A következő sorokban egy különleges történelmi dokumentumot mutatunk be. Lengyel Emil 1937. augusztus 8-án megjelent írásából idézünk, amely a washingtoni Sunday Star hasábjain látott napvilágot „Horthy – Uncrowned King” címmel. Az amerikai újságcikk korabeli szemmel mutatja be Horthy Miklós személyét és Magyarország helyzetét. THE SUNDAY STAR Magyarország kormányzója a magyarság szükségében az erős kezű vezetőnek bizonyult Magyarország egészen 1937 június végéig király nélküli királyság volt. Ekkor a budapesti Országgyűlés az államfőt, nagybányai Horthy Miklós kormányzót olyan királyi jogkörökkel ruházta fel, amelyek címét leszámítva gyakorlatilag királlyá teszik. Senkinek sem tartozik felelősséggel önmagán kívül, és csak a halál választhatja meg magas tisztségétől. Az új törvény széles körű vétójogot biztosít számára a törvényhozással szemben, valamint feljogosítja arra is, hogy utódjára javaslatot tegyen. Ez az intézkedés nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa szempontjából jelentős. Azt jelenti, hogy a Habsburg-ház elveszítette mindazt a reményét, amely még megmaradhatott számára a budai királyi palota trónjának visszaszerzésére. Augusztus 20-án, Magyarország legnagyobb nemzeti ünnepén Horthy először jelenik meg a nemzet előtt Magyarország koronázatlan királyaként. Ő vezeti majd azt a díszes körmenetet, amelyen tízezrek róják le tiszteletüket a Magyar Királyság alapítója, Szent István előtt. Az ország minden részéből érkező hívők megtekinthetik majd a szent király mumifikálódott jobb kezét, amelyet vallási ereklyeként őriznek. Ezen a napon Magyarország egy új uralkodó előtt is tiszteleg. Bár Horthy kormányzó a hetvenedik életévéhez közeledik, az idő mintha könnyedén suhanna el fölötte. Olyan ember magabiztossága sugárzik belőle, aki hozzászokott mások irányításához. Ránctalan arcának egészséges színe sportos életmódjának köszönhető. A külföldi előkelőségek, akiket vadászházába hív meg, kiváló vadászként beszélnek róla. Lovaglótudása ma is kiemelkedő. Szabadidejében zongorázik, vagy kedvenc időtöltésének, a rajzolásnak hódol. Megjelenése arisztokratikus. Kiváló nyelvtudása Angol és amerikai vendégeivel anyanyelvükön beszélget, méghozzá olyan kiejtéssel, amely a londoni Mayfair előkelő negyedének társasági világát idézi. Német nyelve szinte anyanyelvi szintű, franciául pedig aligha beszélhetne bárki választékosabban. Folyékonyan beszél olaszul, a Balkánról érkező vendégekkel pedig saját szláv nyelvükön is képes társalogni. Könyvtárának hadtörténeti és tengerészeti művei legalább fél tucat különböző nyelven sorakoznak. THE SUNDAY STAR, WASHINGTON, D. C., AUGUST 8, 1937—PART ONE Horthy hosszabb ideje áll egy állam élén, mint a világ bármely más koronázatlan vezetője – hosszabb ideje, mint Mussolini, és jóval hosszabb ideje, mint Sztálin. A budai Várhegyen álló királyi palotában eltöltött tizenhét év alatt szinte intézménnyé vált Magyarországon. Élete kalandok sorozata volt. A világháború előtt a császári hatalom közvetlen közelében élt. Amikor Közép-Európa régi rendje összeomlóban volt, már az Osztrák–Magyar Monarchia flottájának parancsnoka volt. Ő volt az, aki a szövetségesek parancsának engedelmeskedve átadta a Monarchia haditengerészetét az ellenségnek. Kerüli a nyilvánosságot A háború után Horthy Miklós altengernagyra az a sors várt, hogy fél zsoldon élő nemzeti hősként feledésbe merüljön. Ő azonban megtalálta az utat a hatalom felé, és 1920 tavaszán Magyarország kormányzójává választották. Alighogy megkezdte fáradságos kormányzói munkáját, egykori ura, a király jelentkezett, hogy visszakövetelje koronáját, Horthynak pedig ki kellett utasítania őt a királyi palotából. Azóta folyamatosan megszilárdította pozícióját. Miniszterelnökök jöttek és mentek, ő azonban hivatalában maradt. Noha immár közel húsz éve történelmi szerepet tölt be, jóval kevesebbet írtak róla, mint számos nála jelentéktelenebb államférfiról. Ő a világ egyik legkevesebbet fényképezett vezetője, és a sajtóhírekben is ritkábban szerepel, mint bármely más hasonló rangú államfő. Köztudott, hogy idegenkedik a nyilvánosságtól. Munkáját többnyire a háttérben végzi. Ma Európa egyik kulcsfontosságú személyisége. Nemrégiben meglátogatta Hitlert, még később pedig az olasz király tett nála látogatást. Fogadta Közép-Európa vezető államférfiait. Úgy vélik, hogy országa Németország és Ausztria példáját követve a békeszerződés nyílt elutasítására készül. Magyarországnak már van hadserege, ezért a Kisantant államai aggodalommal figyelik a fejleményeket. Vajon Horthy valóban Hitler szövetségese? Háborúra készíti fel országát? Mi életének vezérelve? Mielőtt ezekre a kérdésekre választ adnánk, érdemes megismernünk életútját. Horthy Miklós családi tragédia következtében választotta a tengerészi pályát. Miután bátyja, Horthy Béla, tengerészkadétként egy hadgyakorlat során életét vesztette, Miklós elhatározta, hogy a helyére lép. A fiumei Haditengerészeti Akadémia elvégzését és egy eseménydús csendes-óceáni útját követően a konstantinápolyi Aranyszarv-öbölben horgonyzó Taurus császári és királyi páncélozott jachton került a történések középpontjába. Felkelti a király érdeklődését A hajó az Osztrák–Magyar Monarchia konstantinápolyi nagykövetségéhez tartozott. Feladatai közé tartozott, hogy szükség esetén menedéket és szállítóeszközt biztosítson a nagykövetség személyzete számára. Erre gyakran volt is szükség. Horthy a Boszporuszon teljesített szolgálatot, amikor az ifjútörök forradalom 1908-ban történelmet írt. Az egykori császári és királyi Hadügyminisztérium tengerészeti osztályának titkos levéltára huszonnyolc jelentését őrzi a válságos helyzetről. Horthy pályafutása akkor vett döntő fordulatot, amikor Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya felismerte a jelentések szerzőjének kivételes elemzőkészségét. 1909 novemberében Horthyt Bécsbe rendelték, ahol a császár és király szárnysegédje lett. Ez rendkívül megtisztelő és vágyott tisztség volt, hiszen közvetlenül a nagy uralkodó mellett szolgálhatott, aki szinte minden kortársát túlélte, s már életében legendává vált. A beosztás ugyanakkor rendkívül megterhelő volt. A szárnysegédnek télen-nyáron, esőben vagy napsütésben hajnali négy órakor talpon kellett lennie, mert az uralkodó már öt órakor megkezdte munkáját íróasztalánál. THE SUNDAY STAR, WASHINGTON, D. C., AUGUST 8, 1937—PART TWO. Kevesen tudtak megfelelni ennek a feladatnak, és aki kudarcot vallott, annak pályafutása rendszerint véget ért. Egy forró nyári napon egy fiatal arisztokrata szárnysegéd elszundított a császár hintójában, amikor a schönbrunni kastély környékén tett szokásos napi sétájukra indultak. A császár ezt követően többé nem kívánta őt szolgálatában látni. Népszerűsége feltűnést keltett Horthy Miklóst azonban nem érte ilyen balszerencse. Testvére, Horthy István, gyakran mesélt egy történetet, amely jól mutatta, milyen kedvelt volt az uralkodó előtt. A Schönbrunn közelében dolgozó borbély, aki felfigyelt a két testvér feltűnő hasonlóságára, megkérdezte Istvánt, ismeri-e Horthy Miklóst. Amikor igenlő választ kapott, elmondta, hogy a császár bizonyára nagyon kedveli haditengerészeti szárnysegédjét, mert vele mindig hosszasan beszélget, míg a többi tiszthez alig szól néhány szót. Az első világháború Horthyt a Monarchia egyik kisebb hadihajójának fedélzetén érte az Adriai-tengeren. Később egy korszerű cirkáló, a Novara parancsnokságát kapta meg, és háborús pályafutása elsősorban e hajó nevéhez fűződik. A háború kitörésekor az osztrák haditengerészet az Adrián rekedt, miközben bizalmatlanul figyelte egykori szövetségesét, Olaszországot, amely ugyan még semleges volt, de bármikor csatlakozhatott az ellenfélhez. 1915, május 23-án az Olasz Királyság hadat üzent Ausztria–Magyarországnak. Ugyanezen az éjszakán a Novara kifutott pólai támaszpontjáról, több kisebb hadihajó kíséretében, és a sötétség leple alatt az olasz partok felé vette az irányt. Még hajnal előtt megkezdte Porto Corsini, Ravenna kikötőjének ágyúzását. Ezt követően azonban hosszú időszak következett, amelyet tétlenség jellemzett. Ez a várakozás nehezebben viselhető volt, mint maga a harc. Horthy ezért örömmel fogadta a parancsot, amely két évvel első tengeri ütközete után az Otrantói-szorosba, Olaszország és Albánia közé vezényelte. Itt a szövetséges hatalmak erős tengeri blokádot tartottak fenn. Az otrantói csatában Horthy megsebesült, ennek ellenére továbbra is ő irányította a hadműveleteket, egy széken ülve. Hajói áttörték a blokádot, ám a túlerőben lévő ellenség heves tüzében végül kénytelenek voltak visszavonulni támaszpontjukra. Néhány hónappal később lázadás tört ki az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének számos egységénél, ám a Prinz Eugen csatahajón – amelynek ekkor Horthy volt a parancsnoka – fegyelem uralkodott. Ferenc József utóda, IV. Károly császár és király, a teljes flotta főparancsnokává nevezte ki. Bírálói szerint a lázadást túlzott kegyetlenséggel verte le. Ezután következett a Habsburg Monarchia dicsőségének vége. Horthy ekkor már altengernagyi rangot viselt. Életének meghatározó éveit a dinasztia szolgálatában töltötte. Az Osztrák–Magyar Monarchia tisztjei nem egy országot, hanem az uralkodóházat szolgálták, amelynek nem volt saját nemzetisége. Ez természetesnek számított, hiszen a Monarchia mintegy tizenkét különböző népből állt; ha a Habsburgok bármelyiket előnyben részesítették volna, a többi sértve érezhette volna magát. Ezért nevezték a hadsereg és a haditengerészet tisztjeit „schwarz-gelb” („fekete-sárga”) tiszteknek, a dinasztia színei után. Életüket a „legfelsőbb uralkodó” szolgálatának szentelték. Horthy is ebben a szellemben nevelkedett. Az a személytelen kötelességtudat, amelyet a német „Dienst” (szolgálat) szó fejezett ki, egész életének vezérelvévé vált, és alapvetően meghatározta a lázadókhoz való viszonyát. THE SUNDAY STAR, WASHINGTON, D. C., AUGUST 8, 1937—PART THREE A háború után Magyarország előbb gróf Károlyi Mihály liberális forradalmát, majd a Béla Kun nevével fémjelzett kommunista forradalmat élte át. Mindkét rendszer rövid életű volt. Amikor a kommunista uralom – éppen tizennyolc évvel e cikk megjelenése előtt – megbukott, az ellenkező politikai oldal egy olyan „vaskezű ember” után kezdett kutatni, aki feltétlenül hisz a fegyelemben, és véget vet annak, amit ők az anarchia korszakának neveztek. A feladatra termett ember Horthy ideális személynek bizonyult erre a szerepre, és egy esős novemberi napon kis hadserege élén bevonult Budapestre. Ezek voltak a fehérterror napjai Magyarországon, amikor a szocialisták, liberálisok, köztársaságpártiak, kommunisták, zsidók, szabadkőművesek és egyszerűen csak demokraták váltak a gyűlölet célpontjaivá. Mindez több mint egy évtizeddel megelőzte Hitler tisztogatásait, és még ma sincs pontos kimutatás arról, hány ember vesztette életét. Külföldi liberális körök bírálták Horthyt azért a kijelentéséért, amelyet egy angol vizsgálóbizottság előtt tett egy terrorcsapat parancsnokának ügyében: „Ő az egyik legjobb tisztem.” A magyar fegyveres erők főparancsnokaként – amelyek ugyan még kicsik voltak, de folyamatosan erősödtek – Horthy valódi hatalommal rendelkezett a zűrzavaros Budapesten. A jobboldali politikai erők csaknem teljes egyetértésben úgy vélték, hogy ő az az ember, akinek a jövő Magyarországát vezetnie kell. Létrehozták a kormányzói tisztséget, miközben Magyarország továbbra is királyság maradt. 1920. március 1-jén Horthyt kormányzóvá választották. A megbízatást azzal a feltétellel fogadta el, hogy csupán a törvényes király helyetteseként szolgál mindaddig, amíg az uralkodó nem térhet vissza. THE SUNDAY STAR, WASHINGTON, D. C., AUGUST 8, 1937—PART FOUR A Svájcban élő IV. Károly, Magyarország volt királya, arra várt, hogy egykori flottaparancsnoka visszahívja a trónra. Nyugodt természetű ember volt, aki minden királyi méltósága ellenére sem sietett. Felesége, Zita királyné, azonban türelmetlenebbnek bizonyult. Amikor Horthy részéről nem érkezett felkérés, úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a kezdeményezést. A végzetes találkozás 1921 egyik áprilisi estéjén IV. Károly megjelent a budai királyi palotában, hogy visszakövetelje trónját. Megköszönte a kormányzónak hűséges szolgálatait, majd közölte vele, hogy ismét átveszi az uralkodást. Ha Horthy akár csak egy pillanatra elveszíti lélekjelenlétét, a Habsburg-ház sorsa egészen másképp alakulhatott volna. Vagy ha Károly határozottabban lép fel, talán nem engedelmeskedik kormányzója „kérésének”, hogy hagyja el a palotát. Hat hónappal később Károly újabb kísérletet tett trónja visszaszerzésére, ezúttal Zitával együtt. Ismét rosszul mérték fel erejüket. Mire a királyi pár Budapest határába ért, ahonnan már látszott a Várhegy tetején álló királyi palota, Horthy katonái készen álltak arra, hogy tüzet nyissanak. Horthy éppen a Habsburgoktól tanulta meg a „szolgálat” és a „rend” eszméjét – most pedig ezt a szemléletet egykori urai ellen fordította. A királyt és a királynét foglyul ejtették, majd Madeira szigetére szállították. A sziget ugyan az Atlanti-óceán egyik kedvelt üdülőhelye volt a turisták számára, számukra azonban olyan száműzetést jelentett, mint Napóleonnak Szent Ilona. Néhány hónappal később IV. Károly meghalt, sikertelen visszatérési kísérleteinek emlékétől gyötörve. Megdönthetetlen érvelés Károly hívei felháborodtak a kormányzó magatartásán, Horthy azonban azzal védekezett, hogy nem volt más választása. Mi más lehetősége maradt volna? A szomszédos államok semmilyen körülmények között nem tűrték volna el a Habsburg-restaurációt. Hadseregeik bevonultak volna Budapestre, hogy eltávolítsák a királyt, és rövid időn belül az egész ország újabb háborúba sodródott volna. Horthy ettől függetlenül továbbra is kerülte a nyilvánosságot. Fogadta a diplomatákat, előkelő vendégeket, vásárokat nyitott meg, hadgyakorlatokat szemlélt, kerti ünnepségeket adott, operába, hangversenyre és színházba járt. Nem igyekezett azonban utánozni a demokratikus államok vezetőit, akik feladataik részeként csecsemőket ölelnek magukhoz és kezet ráznak a tömeggel. Ritkán lehetett parasztok vagy munkások körében látni; valószínűleg azért, mert természeténél fogva távolságtartó ember volt. Felesége ezzel szemben szellemességéről és közvetlenségéről volt ismert, és még mindig rendkívül vonzó asszonynak tartották. Magyarország mai arculatát nagyrészt Horthy formálta. Hogy valóban olyan vezetést nyújt-e az országnak, amilyenre szüksége van, arról továbbra is élénk vita folyik. Szíve a múlt felé húz, és a nemzeti nagyságot elsősorban a katonai erővel azonosítja. A demokráciát és a társadalmi haladást a magyar szellemtől idegen eszméknek tekinti. Ritkán szólal fel nyilvánosan, ezért személyiségét nem beszédei, hanem tettei alapján lehet megítélni – ezek pedig világosan kirajzolják jellemét. Csodálja Hitler merészségét Hitler azért gyakorol rá vonzerőt, mert Horthy nagyra értékeli bátorságát és rendíthetetlen céltudatosságát. Továbbra is úgy véli, hogy Németországot, Ausztriát és Magyarországot közös történelmi sors köti össze. Ugyanakkor felismeri, hogy a nemzetiszocializmusnak vannak olyan vonásai, amelyek nem egyeztethetők össze a magyar nemzeti karakterrel. Nem osztja Hitler megszállott antiszemitizmusát, és nem hisz a fajelmélet kizárólagosságában. Horthy nem fanatikus, mint Hitler. Vele lehet érvelni. Bár úgy véli, hogy korának diplomáciájában az erő alkalmazása gyakran elkerülhetetlen, sohasem emelte azt olyan ideológiai rangra, mint német szomszédja. Néhány évvel ezelőtt Horthy még nem riadt vissza attól, hogy időnként megcsörtesse a kardját, ami nagy aggodalmat keltett Magyarország szomszédos államaiban. Az utóbbi időben azonban tartózkodott a provokatív kijelentésektől. Tisztában van azzal, hogy Magyarország nem elég erős ahhoz, hogy fegyverrel szerezze vissza elvesztett területeit. Ugyanakkor hiszi, hogy a sors menetét nem lehet feltartóztatni. Ha van is terve a tragikus dunai kérdés rendezésére, azt eddig sem közvetlenül, sem közvetve nem hozta nyilvánosságra. Irányítása alatt Magyarország megelégedett azzal, hogy alárendelt szerepet játsszon az elégedetlen államok táborában, amelynek vezető szerepén Németország és Olaszország osztozik. THE SUNDAY STAR, WASHINGTON, D. C., AUGUST 8, 1937—PART FIVE Liberális gondolkodású miniszterelnök Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, Darányi Kálmán, liberális felfogású politikus, széles látókörű ember. Jól ismeri országa nehéz helyzetét, ahol parasztok milliói dolgoznak végeláthatatlan órákon át, alig többért, mint egy darab kenyér. Azt is tudja, hogy az ország szeretné visszanyerni a szabad önkifejezés lehetőségét az általános és titkos választójog révén. Az utóbbi időben ennek a jognak a kiterjesztésén dolgozik, amelyet korábban a vidéki lakosságtól megvontak. Magyarországon azonban a valódi hatalom Horthy kezében összpontosul, és a miniszterelnöknek alkalmazkodnia kell hozzá, ha nem akarja elveszíteni hivatalát. Azok a magyarok, akik tisztán látják a helyzetet, tudják, hogy a kormányzó kezében van a lehetőség arra, hogy elhárítsa a közelgő tragédiát. Rámutatnak arra, hogy elődei, a Habsburgok, azért veszítették el hatalmukat, mert képtelenek voltak alkalmazkodni koruk szelleméhez. A Habsburg-ház is meg volt győződve arról, hogy csak a múlt eszméi szerint lehet kormányozni, és sokan Horthyt is ennek a történelmi örökségnek a termékeként látják. Éppen kivételes képességei miatt még bírálói is remélik, hogy ezeket végül Magyarország javára fogja kamatoztatni. Nagymértékben rajta múlik, hogy a világ e nyugtalan térségében – amely sajnálatos módon a veszélyes gócpontok egyikévé vált – a jövő a háború vagy a béke irányába fordul-e. Írta: Emil Lengyel (1937)

The midday church bells still ring every day, reminding us of John Hunyadi's greatest victory. On 22 July 1456, beneath the walls of Belgrade (then known in Hungarian as Nándorfehérvár), John Hunyadi inflicted a decisive defeat upon the army of Sultan Mehmed II—the ruler who had captured Constantinople barely three years earlier and whom much of Europe regarded as virtually invincible. The victory was considered so momentous that Pope Callixtus III ordered the ringing of the midday bells, a tradition which continues to commemorate this triumph to the present day. The Battle of Belgrade. Work of an unknown 19th-century painter. At the centre of the composition, the artist depicts Saint John of Capistrano holding a cross in his hand. What makes this victory truly remarkable is that John Hunyadi fought under far from favourable circumstances. The Kingdom of Hungary stood almost alone against the expanding Ottoman Empi-re, while the rulers of Western Europe were preoccupied with their own wars and internal conflicts. Despite repeated papal appeals, no substantial military assistance arrived from France or the Holy Roman Empire that might have significantly altered the balance of power. In these difficult circumstances, Hunyadi's greatest ally was Saint John of Capistrano, whose ti-reless preaching inspired tens of thousands to defend both their homeland and the Christian faith. Saint John of Capistrano's original Italian name was Giovanni da Capestrano ("John of Capestra-no"). He was of Italian birth, with an Italian mother, while his father is believed to have been a Frankish or German knight serving the Kingdom of Naples. The crusaders he recruited, together with the garrison commanded by Mihály Szilágyi, defended Belgrade alongside Hunyadi's seasoned soldiers. While Capistrano strengthened the defenders thro-ugh faith and spiritual leadership, Hunyadi directed the defence of the fortress and masterminded the decisive counter-attack through his military brilliance. Together, they achieved a victory that secured their place forever in the history of Europe. Portrait of Mihály Szilágyi, reproduced from Volume III of József Teleki's The Age of the Hunyadis. The true significance of the victory at Belgrade can only be fully appreciated when we recall the circumstances under which John Hunyadi was forced to defend Hungary—and, in doing so, Europe itself. He faced not only the unprecedented military power of the Ottoman Empire but also a divided Christian world, the absence of significant Western military support, and the constant uncertainty along Hungary's southern frontier. Ottoman miniature of the Battle of Belgrade, created in 1584. At the centre, mounted on a white horse, the artist depicts Sultan Mehmed II, while the lower right of the composition shows the Ottoman army in retreat. (Topkapı Palace Museum, Istanbul). From 1417 onwards, the Orthodox Principality of Wallachia had become a tributary state of the Ot-toman Empire. Its voivodes therefore sought to balance their allegiance between the Hungarian Crown and the Sultan, and historical sources suggest that they frequently favoured the latter. Follo-wing the Crusade of Varna, Vlad Dracul imprisoned Hunyadi; during the Second Battle of Kosovo, the defection of Wallachian forces contributed to the Christian defeat; and Vladislav II, whom Hu-nyadi himself had previously helped to place upon the Wallachian throne, later turned against his former benefactor by launching raids and incursions into Transylvania. It is precisely for these reasons that the victory at Belgrade remains so extraordinary. Without meaningful military assistance from the West, in political isolation, and despite the repeated aban-donment by supposed allies, John Hunyadi and Saint John of Capistrano broke through the Ottoman blockade, succeeded in reinforcing the fortress, and on 22 July 1456 inflicted a decisive defeat upon the army of Sultan Mehmed II. Their victory halted the Ottoman advance towards Central Europe for decades and secured the Hungarian heroes an enduring place in European history. The story of John Hunyadi and Saint John of Capistrano reminds us that history's greatest victories are often won under the most difficult of circumstances. Sándor Wagner, The Self-Sacrifice of Titusz Dugovics (1859). True valour lies not merely in skill at arms, but in loyalty, honour, self-sacrifice, and devoted service to one's country. These are the values that the Vitézi Rend (Order of Vitéz) continues to preserve and pass on to future generations. We, the Hungarian people, remember with profound respect John Hunyadi, Saint John of Capistra-no, and all those heroes who gave their lives in defence of Hungary and Europe. It is our responsibi-lity to present historical facts faithfully, to preserve the memory of our heroes, and to pass their example on to our children. For history is not only about those who fought the battles, but also about those who kept their memory alive. John Hunyadi The legacy of John Hunyadi continues to teach us that faith, honour, perseverance, and loyalty to one's homeland are ultimately stronger than betrayal and over-whelming odds. For in the end, good always triumphs.

