Horthy korszak képekben (5/4. Rész)
- v. Balázs Róbert
- 2025. dec. 9.
- 16 perc olvasás
1941 december 8 - 1943 december 14
A második világháborúban - folytatás...
1941. december 8.- Az USA és Nagy Britannia hadat üzen Japánnak. A Szovjetunió bejelenti, hogy továbbra is érvényesnek tekinti a Japánnal kötött semlegességi szerződést.
1941. december 11. -Németország ( máig tisztázatlan okból, hiszen a Háromhatalmi Egyezmény ebben az esetben nem kötelezte ) hadiállapotot nyilvánít ki Az Egyesült Államokkal.
1941 december vége -Horthy István, a kormányzó idősebbik fia négyszemközti találkozón Bárdossy László miniszterelnökkel beleegyezik, hogy a majdani kormányzóhelyettesi törvény ne tartalmazzon utódlási jogot, illetve közbenjárását ígéri Bárdossynak, hogy az saját belátása szerint átalakíthassa kabinetét.
1942. január 6.- 9. - Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter Budapestre érkezik, hogy részt vegyen Horthy Miklós kormányzó Mezőhegyesen rendezett vaddisznóvadászatán. Informális beszélgetések során tudatja a magyar kormány tagjaival, hogy Németország a magyar haderő 100%-a tart igényt az 1942-ik év Szovjetunió elleni hadműveletei során. Első ízben találkozik mindemellett Kállay Miklóssal, Horthy Miklós új kormányfőjelöltjével, aki eddigre beleegyezett, hogy elfogadja a miniszterelnöki posztot, illetőleg Horthy Istvánnal.
1942. január 12 – 26. -Az előző év tavaszán visszafoglalt délvidéki területeken a kezdetektől szembe kellett nézni a magyar megszálló alakulatoknak partizántevékenységgel. 1941 utolsó napjaiban, miután a magyar csendőrség felszámol egy partizáncsoportot, az akció közben elhunyt társaikért megtorlásképpen a magyar csendőrség razziát szervez a rejtőzködő partizánok felkutatására. Az akció egyre vérgőzösebben egyre nagyobb méreteket ölt Zsablyán, Csurgón, Mozsoron, Óbecsén, Újvidéken. Áldozatul esik ezen falvak zsidó és szerb lakossága, valamint – az elrendelt be- és kijárási tilalom bevezetése után gyakorlatilag mindenki, akit a helybeliekből szerveződő igazoló bizottságok tagjai nem ismernek fel helyi lakosként. Mintegy 3300 civil esett áldozatul a félelem vezette józanész-vesztett öldöklésnek.
1942. január 20. - Konferencia a Berlin melletti Wannsee-ben, Reinhard Heydrich, SS Obergruppenführer, az RSHA ( Birodalmi Biztonsági Főhivatal) parancsnokának vezetésével. A megbeszélésen döntés születik az „endlösüngról”, az európai zsidóság sorsáról. Az RSHA által előkészített dokumentum szerint: „A zsidókat a végleges megoldás folyamán keleten megfelelő vezetéssel és alkalmas módon munkára kell fogni. Nagy munkáscsapatokban, nemek szerint szétválasztva, útépítés közben vezetik a munkaképes zsidókat ezekre a területekre és eközben nagy részük természetes fogyás útján kétségtelenül ki fog esni. A végül esetleg megmaradó töredékállományt, minthogy ez esetben kétségtelenül a legellenállóképesebb részről van szó, megfelelően kell kezelni, mert ez természetes kiválasztódást mutatva, szabadon bocsátása esetén egy új zsidóság magjának tekinthető.” A dokumentum nem fejtette ki, mit jelent a „megfelelőlen” kezelni, a jelenlévők azonban kétségkívül tisztában voltak a jelentésével.
1942. február 1. - Norvégiában Vidukind Quisling alakít kormányt.
1942. február 4. - Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök elrendeli az újvédi megtorlások kivizsgálását, mivel azonban a vizsgálóbizottság elnöke Feketehalmi-Czeydner Ferenc, aki az akciót elrendelte, ezért felelősségrevonésok nem történtek.
