálini Szovjetunió kiépítette a pártállami diktatúrát. Saját kongresszusának résztvevőit nagyrészt kivégeztette. Etnikai alapú tisztogatást végeztek, likvidálták és deportálták a nemzetiségi lakosságot. A kényszermunkatáborokban 1929–1960 között tizennyolcmillió ember raboskodott. Vélt és valós ellenfelekkel is leszámoltak – a tisztikar likvidálása, az orvosok, értelmiségiek, hadsereg vezérkarának Szibériai GULAG-ba való elhurcolása zajlott.

Koncepciós perek, kirakatperek megrendezésével százezreket végeztek ki. Többezer lengyel, lett, észt, finn embert végeztek ki kémkedés vádjával. Több száz templomot leromboltak, több ezer papot kivégeztek. A német támadás után a nagyvárosok németajkú lakosságát Kazahsztánba és Szibériába deportálták. A Katyni vérengzés néven vált ismertté 14 700 hadifogoly és 11 ezer lengyel értelmiségi agyonlövetése, amit Lavrentyij Pavlovics Berija javasolt Sztálinnak.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete 21 768 áldozatot tart nyilván, akiket tömegsírokba temettek.

A másik totális diktatúra színtere a hitleri Németország és az általa elfoglalt területek voltak. Hitler, akit 1933-ban neveztek ki kancellárrá, rendkívüli intézkedéseket vezetett be. Hitler leszámolt az SA-val, több száz embert gyilkoltak meg a „hosszú kések éjszakáján”. Hitler az SS-re támaszkodott, a fajelméletre hivatkozva előállt az egész európai zsidóság kiirtásának tervével (Endlösung). Megkezdték a zsidók jogainak felszámolását, korlátozó intézkedéseket vezettek be, a lakosságot a zsidók ellen hangolták. Sárga csillagot kellett viselniük, üzleteiket felgyújtották, megkezdték a koncentrációs táborokba szállításukat. Ezek a táborok nemcsak Németországban, hanem az elfoglalt országok területén is működtek. A megszállt Lengyelországban is több ilyen tábort létesítettek, a sobíbori, treblinkai, belzeci lágerekben 1,7 millió lengyel zsidót gyilkoltak meg. A magyar zsidókat Auschwitz– Birkenauba szállították. 1,1 millió embert öltek meg ezekben a koncentrációs táborokban, köztük lengyeleket, romákat, oroszokat.

Világszerte a két totális diktatúrának több mint 100 millió áldozata volt.

Európa népei, amelyek a diktatúrák szörnyűségeit elszenvedték, fontosnak tartották, hogy soha többet ne történhessenek meg ilyen borzalmak, ezért 13 ország 19 intézete csatlakozott a tömeges bűncselekmények dokumentálásához.