June 16th – Imre Nagy Memorial Day Day of National Remembrance and Historical Justice Imre Nagy (7 June 1896, Kaposvár – 16 June 1958, District X, Budapest) was Chairman of the Council of Ministers of the Hungarian People's Republic. June 16th is one of the most significant memorial days in Hungarian history. On this day, we remember Imre Nagy, the martyred Prime Minister of the 1956 revolution and war of independence, and all those who sacrificed their lives for the freedom and independence of Hungary. The name of Imre Nagy is inextricably linked to the 1956 revolution. During the days of the revolution, he became the hope of the Hungarian people, standing up for national self-determination, freedom and democratic transformation. Following the Soviet military intervention, he was arrested, convicted in a secret trial, and executed on June 16, 1958. His body was buried in an unmarked grave to erase his memory and example from national memory. However, history decreed otherwise. The trial of Imre Nagy and his associates was a secret show trial held in the aftermath of the 1956 Hungarian Revolution, conducted between 28 January and 15 June 1958 against the Imre Nagy government and the so-called "Imre Nagy group". The defendants were Imre Nagy, Géza Losonczy, Miklós Gimes, Pál Maléter, József Szilágyi, Sándor Kopácsi, Ferenc Donáth, Ferenc Jánosi, Zoltán Tildy, and Miklós Vásárhelyi. The decision to prosecute was made by the Kádár-led puppet government in close and continuous consultation with the Soviet leadership. Imre Nagy At dawn on June 16, 1958, the executed were buried in the pedestrian courtyard of the National Prison, so that no one would know or visit their resting place, and the earth was covered with straw. The country was informed of the executions the next day, but no one except the initiated knew what had happened to the bodies. Two and a half years later, on February 24, 1961, the coffins were dug up, wrapped in tar paper and reburied in unmarked graves in the nearby New Public Cemetery. The graves were given code names, with Imre Nagy's grave code name being Borbíró Piroska. On June 16, 1989, thirty-one years after his execution... Imre Nagy and his fellow martyrs were reburied in Budapest in a solemn ceremony. Hundreds of thousands of people gathered in Heroes' Square to pay their respects to those who had made the ultimate sacrifice for the cause of freedom. The event became one of the most important and symbolic moments of the regime change, showing that the Hungarian nation was ready to uncover the injustices of the past and regain freedom. On 16 June 1989, Imre Nagy and his fellow martyrs were ceremonially reburied in Heroes' Square, attended by more than 200,000 people. On 16 June 1989, Imre Nagy and his fellow martyrs were ceremonially reburied. Six coffins stood at the funeral home set up on Heroes' Square. Five represented Imre Nagy and his immediate fellow martyrs, while the sixth, empty coffin commemorated all those who fell victim to the 1956 revolution and the subsequent reprisals. The country paused for a minute, the bells rang, and the nation bowed its heads together before its heroes. Imre Nagy's Memorial Day is not simply a commemoration of a historical event... It is also a warning that freedom, national independence and human dignity are never taken for granted. Every generation must stand up for them, preserve them and pass them on. Today, we honor Imre Nagy, his fellow martyrs, and all the heroes of the 1956 revolution. Their memory teaches us that even in the darkest periods of history, there are people who are able to put the interests of the nation before their own fate. Let us bow our heads today before Imre Nagy and the martyrs of the 1956 revolution, who wrote their names with their lives on the most glorious pages of Hungarian history. "Heroes never die as long as we remember them."

1943 december 14 - 1948 december 27 A háború utolsó évei (befejező rész) 1943. december 14. - A Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága újra előveszi az újvidéki vérengzés ügyét. A per során az érintetteket –ezúttal Grassy József vezérőrnagyot , Feketehalmy Czeynder Ferenc nyugállományú altábornagyot, s Deák László nyugállományú ezredest is beleérve – halálra ítélik. Az ítélet végrehajtása elől az érinetttek azonban Albrecht főherceg birtokán át Németországba szöknek. Az áldozatok emlékműve Újvidéken, a Dunaparton 1944. január 6. - Az 1. Magyar hadsereg elfoglalja állásait a Kárpátokban, az 1940 óta épített Árpád-vonal mentén. A Magyar 1. hadsereg a Huba-hadrenddel, 1940. március 1-jén létrehozott alakulat 1944. január 8. - Salói Köztársaság területéhez tartozó Veronában tárgyalássorozat kezdődik a volt Fasiszta Nagytanács azon tagjai ellen, akik előző év júliusában a Duce leváltására szavaztak. 19 halálos ítélet születik, kivégzik többek között Galeotto Ciano volt fasiszta külügyminisztert, Mussolini lányának férjét. Mussolini és Hitler mögött balra Ciano és Göring 1944 január 10, - Megkezdi működését ifj. Horthy Miklós vezetésével az ún. Kiugrási Iroda. Német megszálló csapatok Budapesten, 1944 1944.január 24. - A 2. Ukrán Front, 26-án az 1. Ukrán Front támadást indít a Dnyeper mentén tartott kanyevi német hídfő ellen. German soldiers manning defensive positions on the Dnieper 1944. január 27. - A szovjet Balti, Leningrádi és Volhovi Front megtöri a német Észak Hadseregcsoport Leningrád körüli ostromgyűrűjét. Finn és román titkos kapcsolatfelvétel történik a Szovjetunióval, bolgár kapcsolatfelvétel a nyugati szövetségesekkel a háborúból történő kiválásról. January 27 is a special day for St. Petersburg. In 1944, then — Leningrad was fully freed from the blockade by fascist troops that had kept the city besieged from 8 September 1941 (for 872 days) causing numerous deaths of inhabitants. 1944. február 2. - Szovjet csapatok foglalják el Luckot és Rovnót. Egy német Tigris páncélos Debrecen utcáján, 1944-ben 1944. február 15. - Horthy Miklós levelet ír Hitlernek, melyben többek között kijelenti: „el vagyok szánva arra, hogy a magyar határokat egy esetleges orosz invázió ellen minden rendelkezésre álló erővel és eszközzel megvédem”. A Kárpátok önálló magyar védelmére vonatkozó kérés azonban fenntartja a gyanút Hitlerben, aki utastást ad a Margarethe I. hadművelet kidolgozására. 1944. február 26. - Bethlen István az Országgyűlés Véderő Bizottságában Javaslatot tesz Dél-Erdély stratégiai célú elfoglalására. gróf Bethlen István 1944. február 26 – 28. - Ion Antonescu marsall, Berlinbe látogat, ahol biztosítja a Führert Románia loyalitásáról. Antonescu with German foreign minister Joachim von Ribbentrop 1944. február 29. -Az OKW kiadja a részletes utasítást Magyarország megszállásának előkészítésére a Délkelet-Főparancsnokságnak, illetőleg részletes tájékoztatást ad a Luftwaffe vezérkara, az SS vezérkara és az Abwehr II. osztálya számára. Luftwaffe formations 1944. március 7. -Az Abwehr II. osztályának bécsi csoportja véglegesíti a „Trójai faló” akciót, mely a magyarországi német megszállást végrehajtó német csapatok átvonuló erőknek álcázása tervét. Német motoros alakulat a Halászbástyánál Magyarország német megszállásakor A megszálló csapatok parancsnokának kijelölt tábornokot a führer főhadiszállására rendelik. A találkozó során az eredeti, 1944. Március 18-i, szombati napra eső dátumot vasárnapra módosítják. 1944. március 13. - Bajnózcy József vezérezredes a Honvéd Vezérkar Főnökének helyettese magához kéreti Kuno Heribert Fütterer német katonai attasét, és magyarázatot kér a Bécsújhely-Kismarton körzetében napok óta tartó kirakodásról, valamint közli azt is, hogy értesülése szerint a kirakodás célja Magyarország megszállása. Fütterer másnap visszatér az az OKW válaszával: „A német hadvezetés a legnagyobb csodálkozással fogadta a magyar vezérkarfőnök helyettesének kérdését, s elgondolkodtató jelenségnek tartják, hogy egy páncélos-tanhadosztály Bécs környéki megjelenésén a magyar fél ennyire megütközik “ Bajnóczy József vezérezredes 1944. március 14. - Német külügyi kapcsolatainak köszönhetően Albrecht főherceg értesült a Margarethe tervről, s találkozót kért a német követtől, Dietrich von Jagowtól. A német válasz azt tükrözi, hogy a követ fél a Margaretha hadművelet idő előtti kitudódásától, a főherceggel való találkozótól azonban nem zárkózik el. Albrecht főherceg, hadnagy (a cs. és kir. Hadisajtóiroda képe) 1944. március 15. - Hitler 18-ára Klessheimbe hívja Horthy Miklós kormányzót. Kállay Miklós miniszterelnök a meghívás elutasítását tanácsolja, Szombathelyi Ferenc vezérkai főnök viszont határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy a kormányzónak személyesen lehet esélye a meggyőzni Hitlert a keleti fronton harcoló magyar csapatok hazahozataláról. Regent of Hungary Miklós Horthy de Nagybánya (left) with Adolf Hitler 1944. március 16. - Az OSS ( Office of Stratetig Service, amerikai titkosszolgálati szerv ) a VKF-2 ( Vezérkari Főnökség -2. Osztálya, a magyar katonai kémelhárítás szerve) és a Kállay-kabinet előzetes megállapodása alapján háromtagú amerikai ejtőernyős-küldöttség landol Bottornya térségében az éjjeli órákban. A Florimond Duke ezredes, Alfred M. Suarez őrnagy és Guy T. Nunn százados alkotta csoport érkezésének célja az amerikai és magyar titkosszolgálatok együttműködésével Magyarország kiugrásának előkészítése. Men trained for ranger and guerrilla fighting by the OSS, 1944 1944. március 17. - Horthy Miklós kormányzó, Szombathelyi Ferenc a Honvéd Vezérkar Főnöke, és Csatay Lajos hadügyminiszter Klessheimbe utazik, láthatóan hitelt adva annak a német indoknak, hogy Hitler tárgyalni kíván velük a magyar haderő visszavonásáról a Kárpátokig.. Hitler azonban megérkezésük után közli velük: „Mindenképpen elrendelem Magyarország megszállását.” A Magyar Királyság honvédelmi minisztere Horthy indulatusan elhagyja a tárgyalótermet, Budapesttel azonban nem tudja felvenni a kapcsolatot. A nap folyamán harmadik tárgyalási próbálkozás során Hitler utal arra, hogy ha Magyarországon Németország számára kedvező helyzet alakul ki, hajlandó visszavonni a csapatait. Horthy nem írja alá a nyilatkozatot, mely szerint egyetért a németek bevonulásával. 1944. március 18 – 19 - Edmund von Veesenmayer távirati utasítást kap a Német külügyminisztériumból, hogy a kormányzóval együtt utazzon Budapestre. Az elsődleges cél a kormányzó egyetértésével történő kormányátalakítás volt, egy Imrédy Béla vezette kabinet létrehozása. Ideális esetnek azt tartották, ha a kormányzó helyémaradásával sikerül legitimizálni a német beavatkozást. ( De B tervük is volt, a Budai Vár elfoglalása, bár ezt Veesenmayer maga ellenezte. ) A vonatúton hazafelé Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök táviratban utasítja a magyar erőket, hogy ne álljanak ellent a megszálló német csapatoknak. Horthy Miklós és Edmund Veesenmayer 1944. március 20-án délelőtt fél tizenkettő környéke - Délelőtt fél tizenkettő környékén Veesenmayer a német követségre rendeli a Magyar Megújulás Pártja több tagját. Rátz Jenőt, Jaross Andort, Mecsér Andrást, Baky Lászlót és Ruszkay Jenőt, illetőleg Jurcsek Bélát. Felszólítja őket, hogy állítsanak össze egy kormánylistát. Dél körül a kormányzó találkozik Imrédy Bélával, a németek legpreferáltabb kormányfőjelöltjével. Hogy itt mi hangzik kettejük között, pontosan tudni nem lehet, egymásnak ellentmondó hírekkel távoznak. Fél egykor Veesenmayer találkozik Horthyval, aki kijelenti: Imrédy kinevezésébe egyelőre nem egyezik bele, ő bizonytalan ideig inkább egy hivatalnokkormányt nevezne ki. Csatay Lajos altábornagy, vagy Sztójay Döme vezetésével. Ugyancsak visszautasította azt a kormánylistát, amit Veesenmayer kérésére, a Magyar Megújulás Pártja tisztivselői állítottak össze. Veesenmayer megfenyegeti, hogy ennek súlyos következményei lehetnek. Német katonai teherautók a pesti rakparton 1944. március 19-én 1944. március 20. este nyolc: Veesenmayer a német követségre hívatja Sztójay Dömét, s közölte vele, hogy gratulál miniszterelnöki kinevezéséhez. Még azelőtt, hogy a kormányzó kinevezte, vagy erről egyáltalán értesített volna Sztójayt. Ez a gesztus nyilvánvalóan azt jelzi, hogy a Veesenmayer ragaszkodott annak látszatához, hogy ők mondták ki a döntő szót a miniszterelnök személyének kérdésében. Sztójay Döme a Magyar Királyság 35. miniszterelnöke 1944. március 21-22. - A német külügyminisztérium utasítást ad a „B” terv, Horthy likvidálásának előkészítésére is: Berlinből elrendelik Veesenmayernek: térképezze fel a Vár elfoglalásának és a hadsereg lefegyverzésének lehetőségeit. Veesenmayer, bár az előkészületeket megteszi, azokkal nem ért egyet: A Vár „hatásos körülzárása” – azaz a kormányzó foglyul ejtése szerinte a palota alatti barlangjáratok miatt kivitelezhetetlen, bár magának a várnak a lerohanása és elfoglalása 3 óra alatt megvalósítható lvolna. A hadsereg lefegyverzése pedig véleménye szerint passzív ellenállást váltana volna ki. Ő mindenképpen diplomáciai úton, és Horthy államfősége mellett, az ő beleegyezésének megszerzésével akarja keresztülvinni a kormányalakítást. Német katonák szemlélik a budapesti panorámát a Halászbástyáról Magyarország 1944-es megszállása után 1944. március 23. - Összeáll a végleges kormánylista. A Magyar Megújulás Pártjának azok a tagjai, akik március 20-án a német követségen Veesenmayer kérésére megjelentek, s német utasításra összeállítottak egy kormánylistát, döntő többségben valamilyen módon mind bekerülnek a kormányba. Veesenmayer tehát sikeresen hatalomra juttatja „saját listájának” kemény magját. Miniszterként bekerül Imrédy Béla, Rátz Jenő, Jaross Andor, Jurcsek Béla. Baky László államtitkárként. Kifejezetten német követelésre, a kormányzó ellenkezése ellenére lesz a kabinet tagja Kunder Antal, illetve német kérésre, a kormányzó rábólintásával Reményi-Schneller Lajos.. Kiesik viszont Mecsér András és Ruszkay Jenő. A kormányzó jelöltjeként Csatay Lajos honvédelmi miniszter és Antal István propagandaminiszter jut be a kormányba. Összegezve elmondhatjuk: döntően a németek eredeti elgondolása érvényesül a végrehajtó hatalom összetételét illetően. Magyar Megújulás Pártja, 1944 1944. március 29. - Megjelenik az 1140/1944. számú miniszterelnöki rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak számító személyek számára kötelezővé teszi a telefonkészülékek bejelentését. 1944. március 31. - Megjelenik az 1200/1944 M. E. sz. Rendelet, mely megtiltja az 1941-es házasággi törvények kritériumai alapján zsidónak számító személyek alkalmazását az ugyanezen törvény alapján nemzsidónak minősülő háztartásokban. Budapesti Közlöny, 1944 április Megjelenik az 1220/1944 M. E. sz. Rendelet, mely megtiltja az 1941-es házassági törvény kritériumai alapján zsidónak számító személyek filmművészeti és színművészeti kamarai tagságának engedélyezését. Budapesti Közlöny, 1944 április Megjelenik az 1230/1944 M.E. számú rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak minősülő, gépkocsival bíró személyeket kötelezte gépkocsijuk adatainak bejelentésére. Budapesti Közlöny, 1944 április A 1240/1944. (XII. 22.) ME rendelet (Magyar Közlöny 1944. 282. szám) valóban előírta a házon kívüli viselkedés szabályait a második világháború idején, többek között azt a „kanárisárga színű, hatágú csillagot” is, amely a zsidó lakosság kötelező viselete volt, 10x10 cm méretben, szövetből, selyemből, vagy bársonyból, a ruházaton jól látható helyen kellett viselniük, és az "E" (Elite) és "V" (Vitéz) jelölésekkel ellátott nem zsidóknak is jelezni kellett bizonyos helyeket. A pontos idézet így hangzik: „Házon kívül mindenkinek, akit e rendelet tárgyát képező eljárás alá vonnak, viselnie kell a ruházaton jól látható helyen egy 10x10 cm átmérőjű, szövet-, selyem-, vagy bársonyanyagból készült, kanárisárga színű hatágú csillagot, amelynek közepén fekete betűkkel a Zsidó (Z) vagy a Csoportosított (CS) jelzés van”. 1944. április 3. - Megkezdődik Magyarország rendszeres angol-amerikai bombázása. B-24 Liberator bombázók a Csepel sziget fölött Esti Újság, 1944 április 3. Friss Újság, 1944 április 3. 1944. április 7. - Hatályba lép a 6163/1944. BM VII. res. számú titkos rendelet a zsidók gettóba zárásáról. Letartóztatott zsidó nők Budapesten 1944 1944. április 17-18. - A Sicherheitsdienst letartóztatja Ujszászy István tábornokot, ezzel a magyar hírszerzés de facto megszűnik létezni. vitéz Ujszászy István 1944. március 21. - Horthy találkozik Sztójayval, megbízza kormányalakítással, és átnyújt neki egy listát az általa javasolt kormánytagokról. Sztójay-kormány. In: Tolnai Világlapja, 46. évf. 13. sz. (1944. március 29.) 1944. április 28. - Hatályba lép az 1610/1944 M. E. sz. Rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak minősülő személyek zárolt lakásainak igénybevételéről rendelkezik. Rendelet a nemzsidó lakások és lakóik összeírásáról, 1944 1944. április 29. - Magyarországon teljes sajtócenzúrát vezetnek be. Ullein Reviczky Antal sajtófőnök 1944. május 4-6. - Egy bécsi megbeszélésen a magyar csendőrség és a német "Sonderkommando" képviselői véglegesítették a magyarországi deportálások menetrendjét. A Sonderkommando 1005 egység volt tagjai egy csonttörő gép mellett pózolnak a Janowska koncentrációs táborban 1944. május 5. - A Mauthausen-i koncentrációs táborba érkezik a budapesti politikai elit első letartóztatási hullám során német őrizetbe került csoportja. Köztük: Apponyi György, Gratz Gusztáv, Lajos Iván és Andorka Rezső ( Rudolf). Mauthauseni koncentrációs tábor, 1944 1944. május 10. - Serédy Jusztinián hercegprímás Sztójay Döme miniszterelnöknél tiltakozik személyesen a deportálások ellen. Serédi Jusztinián, az ellenzéki hercegprímás 1944. május 15. - Megkezdődik az Északkelet-Magyarországon, Kárpátalján és Észak-Erdélyben (I-II. zóna) gettóba tömörített zsidók deportálása. A magyar csendőrség és az Eichmann-kommandó képviselői a május 4-6. között Bécsben megtartott konferencián véglegesítették a deportálások menetrendjét és útvonalát. A végrehajtási utasításokat a kiszállításokat végrehajtó német és magyar szervek munkácsi értekezletén, május 12-én adták ki. Az ütemterv szerint napi négy tehervonat indul Magyarországról. Minden szerelvénybe 3000 személyt zsúfolnak. A terveknek megfelelően június 7-én indul az utolsó transzport az I. és II. zónából. 24 nap alatt 92 szerelvényben 289.367 zsidót deportálnak Auschwitz irányába. Deportálás Auschwitzba Monte Cassinónál a szövetséges erők áttörik az olasz-német Gusztáv védelmi vonalat. German Paratroopers, Monte Cassino, 1944 1944. május 20. - Hatályba lép az 500/1944 B. M. sz. rendelet zsidó személyeknek vendéglátó üzemek látogatásában való korlátozása tárgyában. Egy (nem is olyan) régi párhuzam Budapestről. Az “500/1944. B. M. rendelet értelmében: Zsidókat nem szolgálunk ki! 1944.június 1. - Hatályba lép az 510/1944 B. M. sz. Rendelet, mely az 1941-es házassági törvény alapján zsidónak minősülő személyek számára megtiltja a nyilvános szórakozóhelyek látogatását. Tábla a zalaegerszegi gettó bejáratánál. 1944. június 4. - Brit-amerikai-francia csapatok vonulnak be Rómába. Amerikai csapatok vonulnak be Rómába 1944. június 16. - 