1942. február 12. -Dietrich von Jagow budapesti német követ, és Bartha Károly honvédelmi miniszter között szóbeli megegyezés születik, hogy 18 és 30 éves kor közötti magyarországi népi németek önkéntes jelentkezés alapján felvehetőek a Waffen SS-be. A jelentkezés feltétele szülői beleegyezés felmutatása, s a felvettek német honosítás mellett magyar állampolgárságukat elveszítik.
1942. február 19. -A magyar országgyűlés két háza együttes ülésen kormányzóhelyettessé választja Horthy Istvánt. Imrédy Béla, az MMP és a Nyilaskeresztes Párt távol marad az ülésről.
1942. március 8. - Japán csapatok foglalják el Rangoont
1942. március 15. - A szociáldemokratákat, kommunistákat, polgári ellenzéket, keresztényszocialistákat, s a népi írókat tömörítő Magyar Történelmi Emlékbizottság békepárti tüntetést szervez, mely a budapesti Petfői szoborhoz. A demonstrációt végül a csendőrség számolja fel.
1942. március 27. - Az első Auschwitzba induló vonat elhagyja Franciaország területét. A Compiègne-ből induló szerelvény mintegy 1100 embert szállított a haláltáborba.
1942. március 28 – 29. - Az első civil várost érő brit szőnyegbombázás. A célpont Lübeck.
1942. március 29. - Megindul az első vonatszerelvény Poprádról Auschwitz felé.
1942. április 11. - megkezdődik a második magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra.
1942. április 18. - Az amerikai haditengerészeti légierő először bombázza Tokiót.
1942. május 12. - A pozsonyi parlament szavaz a zsidóság kitelepítéséről szóló 68/1942 tc-ről, melynek egyetlen ellenszavazója Esterházy János, a Felvidéki Magyar Párt képviselője.
1942. május 27. - Prágában a nagy-britanniai emigráns csehszlovák hadsereg két katonája Jan Kubiiš és Jozef Gabčik őrmesterek bombamerényletet hajtanak végre Reinhard Heydrich SS Obergruppenführer, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője, s a cseh-morva protektorátus helytartója ellen Prágában. Gránátszilánk okozta sérüléseibe Heydrich néhány nappal később belehal.
1942. május 30. - A Royal Air Force 1000 bombázóval támadja Köln városát.
1942. június 2. - Az USA kongresszusa ( minden félévvel azután, hogy Magyarország háborús állapotát deklarálta), megszavazza a hadüzenetet Magyarország ( továbbá Románia és Bulgária) ellen.
1942. június 7-8. - Kállay Miklós miniszterelnök bemutatkozó látogatásra utazik Adolf Hitlerhez, aki többek között a zsidókérdés végső rendezését hítározza meg számára, mint a magyar politikai vezetés legégetőbb feladatai egyikét.
1942. június 8. - A magyar hadsereg – két nappal a német után eléri a Don folyót.
1942. június 9. - Annak a téves híresztelésnek a következményeként, miszerint Lidice falujában a Reinhard Heydrich elleni merényletben résztvevő partizánok rejtőznek, egy SS alakulat lerombolja és felgyújtja a Prágától 10 km-re fekvő Lidice faluját. A nők és gyerekek nagy részét koncentrációs táborba szállítják, a férfiakat kivégzik.
1942. június 11. - Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönös együttműködési egyezményt írt alá.
1942. június 19 – 25. - Második Washingtoni Konferencia. Churchill az Egyesült Államokba látogat, ahol a két állam képviselői megvitatják a Szovjetunió megsegítésének lehetőségeit, megegyeznek egy második front megnyitásában. Roosevelt egy franciaországi partraszállást lát a legkifizetődőbbnek, míg Churchill Dél-Itália megtámadását ítéli hasznosabbnak, mintegy „övön aluli ütésként” a tengely államain. Megegyezés születik végül, hogy kezdő hadműveletként hadjáratot indítanak a Vichy-Franciaország Észak-afrikai gyarmatai ellen.
1942 június 28. - A 2. magyar hadsereg bekapcsolódik a német Dél Hadseregcsoport támadó hadműveletébe Tyim térségében.
