Augusztus 20. - Szent István király és az államalapítás: ezer év hűség, hit és felelősség
- v. Balázs Róbert
- aug. 18.
- 4 perc olvasás
Augusztus 20. – az egyik legősibb és legmélyebb tartalmú ünnepünk.
Nem csupán a magyar államiság születésének, de egy nagyformátumú ember, Szent István király életművének is emléknapja. Egy olyan uralkodóé, aki nemcsak koronát kapott, hanem nemzetet alkotott. Minden évben megállunk ezen a napon: kenyérrel a kézben, zászló alatt, tűzijáték fényében vagy templomi harangszó mellett. De talán ritkán tesszük fel a kérdést:
mit is ünneplünk valójában? És ki is volt valójában Szent István király?
Lépjünk most túl a díszleteken, és merüljünk el mélyebben – olyan kevéssé ismert, de lenyűgöző részletek mentén, amelyek közelebb visznek István valódi örökségéhez, és talán önmagunkhoz is.
A kezdetek: Vajkból István
1. Szent István születési neve Vajk volt – egy ősi, valószínűleg török eredetű név, amely „vezért” vagy „hőst” jelenthetett. A „keresztény újjászületés” jegyében vette fel az „István” nevet (Stephenus), utalva az első keresztény vértanúra.
2. A megkoronázása dátuma máig nem biztos – vagy 1000. december 25., vagy 1001. január 1. A dátum szimbolikája mindkét esetben jelentős: karácsony a Megváltó születése, újév az új kezdet.
3. A koronát talán nem is a pápa küldte – bár a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa koronája érkezett Rómából, valószínűbb, hogy III. Ottó német-római császár közvetítésével jött. Diplomáciai mesterfogás volt ez István részéről, egyensúlyozva kelet és nyugat, pápa és császár között.
4. A korona, amit ma Szent Koronaként tisztelünk, jóval későbbi – valójában két külön részből (görög és latin elemekből) áll, és a 12. század környékén nyerte el mai formáját. Tehát István valószínűleg soha nem viselte ezt a koronát.
Vér és törvény – az állam megszületése
5. Az államalapítás nem volt vértelen – Koppány felnégyelése, Gyula legyőzése, Ajtony leverése: ezek mind olyan belső harcok voltak, amelyek István hatalmának megszilárdítását szolgálták. Az új rend csak a régi szétzúzásával valósulhatott meg.
6. Koppány feldarabolt testét az ország négy sarkába küldte szét – Veszprém, Győr, Erdély és Esztergom kapott egy-egy testrészt. Ez ma szinte felfoghatatlan, de akkor politikai üzenet volt: a keresztény állam rendje mindenkire kiterjed.
7. Az ország megyékre osztása István találmánya volt – a vármegyerendszer, amely több mint 900 évig működött, István alatt született. Ez volt a modern közigazgatás egyik legkorábbi példája Európában.
8. Az első törvénykönyvek – István két kódexet is alkotott, amelyek lefektették a keresztény rend alapjait: a vasárnapi munkaszünetet, a templomépítési kötelezettséget, a tized fizetését, és a pogány szokások tilalmát.
Király, szent, örökségalkotó
9. A felesége, Bajor Gizella, kulcsszereplő volt – nemcsak királynéként, hanem valódi államalapító társként működött. Kolostorokat alapított, hittérítő papokat hozatott, és a legenda szerint maga hímzett miseruhát az egyháznak.
10. Az „Intelmek” című műve egyedülálló az európai irodalomban – fiának, Imre hercegnek írta, benne ma is érvényes tanításokkal: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.” Korai keresztény humanizmus, tolerancia és bölcsesség.
11. Imre herceg tragikus halála – egy vadászbaleset vetett véget a trónörökös életének. István ekkor, minden emberi lehetőség elfogyta után, országát Szűz Máriának ajánlotta fel. Ezt az aktust a magyar nép azóta is úgy őrzi, mint a nemzet lelki gyökerét.
12. 1083-ban Istvánt szentté avatták – a sírja megnyitásakor épen találták a jobb kezét, amely azóta „Szent Jobb” néven az egyik legbecsesebb ereklyénk. A kéz évszázadokig rejtegetve volt, később került vissza Magyarországra.
13. A Szent Jobb hosszú kalandos utat járt be – a török hódoltság idején a raguzai domonkosok őrizték, majd a Habsburgok vásárolták vissza. Ma a budapesti Szent István-bazilikában látható.
14. A szentté avatás dátuma – augusztus 20. – nem volt mindig ünnep – évszázadokig más napokon is megemlékeztek róla, majd a 18. században rögzült augusztus 20., de 1949-ben a kommunista hatalom „új kenyér ünnepévé” próbálta átkeretezni.
15. A Szent István-napi körmenet régi hagyomány – már a középkorban tartottak látványos vallási felvonulásokat ezen a napon. A 20. században betiltották, de ma ismét évről évre megrendezik Budapesten.
16. István halála után 70 évig instabil volt az ország – pogánylázadások, trónviszályok, német és bizánci beavatkozás: az államalapítás nem zárta le a viharos évszázadot, csak keretet adott annak irányába.
Miért fontos ma Szent István öröksége?
Szent István döntése – hogy népét a kereszténység, a jogrend és az európai kapcsolódás útjára vezeti – nemcsak történelmi tett, hanem értékválasztás is volt. Ma, amikor a világ újra értékek nélküli sodródásba került, és Európa lelki alapjai meginogni látszanak, különösen fontos újraolvasni és újraértelmezni az ő üzenetét.
Ma is látjuk, ahogyan:
- A keresztény közösségeket világszerte üldözik, - A keresztény értékeket kigúnyolják vagy semmibe veszik, - A család, a hit és a nemzet fogalmai támadás alatt állnak, - Az identitásunkat megkérdőjelezik, feloldani próbálják egy gyökértelen világban.
Ebben a történelmi pillanatban különösen fontos visszanyúlni Szent István örökségéhez: a hűséghez, a hithez és a felelősséghez. Nemcsak megőrizni, amit ránk hagyott, hanem élő valósággá tenni mindennapi döntéseinkben, közösségi létünkben, nemzeti önazonosságunkban.
Augusztus 20. nem csupán a múlt ünnepe – hanem a jövő záloga. Szent István ma is arra hív: legyünk méltók a múltunkhoz, és felelősek a jövőnkért!
Isten éltessen Magyarország!
Hozzászólások