Megkezdődik a délkelet-magyarországi (IV. zóna) zsidóság koncentrálása. Június 29-ig 40.505 személyt összpontosítottak a zóna hét bevagonírozási központjában. Ezek a következok voltak: Bácsalmás, Kecskemét, Szeged, Szolnok, Békéscsaba, Debrecen, Nagyvárad. (Nagyváradról ezúttal a Bihar megyei zsidókat szállították el. A nagyváradi zsidóság elszállítására már májusban sor került.) A zóna további fontosabb gyűjtőhelyei és gettói: Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kecel, Kiskőrös, Makó, Nagykáta, Szarvas, Szentes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Karcag, Téglás, Bácstopolya, Baja, Szabadka. A deportálás június 25-én kezdődik és június 28-án fejeződik be. 15 vasúti szerelvényen mintegy 40 ezer személyt szállítanak el. A magyar zsidóság deportálása 1944. Június 17. - Közzéteszik Budapest polgármesterének rendeletét a fővárosi zsidóság "csillagos házakba" való átköltöztetésérol. A rendelet értelmében a budapesti zsidóknak - számuk mintegy 250 ezer fő volt - június 25-ig - 1840, sárga Dávid csillaggal megjelölt lakóházba kellet összeköltözni. A rendelet szerint egy zsidó családnak egy lakószobához volt joga. A magyar hatóságok ekkor elvetették egy központi budapesti gettó szervezését, mert azzal számoltak, hogy a szövetségesek légitámadásaik során megkímélnének egy ilyen városrészt. Ezért a zsidókat túsznak tekintve a főváros különböző pontjain jelöltek ki házakat számukra. Csillagos ház Budapesten, 1944 1940 június 20. - Franciaország kapitulál. Nazi leaders in Paris Adolf Hitler (center) in front of the Eiffel Tower in Paris 1944. június 25. -XII. Pius pápa telegramban fordul Horthy kormányzóhoz, azok nevében akik „nemzeti, vagy etnikai hovatartozásuk miat üldöztetnek” arra kérve, hogy „tegyen meg mindent e rengeteg szerencsétlen ember további szenvedésének megakadályozására.” XII. Pius pápa 1944. Június 26. - Roosevelt amerikai elnök a svéd követségen keresztül Budapestre juttatott jegyzékében figyelmezteti a magyar kormányt, hogy „Magyarország a háború lezárulta után más megítélés alá fog esni, mint a civilizált nemzetek, amennyiben a deportálások folytatódnak.” Franklin Delano Roosevelt 1944.június 26. - Horthy kormányzó a Koronatanácsban a deportálások leállítására kéri a kormányt. Horthy kormányzó a deportálások leállítására kéri a kormányt. 1944. június 29. - Serédi Jusztinián hercegprímás pásztorlevelet szerkeszt a deportálások ellen. Az Igazságügyminisztérium lefoglaltatja a pásztorlevelet. Serédi Jusztinián hercegprímás, Esztergom 1944. június 30. - A "Kasztner vonat" Az utaslista szerint 1684 főt és még kb. 200 főt, nem számolt csecsemőt és kisgyereket mentő akciót később „Kasztner vonata” néven emlegették, amely 1944. július elsején szombaton 0 óra 30 perckor indult Budapest Rákosrendező vasútállomásról és július 4-én hagyta el az országot Bécs irányában. A vonat útját angol légitámadás is hátráltatta. Az utasokat először egy bergen-belseni különleges (a hírhedt koncentrációs táborhoz közeli) lágerbe vitték, majd több hónap után két részletben, az első 318 fős csoportot 1944 augusztusában, a másodikat négy hónappal később Svájcba engedték. Kasztner Noé bárkájának nevezte akcióját. A Kasztner-vonat megérkezik Svájcba (1944) 1944. Július 1 vagy 3. - Török Sándor, a Keresztény Zsidó Tanács elnöke eljuttatja Horthy kormányzó menyéhez az auschwitz-i jegyzőkönyveket. Török Sándor, a Keresztény Zsidó Tanács elnöke 1944. július 7. - Horthy kormányzó elrendeli a deportálások leállítását. Veesenmayer birodalmi megbízott jelentése arról, hogy Horthy felfüggesztette a deportálásokat 1944. július 6-8. - A Budapest környékén (VI. zóna) élő zsidók deportálásával befejeződik a vidéki zsidóság táborba szállítása. Ebből a zónából július 6-8. között 8 vasúti szerelvénnyel 24.128 zsidót deportálnak. Május 15. - július 8. között 147 szerelvénnyel Ferenczy László csendőralezredes, a csendőrség és a német biztonsági rendőrség összekötő tisztjének jelentése szerint összesen 434.351 zsidó származású személy hagyta el szerelvényeken az országot. Edmund Veesenmayer, Németország teljhatalmú megbízottja 437.402 deportáltról ad számot. Egyik adat sem foglalja magában azokat a zsidókat, akiket különleges intézkedések keretében április végén az ország déli részéből szállítanak el. Az 1944 nyarán deportáltak összlétszáma mintegy 450 ezer főre tehető. 1944. július 15. - Eichmann a budapesti Keleti pályaudvaron bevagoníroztatja a kistarcsai internálótábor 1500 és a Budapest, Rökk Szilárd utcai kisegítő toloncház 500 zsidó foglyát. A csoportot második próbálkozásra végül is július 19-én szállítják el. A kistarcsai gyűjtőtábor 1944-ben 1944. augusztus 7. -Horthy kormányzó felmenti tisztéből a vidéki zsidóság deportálásáért felelős Jaross Andor belügyminisztert, Kunder Antal kereskedelmi- és közlekedésügyi, valamint Imrédi Béla tárca nélküli minisztereket. Jaross utódja Bonczos Miklós lesz. A deportálások irányítását végző Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat Horthy szinten félreállítja. Hivatalos felmentésükre szeptember 5-én illetve szeptember 7-én. Jaross Andor kivégzése előtt, 1946 1944. augusztus 23. -Az év június 15-én a szovjetekkel fegyverszüneti megállapodás értelmében este 22 órakor I. Mihály román király rádiónyilatkozatban jelenti be Ion Antonescu marsall katonai diktatúrájának megszüntetését, a román hadsereg harci tevékenységének megszüntetését a németek oldalán, s átállását a Vörös Hadsereghez. I. Mihály, a románok utolsó királya 1944. augusztus 25. -Horthy Miklós kormányzó lemondatja a német megszállás után konszenzusos alapon kinevezett Sztójay Döme kormányfőt, s Lakatos Géza szolgálaton kívüli vezérezredest kéri fel kormányalakításra, akit a fegyverszünet előkészítésével bíz meg. Lakatos Géza vezérezredes 1944. augusztus 26. - Bakach-Bessenyei György berni magyar követ saját kezdeményezésére felveszi a kapcsolatot a svájci angolszász körökkel. Két nappal később ehhez Horthy Miklós kormányzó felhatalmazását is megkapja. Bakách-Bessennyei már egy évvel korábban arról próbálta meggyőzni az államfőt, hogy – mivel Magyarország fel a Vörös Hadsereg közelít – a szovjeteket volna érdemes békeajánlatokkal megkeresni. Akkor azonban mind a kormányzó mind Kállay miniszterelnök elutasította. 1944 nyarán összekötői szerepet vállal az angolszászok és a magyar vezérkar között, ám ezúttal a nyugati szövetségesek képviselői üzenik általa a magyar vezérkarnak, hogy Budapestnek Moszkvával célszerű felvenni a kapcsolatot. Bakach-Bessenyey György 1944. augusztus 29. -Horthy kormányzó miniszterelnökké nevezi ki, és új kormány alakításával bízza meg Lakatos Géza vezérezredest. Az augusztus 23-i román kiugrás után a kormányzó elérkezettnek látja az időt a Sztójay-kormány leváltására. Az új kormány számos korábban bebörtönzött antifasiszta politikust engedett szabadon, és bár nem érvénytelenítette a zsidórendeleteket, elutasította a budapesti zsidóság deportálását. A Lakatos-kormány hivatalosan a háború folytatása mellett foglalt állást, Horthy utasítására megkezdődtek a titkos előkészületek a háborúból való kilépésre. A Lakatos-kormány 1944. augusztus 31. - Amerikai-francia csapatok elfoglalják Marseiile-t. André Diethelm reviews troops in Marseille liberated in August 1944 1944. szeptember 7. - Horthy Miklós elnökletével összeül a koronatananács. ( Kormányzó részvételével megtartott kormányülés.), s bár ismeretes a résztvevők előtt, hogy a szövetségesek csupán feltétel nélküli megadást hajlandók elfogadni, döntést hoznak egy lehetséges fegyverszüneti egyezmény feltételeiről: A szövetséges csapatok csak hadászati stratégiai pontokat szálljanak meg, a német csapatoknak lehetőségük legyen az ország elhagyására, a megszállásban román és jugoszláv csapatok ne vehessenek részt, s a rendfenntartás a magyar honvédelmi, rendőri és csendőri erőkre háruljon. A Koronatanács ugyanakkor ultimátumot intéz a német vezérkarhoz: küldjön 24 órán belül 5 páncéloshadosztályt a Vörös Hadsereg elleni erdélyi hadműveletekhez, ellenkező esetben Magyarország kénytelen lesz fegyverszünetet kérni. Megérkezik a német válasz a magyar ultimátumra: 4 hadosztállyal tudnak Magyarországnak segítséget nyújtani, úgy fogják védeni a Magyar Királyság Határait, mint saját országukat, de minden belső felfordulást letörnek. A kormány eláll a fegyverszünettől. 1944. Szeptember 16. - Báró Bánffy Dániel az Erdélyi Magyar Párt vezetője memorandumban fordul Horthy kormányzóhoz, s fegyverszünet bejelentését kéri. Zrínyi-II rohamtarack 1944. Szeptember 22. - Horthy Miklós megbízásával Náday István vezérezredes a nyugati szövetségesek casertai főhadiszállására repül Charles Helfer Howie néhány héttel korábban hadifogságba esett brit tüzérezredes kíséretében, hogy a fegyverszünet feltételeiről tájékozódjon, a nála lévő, Horthy által kézzel írt, s kézzel ellenjegyzett nem személyre szóló megbízólevelet a szövetségesek nem fogadják el hivatalos iratnak, ott csupán mint önként hadifogságra jelentkező katonatisztet fogadják. Náday István 1944. Szeptember 24. - A kormányzónál bizalmas értekezletet tartanak, Horthy Miklós legszűkebb bizalmi körének részvételével: Ifj Horthy Miklós, Ambrózy Gyula, a kabinetiroda főnöke, Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke, báró Bánffy Dániel (Erdélyi Párt), Esterházy Móric, Kánya Kálmán, Sónyi Hugó, Bethlen István, Lakatos Géza, és gróf Zichy Ladomér kettős birtokos (akinek a magyar-szlovák határt átszelő birtokán át távozik majd a delegáció). 1944. Október 6. - Hajnalban A 2. Ukrán Front Malinovszkij Marsall vezetésével mintegy 800 km-es arcvonalon lendül támadásba Erdélyben. Rogyion Jakovlevics Malinovszkij 1944. október 9. - Moszkvában a magyar küldöttség elé terjesztik a fegyverszünet feltételeit. A Hírünk a Világban címlapja Teleki Géza írásával 1944. október 11. - Faragho Gábor vezérezredes Moszkvában aláírja a Magyar Királyság és a szövetséges hatalmak között kötendő fegyverszünet előzetes feltételeit. A kormányzó Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelenlétében a kiugrásról tárgyal Szakasits Árpáddal, az MSZDP, valamint Tildy Zoltánnal, a FKgP illegalitásban lévő elnökével mint a Magyar Front vezetőivel. Horthy Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke jelenlétében a kiugrás előkészítéséről tárgyal Miklós Béla vezérezredessel, az 1. magyar hadsereg parancsnokával. Vattay külön fogadja Veress Lajos vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnokának személyes küldöttét, Geréb László alezredest. A szovjet csapatok elfoglalják Szegedet. Faragho Gábor 1944. október 12. - Szovjet csapatok foglalják el Nagyváradot. A Nagyvárad számára 1944. október közepén véget ért második világháború 1944. október 13-14. - Heves harcok Berettyóújfalú-Mezőtúr térségében. Alföldi páncéloscsata 1944. október 14. - Faragó Gábor vezérezredes táviratban értesítette a Kormányzót, hogy az előzetes fegyverszüneti megállapodás előirásait 48 órán belül végre ell hajtani, máskülönben az egyezmény érvényét veszíti. 1944. október 15. - Egy beépített német hírszerző, a jugoszláv partizán tárgyalópartner kicsalja a várból ifj. Horthy Miklóst, akit ezután Otto Skorzeny különleges SS kommandója elrabol. 10.30.-kor Horthy Miklós elnökletével összeül a koronatanács, s Horthy bejelenti, hogy fegyverszünetet kér. 12-kor a kormányzó fogadja Edmund Veesenmayer teljhatalmú követet, s tájékosztatja kiugrási szándékáról. Az eredeti terv szerint ezzel egyidőben elhangzott volna a rádióban fegyverszüneti proklamációja, a Kormányzói Kabinetiroda vezetője, Ambrózy Gyula azonban úgy dönt, megvárja a kihallgatás végét, hátha az államfő mégis változtatni kíván a szövegen valamit. E rövid késlekedés után végül elhangzik a Rádióban a kiáltvány, az eredeti tervezetből azonban Lakatos Géza miniszterelnök, mivel kivitelezhetetlennek tartja –minden bizonnyal önhatalmúan – kihúzza a leglényegesebb mondatot: „Mától fogva Magyarország hadiállapotban lévőnek tekinti magát Németországgal.” Miután a kiugrásért felelős katonai biztos, Aggteleky Béla altábornagyot német felbújtásra magyar tisztek fogasra akasztott egyenruhájából kivett saját fegyverével letartóztatják, és saját irodájába zárják, majd minden utasítását visszavonják, így a rádió épületében rendelt készületi őrségre vonatkozót is, a rádió a délután folyamán nyilasok kezére jut. Egy 14.50-kor elhangzó, Vörös János vezérezredes, vezérkarfőnök nevével szignált parancs leszögezi, hogy a proklamáció nem értelmezhető a Honvédség fegyverletételeként, a harcot folytatni kell. 21.40-kor elhangzik Szálasi Ferenc kiáltványa a hatalom átvételéről s a harc folytatásáról Németország oldalán. vitéz nagybányai Horthy Miklós 1944. október 15 1944. Október 16. - Hajnalban a németek őrízetbe veszik Horthy Miklós kormányzót, Lakatos Géza miniszterelnököt és munkatársaik legszűkebb körét. Reggel 6 órától az 503. német páncélososztály, a 22. SS lovashadosztály részei és az 502. SS ejtőernyős vadászzászlóalj ostrom alá veszi a Budai Várat. A Testőrség rövid védekezés után, Lakatos Géza miniszterelnök utasítására beszünteti a tüzet. Délelőtt Horthy Mikós kormányzó elutasítja a nála jelentkező Szálasi Ferencet, késő délután német nyomásra aláírja lemondását és Szálasi kormányalakítási megbízatását. Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetője elnökletével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya. Honvédelmi miniszter Beregfy Károly vezérezredes, aki magának tartja fenn a Honvéd Vezérkar főnökének teendőit is, belügyminiszter Vajna Gábor, külügyminiszter báró Kemény Gábor. Szálasi Ferenc elnökletével megalakul a Kormányzótanács. Tagja Beregfy Károly, Rajniss Ferenc és dr. Csia Sándor. Vajna Gábor elrendeli a Nemzeti Számonkérés Szervezete felállítását. Parancsnoka Orendy Norbert csendőr ezredes. Az 1. magyar hadsereg parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes és vezérkari főnöke, Kéri Kálmán vezérkari ezredes átmegy a fronton. A 2. magyar hadsereg parancsnokát, a Horthy kormányzó akadályoztatása esetére homo regiussá kinevezett Veress Lajos vezérezredest a németek letartóztatják. Otto Skorzeny (left), Adrian von Fölkersam (middle), in Budapest, 16 October 1944 1944 október 18 – 1945 április 29. - A kormányzó és családja a német állam hadifoglyaként él Schloss Hirschberg kastélyában, Bajorországban A bajorországi Hirschberg-kastély 1945. január 20. - Gyöngyösi János külügyminiszter Moszkvában aláírja a fegyverszüneti egyezményt. „Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy lefegyverzi a Magyarország területén lévő német fegyveres erőket és hadifogolyként átadja azokat.” (Moszkvai fegyverszünet, 1945. január 20.) Gyöngyösi János külügyminiszter Moszkvában aláírja a fegyverszüneti egyezményt. Mellette balról V.M.Molotov, Mögötte Balogh István államtitkár 1945 május 1 . - Horthy Miklós amerikai vizsgálati fogságának kezdete. 1945. május 8. - Győzelem Napja Wilhelm Keitel vezértábornagy, a német delegáció vezetője a kapitulációs okmány aláírása előtt 1945 szeptember 24. - Horthy Miklóst Nürnberge szállítják. Vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urat tanúként hallgatták ki a perben. A vádlottak: Első sor (balról jobbra haladva): Hermann Göring, Rudolf Heß, Joachim von Ribbentrop, Wilhelm Keitel, Ernst Kaltenbrunner, Alfred Rosenberg, Hans Frank, Wilhelm Frick, Julius Streicher, Walther Funk, Hjalmar Schacht Hátsó sor: Karl Dönitz, Erich Raeder, Baldur von Schirach, Fritz Sauckel, Alfred Jodl, Franz von Papen, Arthur Seyß-Inquart, Albert Speer, Konstantin von Neurath, Hans Fritzsche 1945. december 1. - A volt kormányzó több, mint egy év után újra találkozik fiával, Miklóssal. Horthy Miklós és Purgly Magdolna a négy gyermekük közül hármat veszített el. Magdolna lányuk 1918 őszén halt meg skarlátban, Paulette tüdőbetegség következtében 1940. június 26-án hunyt el, Horthy István kormányzóhelyettes pedig 1942. augusztus 20-án a keleti fronton egy harci bevetés során veszítette életét. 1944 őszén tehát már csak Miklós, vagy ahogyan nevezték, Nicky élt. 1945. december 17. - Horthyt elegendik Nürnbergből. 1945. december 17. - Horthyt elegendik Nürnbergből. 1948. december 27. - A Horthy család az Anna C tengerjáró hajó fedélzetén Portugáliába költözik. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós az "Ana C" hajó fedélzetén útban Portugáliába Családi kép az aranylakodalom napján (1951.VII.10.) Liszabonban - balról jobbra: ifj. Horthy Miklós, Horthy Miklósné, Horthy Miklós és Horthy Istvánné 1957 február 9. - vitéz nagybányai Horthy Miklós halála Portugáliában. A kormányzó sírja a liszaboni angol katonai temetőben VÉGE (forrás: internet)

1941 december 8 - 1943 december 14 A második világháborúban - folytatás... 1941. december 8.- Az USA és Nagy Britannia hadat üzen Japánnak. A Szovjetunió bejelenti, hogy továbbra is érvényesnek tekinti a Japánnal kötött semlegességi szerződést. Franklin D. Roosevelt 1941. december 8-án írta alá az Egyesült Államok hadüzenetét 1941. december 11. -Németország ( máig tisztázatlan okból, hiszen a Háromhatalmi Egyezmény ebben az esetben nem kötelezte ) hadiállapotot nyilvánít ki Az Egyesült Államokkal. German declaration of war against the United States, 1941 1941 december vége -Horthy István, a kormányzó idősebbik fia négyszemközti találkozón Bárdossy László miniszterelnökkel beleegyezik, hogy a majdani kormányzóhelyettesi törvény ne tartalmazzon utódlási jogot, illetve közbenjárását ígéri Bárdossynak, hogy az saját belátása szerint átalakíthassa kabinetét. Bárdossy László miniszterelnöki portréja, 1941 1942. január 6.- 9. - Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter Budapestre érkezik, hogy részt vegyen Horthy Miklós kormányzó Mezőhegyesen rendezett vaddisznóvadászatán. Informális beszélgetések során tudatja a magyar kormány tagjaival, hogy Németország a magyar haderő 100%-a tart igényt az 1942-ik év Szovjetunió elleni hadműveletei során. Első ízben találkozik mindemellett Kállay Miklóssal, Horthy Miklós új kormányfőjelöltjével, aki eddigre beleegyezett, hogy elfogadja a miniszterelnöki posztot, illetőleg Horthy Istvánnal. Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter, 1942 1942. január 12 – 26. -Az előző év tavaszán visszafoglalt délvidéki területeken a kezdetektől szembe kellett nézni a magyar megszálló alakulatoknak partizántevékenységgel. 1941 utolsó napjaiban, miután a magyar csendőrség felszámol egy partizáncsoportot, az akció közben elhunyt társaikért megtorlásképpen a magyar csendőrség razziát szervez a rejtőzködő partizánok felkutatására. Az akció egyre vérgőzösebben egyre nagyobb méreteket ölt Zsablyán, Csurgón, Mozsoron, Óbecsén, Újvidéken. Áldozatul esik ezen falvak zsidó és szerb lakossága, valamint – az elrendelt be- és kijárási tilalom bevezetése után gyakorlatilag mindenki, akit a helybeliekből szerveződő igazoló bizottságok tagjai nem ismernek fel helyi lakosként. Mintegy 3300 civil esett áldozatul a félelem vezette józanész-vesztett öldöklésnek. Partizánok 1942-ben, akik ellen harcoltak a magyar seregek 1942. január 20. - Konferencia a Berlin melletti Wannsee-ben, Reinhard Heydrich, SS Obergruppenführer, az RSHA ( Birodalmi Biztonsági Főhivatal) parancsnokának vezetésével. A megbeszélésen döntés születik az „endlösüngról”, az európai zsidóság sorsáról. Az RSHA által előkészített dokumentum szerint: „A zsidókat a végleges megoldás folyamán keleten megfelelő vezetéssel és alkalmas módon munkára kell fogni. Nagy munkáscsapatokban, nemek szerint szétválasztva, útépítés közben vezetik a munkaképes zsidókat ezekre a területekre és eközben nagy részük természetes fogyás útján kétségtelenül ki fog esni. A végül esetleg megmaradó töredékállományt, minthogy ez esetben kétségtelenül a legellenállóképesebb részről van szó, megfelelően kell kezelni, mert ez természetes kiválasztódást mutatva, szabadon bocsátása esetén egy új zsidóság magjának tekinthető.” A dokumentum nem fejtette ki, mit jelent a „megfelelőlen” kezelni, a jelenlévők azonban kétségkívül tisztában voltak a jelentésével. Letter from Göring to Heydrich, concerning the "total solution of the Jewish question" 1942. február 1. - Norvégiában Vidukind Quisling alakít kormányt. Quisling Norvég önkéntesekkel a keleti fronton,1942 1942. február 4. - Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök elrendeli az újvédi megtorlások kivizsgálását, mivel azonban a vizsgálóbizottság elnöke Feketehalmi-Czeydner Ferenc, aki az akciót elrendelte, ezért felelősségrevonésok nem történtek. Szombathelyi Ferenc, tábornok, a magyar királyi honvédség vezérkari főnöke. 