1942.június 30. - Rommel csapatai elérik El-Alameint. A 07.2-27. között zajló első el-alameini csatában nem tudják áttörni a brit védelmet.
1942.július 1. - Német-román csapatok foglalják el Szevasztopolt.
1942. július 17. - A 6. német hadsereg támadást indít Sztálingrád ellen.
1942. július 19. - Életbe lép az „izraelita vallásfelekezetek jogállásának szabályozásáról” szóló, negyedik zsidótörvényként elhíserült 1942:XV. törvénycikk, mely a zsidó vallást bevett vallásból törvényesen elismert vallássá minősíti vissza.
1942. július 23. - Német csapatok foglalják el Rosztovot.
1942. július 27. - Német támadás a Kaukázus ellen.
1942. július 31. -Életbelép a „a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk, valamint az 1914-1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről” címet viselő (1942/XIV. Tc) törvénycikk, mely a zsidó származású hadkötelesek számára megtiltotta a fegyveres szolgálatot, helyette közérdekű munkaszolgálatot rendelt el.
1942. augusztus 1. - Német és román csapatok elfoglalják Szevasztopolt.
1942. augusztus 4. - A belgiumi Mechelemből elindul az első transzport Auschwitzba, 999 fogollyal, ezzel megkezdődik a belgiumi zsidók deportálása.
1942. augusztus 5 – szeptember 1. - A magyar 10. És a segítségére érkező 12. Könnyűhadosztály sikeresen visszaver egy a korotojaki hídfőből induló támadást.
1942. augusztus 7. - Megkezdődik Korotojak első ostroma.
1942. augusztus 7. - Bernard Montgomery tábornok átveszi a 8-ik Brit Hadsereg Parancsnokságát Észak-Afrikában, ezzel az afrikai front új korszaka kezdődik.
1942. augusztus 13. - Horthy Miklós kormányzó megszünteti az eljárást az újvidéki vérengzés két felelős tisztje, Feketehalmi Czeydner Ferenc és Deák László altábornagy ügyében. Ezzel egyidőben mindkettejüket nyugdíjazzák. Grassy József vezérőrnagy épp fronton tartózkodik, így ellene nem indul eljárás. Felelősségre ennek következtében csupán a beosztott csendőrtiszteket vonják, akiket halálra ítélnek, az ítélet végrehajtása elől azonban Albrecht főherceg birtokán keresztül az érintettek Németországba szöknek.
1942. augusztus 15-18. - Horthy István kormányzóhelyettes eltávozást kér az 1/I. repülőszázad kötelékéből, hogy három nap szabadságot Kijevben töltsön feleségével. A megszállt ukrajnai területek német katonai parancsnoka, Karl Kitzinger szolgálati villájában kapnak szállást. Özvegyének később egy német tiszt kijelenti, hogy az épület lehallgatókészülékekkel volt felszerelve. Mivel Kitzinger a terület katonai hírszerzését is vezette, elképzelhető, hogy az információ igaz volt.
1942. augusztus 17. - A szövetségesek sikertelen támadást intéznek a német kézen lévő francia kikötőváros, Dieppe ellen. A Jubilee-nek keresztelt hadművelet során a résztvevő mintegy 6000 katona több, mint fele elesik, megsebesül, vagy fogságba esik.
1942. augusztus 19. - Megkezdődik Sztalingrad ostroma, a világtörténelem egyik legvéresebb és leghosszabb csatája.
1942. augusztus 20. - Horthy István kormáynzóhelyettes vadászpilóta bevetés közben életét veszti Ilovszkoje térségében.
1942. augusztus 27. - Horthy István kormányzóhelyettes temetése.
1942. szeptember 2. - Ifj. Károlyi Gyula oktatójával, Tasnádi Lászlóval, az egyik legképzettebb magyar pilótával gyakorlórepülés közben sportgépével a Dunába zuhan és életét veszti.
1942. szeptember 4. - Szovjet harcigépek váratlan, éjszakai bombatámatámadást intéznek Budapest ellen. 11 ember meghal, 61 megsebesül.
