1940. augusztus 30. - Észak-Erdély visszatért – a második bécsi döntés története

A történelem gyakran nemcsak évszámokból és csatákból áll, hanem emberek öröméből és fájdalmából is. A második bécsi döntés 1940-ben egy olyan pillanat volt, amely egyszerre hozott ujjongást és keserűséget, attól függően, hogy ki melyik oldalon állt. Érdemes felidézni, hogyan élte meg ezt a korszakot Magyarország, Románia és maga Erdély lakossága.

A döntés háttere

1940 augusztusában a bécsi Belvedere-palotában született meg a döntés: Észak-Erdély visszakerül Magyarországhoz. A terület nagysága 43 ezer négyzetkilométer volt, mintegy 2,1 millió lakossal, akik közül 51,4% magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Románia ekkor már több területi veszteségen is túl volt: Besszarábiát és Észak-Bukovinát át kellett adnia a Szovjetuniónak, Dél-Dobrudzsát pedig Bulgáriának. Erdély esetében azonban hajthatatlan maradt. A vitát végül Németország és Olaszország döntötte el – nem érzelmi alapon, hanem stratégiai érdekből. A Ploiești környéki olajmezők létfontosságúak voltak a német háborús gépezet számára, így egy román–magyar háború kitörése számukra elfogadhatatlan kockázatot jelentett. Ezért született meg a magyaroknak kedvező határozat.

Ünnep és félelem egyszerre

Magyarországon óriási lelkesedés követte az eseményt. A bevonuló honvédeket virágeső és ünneplő tömeg várta, a sajtó győzelemként tálalta a döntést, sokan pedig úgy érezték, végre igazság történt Trianon után.

Ugyanakkor a másik oldalon egészen más hangulat uralkodott. Erdély román lakossága félelemmel és bizonytalansággal nézett a jövőbe. Sokan attól tartottak, elveszítik otthonukat, jogaikat vagy megélhetésüket. Így a második bécsi döntés két nép számára két teljesen eltérő jelentéssel bírt: az egyiknek a visszatérés öröme, a másiknak az újabb területi veszteség fájdalma.

Egy rövid epizód a történelemben

Bár a döntés Magyarország számára hatalmas eredménynek tűnt, nem bizonyult tartósnak. A II. világháború végkimenetele mindent felülírt: 1944 őszén Észak-Erdély ismét Romániához került, és a bécsi döntés érvényét vesztette.

Mit üzen nekünk ma?

A második bécsi döntés története arra emlékeztet, hogy a térképen meghúzott vonalak mögött mindig emberek élete áll. Ami az egyik oldalnak diadal, a másiknak tragédia lehet. És bár a politikai döntések gyakran nagyhatalmi érdekek mentén születnek, a következményeket mindig a hétköznapi emberek érzik meg először.

(szerző: v. Babenyecz Attila)