1942. február 12. -Dietrich von Jagow budapesti német követ, és Bartha Károly honvédelmi miniszter között szóbeli megegyezés születik, hogy 18 és 30 éves kor közötti magyarországi népi németek önkéntes jelentkezés alapján felvehetőek a Waffen SS-be. A jelentkezés feltétele szülői beleegyezés felmutatása, s a felvettek német honosítás mellett magyar állampolgárságukat elveszítik. Bartha Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter (középen) ugyancsak a németek oldalán történő hadba szállásért lobbizott a kormányon belül 1942. február 19. -A magyar országgyűlés két háza együttes ülésen kormányzóhelyettessé választja Horthy Istvánt. Imrédy Béla, az MMP és a Nyilaskeresztes Párt távol marad az ülésről. Horthy István kormányzóhelyettes, 1942 Japán csapatok szállják meg Jáva szigetét, 1942 1942. március 8. - Japán csapatok foglalják el Rangoont Japán csapatok foglalják el Rangoont, 1942 Japán csapatok foglalják el Batáviát, 1942 1942. március 15. - A szociáldemokratákat, kommunistákat, polgári ellenzéket, keresztényszocialistákat, s a népi írókat tömörítő Magyar Történelmi Emlékbizottság békepárti tüntetést szervez, mely a budapesti Petfői szoborhoz. A demonstrációt végül a csendőrség számolja fel. Békepárti tüntetés a budapesti Petőfi-szobornál 1942. március 15-én 1942. március 27. - Az első Auschwitzba induló vonat elhagyja Franciaország területét. A Compiègne-ből induló szerelvény mintegy 1100 embert szállított a haláltáborba. Auschwitz-Birkenau, 1942 1942. március 28 – 29. - Az első civil várost érő brit szőnyegbombázás. A célpont Lübeck. Az első civil várost érő brit szőnyegbombázás. A célpont Lübeck. 1942. március 29. - Megindul az első vonatszerelvény Poprádról Auschwitz felé. Megindul az első vonatszerelvény Poprádról Auschwitz felé, 1942 1942. április 11. - megkezdődik a második magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra. A hadsereg katonái a Szovjetunióban 1942-ben 1942. április 18. - Az amerikai haditengerészeti légierő először bombázza Tokiót. B–25-ös indul a bevetésre a Hornet fedélzetéről 1942. május 12. - A pozsonyi parlament szavaz a zsidóság kitelepítéséről szóló 68/1942 tc-ről, melynek egyetlen ellenszavazója Esterházy János, a Felvidéki Magyar Párt képviselője. Esterházy János (galántai Esterházy János István) 1942. május 27. - Prágában a nagy-britanniai emigráns csehszlovák hadsereg két katonája Jan Kubiiš és Jozef Gabčik őrmesterek bombamerényletet hajtanak végre Reinhard Heydrich SS Obergruppenführer, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője, s a cseh-morva protektorátus helytartója ellen Prágában. Gránátszilánk okozta sérüléseibe Heydrich néhány nappal később belehal. Jan Kubiš és Jozef Gabčík (jobbra) 1942. május 27-én merényletet hajtottak végre a Cseh–Morva Protektorátus leghatalmasabb embere ellen. 1942. május 30. - A Royal Air Force 1000 bombázóval támadja Köln városát. 1942. május 30. - A Royal Air Force 1000 bombázóval támadja Köln városát. 1942. június 2. - Az USA kongresszusa ( minden félévvel azután, hogy Magyarország háborús állapotát deklarálta), megszavazza a hadüzenetet Magyarország ( továbbá Románia és Bulgária) ellen. Az Amerikai Egyesült Államok üzent hadat Magyarországnak, válaszul arra, hogy Magyarország december 12-én, a japán Pearl Harbor elleni támadás után hadat üzent az Egyesült Államoknak. Ez a lépés jelentős következményekkel járt, Magyarországot véglegesen Hitler szövetségi rendszerébe szorítva. 1942. június 7-8. - Kállay Miklós miniszterelnök bemutatkozó látogatásra utazik Adolf Hitlerhez, aki többek között a zsidókérdés végső rendezését hítározza meg számára, mint a magyar politikai vezetés legégetőbb feladatai egyikét. Hitler és Kállay 1942-ben a Führer "Farkasodú" nevű főhadiszállásán (Lengyelországban) 1942. június 8. - A magyar hadsereg – két nappal a német után eléri a Don folyót. Don-kanyar 1942 1942. június 9. - Annak a téves híresztelésnek a következményeként, miszerint Lidice falujában a Reinhard Heydrich elleni merényletben résztvevő partizánok rejtőznek, egy SS alakulat lerombolja és felgyújtja a Prágától 10 km-re fekvő Lidice faluját. A nők és gyerekek nagy részét koncentrációs táborba szállítják, a férfiakat kivégzik. Egy SS alakulat lerombolja és felgyújtja a Prágától 10 km-re fekvő Lidice faluját. 1942. június 11. - Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönös együttműködési egyezményt írt alá. Stalin és Roosevelt 1942. június 19 – 25. - Második Washingtoni Konferencia. Churchill az Egyesült Államokba látogat, ahol a két állam képviselői megvitatják a Szovjetunió megsegítésének lehetőségeit, megegyeznek egy második front megnyitásában. Roosevelt egy franciaországi partraszállást lát a legkifizetődőbbnek, míg Churchill Dél-Itália megtámadását ítéli hasznosabbnak, mintegy „övön aluli ütésként” a tengely államain. Megegyezés születik végül, hogy kezdő hadműveletként hadjáratot indítanak a Vichy-Franciaország Észak-afrikai gyarmatai ellen. Második Washingtoni Konferencia. Stalin, Roosevelt, Churchill, 1942 1942 június 28. - A 2. magyar hadsereg bekapcsolódik a német Dél Hadseregcsoport támadó hadműveletébe Tyim térségében. Gépkocsizó gyalogság a doni harctéren, 1942 1942.június 30. - Rommel csapatai elérik El-Alameint. A 07.2-27. között zajló első el-alameini csatában nem tudják áttörni a brit védelmet. Erwin Rommel (balra) 1942 júniusában 1942.július 1. - Német-román csapatok foglalják el Szevasztopolt. I. J. Petrov vezérőrnagy, az 1. Tengermelléki Hadsereg parancsnoka harcálláspontján Szevasztopol körzetében 1942. július 17. - A 6. német hadsereg támadást indít Sztálingrád ellen. A 6. német hadsereg támadást indít Sztálingrád ellen, 1942 1942. július 19. - Életbe lép az „izraelita vallásfelekezetek jogállásának szabályozásáról” szóló, negyedik zsidótörvényként elhíserült 1942:XV. törvénycikk, mely a zsidó vallást bevett vallásból törvényesen elismert vallássá minősíti vissza. 1942. májusában a Kállay-kormány is benyújtotta a maga zsidótörvény-tervezetét, mégpedig „a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól”, amelyet augusztusban fogadott el a törvényhozás (1942. XV. tc.). A törvény értelmében a zsidónak minősülő személy nem vásárolhatott földet, a birtokát pedig köteles volt eladni. A kerekasztal célja áttekinteni, hogy ezzel a két törvénnyel miképpen teljesedett ki a magyarországi zsidóság jogfosztása és társadalomból történő kirekesztése. 1942. július 23. - Német csapatok foglalják el Rosztovot. Német csapatok harcokban Rosztov-na-Donu városi térségében 1942 júliusában. 1942. július 27. - Német támadás a Kaukázus ellen. Német támadás a Kaukázus ellen, 1942 1942. július 31. -Életbelép a „a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk, valamint az 1914-1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről” címet viselő (1942/XIV. Tc) törvénycikk, mely a zsidó származású hadkötelesek számára megtiltotta a fegyveres szolgálatot, helyette közérdekű munkaszolgálatot rendelt el. 1942. augusztus 1. - Német és román csapatok elfoglalják Szevasztopolt. Szovjet komisszár egy géppuskás egységnél 1942 májusában, Szevasztopolban 1942. augusztus 4. - A belgiumi Mechelemből elindul az első transzport Auschwitzba, 999 fogollyal, ezzel megkezdődik a belgiumi zsidók deportálása. A képen egy német „Führungszeugnis”, vagyis hatósági erkölcsi bizonyítvány látható, amelyet a Polizeipräsident (rendőrkapitány) állított ki 1939. június 6-án Halle (Saale) városában. 1942. augusztus 5 – szeptember 1. - A magyar 10. És a segítségére érkező 12. Könnyűhadosztály sikeresen visszaver egy a korotojaki hídfőből induló támadást. Korotojak városa a Don jobb partján, Voronyezstől délre (légvonalban) 80 kilométerre, Osztrogozsszktól észak-keletre 16 kilométerre található. 1942. augusztus 7. - Megkezdődik Korotojak első ostroma. Korotojak ostroma 1942. augusztus. A képen Korotojak település látható 1942. augusztus 7. - Bernard Montgomery tábornok átveszi a 8-ik Brit Hadsereg Parancsnokságát Észak-Afrikában, ezzel az afrikai front új korszaka kezdődik. General Bernard Montgomery, 1942 North Africa 1942. augusztus 13. - Horthy Miklós kormányzó megszünteti az eljárást az újvidéki vérengzés két felelős tisztje, Feketehalmi Czeydner Ferenc és Deák László altábornagy ügyében. Ezzel egyidőben mindkettejüket nyugdíjazzák. Grassy József vezérőrnagy épp fronton tartózkodik, így ellene nem indul eljárás. Felelősségre ennek következtében csupán a beosztott csendőrtiszteket vonják, akiket halálra ítélnek, az ítélet végrehajtása elől azonban Albrecht főherceg birtokán keresztül az érintettek Németországba szöknek. Feketehalmy-Czeydner Ferenc tábornok. 1942. augusztus 15-18. - Horthy István kormányzóhelyettes eltávozást kér az 1/I. repülőszázad kötelékéből, hogy három nap szabadságot Kijevben töltsön feleségével. A megszállt ukrajnai területek német katonai parancsnoka, Karl Kitzinger szolgálati villájában kapnak szállást. Özvegyének később egy német tiszt kijelenti, hogy az épület lehallgatókészülékekkel volt felszerelve. Mivel Kitzinger a terület katonai hírszerzését is vezette, elképzelhető, hogy az információ igaz volt. Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona (esküvői fotó) 1942. augusztus 17. - A szövetségesek sikertelen támadást intéznek a német kézen lévő francia kikötőváros, Dieppe ellen. A Jubilee-nek keresztelt hadművelet során a résztvevő mintegy 6000 katona több, mint fele elesik, megsebesül, vagy fogságba esik. A dieppe-i partszakasz közvetlenül az 1942. augusztus 19-i rajtaütés után. Előtérben egy Daimler Dingo páncélautó. 1942. augusztus 19. - Megkezdődik Sztalingrad ostroma, a világtörténelem egyik legvéresebb és leghosszabb csatája. A szétbombázott Sztálingrád 1942. augusztus 20. - Horthy István kormáynzóhelyettes vadászpilóta bevetés közben életét veszti Ilovszkoje térségében. Horthy gépének roncsai 1942. augusztus 27. - Horthy István kormányzóhelyettes temetése. Horthy István kormányzóhelyettes temetése 1942. … 1942. szeptember 2. - Ifj. Károlyi Gyula oktatójával, Tasnádi Lászlóval, az egyik legképzettebb magyar pilótával gyakorlórepülés közben sportgépével a Dunába zuhan és életét veszti. Tasnádi Lászlóról. (1916–1942) 1942. szeptember 4. - Szovjet harcigépek váratlan, éjszakai bombatámatámadást intéznek Budapest ellen. 11 ember meghal, 61 megsebesül. Szovjet harcigépek váratlan, éjszakai bombatámatámadást intéznek Budapest ellen. Budapest Széna tér 1942. szeptember 9 – 10. éjjel - Második bombatámadási hullám Budapest ellen. Légiharcban megsérült MÁVAG Héja magyar vadászgép 1942. szeptember 24. - Fia frontról írt utolsó levelének tanácsát követve Horthy Miklós kormányzó lemondatja a németbarátságáról híres Bartha Károly honvédelmi minisztert, és (Nagybaczoni) Nagy Vilmost kéri fel a posztra. Nagy Vilmos tábornok bevonulása Marosvásárhelyre 1942. október 17. - Dietrich von Jagow budapesti német követ három pontból álló jegyzéket ad át a magyar külügyminisztériumnak, melyben a követeli a magyarországi zsidók megkülönböztető jellel való megjelölését, a kulturális és gazdasági életből való teljes kiiktatását, valamit végleges kitelepítésüknek előkészítését. Jagow (second on the left) and the Hungarian prime minister Count László Bárdossy (the man on the farest right) 1942. október 23 – november 7. - Második el Alamein-i csata, a Bernard Montgomery vezette Brit nemzetközösség és az Erwin Rommel parancsnoksága alatt harcoló német-olasz csapatok között. A 1942 photograph of General Bernard Montgomery (1887-1976), British general and then field marshal during the Second World War (1939-45). He is here seen in a Grant Tank as he commands the British Eighth Army in North Africa. (Imperial War Museums) 1942. november 7. -Életbe lép „a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr emlékének és a nemzet hálájának megörökítéséről” szóló ( 1942/XX. tc) emléktörvény, mely a néhai kormányzóhelyettes fiúági leszármazottai számára a főméltóságú megszólítást rendeli el, családjának életjáradékról gondoskodik. A törvényjavaslat tervezeteinek korábbi verziói számos utalást tartalmaztak arra, hogy a szöveg a Horthy-család dinasztiává emelését készíti elő. Minden bizonnyal Kállay Miklós taktikáját sejthetjük a háttérben, aki így kívánta felébreszteni az ellenzék hangos ellenkezését, mivel egy kormányzóhoz közelálló csoport fejében megfordult a kis Horthy István királlyá koronázásának képtelen gondolata, ami néhány forrás szerint a gyászoló államfőnek is megfordult a fejében. -Életbe lép „a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr emlékének és a nemzet hálájának megörökítéséről” szóló ( 1942/XX. tc) emléktörvény 1942. november 8 – november 14. -November 8-án Amerikai-brit csapatok intéznek támadást ( a II. Moszkvai találkozó ígérete értelmében) a Vichy-Franciaroszág gyarmatai ellen. November 8-án elfoglalják Marokkót, és Algériát. Az ott állomásozó francia haderő ellenáll. November 10-én amerikai csapatok foglalják er Oránt, november 11-én Casablancát. A francia gyarmati erők ellenállást tanúsítanak. Ugyancsak november 10-én német ejtőernyősök szállnak le Tuniszban. 14-én a tenger felől is megkezdődik a német partraszállás. American troops aboard a landing craft en route to the beaches near Oran, Algeria, 8 Nov 1942 1942. november 11. - Német-olasz csapatok szállják meg A Vichy-Franciaország területeit. (Dél Franciarországot, Korzikát.) November 11-én Nogués tábornok, a Vichy fegyveres erők főparancsnoka tűzszünetet kért, majd november 13-án Eisenhower tábornok és Darlan tengernagy beleegyezésével Marokkóban és Algériában befejeződtek az angolszász-francia harcok. 1942. november 18. - A 69059/1942 számú honvédelmi miniszteri rendelet minden zsidó férfi számára kötelezővé teszi a közérdekű munkaszolgálatot ( Azaz azok számára is, akik hadkötelezettség alól mentesülnének.) Munkaszolgálatosok 1942 1942. november 25. - Megkezdődik a norvégiai zsidóság deportálása. Megkezdődik a norvégiai zsidóság deportálása, 1942 1942. december 2. - A magyar kormány visszautasítja Dietrich von Jagow budapesti német követ zsidó deportálások előkészítését szorgalmazó november 17-i jegyzékét. Dietrich von Jagow 1942. december 27. - A Honvéd Vezérkar főnöke elrendeli a doni hídfőállások végsőkig való tartását. A Honvéd Vezérkar főnöke elrendeli a doni hídfőállások végsőkig való tartását. 1943. január 10. - A Szovjet Doni Hadsereg megkezdi a Sztálingrádnál bekerített német csapatok felszámolását. Német, olasz, román és magyar hadifoglyok, 1943 1943. január 12 – 13. - Az urivi hídfőből szovjet támadás indul a 2. Magyar hadsereg itt állomásozó 7. Könnyűhadosztálya ellen, mely kitartó védekezés után állásait feladni kénytelen. Január 13-án a magyar védelmi front mintegy 10 km-re átszakad.. Helyzet a 2. magyar hadsereg arcvonalán 1943. január 11-én este 1943. január 14- január 16. - Winston Churchill és Franklin Delano Roosevelt találkozik Casablancában, döntést hoznak a szövetségesek szicíliai partraszállásáról és leszögezik, hogy békeajánlatot mindkét hatalom csak feltétel nélküli megadás esetén fogad el, illetőleg megegyeznek egy háromhatalmi találkozóról. (Melyre novemberben került sor, Teheránban.) Franklin D. Roosevelt with Winston Churchill at the Casablanca Conference. 1943. január 15. - A scucsje-i szovjet hídfőből is támadás indul, mely megsemmisíti az ott állomásozó olasz erőket, s rövid időn belül a védelmi front teljes felbomlását eredményezi. A Vörös Hadsereg katonái egy kilőtt Párduc mellett, 1943 1943. január 18. - A bekerített III. Hadtesten kívül már nincs harcoló magyar alakulat a Don-kanyarban. 1943. január 18-án nyitottak rést a szovjet csapatok a Leningrádot körülvevő náci blokádon 1943. január 24. - Megjelenik Jány Gusztáv, a 2. Magyar Hadsereg parancsnokának 294/2. hds. I. a. 43. I. 24. Szám-on iktatott, “A 2. magyar hds. elvesztette becsületét” kezdetű hadparancsa, mely többek közt tartalmazza, hogy “Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit” Nem gondolta vitéz Jány Gusztáv altábornagy, a 2. magyar hadsereg parancsnoka, hogy mi vár itt rá, amikor leszállt a vonatról Kurszk városába. 1943. január 25. - Szovjet csapatok foglalják el Voronyest. A csapatszállító járművek és fogatok között két tiszti személygépkocsi halad az orosz sztyeppén 1943. január 31. - A sztálingrádnál körbezárt 6. Német hadsereg leteszi a fegyvert, Friderich von Paulus vezértábornagy megadja magát. Sztálingrád neve egybeforrt a könyörtelen háborúzással 1943. február 1. - Stomm Marcell altábornagy, a 2. magyar hadsereg III. Hadtestének parancsnoka feloszlatja a parancsnoksága alatt álló egységet. Gróf Stomm Marcel vezérőrnagyként 1943. február 7. - Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos a magyar pártok többségének közös támogatását élvezve, Kállay Miklós miniszterelnök felhatalmazásával Isztambulba utazik, a brit külügy képviselőivel tárgyalásokat folytatni. A modern, szókimondó, közvetlen Szent-Györgyi Albert akadémiai tagságát a Nobel-díj ellenére is csak nehezen nyerte el. A második világháború idején titkos diplomáciai küldetést is vállalt, 1944 őszén illegalitásba vonult, mert Hitler személyesen adott parancsot likvidálására. 1943. február 11. - Wilhelm Keitel tábornagy három magyar megszállóhadosztály küldését kéri Szerbiába. Wilhelm Keitel (1882-1946) 1943 március - Barcza György volt londoni magyar követ vállalja, hogy a Kállay-kormány félhivatalos megbízásával Svájcban Magyarországot képviselje a britekkel folytatott titkos különbéke-tárgyalásokon. Kállay kormány 1943 március 12. - Jány Gusztáv a 2. magyar hadsereg parancsnoka 30. számú hadparancsa gyakorlatilag felülírja a január 24-it. Jány Gusztáv felettesei: Wilhelm Keitel és von Weichs tábornokok 1943 március - Dieter Wisliczeny és Alois Brunner SS századosok felügyelete alatt megkezdődik a görögországi zsidók deportálása. Alois Brunner, 1943.március 30. - A magyar kormány elutasítja a német vezetés ajánlatát magyar megszálló erők küldéséről Szerbiába, de hozzájárul a Szovjetunió területén lévő megszálló erők kiegészítéséhez. 1943. április 2. – 5. - Kállay Miklós miniszterelnök Rómába látogat, ahol találkozik Benito Mussolinival, illetve Ettore Bastianini külügyi államtitkárral, és audiencián vesz részt a Vatikánban XII. Pius pápánál. Kállay Miklós 1942–44 között Magyarország miniszterelnöke és Benito Mussolini Rómában. 