1942. szeptember 9 – 10. éjjel - Második bombatámadási hullám Budapest ellen.
1942. szeptember 24. - Fia frontról írt utolsó levelének tanácsát követve Horthy Miklós kormányzó lemondatja a németbarátságáról híres Bartha Károly honvédelmi minisztert, és (Nagybaczoni) Nagy Vilmost kéri fel a posztra.
1942. október 17. - Dietrich von Jagow budapesti német követ három pontból álló jegyzéket ad át a magyar külügyminisztériumnak, melyben a követeli a magyarországi zsidók megkülönböztető jellel való megjelölését, a kulturális és gazdasági életből való teljes kiiktatását, valamit végleges kitelepítésüknek előkészítését.
1942. október 23 – november 7. - Második el Alamein-i csata, a Bernard Montgomery vezette Brit nemzetközösség és az Erwin Rommel parancsnoksága alatt harcoló német-olasz csapatok között.
1942. november 7. -Életbe lép „a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr emlékének és a nemzet hálájának megörökítéséről” szóló ( 1942/XX. tc) emléktörvény, mely a néhai kormányzóhelyettes fiúági leszármazottai számára a főméltóságú megszólítást rendeli el, családjának életjáradékról gondoskodik. A törvényjavaslat tervezeteinek korábbi verziói számos utalást tartalmaztak arra, hogy a szöveg a Horthy-család dinasztiává emelését készíti elő. Minden bizonnyal Kállay Miklós taktikáját sejthetjük a háttérben, aki így kívánta felébreszteni az ellenzék hangos ellenkezését, mivel egy kormányzóhoz közelálló csoport fejében megfordult a kis Horthy István királlyá koronázásának képtelen gondolata, ami néhány forrás szerint a gyászoló államfőnek is megfordult a fejében.
1942. november 8 – november 14. -November 8-án Amerikai-brit csapatok intéznek támadást ( a II. Moszkvai találkozó ígérete értelmében) a Vichy-Franciaroszág gyarmatai ellen. November 8-án elfoglalják Marokkót, és Algériát. Az ott állomásozó francia haderő ellenáll. November 10-én amerikai csapatok foglalják er Oránt, november 11-én Casablancát. A francia gyarmati erők ellenállást tanúsítanak. Ugyancsak november 10-én német ejtőernyősök szállnak le Tuniszban. 14-én a tenger felől is megkezdődik a német partraszállás.
1942. november 11. - Német-olasz csapatok szállják meg A Vichy-Franciaország területeit. (Dél Franciarországot, Korzikát.)
1942. november 18. - A 69059/1942 számú honvédelmi miniszteri rendelet minden zsidó férfi számára kötelezővé teszi a közérdekű munkaszolgálatot ( Azaz azok számára is, akik hadkötelezettség alól mentesülnének.)
1942. november 25. - Megkezdődik a norvégiai zsidóság deportálása.
1942. december 2. - A magyar kormány visszautasítja Dietrich von Jagow budapesti német követ zsidó deportálások előkészítését szorgalmazó november 17-i jegyzékét.
1942. december 27. - A Honvéd Vezérkar főnöke elrendeli a doni hídfőállások végsőkig való tartását.
1943. január 10. - A Szovjet Doni Hadsereg megkezdi a Sztálingrádnál bekerített német csapatok felszámolását.
1943. január 12 – 13. - Az urivi hídfőből szovjet támadás indul a 2. Magyar hadsereg itt állomásozó 7. Könnyűhadosztálya ellen, mely kitartó védekezés után állásait feladni kénytelen. Január 13-án a magyar védelmi front mintegy 10 km-re átszakad..
1943. január 14- január 16. - Winston Churchill és Franklin Delano Roosevelt találkozik Casablancában, döntést hoznak a szövetségesek szicíliai partraszállásáról és leszögezik, hogy békeajánlatot mindkét hatalom csak feltétel nélküli megadás esetén fogad el, illetőleg megegyeznek egy háromhatalmi találkozóról. (Melyre novemberben került sor, Teheránban.)
1943. január 15. - A scucsje-i szovjet hídfőből is támadás indul, mely megsemmisíti az ott állomásozó olasz erőket, s rövid időn belül a védelmi front teljes felbomlását eredményezi.