1943. április 13. - Németország hivatalosan is bejelenti, hogy Szmolenszktől nem messze, Katyn térségében nyolc tömegsírt tárt fel, melyekben több ezer kivégzett lengyel tiszt nyugszik. A Vichy-rezsim államtitkára, Fernand de Brinon Katyńben 1943. áprilisában 1943. április 16. – április 18. - Horthy kormányzó a Salzburg melleti Klessheimbe látogat, ahol Hitler ingerült követeli tőle a Kállay-kormány leváltását, s a zsidó kérdés megnyugtató megoldását. „ a zsidókat vagy meg kell semmisíteni, vagy koncentrációs táborokba szállítani” A tárgyalások során szó esik a magyarországi népi németekről is. Hitler eléri, hogy Horthy beleegyezzen a Volksbung-tagok háború után Németországba telepítéséről, s hogy a Honvédségben szolgálü népi németek elérhetőek legyenek a Waffen SS toborzók számára. Adolf Hitler with Miklos Horthy in Schloss Klessheim near Salzburg 16 April 1943 1943. április 19. - Az SS megkezdi a varsói gettó felszámolását. A gettó falain belül ekkora már szervezett formában létezik az ellenállás. Az első deportálási hullám után a megmaradt férfiak félkatonai alakulatot hoztak létre, céljuk nem a túlélés, csupán a méltó halál volt. Kiképzéseket szerveznek, bunkereket, s a gettó épületei alatt alagútrendszereket építenek, hogy felkészülten várják az őket deportálni érkező német egységeket. A május 7-ig tartó gettólázadás során az SS egységei a terület gyakorlatilag minden épületét megsemmisítik, mintegy 56 ezer embert ölnek meg a harcok során, nagyjából 10 ezren azonban túlélik a romok között, sokan közülük részt vesznek az 1944-es varsói felkelésben. „Aztán minden hirtelen élesre fordult, amikor Pészach napján, 1943. április 19-én 850 jól felszerelt német katona berontott a gettóba, és szisztematikusan nekilátott a felszámolásának” 1943. május 7. - Horthy Miklós kormányzó Hitler klessheim-i vádjaira vonatkozó ellenvetéseit összefoglalva levélben fordul a führer-kancellárhoz, melyből egyrészt megmutatkozik Horthy jogkorlátozó, fajvédő, és Hitler fajelméleti antiszemitizmusa közötti különbség, másrészt, az is, hogy Horthytudatában van: Hitler a fizikai megsemmisítést szánja a zsidók sorsául. „Excellenciád további szemrehányása volt, hogy a kormány a zsidók kiirtásának keresztülvitelében nem járt el ugyanolyan mélyrehatóan, mint az Németországban történt”, áll az első fogalmazványban, ami helyett a végső verzióban “Magyarországon állítólag túl enyhén kezelik a zsidókat” szerepel. Ugyanakkor Horthy zárszava, melyben arról biztosítja Hitlert, hogy a deportálásokat előkészítő intézkedések már folyamatban vannak, csupán üres frázisnak tekinhető. Ilyen intézkedések nem történtek. Horthy nem tudta pontosan, mivel fogadja Hitler a klessheimi kastályban 1943. május 12 – 25. - Churchill Washingtonba látogat, hogy két hetes tárgyalássorozaton vegyen részt Roosevelt elnökkel. Megegyeznek a szicíliai támadás, s a normandiai partraszálllás dátumában. ( 1944. május 1 ) abban, hogy a normandiai partraszállásra is 1944 májusában fog sor kerülni, s döntést hoznak arról, hogy a szövetségesek bombázásokkal bekapcsolódnak a Csendes-óceáni hadszíntér eseményeibe, Kína megsegítésére. Winston Churchill at the Washington Conference with President Roosevelt and a large group of British and American officials. 24th May 1943 1943. május 17. -Nagy Vilmos honvédelmi miniszter – tartva a Waffen SS toborzások méretétől – utasítja a toborzóbizotssgába delegálandó magyar tagokat, hogy magyar származású embereket nem sorozhatnak be. Nagybaczoni Nagy Vilmos 10th Minister of Defense of the Kingdom of Hungary 1943. május 21. - Kovács Gyula vezérőrnagy jelentése a 2. hadsereg veszteségeiről: 1943. január 1-jén élelmezési létszám 194 334 fő; szabadságon kb. 10 ezer fő; összesen 204 334 fő. 1943. április 6-án élelmezési létszám 100 818 fő; szabadságon kb. 7500 fő; összesen 108 318 fő. Hiány április 6-án 96 016 fő. A hiányból: kórházvonaton hazaszállított sebesült és beteg április 6-ig 28 044 fő; fogoly (a szovjet rádió hivatalos jelentése szerint) 26 ezer fő; véres veszteség (elesettek és megfagyottak) 41 972 fő. A zsidó munkaszolgálatosok vesztesége a keleti fronton 1942. január–1943. december között kb. 25 ezer személy, akik közül 15 ezer fő elesett. Vatutyin tábornok (balra), a később 1. ukrán front parancsnoka 1943. június 1. -A klessheimi megállapodás alapján hatályba lép a népi németek második toborzási hullámát engedélyező kormányrendelet, mely az 1942-ik évitől eltérően a magyar honvédségben szolgáló németek között is engedélyezte a toborzást. Horthy és Hitler a riefelingeni pályaudvaron. A klessheimi kastély 30 km-re volt innen, a két államfő szinte egész úton nem szólt egymáshoz. 1943. június 3. - Algírban az 05.30-án kezdődött konferencia végén megalakul a Francia Birodalom kormányaként működő Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság (CFLN). Elnökei Charles de Gaulle és Henri Honoré Giraud. Giraud and Charles de Gaulle during the Casablanca Conference; seated: Roosevelt and Churchill 1943. június 13. -A szélsőjobboldali támadások hatására lemondott Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter helyére Horthy Miklós kormányzó a hozzá hű, de a német győzelemben ekkor még nem kételkedő Csatay Lajos vezérőrnagyot nevezi ki. Csatay Lajos vezérőrnagy 1943. július 10. - Virradat előtt megkezdődik a „Husky” fedőnevű hadművelet, 150 ezer ember, 3 ezer hadihajó, és 4 ezer repülőgép bevetésével a szövetségesek partraszállnak Sziciliában. A szövetségesek 1943-ban mindössze 38 nap alatt elfoglalták Szicíliát, amely több tekintetben is felkészülést jelentett a háborút megfordító normandiai partraszálláshoz. 1943. július 19. - A szövetséges légierők Rómát bombázzák. A szövetségesek rögeszmésen hittek a fővárosok – Párizs, majd később Berlin – jelen- tőségében, és abban a meggyőződésben tűzték ki célul Rómát, hogy bevételének majd világrengető következményei lesznek. Nem lettek. 1943. július 22. - Amerikai csapatok foglalják el Palermót. Montgomery és Patton Palermo repülőtéren 1943. július 1943. július 24. - A Hadbalépés óta először összeülő Fasiszta Nagytanács egy bizalmi szavazáson 19:7 arányban gyakorlatilag leváltja Mussolinit. Másnap, július 25-én III. Viktor Emmanuel közli a bukott Duce-val, hogy Pietro Badoglion marsallt nevezi ki a helyére miniszterelnöknek. A hatalomtól ekkor már inkább szabadulni vágyó Mussolini nem mutat ellenállást, az olasz csendőrség ennek ellenére letartóztatja, s háziőrizetbe helyezi. Menekülés közben fogták el Benito Mussolinit 1943. július 25. - III. Viktor Emmanuel király bejelenti Mussolininek, hogy Pietro Badoglio az új miniszterelnök. Bár a Duce nem mutat ellenállást, a carabinierik letartóztatják és őrizetbe helyezeik. Benito Mussolini and Victor Emmanuel III 1943. július 28. - Pietro Badoglio miniszterelnök feloszlatja az Olasz Fasisztapártot, s bár biztosítja Németországot fegyverbarátságáról – béketárgyalásokat kezdeményez a szövetségesekkel. Portrait of Duke Pietro Badoglio in uniform, undated, published by Berliner Illustrirte Zeitung' 44/1943 1943. augusztus 19. - Veress László Isztambulban angol külügyi köröknek felajánlja – a korábbi megkötések értelmében - Magyarország feltétel nélküli megadását. A Vörös Hadsereg gyalogsága támadásban, 1943. augusztus 1943. augusztus 22. - Szovjet csapatok visszafoglalják Harkovot. Churchill Mk VI. brit gyártmányú harckocsi szovjet használatban egy kiégett Sd.Kfz. 232 mellett, Harkov térségében 1943. augusztus 24. - Szovjet csapatok foglalják vissza Szmolenszket. A Vörös Hadsereg katonái Szmolenszk közelében 1943 szeptember eleje – október 1. - Hatz Otto ezredes a VKF 2 osztályának ( Katonai Hírszerzés és Elhárítás) képviseletében Isztambulba utazik. Október 1-én kap egy OSS-el ( Office of Strategic Service, USA) való kapcsolattartásra szolgáló rádiót, Ottó (Hatz) Hátszeghy (26 May 1902 – 21 July 1977) 1943. szeptember 3. - Aláírják Olaszország feltétel nélküli fegyverszüneti kapitulációját. A fogságra menetelő olasz katonák Bolzanoban, 1943 1943. szeptember 9 – 10-re Veress László magyar külügyminisztériumi segédtitkár aláírja az előzetes fegyverszüneti megállapodást Nagy-Britanniával, melynek értelmében Magyaroszág, amint szövetséges csapatok érik el határait, vállalja a feltétel nélküli megadást, az ország csökkenti a németeknek nyújtott katonai és gazdasági segítséget, s ellenáll egy esetleges német megszállásnak. Veress László magyar külügyminisztériumi segédtitkár aláírja az előzetes fegyverszüneti megállapodást Nagy-Britanniával 1943. szeptember 12. - Otto Skorzeny SS Hauptsturmführer és különleges egysége „Tölgyfa” ( Eiche) hadművelet keretében kiszabadítja a Grand Sasso hegyi Hotel Campo Imperatore-ben fogvatartott Mussolinit, Németországba menekíti, s a bajorországi Schloss Hirschberg kastélyban szállásolja el. Skorzeny és katonái a kiszabadított Mussolinivel, a Gran Sassó-i szálloda előtt 1943. szeptember 17. - Megkezdődik a Magyar Megszálló Erők parancsnokságának kivonása Kijevből. Kiev, 1943 1943. szeptember 18. - Mussolini Münchenből rádióbeszédet tart, melyben kikiáltja a Saló székhelyű, észak-itáliai Olasz Szociális Köztársaságot., majd rövidesen elfoglalja a német bábállam elnöki, kormányfői és külügyminiszteri posztját. Mussolini Münchenből rádióbeszéde 1943. október 13. - Az Olasz Királyság hadat üzen Németországnak. Róma a II. világháborúban 1943. november 10. - Elkészül a módostott Margerethe terv, a végrehajtást azonban az OKW bizonytalan időre elhalasztja, tekintve, hogy a kijelölt egységek a Déli-Hadseregcsoport kötelékében éppen a keleti fronton harcolnak. Német páncélos Budapesten 1943. november 28. – december 1. - Churchill-Roosevelt és Sztalin találkozója Teheránban. From left to right: Joseph Stalin, Franklin D. Roosevelt, and Winston Churchill on the portico of the Soviet Embassy during the Tehran Conference. 1943. szeptember 30. - Az OKW előterjeszti a Hitler kérésére kidolgozott Margarethe (Később Margharete I. nevezetű) tervezetet Magyarország megszállásáról. Nyilaskeresztes szakasz menetel a Szent György utcában egy német „Királytigris” mellett, 1943. december 10. - Edmund Veesenmayer a Német Birodalom gazdasági tanácsadója Magyarországra utazik, ahonnan 50 oldalas jelentést küld Berlinbe. A megszállás ellenében a kormányzóval együtti átállást szorgalmazza, véleménye szerint Horthy mindenre rávehető, vagy rákényszeríthető, így megszállási terv helyett inkább „ alapvetően a mézesmadzag és a korbács módszerét kell használni.” Edmund Veesenmayer a Német Birodalom gazdasági tanácsadója 50 oldalas jelentésének részlete Edmund Veesenmayer a Német Birodalom gazdasági tanácsadója 50 oldalas jelentésének részlete 1943. december 14. -A Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága újra előveszi az újvidéki vérengzés ügyét. A per során az érintetteket –ezúttal Grassy József vezérőrnagyot , Feketehalmy Czeynder Ferenc nyugállományú altábornagyot, s Deák László nyugállományú ezredest is beleérve – halálra ítélik. Az ítélet végrehajtása elől az érinetttek azonban Albrecht főherceg birtokán át Németországba szöknek. Újvidéki vérengzés (hideg napok) 1942 FOLYTATJUK...

1939 szeptember 1 - 1941 december 8 A második világháború 1939. szeptember 1. - Lengyel egyenruhába öltöztetett német katonák elfoglalják egy határmenti kisváros, Gleiwitz rádiótornyát, mire a német légierő bombázni kezdi Wielun városát. Majd a német Wehrmacht gépesített csapatai vonulnak az országba. „Abban nincs vita a történészek megítélésében, hogy a németek „Fehér hadművelete” 1939. szeptember 1-én a II. világháború európai szakaszát nyitotta meg” A Gleiwitz rádiótorony a mai formájában Európa legmagasabb fából készült építménye, (fotó: 2012) 1939. szeptember 17. - A szovjet haderő is átlépi a határt és előrenyomul a Molotov-Ribbentrop paktumban kötött megállapodás vonaláig. Sztálin és Ribbentrop kézfogása az egyezmény megkötése után, 1939 Az egyezmény német nyelvű példánya, 1939 1939. szeptember 21. - A magyar kormány hivatalosan megnyitja a határt a lengyel menekültek előtt. A magyar kormány hivatalosan megnyitja a határt a lengyel menekültek előtt, 1939 1939. október 5. - Magyarországon életbelép az 5300/ 1939. számú miniszteri rendelet, melynek értelmében minden 14 és 70 év közötti személy honvédelmi munkára kötelezhető. 1939. november 28. -A Szovjetunió a finn határ mellett saját területén lévő Mainila települését ágyúzza, majd határincidens szímszóval megtámadja Finnországot. Kezdetét veszi a szovjet-finn háború. Külföldi újságirók Mainila-ban (Finnország), 1939. november 29. 1939/1940 tele - Tengerealattjáró-háború az Atlatni-óceánon. Tengeralattjárók a trondheimi (Norvégia) bázison, 1939 1940 - A háború hatásai kezdenek beszűrődni a magyar hétköznapokba. A földművelésügyi miniszter áprilisban elrendeli a pékeknek a csökkentett liszttartalmú, korpaalapú ún „népkenyér” sütését, egyes cikkekre ( zsír, szalonna, cukor ) érvénybelép a jegyrendszer, májusban a 3750/1940 számú kormányrendelet előírja a gabona szálastakarmány, hüvelyesek, s kukorica hatósági összeírását, megtiltja ezek piaci forgalmazását, a feleslegre állami felvásárlást rendel el. Júniusban kormányrendelet születik a külföldi levelezések, telefobeszélgetések és távíróüzenetek ellenőrzéséről. Decemberben életbe lép a 8700/1940 számú rendelet, mely megtiltja a díszkivilágítást az utcákon, s előírja a közvilágítás 25%-os csökkentését. Erzsébet hid, 1940 1940. február 11-12. - A szovjet hadsereg a befagyott finn öblön keresztül megkerüli Finnország kiépetített védelmi-erőd rendszerét, a Mannerheim-vonalat. Megkezdődik Viipuri ostroma. A Finnországot védő Mannerheim-vonal egy részlete 1940-ben. 1940. március 13. - A Vörös Hadsereg elfoglalja Viipurit. Még ugyanezen a napon békét ír alá a két ország Moszkvában. Véget ér a „Téli Háború”, melynek során Finnországot meglepte a világot kitartó ellenállásával. Finn géppuskások a "téli háborúban", 1940 1940. március 17. - Teleki Pál magyar miniszterelnök ötmillió dollárt helyez letétbe Pelényi János washingtoni követ útján az Egyesült Államokban, egy esetleges magyar emigráns kormány finanszírozására. Pelényi János az USA-ban, 1940 1940. április – június 9. - brit és francia csapatok érkeznek Narvikba, azt azonban három hónap után feladni kénytelenek. Németország így megszerzi Norvégiát. Szövetséges katonák a Narviki csatában, 1940 1940. április 9. - Német csapatok néhány óra leforgása alatt elfoglalják Dániát. S ugyanezen a napon támadást intéznek Norvégia ellen. ( A háború folytatásához szükség volt a svéd vasérchez vezető útvonal biztosítása.) Német csapatok Koppenhágában, 1940. április 9. 1940 május - Nagy-Britannia elfoglalja Izlandod. 1940. május 10-én foglalta el a miniszterelnöki széket Sir Winston Leonard Spencer Churchill, a második világháborús brit politikát meghatározó államférfi. 1940. május 9. - Német csapatok vonulnak be a semleges Luxemburg területére. Német csapatok vonulnak be a semleges Luxemburg területére, 1940 1940. május 10. - Német csapatok foglalják el Hollandiát Erhard Milch tábornagy Luftwaffe pilótákkal, 1940 1940. május 11-14. - Németország elfoglalja Belgiumot A belga katonák német őrizetben a 1940. május 11-i Eben-Emael erőd elfoglalása után. 1940. május 15. - Elutasítva Hitler békefelajánlását a Royal Air Force a Ruhr-vidék bombázásába kezd. RAF Halifax B Mk II 1940 június – augusztus -A Luftwaffe a Royal Air Force felőrlése céljából nagyerejű légitámadásokat intéz a csatornán hajózó angol konvolyok, s a dél-kelet angliai légitámaszpontok ellen. A bombázott London, 1940 1940. június 10. - Olaszország hadat üzen Nagy-Britanniának. Olasz harckocsizók Észak-Afrikában, 1940 1940. június 10. - Német csapatok vonulnak be Párizsba. Német csapatok vonulnak be Párizsba, 1940 1940. június 22. - Adolf Hitler, Hermann Göring és Joachim von Ribbentrop a vasúti kocsi előtt, amiben a francia vezetők aláírták a kapitulációt. 1940. június 22. - Adolf Hitler, Hermann Göring és Joachim von Ribbentrop a vasúti kocsi előtt, amiben a francia vezetők aláírták a kapitulációt. 1940. június 28. - Szovjetunió Besszarábia és Észak-Bukovina átadására szólítja fel Romániát. A szovjet páncélozott járművek oszlopa belép Besszarábiába, 1940 június 1940. augusztus 30. - Némteország és Olaszország határozatot hoz Bécsben a román-magyar területi vita kérdésében. A II. Bécsi döntés néven elhíresül határozat értelmében Észak-Erdély Magyarországhoz került. A bécsi Belvedere palota aranytermében 1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdette a második bécsi döntést. Második Bécsi Döntés / Second Vienna Award 1940 Magyarország a bécsi döntések után, 1940 1940. szeptember 9. - Olasz csapatok indulnak Egyiptom ellen. Olasz páncélosok az egyiptomi határnál, 1940 1940 szeptember-október - A német légierő Londont bombázza. Anglia védelmi ereje azonban nem csökken döntő mértékben. London bombázása, 1940 1940. szeptember 22. - Szálasi Ferenc amnesztiával szabadul fegyházbüntetéséből és átveszi a Nyilaskeresztes Párt vezetését. Szálasi Ferenc párttagkönyve, 1940 1940. szeptember 27. - Némteország- Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt, melyben Japán elismeri Németország és Olaszország vezető szerepét Európában az új rend megteremtésében, míg utóbbiak tiszteletben tartják Japán vezetését „ a nagy kelet-ázsiai térben.” Megegyeznek továbbá, hogy kölcsönösen támogatják egymást, ha a a három aláíró fél egyikét olyan ország részéről éri támadás, amely „jelenleg nem vesz részt az európai háborúban, vagy a kínai-japán konfliktusban.” A háromhatalmi egyezmény aláírása, 1940 1940. október 4. - A Keresztény Nemzeti Szocialista front fúzionál a Nyilaskeresztes Párttal. Hubay Kálmán nyilaskeresztes politikus, Szálasi 1940-es szabadulásáig a Nyilaskeresztes Párt vezetője 1939-ben 1940 október - A nyilaspárt propagandaja által feltüzelve bányászsztrájk robban ki – a fellázadt munkásokat az őket felhergelő politikusok azonban cserbenhagyják. Nyilaskeresztes propaganda, 1940 1940. október 28. - Olaszország támadást intéz Görögország ellen. Olasz Ansaldo CV-33 1940-ben a görög fronton 1940. november 20. - Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. Két nappal később ( november 22) Románia, majd három napra rá ( november 23.) Szlovákia is. Háromhatalmi egyezmény, 1940 1940.december 12. - Jugoszlávia és Magyarország „ örök barátsági” szerződést köt, melyben biztosítják egymást, hogy vitás kérdéseiket tárgyalásos úton fogják rendezni. 1940. december 12-én, Belgrádban Csáky István (a fotón) és Cincar-Markovic tehát aláírták a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződést 1941 február - A németek Olaszország megsegítésére Észak-Afrikába küldik az Afrika hadtestet. Ezzel a háborúnak harmadik frontja nyílik. Rommel Észak-Afrikában, 1941 1941. március 22. - A Szovjetuniótól visszakapott 1848-as honvéd zászlók fogadása a magyar-szovjet határon. A Szovjetuniótól visszakapott 1848-as honvéd zászlók fogadása a magyar-szovjet határon, 1941 március 22. 1941. március 26. - Jugoszlávia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. 1941. március 27. - Egy angolbarát katonai puccs megdönti Jugoszláviában a Cvetkovic kormányt. A jugoszláv katonai puccsra 1941. március 27-én került sor Belgrádban, a Jugoszláv Királyságban, amikor Pál jugoszláv herceg régensségét megdöntötték, és II. Péter király teljesen átvette a monarchikus hatalmat. 1941. március 28. - Hitler, aki Jugoszlávia német megszállása mellett döntött, területi ígéretek mellett felszólítja a magyar kormányt, hogy vegyen részt a katonai akcióban. Olasz feketeinges zászlóalj bevonulása Jugoszláviába, 1941 1941. április 3. - Teleki Pál miniszterelnök feltehetően a külpolitikai események súlya alatt önkezével vet véget az életének. Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke 1941. április 3-án lőtte magát főbe várnegyedbeli otthonában. 1941. április 6. - Németország megindítja offenzíváját Jugoszlávia ellen. Német páncélosok Jugoszláviában 1941-ben 1941. április 10. - Horvátország kikiáltja függetlenségét. Pavelics és Mussolini 1941-ben, amikor Olaszország elismerte Horvátországot 1941. április 10. - Horvátország kikiáltja függetlenségét. 1941. április 11. - Azzal a megokolással, hogy Horvátország kiválásával a Jugoszláv állam, mellyel az örök barátsági szerződés köttetettt, megszűnt létezni, Magyarország bekapcsolódik a német offenzívába. 1941. április 11. A Délvidék visszafoglalása 1941. április 12. - Német csapatok vonulnak be Belgrádba. Adolf Hitler kéri a magyar kormányt, hogy a magyar csapatok ne álljanak meg a történelmi határoknál. A belgrádi német bombázás, melynek fedőneve "Visszavágás művelet" (németül: *Unternehmen Strafgericht*) 1941. április 16. - A Gyorshadtest átlépi a Drávát, a Magyar Királyság történelmi határát. A felújított gyékényesi Dráva-híd ünnepélyes megnyitása. Ruszkiczay Rüdiger Imre altábornagy és egy horvát tábornok átvágják a szalagot. 1941 1941. április 27. - Német csapatok vonulnak be Athénba. 1941. április 27. - Német csapatok vonulnak be Athénba. 1941. május 10. - Németország helyettes führere egy saját vezetésű Messerschmidt Bf 109 típusú vadászgépen Nagy-Britanniába repül, hogy tárgyaljon. Feltehetően Hitler előző évi békeajánlata folytán. A német politikai vezetés két napig hallgat, abban a reményben, hogy a gép nem juthat át a brit légvédelmen. Mikor ez mégis megtörténik, Hess-t szellemileg beszámíthatatlannak nyilvánítják. Messerschmitt 109 G-6 vadászgép 1941. május 30. - Brit csapatok vonulnak be Bagdadba. Brit csapatok vonulnak be Bagdadba,1941 1941. június 8. - Brit ( és francia-lengyel) csapatok vonulnak be Szíriába. Brit ( és francia-lengyel) csapatok vonulnak be Szíriába, 1941 1941. június 15. - Horvátország csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez Horváthország 1941 1941. június 19. - Werth Henrik a Honvéd Vezérkar Főnöke és Franz Halder a német szárazföldi csapatok főparancsnokságának főnöke a magyar haderő részvételéről tárgyal egy esetleges Szovjetunió elleni offenzívában. Werth Henrik vezérezredes, a Honvéd Vezérkar szélsőségesen németbarát főnöke minden követ megmozgatott, hogy az ország a németek mellett vegyen részt a Szovjetunió elleni offenzívában 1941. június 22. - Németország előzetes hadüzenet nélkül támadást indít a Szovjetunió ellen. A Barbarossa hadművelet, 1941 1941. június 23. - Molotov szovjet külügyi népbiztos magához kéreti Kristóffy József moszkvai követet, s tudatja vele, hogy a Szovjetuniónak nincsenek területi igényei Magyarországggal szemben, s semlegesség esetén megértő magatartást tanúsít az Erdélyre vonatkozó magyar követelésekkel kapcsolatban. Kristóffy a táviratot – mivel első táviratára válasz nem érkezik– háromszor küld írásos jelentést a magyar kormánynak. Máig tisztázatlan, hogy a számjel üzenet Bárdossy László miniszterelnöknél, vagy Horthy Miklós kormányzónál akadt el. A két fél háború utáni visszaemlékezései merőben különbözőek a kérdésben. Annyi biztos, hogy Molotov üzenete nem került a parlament elé. Kristóffy József követ (jobbra) Moszkvában, 1941 1941. június 26. - Máig tisztázatlan ország lefestett felségjelű gépei bombatámadást intéznek Kassa városa ellen, illetőleg ugyanezen a napon szovjet felségjelű gépek géppuskasortüzet nyitonak egy, a Rahó-Körösmező útvonalon közlekedő magyar gyorsvonatra. Werth Henrik vezérkari főnök előzetes tájékozódás nélkül a délelőtti órákban arról tájékoztatja a kormányzót, hogy Magyarországot szovjet támadás érte. Horthy Miklós ennek az információnak a birtokában a Szovjetunió elleni hadbalépés mellett dönt. A Werth után hozzá érkező Bárdossy László miniszterelnököt már erről a döntésről értesíti. Nemzeti Ujság, 1941. június (23. évfolyam, 124-146. szám) 1941. június 28. - Magyar szárazföldi csapatok lépik át a magyar-szovjet határt. 1941. július 9. - Megszűnik a magyar Kárpát-csoport. Az eddig kötelékébe tartozott Gyorshadtest a német Dél Hadseregcsoport 17. hadseregének alárendeltségében tovább támad. A többi alakulat megszálló erőként hátramarad Ukrajnában. A német Közép Hadseregcsoport a minszki katlancsatában befejezi a szovjet Nyugati Front főerőinek felszámolását. Kilőtt szovjet T-37 A típusjelű kétéltű harckocsi 1941 nyarán. A 3,3 tonna súlyú páncélos fegyverzete mindössze egy 7,62 mm-es DT géppuskából állt. Főleg felderítésre és harcbiztosító feladatokra alkalmazták. Csupán kis mennyiség érte meg 1941 nyarát, amikor is már főként könnyebb tüzérségi lövegek vontatására használták. 1941. július 10. - Magyar csapatok foglalják el Kamieneck- Podolszkijt. Német csapatok átkelése a litván Kaunasnál 1941 júliusában. A hajóra éppen egy 3,7 cm-es páncéltörő ágyút emelnek fel 1941. július 12. - Nagy-Britannia és a Szovjetunió kölcsönös katonai együttműködési szerződést köt Moszkvában, mely mindkét fél számára megtiltja a különbékét. Kilőtt, elhagyott szovjet harckocsik, 1941 júliusa 1941. augusztus 8. - Magyarországon életbelép a „a házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről” szóló, III. zsidótörvényként elhíresült törvényt,( 1941/XV.), mely megtiltja a házasságkötést zsidó és keresztény felek között. Győri Nemzeti Hírlap, 1941. június 10. 1941. augusztus 14. - Az USA és Nagy-Britannia közzéteszi az Atlanti Chartát, melyben a háború utáni rendezés alapvelveit fektetik le. A szovjet és a londoni lengyel emigráns kormány egyezményt köt egy Németország elleni lengyel hadsereg alakításáról a Szovjetunióban. President Roosevelt and Winston Churchill on board HMS Prince of Wales 1941. augusztus 27-28. - Az SS kötelékébe tartozó Einsatzgruppe C mintegy 23.600 Magyarországról hontalannak minősített és kitoloncolt zsidót mészárol le. 1941. augusztus 27-28-án történt a holokauszt első tömegmészárlása: a Szovjetunió német megszállás alatt lévő nyugati részén, a ma Ukrajnához tartozó Kamjanec-Pogyilszkij - akkori hivatalos nevén Kamenyec-Podolszkij - közelében mintegy 23 600, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg a német SS-csapatok. 1941. szeptember 9. - Horthy Miklós kormányzó fia tanácsára leváltja Werth Henrik vezérkari főnököt, s helyére a magyar haderő minél nagyobb mértékű otthontartását sürgető Szombathelyi Ferencet nevezi ki. Szombathelyi Ferenc 1941. szeptember 18. - Nyilaskeresztes Pártból kilépett parlamenti képviselők, Pálffy Fidél és Baky László vezetésével Megalakítják a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot. A Szálasi kormány tagjai. Az álló sorban, balról a második gróf Pálffy Fidél földművelésügyi miniszter, 1941 1941. szeptember 19. - Német csapatok foglalják el Kijevet. A kijevi ütközet tipikus példája volt annak, amikor a moszkvai vezetés egy téves stratégiai gondolat jegyében áldozta fel katonáit – akik aztán magukra hagyatottan harcoltak az utolsó töltényükig, így a halálukig 1941. szeptember 29. - A Magyar Nemzeti Szocialista Párt országyűlési frakciója koalícióra lép az Imrédy Béla vezette Magyar Megújulás Pártjával, megalakítva így a Magyar Megújulás Nemzetizocialista Pártszövetségvet. 1941. október 2. - A Német Közép Hadseregcsoport támadást indít Moszkva ellen. Hóban elakadt német Panzer IV típusú harckocsi, a Moszkva elleni Tájfun hadművelet idején Forrás: Bundesarchiv 1941. október 6. - Az elfoglalt ukrajnai területeken megalakul a Magyar Megszálló Csoport Parancsnoksága. Magyar lovasság átvonul egy elfoglalt szovjet városon 1941 október - Megkezdődik a zsidók deportálása a Nagynémet Birodalom területén, Riga, Minsk, Kaunas, és Raasiku táboraiba. A deportáltak többségét az SS kirendelt egységei azonnal lelőtték. Deportation of Jews from Bielefeld, Germany, to the Riga Ghetto, Latvia, 1941 1941. október 16. - Német-román csapatok foglalják el Odesszát. 1941-ben csaknem 23 ezer civilt, többségében zsidót mészárolt le a román hadsereg Odesszában, román fennhatóság alatt álló területen, román parancsra. Háromhavi ostrom után a román hadsereg 1941. október 16-án vonult be Odesszába. Hat nappal később levegőbe röpült a hadparancsnokság épülete, megölve vagy megsebesítve 135 román és német tisztet. 1941. október 28. - A Gyorshadtest átkel a Donyecken. Folyammeder-átkelésre átalakított német Panzer III E parancsnoki harckocsi 1941. november 16. - A német Déli Hadseregcsoport befejezi a Krím-félsziget elfoglalását. A német 11. hadsereg gyalogsága utcai harcokat vív a Krímben 1941 őszén 1941. november 29. - Nagy Britannia ultimátumot intéz Magyarországhoz: eszerint Őfelsége kormánya a két ország között a hadiállapotot beálltnak tekinti, amennyiben. A Magyar Királyság nem vonja ki csapatait a megszállt szovjet területekről legkésőbb december 5-e éjfélig. Bárdossy László miniszterelnök nem kéri ki az éppen a Siesta szanatóriumban betegeskedő Horthy Miklós véleményét. Egyedül dönt az ultimátum válasz nélkül hagyásáról. ( Nem kis mértékben talán elégtétel-vágy vezéri a szovjetek elleni hadbalépésről nélküle hozott döntés miatt.) Siesta szanatórium 1931-ben. Itt töltötte Horthy 1941 novemberét és decemberét 1941. december 6. - Moszkva alatt szovjet ellentámadás veri vissza a német csapatokat. Német katonák Moszkva közelében, 1941 decemberében (Bundesarchiv Bild) 1941. december 6. - A londoni ultimátum értelmében beáll a hadiállapot Magyarország és Nagy-Britannia között. This day in 1941, the United Kingdom declared war on Finland, Hungary, and Romania. Prime Minister Winston Churchill secretly regretted the declaration of war on Finland that had to be given on Stalin's insistence. 1941. december 7. - A Hawaii szigetek-i Pearl Harbour amerikai katonai támaszpontot először a reggeli őrségváltáskor ( 7 óra 55 perc ), majd a nap folyamán még két ízben elsöprő erejű és váratlan japán támadás éri és olyan mérvű veszteséget okoz, hogy az Egyesült Államok Csendes-óceáni flottája félévre megbénul. Japán három órával a támadás harmadik hulláma után hadat üzen Az Egyesült Államoknak, majd Nagy-Britanniának, Kanadának, Ausztráliának, Új-Zélandnak, a Dél-Afrikai Uniónak, Hollandiának, a Szabad Franciaországnak, és a londoni lengyel kormánynak. A Pearl Harbor elleni támadás az egyik legsikeresebb katonai meglepetéstámadásként vonul be a kombinált tengeri és légi harcok korai éveibe. 1941. december 7-én a Japán Császári Haditengerészet Légiszolgálata megtámadta az Egyesült Államok haditengerészeti bázisát a Hawaii Területén lévő Pearl Harborban. A támadás közvetlenül hozzájárult az Egyesült Államok belépéséhez a második világháborúba. Japán gyorsan folytatta a támadást a Csendes-óceáni szigetek számos szigetének megszállásával, amelyeket több évnyi brutális harcokkal tartottak meg. 1941. december 8. - Az USA és Nagy Britannia hadat üzen Japánnak. A Szovjetunió bejelenti, hogy továbbra is érvényesnek tekinti a Japánnal kötött semlegességi szerződést. Franklin D. Roosevelt 1941. december 8-án írta alá az Egyesült Államok hadüzenetét FOLYTATJUK...

1920 június 4. - 1939 szeptember 1. Trianontól a második világháborúig 1920. június 4. - A Simonyi-Semadan Sándor miniszterelnök vezette kormány két tagja a Versailles-i Nagy-Trianon kastélyban a Magyar Királyság részéről aláírja az I. Világháborút lezáró békediktátumot. 1920. július 19. - Teleki Pál miniszterelnökségével új kormány alakul. 1920. szeptember 26. -A magyar numerus clausus törvény. ( 1920/ XXV tc.) A határontúli egyetemek elszakadása, s a fővárosi felsőoktatási intézmények túlterheltsége okán a magyar parlament határozatot hoz, mely szerint a budapesti egyetemekre való felvétel feltétele „ a nemzethűség s erkölcsi tekintetben megbízhatóság.” A törvény végrehajtási része vallási közösségből nemzetiséggé minősíti át a magyarországi zsidóságot, s egyetemi keretszámát 6%-ban határozza meg. 1920. november 20. – Megalakul a Vitézi Rend az 1360/1920. M.E. rendelettel vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Horthy Miklós beszéde a Vitézi Rend megalapítása után, 1922 1921. március 27 – április 5. - IV. Károly király első sikertelen visszatérési kísérlete Magyarországra, királyi jogai gyakorlásának visszaállítására. 1921. április 6. - Törvény az „állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről” ( 1921/III. tc.), mely betiltja a szélsőséges jobb és baloldali politikai pártokat. Ezután nem működhetett legalásian a Magyar Szociáldemokrata Párt sem. 1921. április 14. - A király Magyarországon tartózkodása során végig bizonytalan Teleki Pál miniszterelnök lemond. Horthy Miklós Bethlen István grófot kéri fel kormányalakításra. Bethlen István gróf szónokol, 1921 1921. május 22-én - a hosszas előkészítő munka után ezen a napon lettek vitézek a Vitézi Szék tagjai és az elsők között kiválasztott megadományozottak. De miért is volt olyan fontos a Vitézi Szék tagjainak és az első körben megadományozott vitézeknek az eskütétele, még az első nagyszabású vitézavatás előtt? Elsősorban azért, mert a Vitézi Szék tagjai, mint a Vitézi Rend törzskapitányai lettek hivatottak a vitézi telkeket ünnepélyes keretek között átadni a megadományozott vitézeknek, továbbá ekképpen alapozták meg az első nagyszabású vitézavatást. 1921 júniusban - Az első vitézi telek átadására Miskolcon. Magyarország első vitézi telkének átadása Miskolcon. Az első képen (balról jobbra) Hodobay Sándor polgármester-helyettes átadja Miskolc közönsége nevében a város által felajánlott vitézi telket Nagy Pál altábornagynak. A második képen Nagy Pál altábornagy átadja a vitézi telket Székely Frigyesnek és családjának. A harmadik képen Duszik Lajos evangélikus lelkész megáldja a vitézi telket, valamint tulajdonosát, Székely Frigyest és családját. A negyedik képen Csorba József kisgazda jelképesen üdvözli a gazdatársadalom új tagjaként Székely Frigyest és családját. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1921. augusztus 7. ) 1921. augusztus 14. - A Vitézi Rend szervezeti és jelvényhasználati szabályzat pontosítása. 1921. augusztus 21. - Vitézavatás a királyi várkertben. „A Hadúr nevében vitézzé ütlek” – ezekkel a szavakkal, a lovaggá ütés szabályait követve, díszkardjával avatta fel az első vitézeket Horthy Miklós kormányzó 1921. augusztus 21-én, Budapesten, a Várkertben. Ezen az első nyilvános és ünnepélyes eseményen – három hónappal korábban már a királyi palotában 24 jelölt részesült e kegyben ‑ kettőszázöt (első világ)háborús hőst avatott vitézzé a Vitézi Rend főkapitánya. Horthy Miklós kormányzó vitézt avat 1921. október 4. - Prónay Pál és Rongyosgárdája kikiáltják az általuk elfoglalt nyugat-magyarországi területek függetlenségét, s önálló államot hoznak létre Lajtabánság néven. Az antant felszólította a magyar kormányt, hogy vonja ki a területről a magyar csapatokat, ezesetben Sopronnak és környékének hovatartozásáról népszavazás dönthet. A Rongyos Gárda Sopronban, 1921 1921. október 20. -IV. Károly király másodjára is visszatér Magyarországra, ezúttal elkészülve arra, hogy katonai erővel állítja vissza hatalmát. Lassú előrenyomulása, s tisztjeinek bizonytalansága folytán azonban október 23-án Budaörsnél Horthy csapatai megállítják. A király fogságba kerül, átadják az antant megbízottainak, 1922 április 1-én hal meg, Madeira szigetén, száműzetésben. IV Karoly és Zita misén Biatorbágy 1921 1921. november 6. - A magyar parlament határozatot hoz „Őfelsége IV. Károly király uralkodói jogainak és a Habsburg-ház trónörökösödésének megszüntetéséről.” ( 1921/ XLVII. tc), habsburg IV. Károly, Zita, és fiúk Otto koronázási ruhában 1921. december 14–16. - Sopron és nyolc magyar város népszavazással dönt hovatartozásáról. Sopronon kívül a Magyar Királyság része marad: Nagycenk, Fertőbozon és Kópháza. A város és környéke népszavazáson dönthetett arról, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz kíván-e tartozni. 1921. december 22. - Bethlen István miniszterelnök és a Magyar Szociáldemokrata Párt megállapodást ír alá. A Bethlen-Peyer paktumként elhíresült megegyezés értemében a Szociáldemokrata Párt felhagy a kormány bírálatával, a vasutasok, közalkamazottak, postások és közalmazottak közötti agitációval. Cserébe ismét legálisan működhetnek, pártszervezeteket alakíthatnak, s indulhatnak választásokon, megszerezhető parlamenti mandátumai száma azonban 24 főben limitált 1921. decemberében írta alá Bethlen István kormányfő és Peyer Károly, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) vezetője azt a titkos megállapodást. 1922. május 8., június 12., június 13., június 15. - Országgyűlési választások, az új választójogi törvény értelmében 215 egyéni kerületből 195-ben nyílt szavazással. A legtöbb mandátumot a Bethlen István vezette Egységes Párt szerezte meg. ( 38, 18 %), s kormányt alakított a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával, illetőleg a Keresztény Egység Táborával. Az ellenzék legjelentősebb ereje a Szociáldemokrata Párt volt ( 17%). 1922. május 8., június 12., június 13., június 15. 1922. augusztus 23. - Magyarország felvételét kéri a Nemzetek Szövetségébe, melynek szeptember 18-án tagjává válik. Magyarország felvétele a Nemzetek Szövetségébe 1923. április 6. - Magyarország kölcsönt kér a Jóvátételi Bizottságtól. Angliai szorgalmazásra a 20 évre 2050 millió aranykoronában megállaptiott kölcsönt a kormány teljes egészében a gazdaság stabilizációjára, az infláció megszüntetésére használhatta fel. Magyarország egyben azt is vállalja, hogy gazdaságát két és fél évig a Nemzetek Szövetsége felügyeli, a folyósítás júliusban kezdődik, a az összeg több mint felét az Egyesült Királyság nyújtja. 1923-ban kibocsátott 500 ezer koronás államjegy 40 pengő értékre érvényesítő felülbélyegzéssel 1924. május 20. - Kihirdetésre kerül a magyarországi középiskolai rendszert megreformáló, és differenciáló 1924/XI. tc. 1924 - Vitézi telekbeiktatás Karcagon Vitézi telekbeiktatás Karcagon (1924) NFI 1924 szeptember -1924 szeptemberében magyar és szovjet diplomaták tárgyalásokat folytattak Berlinben, amelyek célja a hivatalos kapcsolatok megteremtése volt. A tárgyalásokon Kánya Kálmán magyar követ és Nyikolaj Kresztyinszkij szovjet diplomata vett részt, Jungerth Mihály magyar delegátussal együtt. Ezek a megbeszélések vezettek el a magyar–szovjet kapcsolatok megteremtéséhez, amelyekben a magyar fél által készített szerződéstervezet is szerepet játszott. 1926. március 24. - Klebersberg Kúnó vallás és közoktatási miniszter előterjesztésére törvény születik a „mezõgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítésérõl és fenntartásáról” ( 1926 / VII. tc ), melynek értelmében a következő három évben 5000 népiskola és tanítói lakás épült fel. 1926 -Vitézavatás a Margitszigeten 1926 -Vitézavatás a Margitszigeten 1926. november 15. - A magyar nemzetgyűlés „Az országgyűlés felsőházáról” címet viselő határozatában / 1926/ XXII. tc / visszaállítja a kétkamarás parlamentet. 1926 .december 2. - A magyar nemzetgyűlés Klebersberg Kúnó vallási és közoktatási miniszter előterjesztésére törvényt hoz a lányközépiskolák megreformálásáról „a leányközépiskoláról és a leánykollégiumról”, 1926/XXIV. tc 1927. január 1. - Az elinflálódott korona helyett új pénznem kerül forgalomba, a „Pengő”. 10 Pengő bankjegy, 1929 1927. április 5. - Bethlen István magyar miniszterelnök és Benito Mussolini olasz kormányfő ( azaz az első világháború győztes országai egyikének vezetője ) Rómában „örök barátsági szerződést” ír alá. Bethlen István magyar miniszterelnök és Benito Mussolini olasz kormányfő 1928. március 1. – A vitézi telekrendszer reformja. 1928. augusztus 4. - Hatályba lép az ( 1928/XL. Tc. ) „az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról” szóló törvény. 1928. november 30. - Lengyel-magyar döntőbírósági szerződés aláírása Varsóban. 1929 - Az utolsó ünnepi vitézavatás 1929. október 18. - „ A New York-i tőzsde fekete csütörtöke” – A világpiaci túltermelési válság kulminál. A New York-i tőzsdén egy nap alatt 19%-os árfolyamcsökkenés következik be. A következő egy hétben többezer bank ment csődbe az Egyesült Államokban. A túltermelési válság következtében heteken belül üzemek, vállalkozások zárnak be tömegesen, százezrek veszítik el munkahelyüket csak az Egyesült Államok területén. Kezdetét veszi az első nagy gazdasági világválság. 1929. október 18. - A New York-i tőzsde fekete csütörtöke 1930 június - Bethlen István miniszterelnök Londonban újabb népszövetségi kérelmet terjeszt elő Londnoban, a tervet azonban az angol pénzügyi körök – az esetleges kölcsön fő finanszírozói – nem fogadják kedvezően. 1930. szeptember 1. - A válság következtében Magyarországon 1930 első felére 35%-ra emelkedik a munkanélküliek száma. A Szakszervezetek Tanácsa és a Magyar Szociáldemokrata Párt által meghirdetett demonstráción mintegy 150 ezren vesznek részt. A Magyar Kommunista Párt aktivistáinak buzdítására a tömeg a lovasrendőrökre támad, a rendőrség tüzet nyit. Egy ember meghal, tizenhárom súlyosan megsebesül. 1930. szeptember 1-i tüntetés 1931. június 1. -Mivel a kormányt egyre több támadás érte, Bethlen István miniszterelnök a kormányzót a parlament feloszlatására, s új választások kiírására kéri. Június 28-30-án az 1922-es választójogi törvény alapján tartott választásokon – nem kis mértékben köszönhetően a nyílt szavazásos rendszernek -az Egységes Párt szerzi meg a szavazatok és parlamenti madátumok többségét, ( 45, 53 % és 64,09%) s kap jogot kormányalakításra a Keresztény Gazdasági és Szociális Párttal. 