1943. január 18. - A bekerített III. Hadtesten kívül már nincs harcoló magyar alakulat a Don-kanyarban.
1943. január 24. - Megjelenik Jány Gusztáv, a 2. Magyar Hadsereg parancsnokának 294/2. hds. I. a. 43. I. 24. Szám-on iktatott, “A 2. magyar hds. elvesztette becsületét” kezdetű hadparancsa, mely többek közt tartalmazza, hogy “Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit”
1943. január 25. - Szovjet csapatok foglalják el Voronyest.
1943. január 31. - A sztálingrádnál körbezárt 6. Német hadsereg leteszi a fegyvert, Friderich von Paulus vezértábornagy megadja magát.
1943. február 1. - Stomm Marcell altábornagy, a 2. magyar hadsereg III. Hadtestének parancsnoka feloszlatja a parancsnoksága alatt álló egységet.
1943. február 7. - Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos a magyar pártok többségének közös támogatását élvezve, Kállay Miklós miniszterelnök felhatalmazásával Isztambulba utazik, a brit külügy képviselőivel tárgyalásokat folytatni.
1943. február 11. - Wilhelm Keitel tábornagy három magyar megszállóhadosztály küldését kéri Szerbiába.
1943 március - Barcza György volt londoni magyar követ vállalja, hogy a Kállay-kormány félhivatalos megbízásával Svájcban Magyarországot képviselje a britekkel folytatott titkos különbéke-tárgyalásokon.
1943 március 12. - Jány Gusztáv a 2. magyar hadsereg parancsnoka 30. számú hadparancsa gyakorlatilag felülírja a január 24-it.
1943 március - Dieter Wisliczeny és Alois Brunner SS századosok felügyelete alatt megkezdődik a görögországi zsidók deportálása.
1943.március 30. - A magyar kormány elutasítja a német vezetés ajánlatát magyar megszálló erők küldéséről Szerbiába, de hozzájárul a Szovjetunió területén lévő megszálló erők kiegészítéséhez.
1943. április 2. – 5. - Kállay Miklós miniszterelnök Rómába látogat, ahol találkozik Benito Mussolinival, illetve Ettore Bastianini külügyi államtitkárral, és audiencián vesz részt a Vatikánban XII. Pius pápánál.
1943. április 13. - Németország hivatalosan is bejelenti, hogy Szmolenszktől nem messze, Katyn térségében nyolc tömegsírt tárt fel, melyekben több ezer kivégzett lengyel tiszt nyugszik.
1943. április 16. – április 18. - Horthy kormányzó a Salzburg melleti Klessheimbe látogat, ahol Hitler ingerült követeli tőle a Kállay-kormány leváltását, s a zsidó kérdés megnyugtató megoldását. „ a zsidókat vagy meg kell semmisíteni, vagy koncentrációs táborokba szállítani” A tárgyalások során szó esik a magyarországi népi németekről is. Hitler eléri, hogy Horthy beleegyezzen a Volksbung-tagok háború után Németországba telepítéséről, s hogy a Honvédségben szolgálü népi németek elérhetőek legyenek a Waffen SS toborzók számára.
1943. április 19. - Az SS megkezdi a varsói gettó felszámolását. A gettó falain belül ekkora már szervezett formában létezik az ellenállás. Az első deportálási hullám után a megmaradt férfiak félkatonai alakulatot hoztak létre, céljuk nem a túlélés, csupán a méltó halál volt. Kiképzéseket szerveznek, bunkereket, s a gettó épületei alatt alagútrendszereket építenek, hogy felkészülten várják az őket deportálni érkező német egységeket. A május 7-ig tartó gettólázadás során az SS egységei a terület gyakorlatilag minden épületét megsemmisítik, mintegy 56 ezer embert ölnek meg a harcok során, nagyjából 10 ezren azonban túlélik a romok között, sokan közülük részt vesznek az 1944-es varsói felkelésben.