1931 nyara - A Jegybank megállapítja, hogy a Magyar Általános Hitelbank alaptőkéje nagy részét elvesztette. A bankpánik megfékezésére 1931. Július 13-ára háromnapos bankszünetet rendelnek el, mely alatta betétkifizetések szünetelnek. Július 17-én a pengőt leveszik az aranyalapról, majd a fokozódó pánik hatására augusztus 16 minden augusztus 15 előtti betétet visszahelyeznek arany alapra. 1931. Július 13. -ára háromnapos bankszünetet... 1931. július 15.-16. - Az Endresz György pilótával és Magyar (Wilczek) Sándor navigátorral igen kockázatos körülmények között landoló repülőgép az új-funlandi Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 kilométeres utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette. Gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel. 1931. augusztus 19. -Bethlen István miniszterelnök benyújtja lemondását, melyet átmenetinek tekint, arra számítva, hogy a válság lecsengése után újra miniszterelnök lehet. Gróf Károlyi Gyula alakít kormányt. Károlyi Gyula 1931 novemberében a Képviselőházban beszámol az ország pénzügyi és gazdasági helyzetéről. 1931. augusztus 31. Kormányrendelet útján csökkentik az állami alkalmazottak fizetését, s a szociális juttatásokat. A megszorító intézkedések közé tartozik az állami gépkocsik használatának korlátozása, így a miniszterelnök maga is gyalog jár reggel dolgozni. 1931. szeptember 13. - Matuska Szilveszter csantavéri származású bécsi kereskedő pokolgépet robbant a biatorbágyi vasúti hídon. A bomba Egy Budapest-Hegyeshalom-Bécs járatú gyorsvonat alatt robban fel, a merénylet 22 halálos áldozatot követel, s további 17-en megsérülnek. Egy – állítólag Matuska által helyszínen hagyott, furcsa mértékben épen megmaradt levél miatt a gyanú a Magyar Kommunista Pártra terelődik, így az illegális MKP két vezetőjét, Fürst Sándort és Sallai Imrét is letartóztatják, s kivégzik. ( Maga Matuska nem lesz halálos ítélet elszenvedője, mivel azt a korabeli osztrák törvények nem ismerik.) A Károlyi kormány a merényletet követően bevezeti a statáriumot. 1931. szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjel 0 óra 20 perkor. A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. 1932 március –április 10. - Adolf Hitler a Német Nemzetiszocialista Párt modern propaganadaeszközöket és modern kampánytechnikákat ( pl repülős országjárás) követően is csupán másodikként végez Hindenburg mögött (36% / 53 %) a németországi elnökválasztásokon. 1932 június - Meskó Zoltán megalakítja az első magyar magát nemzeti szocialistának valló pártot, a „Magyar Nemzeti Szocialista Földmíves és Munkapártot”. Meskó Zoltán 1932 szeptember-október - Bethlen István volt miniszterelnök, aki a kormánypártban még döntő befolyással bír, lemondásra szólítja fel a Károlyi-kabinetet. Károlyi Gyula gróf benyújtja kérelmét a kormányzóhoz, aki október 1-el Gömbös Gyulát szólítja fel kabinetalakításra. Gömbös Gyula miniszterelnök 1932 október -Gömbös Gyula miniszterelnök ismerteti kormánya programját, a 95 pontos „Nemzeti Munkatervet”, mely előjelez egy felvevőpiac-kereső külpolitikát, a korábbiaknál ellenőrzöttebb sajtót, központosított kultúrpolitikát, az egyesületi és gyülekezési jog korlátozását, az olasz korporációs állam mintáját követő törvényhozást, s hadseregfejlesztést. Gömbös Gyula kormánya „Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük." (Részlet a Gömbös-kormány Nemzeti Munkatervéből) 1933. május 21. - Országos vitézgyűlés Budapesten. 1933. július 22. - Berlinben német-magyar kereskedelmi szerződés születik, mely piacot nyit a magyar gabonaexport számára a Német Birodalomban. 1933 július 23–26. - Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter Benito Mussolini olasz államfő meghívására Rómába utazik, egy magyar-olasz-osztrák együttműködés lehetőségének megtárgyalására. Gömbös, Kánya és Mussolini Rómában, 1933 1933. szeptember 1. - Magyarország és Olaszország kereskedelmi megállapodást köt, 1,3 millió mázsa búza olasz exportjáról. 1933. november 27. - A debreceni egyetemet antiszemita zavargások miatt egy hétre bezárják. Debreceni Egyetem, 1933 1934. március 14 – 18. - Mussolini kezdeményezésére olasz–magyar–osztrák kereskedelmi tárgyalások folynak Rómában, ezek eredményeként a három állam képviselői március 17-én aláírják a 3 római jegyzőkönyvet, melyek szoros gazdasági együttműködést indítványoznak, s a politikai kapcsolatok élénkítését. Gömbös és Mussolini 1934. július 25. - Berlin támogatását élvező osztrák nemzetiszocialisták meggyilkolják Engelbert Dolfuss kancellárt. Utódja, Kurt von Schusnigg is támogatja az olasz-osztrák-magyar kapcsolatok további erősítését. Engelbert Dolfuss kancellár ravatala, 1934 1934. augusztus 2. - Hindenburg elnök halála. Hitler kormánya új elnökválasztás kiírása helyett összevonja az elnöki és a kancellári posztot „führer és kancellár” néven, s a posztot Hitlernek adja. Hindenburg elnök halála, 1934 1934. október 9. - Marseille-ben a macedón-horvát „Tett Propagandája” csoport merényletet hajt végre II. Sándor jugoszláv király ellen, melynek során mind az uralkodó, mind a vele egy autóban utazó francia külügyminiszter életét veszti. A Népszövetségben felvetődik Magyarország felelőssége. A csoport több tagját ugyanis a Zala-megyei Jankapusztán képezték ki, s bár a magyar állam hivatalosan semmilyen kapcsolatot nem tartott fenn tagjaival, ám alkalomszerű anyagi segítséggel és okmányokkal hozzájárult a kiképzéshez. Felerősödnek a kisantant Magyarország ellenes támadásai. 1935. március 5. - Horthy kormányzó Gömbös Gyula kérésére feloszlatja az országgyűlést, s új választásokat ír ki. Horthy Miklós és Gömbös Gyula 1935. március 6 -7. - Bethlen István és hívei elhagyják a kormánypártot, a volt miniszterelnök választási beszédében ismerteti azokat a pontokat, melyekben nem ért egyet a kormányfővel: a vezérelv, a külföldről importált eszmék, korporációs rendszer. Bethlen István, 1935 1935 március - miután a Saar vidék a párizsi békeszerződésben előírt 15 év után népszavazás útján visszakerül Németországhoz, Hitler – saját vezérkarát is meglepve – bejelenti a hadkötelezettség visszaállítását, egyoldalúan átlépve ezzel a versailles-i szerződés egyik legfontosabb előírását. Saar vidék, 1935 1935 március 31 – április 4. - Országgyűlési választások vidéken. (199 nyílt szavazású kerületben.) 1935. április 6-7. - Országgyűlési választások Budapesten. A választásokat elsöprő többséggel a kormánypárt nyeri. Országház Budapest, 1935 1935. július 17. - Megindul a spanyolországi polgárháború. Köztársasági önkéntesek Teruelben, 1936 1935. október 2. - Olaszország megtámadja, majd elfoglalja Abesszíniát. Az akció a Népszövetségben ellenkezést vált ki, Mussolini Franciaországhoz közeledik területi igényeinek elfogadtatása érdekében, ezzel viszont kénytelen volt lemondani Közép-Európai dominanciájáról. Magyarország az olasz-osztrák kapcsolatok fenntartása mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a magyar-német viszony erősítésére. Olasz tüzérség Abesszínában 1936-ban 1936. március 12. - Kurt Schussnig osztrák kancellár Budapestre látogat. Kurt Schussnig osztrák kancellár Budapestren. Schuschnigg Jobb oldalán a magyar miniszterelnök Darányi Kálmán 1936. augusztus 1- 16. - Német Birodalom propagandahadjáratával övezve Berlinben rendezik a XI. Nyári Olimpiát. Berlini Olimpia megnyitója, 1936 1936. augusztus 22. - Horthy Miklós kormányzó egy magán jellegű vadászút során látogatást tesz Adolf Hitler Führer és kancellárnál Berchtesgadenben. Az Anschlusstól tartó bécsi politikai vezetőkörökben nyugtalanságot szül a találkozó híre. Horthy látogatása Hitler birodalmi vezérnél 1936. október 6. - Gömbös Gyula miniszterelnök hosszan tartó betegségében Münchenben elhuny. Utódja a már hónapok óta miniszterelnöki feladatokat ellátó Darányi Kálmán. Gömbös Gyula koporsója a keleti pályaudvar érkezési csarnokában felállított ravatalon. 1936. október 25 – 27. - Németország és Olaszország megegyezik a „Berlin-Róma tengely” megalakításáról, a két állam politikai együttmúködéséről. A név maga még 1934-ből, Gömbös Gyulától származik. 1936. november 24 – november 26. - A magyar kormányzói pár Rómába látogat, ahol Benito Mussilini, s III. Viktor Emánuel király látja vendégül őket. Horthy Rómában, 1936 1936. november 25. - Németország és Japán megköti az antikomintern paktumot. Németország és Japán megköti az antikomintern paktumot, 1936 1937. március 15. - A népi írók , A Budapesti Egyetemi Kör összefogásával létrejött Márciusi Front gyűlésén a Nemzeti Múzeum lépcsőjén Féja Géza író felolvassa 12 pontba foglalt programjukat, melyben sajtószabadságot, földosztást, demokratikus reformokat, szervezkedési szabadságot, s a dunai népek önrendelkezési jogon alapuló revizióját követelik, illetőleg felhívják a figyelmet a zsidóság egyre fokozódó megbélyegzésére. Féja Géza és a Márciusi Front, 1936 „Magyar revíziót: a Duna-völgyi népek számára a hova tartozandóság kérdésébe az önrendelkezési jog tiszteletben tartását. A pánszláv és pángermán imperialista törekvésekkel szemben a Duna-völgyi öncélúság és konföderáció gondolatának megvalósítását.” 1937. április 16. - A Darányi-kormány belügyminisztere rendeleti úton feloszlatja Szálasi Ferenc első pártját, a NAP-ot.( Nemzeti Akarata Pártja ) A "NAP" működésének betiltása rendelet. 1937. május. 19 – május 22. - Budapestre látogat III. Viktor Emánuel olasz király, felesége, Ilona királyné, s legkisebb lányuk, Savoyai Mária királyi hercegnő III. Viktor Emmanuel olasz király látogatása Budapesten, 1937. május 19. 1937. július 28. - A magyar parlament megszavazza a ( még Gömbös Gyula által megígért ) „ a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról” szóló törvényt ( 1937/XIX. Tc.), melynek értelmében a kormányzót a parlament felelősségre nem vonhatja, utódajánlási joggal rendelkezik, az általa megnevezett három kormányzójelöltet azonban a parlament nem köteles figyelembe venni. 1937. október 23. - A szélsőjobboldali pártok Magyar Nemzetiszocialista Párt néven egyesülnek. Pártelnök: Szálasi Ferenc. 1937. november 28. - A Magyar Nemzeti Szocialista Párt debreceni szervezete szórólapok terjesztésébe kezd „Éljen I. Miklós király” felirattal, melyen Horthy királlyá kikiáltlását szorgalmazza. A kormányzó dühösen fakad ki az akció ellen. 1938. január 1. - Budapesten utcáin Újév reggelére röpcédulák ezrei jelennek meg, rajtuk egyetlen mondattal „ 1938, Szálasi!” Szálasi röpcédula, 1938 1938 január - Horthy Miklós és idősebb fia Lengyelországban vesz részt, vadászaton. Ignac Mościcki lengyel elnök arra buzdítja, választassa fiát örökösének. Horthy Miklós a vadász BIAŁOWIEŻA - Horthy Miklós Lengyelországban Vadászat 1938 február 1938. február 21. - A Belügyminisztérium betiltja Szálasi Ferenc pártját, a Magyar Nemzetiszocialista Pártot, azzal az indokkal, hogy az megegyezik a korábban már betiltott Nemzeti Akarat Pártjával. A formáció azonban rövidesen ismét újjáalakult Nemzeti Szocialista Magyar Párt néven. Széll József belügyminiszter 1938. március 5. - A kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártja nagygyűlést tart Győrben. Itt Darányi Kálmán miniszterelnök egymilliárd pengő értékű hadsereg-fejlesztési programot jelent be, melyből 600 milliót közvetlenül fegyverkezésre, míg 400 védelmi célokra szánt a kormány. A terv túllépte a Versailles-i békében lefektetett fegyverkezési korlátozások határait – azonban indokolható, a szomszédos Románia már 1935-ben hadsereg-fejlesztésbe fogott. Az első világháború győztes nagyhatalmaival végül paradox módon Eduard Benes csehszlovák elnök támogatása segített elfogadtatni a lépést, aki ezzel a gesztussal próbált Magyarországhoz közelíteni, mivel régi szövetségesei, Románia s Jugoszlávia egyre inkább Németország érdekkörébe sodródtak. A kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártja nagygyűlést tart Győrben, 1938 1938. március 11- 13. - Megakadályozandó, hogy Ausztria népszavazással döntsön függetlensége kérdéséről, Németország ultimátumot küld Kurt von Schussnigg kancellárnak, hogy adja át posztját az Osztrák Nemzetiszocialista Párt vezetőjének, Arthur Seyss Inquartnak, ellenkező esetben országának német invázióval kell számolnia. A kancellár lemondott, utódja Seyss Inquart március 12-én táviratban kérte a német csapatok bevonulását. 1938. március 21. - Darányi Kálmán miniszterelnök feltehetően a Bethlen-Peyer paktum mintáját követve tárgyal Hubay Kálmánnal, a Magyar Nyilaskereszter Párt vezetőjével. 10 parlamenti mandátumot ajánlott fel, ha a nyilasok beszüntetik a rendszer megbuktatását célzó akcióikat. A paktum felháborodást váltott ki az informálisan még mindig óriási befolyással bíró Bethlen Istvánból, s végképp elveszítette Horthy Miklós kormányzó bizalmát. Érzékelve a körülötte elfogyó levegőt. Darányi Kálmán miniszterelnök,1938 1938. május 4. - Darányi Kálmán beadja lemondását. Darányi lemondása után távozik a Sándor-palotából, 1938 1938. május 13. - Horthy Miklós Imrédy Bélát, a Magyar Nemzeti Bank elnökét kéri fel kormányalakításra. Imrédy Béla és Horthy Miklós, 1938 1938. május 25 – 29. - A Szent István király halálának 900. Évfordulójára is emlékező Budapesten rendezik a 34. Eukarisztikus Világkongresszust. 33 országból mintegy érkeznek küldöttek, és résztvevők az eseményre. A Hősök terén felállított főoltár Szent István 900. évfordulóján 1938. május 29. - Érvénybe lép „a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról”, vagy a köznyelv és a történész szakma által csupán első zsidótörvényként ismert cikkely (1938/XV.) mely szerint az ügyvédi-, mérnöki-, orvosi-, sajtó-, filmművészeti- és színművészeti- kamarákban a zsidóság számaránya nem haladhatja meg a 20%-ot. Vallási és származási szempontok elegye alapján határozza meg a törvény a „zsidónak minősülés” fogalmát. Eszerint zsidónak nem tekinthető, aki 1919. augusztus 1. előtt tért ki bármely keresztény felekezetre, illetőleg ha kitért szülők gyermeke. Országgyűlés az 1930-as években 1938. július 1. – A vitézi cím örökíthetőségének szabályozása 1938 - Vitézi Bál a Vigadóban 1938 VITEZI REND VITEZI BAL VIGADO MVH 0729 1938. július 6. - A másodfokú bíróság Szálasi Ferencet 3 évi fegyházbüntetésre ítéli. Szálasi Ferenc a népbíróság előtt 1938 augusztus - Hitler felajánlja az elcsatolt északi területek revizízóját Magyarországnak, abban az esetben, ha a magyar hadsereg támadást kezdeményez, a magyar fél azonban nem él a lehetőséggel. 1938. augusztus 29. - Bledben Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia képviselői elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe utóbbi lemondott a trianoni határok erőszakos visszaállításáról. Mihály román herceg, Edvard Beneš csehszlovák elnök, II. Károly román király, Pál jugoszláv régensherceg és Miklós román herceg 1936-ban 1938. szeptember 29. - Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Németország Münchenben egyezményt ír alá, mely Németországnak ítéli a Szudéta-vidéket, s kötelezi Csehszlovákiát a lengyel és a magyar területi igények kielégítésére. Neville Chanberlain hazatértekor az aláírt egyezményt garanciaként mutatja fel, mely biztosítja, hogy, „ Országaink fiai soha többé ne viseljenek egymással háborút.” A Müncheni egyezmény aláirása, 1938 (Az aláírók Chamberlain, Daladier, Hitler, Mussolini és Ciano) 1938. október 4. - Imrédy Béla miniszterelnök kormányülésen jelenti be a rendeleti kormányzás bevezetésének szükségességét. A kormány döntő többségben tiltakozik a javaslat ellen. Dr. vitéz Imrédy Béla 1938. október 9. -Tárgyalások kezdődnek a magyar és a szlovák fél között Komáromban a Felvidék revíziójáról. ( Szlovákia két nappal korábban deklarálta függetlenségét.) A delegációt a szlovák fél részéről Jozef Tiso elnök, magyar oldalról Teleki Pál miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter vezeti. A tárgyalások eredménytelenek maradnak, így a felek október végén nemzetközi döntőbíráskodást kérnek. A Budapesti Hírlap tudósítása a tárgyalások megszakadásáról 1938. november 2. - Mivel Nagy-Britannia a döntésben nem kíván részt venni, Németország és Olaszország részvételével döntés születik mintegy 11 ezer km2 területet Magyarországhoz csatolnak. A Budapesti Hírlap címoldala a bécsi döntés másnapján A Magyar Nemzet híradása november 3-án 1938. november 16. - Imrédy Béla nyílt diktatórikus törekvései elleni tiltakozásképpen 62 képviselő lép ki a kormánypártból. ( NEP), mely így kisebbségbe kerül a parlamentben. Nyilas képviselők egyenruhás öltözetben, a Parlament padsoraiban. Az első sorban balról az 1. Vágó Pál, 3. Széchenyi Lajos, a 4. Csia Sándor, az 5. Hubay Kálmán. A második sorban balról a 2. Wirth Károly, mellette a félszemű Gruber Lajos, és Hubay mögött a második sor jobb szélén Rátz Kálmán ül 1938. november 23. - Imrédy november 23-án benyújtja lemondását, melyet a kormányzó akkor még nem fogad el. Ennek oka máig kétséges. 1939 január - Horthy kormányzó egy vadászaton áldását adja a kormánypártból kivált disszidenseknek Imrédy Béla elmozdítására. Horthy egy vadászaton, 1939 1939. január 6. - Imrédy Béla miniszterelnök beszédet tart a Budapesti Vigadóban, melyen egy jobboldali mozgalom zászlóbontását jelenti be, létrejön a Magyar Élet Mozgalom. Imrédy Béla miniszterelnök beszédet tart a Budapesti Vigadóban, 1939 1939. február 15. - Miután Rassay Károly képviselő anyakönyvi dokumantomot hoz nyilvánosságra, Imrédy Béla miniszterelnök zsidó származását bizonyítandó, a saját retorikájának és politikájának áldozatul eső kormányfő benyújtja lemondását. Rassay Károly 1938-ban 1939. február 16. - Teleki Pál alakít kormányt Második Teleki kormány, 1938 1939. február 24. - Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz. Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz., 1939 1939. február 25. - A belügyminiszter betiltja a Magyar Nemzetiszocialista Párt és Hungarista Mozgalom, Valamint a Hungarista Párt működését. 1939. március 15. - A német hadsereg megszállja Cseh- és Morvaországot, s Cseh-Morva Protektorátus néven az országukhoz csatolják. Magyarország megkezdi bevonulását Kárpátaljára. 1939. március 15. – A második Cseh–Szlovák Köztársaság megszűnése 1939. május 5. - Érvénybe lép a második zsidótörvény mely határozott arról, az egyetemek és főiskolák első évfolyamára zsidó származásúakat csak olyan arányban lehet felvenni, hogy arányuk az adott évben felvett összes hallgatók arányának 6%-át ne haladja meg. Ugyanilyen arányban korlátozza több értelmiségi és művészi szakma kamari tagságában a zsidók arányát 1939. május 28 – 29. - 1922 óta az első titkos szavazással tartott választások, melyen a szélsőjobboldal példátlanul magas, 48 mandátumot szerzett. ( Mely az összes mandátum nagyjából egyötödét tette ki.) 1939. augusztus 23. - Joachim von Ribbentrop német, és Vjacseszlav Mihaljovics Molotov szovjet külügyminiszter együttműködési szerződést ír alá. A később Molotov-Ribbentop paktumként elhíresült dokumentum nyílt része kölcsönös megnemtámadásról biztosította a másik felet, míg titkos záradéka a két nagyhatalom érdekszféra-megegyezését tartalmazta. Molotov-Ribbentop paktum, 1939 1939. augusztus 25. - Lengyelország és Nagy-Britannia védelmi egyezményt ír alá. 1939. szeptember 1. - Lengyel egyenruhába öltöztetett német katonák elfoglalják egy határmenti kisváros, Gleiwitz rádiótornyát, mire a német légierő bombázni kezdi Wielun városát. Majd a német Wehrmacht gépesített csapatai vonulnak az országba. „Abban nincs vita a történészek megítélésében, hogy a németek „Fehér hadművelete” 1939. szeptember 1-én a II. világháború európai szakaszát nyitotta meg” Az SS-Heimwehr Danzig katonái osztrák gyártmányú ADGZ páncélautójuk fedezetében közelítenek célpontjuk, a danzigi lengyel postahivatal felé FOLYTATJUK...