1943. május 7. - Horthy Miklós kormányzó Hitler klessheim-i vádjaira vonatkozó ellenvetéseit összefoglalva levélben fordul a führer-kancellárhoz, melyből egyrészt megmutatkozik Horthy jogkorlátozó, fajvédő, és Hitler fajelméleti antiszemitizmusa közötti különbség, másrészt, az is, hogy Horthytudatában van: Hitler a fizikai megsemmisítést szánja a zsidók sorsául. „Excellenciád további szemrehányása volt, hogy a kormány a zsidók kiirtásának keresztülvitelében nem járt el ugyanolyan mélyrehatóan, mint az Németországban történt”, áll az első fogalmazványban, ami helyett a végső verzióban “Magyarországon állítólag túl enyhén kezelik a zsidókat” szerepel. Ugyanakkor Horthy zárszava, melyben arról biztosítja Hitlert, hogy a deportálásokat előkészítő intézkedések már folyamatban vannak, csupán üres frázisnak tekinhető. Ilyen intézkedések nem történtek.
1943. május 12 – 25. - Churchill Washingtonba látogat, hogy két hetes tárgyalássorozaton vegyen részt Roosevelt elnökkel. Megegyeznek a szicíliai támadás, s a normandiai partraszálllás dátumában. ( 1944. május 1 ) abban, hogy a normandiai partraszállásra is 1944 májusában fog sor kerülni, s döntést hoznak arról, hogy a szövetségesek bombázásokkal bekapcsolódnak a Csendes-óceáni hadszíntér eseményeibe, Kína megsegítésére.
1943. május 17. -Nagy Vilmos honvédelmi miniszter – tartva a Waffen SS toborzások méretétől – utasítja a toborzóbizotssgába delegálandó magyar tagokat, hogy magyar származású embereket nem sorozhatnak be.
1943. május 21. - Kovács Gyula vezérőrnagy jelentése a 2. hadsereg veszteségeiről: 1943. január 1-jén élelmezési létszám 194 334 fő; szabadságon kb. 10 ezer fő; összesen 204 334 fő. 1943. április 6-án élelmezési létszám 100 818 fő; szabadságon kb. 7500 fő; összesen 108 318 fő. Hiány április 6-án 96 016 fő. A hiányból: kórházvonaton hazaszállított sebesült és beteg április 6-ig 28 044 fő; fogoly (a szovjet rádió hivatalos jelentése szerint) 26 ezer fő; véres veszteség (elesettek és megfagyottak) 41 972 fő. A zsidó munkaszolgálatosok vesztesége a keleti fronton 1942. január–1943. december között kb. 25 ezer személy, akik közül 15 ezer fő elesett.
1943. június 1. -A klessheimi megállapodás alapján hatályba lép a népi németek második toborzási hullámát engedélyező kormányrendelet, mely az 1942-ik évitől eltérően a magyar honvédségben szolgáló németek között is engedélyezte a toborzást.
1943. június 3. - Algírban az 05.30-án kezdődött konferencia végén megalakul a Francia Birodalom kormányaként működő Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság (CFLN). Elnökei Charles de Gaulle és Henri Honoré Giraud.
1943. június 13. -A szélsőjobboldali támadások hatására lemondott Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter helyére Horthy Miklós kormányzó a hozzá hű, de a német győzelemben ekkor még nem kételkedő Csatay Lajos vezérőrnagyot nevezi ki.
1943. július 10. - Virradat előtt megkezdődik a „Husky” fedőnevű hadművelet, 150 ezer ember, 3 ezer hadihajó, és 4 ezer repülőgép bevetésével a szövetségesek partraszállnak Sziciliában.
1943. július 19. - A szövetséges légierők Rómát bombázzák.
1943. július 22. - Amerikai csapatok foglalják el Palermót.
1943. július 24. - A Hadbalépés óta először összeülő Fasiszta Nagytanács egy bizalmi szavazáson 19:7 arányban gyakorlatilag leváltja Mussolinit. Másnap, július 25-én III. Viktor Emmanuel közli a bukott Duce-val, hogy Pietro Badoglion marsallt nevezi ki a helyére miniszterelnöknek. A hatalomtól ekkor már inkább szabadulni vágyó Mussolini nem mutat ellenállást, az olasz csendőrség ennek ellenére letartóztatja, s háziőrizetbe helyezi.
1943. július 25. - III. Viktor Emmanuel király bejelenti Mussolininek, hogy Pietro Badoglio az új miniszterelnök. Bár a Duce nem mutat ellenállást, a carabinierik letartóztatják és őrizetbe helyezeik.
1943. július 28. - Pietro Badoglio miniszterelnök feloszlatja az Olasz Fasisztapártot, s bár biztosítja Németországot fegyverbarátságáról – béketárgyalásokat kezdeményez a szövetségesekkel.
1943. augusztus 19. - Veress László Isztambulban angol külügyi köröknek felajánlja – a korábbi megkötések értelmében - Magyarország feltétel nélküli megadását.
1943. augusztus 22. - Szovjet csapatok visszafoglalják Harkovot.
1943. augusztus 24. - Szovjet csapatok foglalják vissza Szmolenszket.
1943 szeptember eleje – október 1. - Hatz Otto ezredes a VKF 2 osztályának ( Katonai Hírszerzés és Elhárítás) képviseletében Isztambulba utazik. Október 1-én kap egy OSS-el ( Office of Strategic Service, USA) való kapcsolattartásra szolgáló rádiót,
1943. szeptember 3. - Aláírják Olaszország feltétel nélküli fegyverszüneti kapitulációját.
1943. szeptember 9 – 10-re Veress László magyar külügyminisztériumi segédtitkár aláírja az előzetes fegyverszüneti megállapodást Nagy-Britanniával, melynek értelmében Magyaroszág, amint szövetséges csapatok érik el határait, vállalja a feltétel nélküli megadást, az ország csökkenti a németeknek nyújtott katonai és gazdasági segítséget, s ellenáll egy esetleges német megszállásnak.
1943. szeptember 12. - Otto Skorzeny SS Hauptsturmführer és különleges egysége „Tölgyfa” ( Eiche) hadművelet keretében kiszabadítja a Grand Sasso hegyi Hotel Campo Imperatore-ben fogvatartott Mussolinit, Németországba menekíti, s a bajorországi Schloss Hirschberg kastélyban szállásolja el.
1943. szeptember 17. - Megkezdődik a Magyar Megszálló Erők parancsnokságának kivonása Kijevből.
1943. szeptember 18. - Mussolini Münchenből rádióbeszédet tart, melyben kikiáltja a Saló székhelyű, észak-itáliai Olasz Szociális Köztársaságot., majd rövidesen elfoglalja a német bábállam elnöki, kormányfői és külügyminiszteri posztját.
1943. október 13. - Az Olasz Királyság hadat üzen Németországnak.
1943. november 10. - Elkészül a módostott Margerethe terv, a végrehajtást azonban az OKW bizonytalan időre elhalasztja, tekintve, hogy a kijelölt egységek a Déli-Hadseregcsoport kötelékében éppen a keleti fronton harcolnak.
1943. november 28. – december 1. - Churchill-Roosevelt és Sztalin találkozója Teheránban.
1943. szeptember 30. - Az OKW előterjeszti a Hitler kérésére kidolgozott Margarethe
(Később Margharete I. nevezetű) tervezetet Magyarország megszállásáról.
1943. december 10. - Edmund Veesenmayer a Német Birodalom gazdasági tanácsadója Magyarországra utazik, ahonnan 50 oldalas jelentést küld Berlinbe. A megszállás ellenében a kormányzóval együtti átállást szorgalmazza, véleménye szerint Horthy mindenre rávehető, vagy rákényszeríthető, így megszállási terv helyett inkább „ alapvetően a mézesmadzag és a korbács módszerét kell használni.”
1943. december 14. -A Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága újra előveszi az újvidéki vérengzés ügyét. A per során az érintetteket –ezúttal Grassy József vezérőrnagyot , Feketehalmy Czeynder Ferenc nyugállományú altábornagyot, s Deák László nyugállományú ezredest is beleérve – halálra ítélik. Az ítélet végrehajtása elől az érinetttek azonban Albrecht főherceg birtokán át Németországba szöknek.
FOLYTATJUK...
Hozzászólások