1868 június 18. - 1920 június 4. A kezdetek és az első világháború: 1868. június 18. - Horthy Miklós 1868 június 18-án született, ötödik gyermekként a kenderesi Horthy-birtokon, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Magyarországon. Élete első éveiben francia magántanár oktatta, majd német nyelven végezte középiskolai éveit – ahogy kora nemesi középosztályának gyermekei közül számosan. 1882 - Horthy Miklós csatlakozik az osztrák-magyar hadsereghez. 1886 - 18 évesen a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémiára iratkozott be, ahol négy évig tanult. Saját visszaemlékezése szerint az akadémia mottója „ A kötelesség az élet felett áll” meghatározta következő évtizedeit. II. osztályú tengerész-hadapróddá avatták.1886-ban eljutott Barcelonába, két évvel később Hollandiába. 1893-ban a Saida fedélzetén pedig világkörüli útra indult. Ennek során látta az Arab-tengert, Bombay-t, Colombo-t, Bankogot, Borneo-t, a Salamon-szigeteket, Malajziát, Sydney-t, Melbourne-t , Új-Zélandot, és Batáviát. Évtizedekkel később feljegyzett útleírásából az látszik kirajzolódni, hogy a gyarmatosító brit birodalom nagy csodálatot váltott ki belőle. A britekről ekkor kialakított képe évtizedek múltán is hatással volt gondolkodására. 1889 november - Horthy Miklós sorhajóhadnagyi előléptetése. Horthy Miklós sorhajózászlós, 1886 1901 - Házasságkötés jószási Purgly Magdolnával. vitéz nagybányai Horthy Miklós feleségével jószási Purgly Magdolnával, 1934 1909 - 1909 Júniusában felettese, Raimondo Montecuccoli admirális Ferenc József szárnysegédjének ajánlotta.Megkezdi szolgálatát Bécsben Ferenc József császár szárnysegédjeként. Horthy Miklós Ferenc József császár szárnysegédjeként Bécsben 1911 - Horthy Miklós fregattkapitányi kinevezése Horthy Miklós fregattkapitányi kinevezése, 1911 1915 - Az SMS Novara vitéz nagybányai Horthy Miklós zászlóshajója volt 1915 és 1918 között. SMS Novara, 1915 1918 február 27. - Horthy Miklós az Osztrák-Magyar Monarchia flottaparancsnoka. Horthy Miklós a flottaparancsnok, 1918 1918 június 10. - A Szent István csatahajó vízre bocsátása és katasztrófája: A Szent István csatahajó, a Monarchia legnagyobb és legmodernebb hadihajója, 1918. június 10-én süllyedt el, miután olasz torpedók eltalálták. A hajót a Premuda sziget közelében érte a támadás, miközben egy bevetésre tartott. A Szent István csatahajó ünnepélyes vízre bocsátása és katasztrófája 1918. október 17. - Magyarország kikiáltja függetlenségét 1918. november 11. - Végetér az Első Világháború A népköztársaság kikiáltása 1918. november 16-án, az Országház előtt 1919. március 20. - Vix francia alezredes átadja Magyarország képviselőinek a békekonferencia által meghatározott új demarkációs vonalak jegyzékét, melyek előjelezték a békeszerződés aláírása utáni Magyarország új határait. A Vix-misszió tagjai (Vix ezredes jobbról a 3.) 1919 március 21. - A magyar kormány elutasítja a Vix jegyzékben foglaltak aláírását. A szociáldemokrata és a kommunista párt tárgyalásainak eredményeként a két párt egyesül és kikiáltja a Tanácsköztársaságot. A forradalmi kormányzótanács elnökévé Garbai Sándort választják 1919 március 25. - Életbe lép a rendelet forradalmi rögtönítélő bíróságok felállításáról. 1919 április 3. - Életbe lép a közép-és nagybirtokokat államosító rendelet. 1919 április 12. - Bethlen István gróf vezetése alatt Bécsben megalakul az antibolsevista comité. 1919 április 26. - Csehszlovák csapatok lépik át az ország északi határát. 1919. április 30. - Román csapatok nyomulnak előre a Tisza vonaláig 1919 május 5. - Károlyi Gyula ellenkormányt alakít Aradon 1919 május 5. Károlyi Gyula ellenkormányt alakít Aradon 1919 május 30. - A Vöröshadsereg hadjáratot indít az északi területek visszasszerzésére 1919. május 30. - Az aradi ellenkormány és az antibolsevista comité egyesülésével Szegeden Károlyi Gyula vezetésével kormány alakul. A kormány hadügyminiszteri posztjára Horthy Miklóst. 1919 június 12. - Horthy Miklós lemond a Károlyi-kormány hadügyminiszteri posztjáról és átveszi a Nemzeti Hadsereg vezetését Fővezérként A Nemzeti Hadsereg vezérkara 1921-ben 1919 június 18-24. - Ellenforradalmi felkelések a Duna-Tisza közén. Válaszul a kommunista párt különítményesei, Lenin fiúk megtorló körutakba fogtak. 1919. július 20. - A Vöröshadsereg támadást indít a Tiszántúlt megszálló románokkal szemben 1919. augusztus 1. - A román hadsereg átlépi a Tiszát és Budapest felé nyomul előre, a Tanácsköztársaság megbukik, vezetői elmenekülnek az országból 1919. augusztus 4. - A román hadsereg bevonul Budapestre, s a Duna-Tisza köze északi részére, majd elfoglalták és kifosztották Budapestet. 1919. augusztus 9. - 1919.november 16. - A Nemzeti Hadsereg Szegedről Siófokra teszi át székhelyét. Útban új főhadiszállása felé a különítményesek az Alföldön, a Duna-Tisza közén, majd Tolna és Baranya megyében haladtak el, útjukat tömeges statáriális kivégzések, kínzások, megszégyenítések kísérték. 1919. november 16. - Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre. 1919. november 16. - Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre. 1919. november 16. - Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre. 1920. február 4. - A szövetséges hatalmak nevében a párizsi székhelyű Nagykövetek Tanácsa határozatot hoz, mely szerint egy Habsburg visszatérése akár a magyar, akár az osztrák trónra a békét alapjaiban veszélyeztetné, ezért azt sem elismerni sem eltűrni nem tudják. 1920. március 1. - Horthy Miklóst a parlament Magyarország kormányzójává választja. Horthy érkezése az Országházba 1920. március 1-én, mögötte Huszár Károly kormányfő 1920. június 4. - A Simonyi-Semadan Sándor miniszterelnök vezette kormány két tagja a Versailles-i Nagy-Trianon kastélyban a Magyar Királyság részéről aláírja az I. Világháborút lezáró békeszerződést. A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (Benárd mögött, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után A trianoni békediktátum 1920 Júniius 20. (Nemzeti gyásznap) FOLYTATJUK...

HUN: Ineraktiv tájékoztató platform | ENG: Interactive Information Display HUN: A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. ENG (British English): The Holy Crown of Hungary is one of Europe’s oldest coronation crowns still preserved in its original form. It is a symbol of Hungarian statehood, having accompanied the nation’s history from at least the 12th century to the present day. HUN: A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban. A Szent Korona állami jelképi funkciójára épült a Szent Korona-tan, a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja. Ez a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. Ezen államelméleti koncepció szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona, és mint jogi személy, a Magyar Államnak felel meg. ENG (British English): During periods of frequent disputes over the throne, possession of the Holy Crown provided a significant advantage in the struggle for royal power. The doctrine of the Holy Crown was founded upon its symbolic function as a state emblem and became one of the cornerstones of the development of Hungarian constitutional law. It served as the foundation of Hungarian constitutionalism from the end of the Angevin era until the conclusion of the Second World War. According to this theory of statehood, the ultimate source of the nation’s fundamental law and legal system is the Holy Crown itself, which, as a legal entity, corresponds to the Hungarian State. HUN: A történelmi hagyomány szerint I. István király a halála előtti napon, 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. ENG (British English): According to historical tradition, on the day before his death, 14 August 1038, King Saint Stephen offered Hungary to the Virgin Mary in the form of the Holy Crown. HUN: Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett.A magyar hagyományban sok évszázadon át Szent István koronájaként tartották számon, külföldön sokfelé ma is így nevezik. A Szent Korona tudományos kutatásának két évszázados története és az elvégzett ötvösszakmai vizsgálatok nyomán a tudományos közösség számára elfogadottá vált, hogy a ma vizsgálható korona két különböző tárgy, azaz a „görög korona” (Corona Graeca) és az úgynevezett „latin korona” (Corona Latina) egyesítéséből jött létre, mely utóbbi nem feltétlenül korona, hanem valami más kegytárgy is lehetett. Az összeillesztés minősége messze elmarad az egyes részek ötvösszakmai színvonalától. Egyes feltételezések szerint a két részt III. Béla (1172–1196) korában állították össze Magyarországon. A két összetevő pontos származásáról, eredeti rendeltetéséről azonban még nem alakult ki teljes tudományos konszenzus. Az elfogadott elmélet elutasítja azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a korona egységes tervezésű, sosem állt két önálló darabból, és a szegecses összeillesztés a lehető legjobb, legcélszerűbb megoldás. ENG (British English): This marked the beginning of the historical process through which the coronation jewel of the Kingdom of Hungary became a symbol of Hungarian statehood. For many centuries in Hungarian tradition it was regarded as the Crown of Saint Stephen, and it is still referred to by that name in many foreign countries today. The two-hundred-year history of scholarly research on the Holy Crown, together with metallurgical examinations, has led the academic community to accept that the crown as it exists today was created by the unification of two distinct objects: the so-called “Greek Crown” (Corona Graeca) and the “Latin Crown” (Corona Latina), the latter of which may not originally have been a crown at all, but rather another type of sacred object. The quality of the joining work falls well below the craftsmanship of the individual parts. According to some theories, the two sections were combined in Hungary during the reign of Béla III (1172–1196). However, there is still no complete scientific consensus regarding the exact origin or original purpose of the two components. The prevailing theory rejects the notion that the crown was of a unified design from the outset, asserting instead that it was indeed made from two separate pieces, and that the riveted assembly represented the most practical and effective solution available. HUN: A Szent Korona jelentőségét fémjelzi az az általánosan elfogadott szokásjog, miszerint csak az lehetett Magyarország törvényes uralkodója, akit a bizonyos három feltétel teljesítésével avattak királlyá. Eszerint csak a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában az esztergomi érsek által celebrált misén a Szent Koronával hitelesített koronázás számított érvényesnek. ENG (British English): The significance of the Holy Crown is reflected in the long-established customary law which held that only a ruler who fulfilled three specific conditions could be regarded as the lawful sovereign of Hungary. According to this tradition, a coronation was considered valid only if it was conducted with the Holy Crown, by the Archbishop of Esztergom, during the Mass held in the Basilica of the Assumption of the Blessed Virgin Mary in Székesfehérvár. HUN: Készítése, kialakulása A korona létrejöttéről, formájáról korabeli írásos források nem maradtak fenn. A tudományos kutatások számára az egyetlen fogódzót ezért magának a királyi fejéknek a vizsgálata jelenti. A Szent Korona anyagának, szerkezetének, valamint keletkezésének vizsgálata ezért szorosan összefügg egymással. A legkorábbi származástörténeti okirata a 12. század eleji Hartvici episcopi Vita S. Stephani regis mely szerint Szent István II. Szilveszter pápától kapott koronát. ENG (British English): Creation and Development No contemporary written sources have survived regarding the origin or form of the Crown. Therefore, for scholarly research, the only available point of reference is the examination of the royal headdress itself. The study of the Holy Crown’s material, structure, and creation is thus closely interconnected. Its earliest known historical reference appears in the *Hartvici episcopi Vita S. Stephani regis* from the early 12th century, which states that Saint Stephen received a crown from Pope Sylvester II. Koronaszimbólum III. András 1291-es okiratán (DLDF 1327) / Crown Symbol on the 1291 Charter of Andrew III (DLDF 1327 HUN: A korona létrejötte és szerkezete A Szent Korona tudományos kutatásának két évszázados története és a rendszerváltás után elvégzett ötvösszakmai vizsgálat nyomán a tudomány számára elfogadottá vált, hogy a korona két, markánsan elkülönülő részből, a görög koronából (Corona Graeca) és az úgynevezett latin koronából (Corona Latina) áll. Az összeillesztés minősége és a görög korona díszítése messze elmarad a keresztpánt és az általában a zománcképek minőségétől. Vannak azonban olyan, tudományosan megalapozatlan vélemények is, melyek szerint egységes tervek alapján sőt egyszerre készült, és a szegecses összeillesztés megoldása a legjobb variáció, a felhevítés által okozott roncsolás elkerülésére. ENG (British English): Origin and Structure of the Crown Following two centuries of scholarly research on the Holy Crown and the metallurgical examinations carried out after the political transition, it has become generally accepted within the academic community that the Crown consists of two distinctly separate parts: the Greek Crown (*Corona Graeca*) and the so-called Latin Crown (*Corona Latina*). The quality of their joining, as well as the ornamentation of the Greek Crown, falls considerably short of the craftsmanship seen in the cross-bands and most of the enamel images. However, there are also scientifically unsubstantiated opinions suggesting that the Crown was created according to a unified design, or even made as a single piece, and that the riveted assembly represented the best possible solution to avoid damage that might have been caused by heat during the joining process. HUN: A korona egészének rövid leírása A korona aranyból készült, rekeszzománc képekkel és igazgyöngyökkel, drágakövekkel van díszítve. Felső része sötétebb, tisztább aranyból készült négy, 51 mm széles aranypánt. Alsó része egy nagyobb ezüsttartalmú, ezért szilárdabb, világosabb aranyból készült abroncs, amelynek rekeszzománc képein görög feliratok vannak. A korona magassága a tetején ferdén álló latin kereszt nélkül 127 mm. Az alsó koronarész legnagyobb átmérője 216 mm, a legkisebb 204 mm, kerülete 720 mm. Két oldalán négy-négy, hátul egy 10–13 cm hosszú aranylánc (pendilia) lóg le róla, amelyek végén lóhere alakú foglalatban féldrágakövek vannak. A korona felső részét filigrán díszíti, a pántok szélén igazgyöngy és almandin ékkövek sorakoznak váltakozva, foglalatban. A zománclemezek kétrétegűek és az alsó süllyesztett is amiben a zománc ül, a felirataik latin nyelvűek A görög koronán nincs filigrán, a gyöngysort drótra felhúzva rögzítették, a zománcképek a lemezek belső mélyedésébe illeszkednek és nem a teljes felületüket borítják. A görög koronán az oromdíszeket és az abroncs peremét gyöngyözött aranydrót kíséri, amelynek megmunkálása más, mint a latin korona pántjait szegélyező gyöngyözött aranydróté. ENG (British English): Brief Description of the Entire Crown The Crown is made of gold and decorated with cloisonné enamel images, pearls, and precious stones. Its upper part consists of four gold bands, each 51 mm wide, made of darker and purer gold. The lower part is a circular band of lighter, more solid gold with a higher silver content, bearing cloisonné enamel images inscribed with Greek lettering. The height of the Crown, excluding the tilted Latin cross at the top, is 127 mm. The maximum diameter of the lower band is 216 mm, the minimum 204 mm, and its circumference 720 mm. On each side hang four golden chains (*pendilia*), with one longer chain at the back measuring between 10 and 13 cm. Each chain ends in a clover-shaped setting containing semi-precious stones. The upper part of the Crown is adorned with filigree, while along the edges of the bands alternate rows of pearls and almandine gemstones set in mounts. The enamel plates are double-layered, with the lower recessed surface holding the enamel; their inscriptions are in Latin. The Greek Crown, by contrast, lacks filigree decoration. Its pearl strings are attached on wires, and the enamel images fit into recesses on the plates rather than covering their entire surface. The crest ornaments and rim of the Greek Crown are bordered by a beaded gold wire, the craftsmanship of which differs from that of the beaded wire edging the bands of the Latin Crown. A szent Korona / The Holy Crown HUN: Corona Graeca A görög korona abroncsán elöl és kétoldalt fültől-fülig háromszög alakú és félköríves oromzatok váltakoznak. Minden oromzat csúcsán egy-egy színes (vörös, kék, fehér) ékkő vagy gyöngy ül. Az oromzatok zöldes mintázatai áttetszőek. Az abroncs hátsó részét az oromzatok helyett nagy gyöngyök díszítik. A korona központi helyén, az abroncson a homlok felett, 47 mm magas és 55 mm széles keretben a trónuson ülő világbíró Krisztus, görög szóval a Pantokrátor teljes alakos képe látható. Krisztus fejét keresztes dicsfény övezi. Jobbját a görög liturgia szerinti mozdulattal áldásra emeli, baljában az „élet könyvét” tartja. A trónus két oldalán egy-egy ciprusfa áll, felettük Krisztus monogramja olvasható görög betűkkel. A Pantokrátor képe a koronán az uralkodói hatalom isteni eredetét emeli ki. A hátoldal közepén 40 mm magas és 45 mm széles keretben Dukász Mihály portréja látható, a görög felirat szerint "Mihály, a rómaiak (értsd: a bizánciak) Krisztusban hívő császára, a Dukász", a bizánci uralkodó jellegzetes viseletében. Koronás fejét kékeszöld fény veszi körül, jobbjában a labarum, a nyugat-európai jogarnak megfelelő uralkodói jelvény, bal kezében a kard látható. Császári tisztét az is hangsúlyozza, hogy nevének betűi – csakúgy, mint a császári okleveleken az uralkodó aláírása – vörös színűek. Dukász Mihály portréja, ha hátul is, a Pantokrátorhoz hasonlóan az abroncs fölé került, így megelőzte az ott található szenteket is, hangsúlyozva ezzel is a császár hatalmát. Az abroncson a zománcképek között nyolc négyszögletű közti-mezőn egy-egy nagyobb kő helyezkedik el. Ezek váltakozva: két almandin, három zafír, kettő zöld üveg, egy akvamarin. Elöl, a Pantokrátor alatt kétoldalt Mihály és Gábriel arkangyalok képei láthatóak, kezükben három ágban végződő hírnöki pálcával. A bizánci egyházi hagyomány szerint ők közvetítik a koronát Krisztustól az uralkodó számára. A két oldalon Szent György és Szent Demeter, a harcos szentek képei következnek lándzsával; majd Szent Damján és Szent Kozma, az orvosszentek következnek. Az abroncs hátulján, Dukász Mihály alatt, vele háromszöget alkotva Konstantin társcsászár, Dukász Mihály fia és trónörököse (egyes kutatók szerint a korábbi társcsászár, Dukász Mihály szintén Konstantin nevű fivére, vagy VII bíborban született Konstantin), valamint Géza következik. Géza képének felirata a következő: Гєωβιτzас Пιсτос Κρаλңс Τоυрхιас (átírásban: Geóbitzasz pisztosz kralész Turkhiasz), amit így lehet fordítani: „Geobitzasz, Turkia hívő királya”. A „Geobitzasz” a magyar Géza név bizánci formája, míg „Turkia” megfelel Magyarország hagyományos bizánci elnevezésének. Géza nevét kék betűkkel írták ki. Fejét nem övezi dicsfény, ami az alacsonyabb rangra utalhat. ENG (British English): Corona Graeco On the band of the Greek Crown, at the front and on both sides, alternating triangular and semicircular panels rise from ear to ear. At the top of each panel sits a coloured gemstone or pearl—red, blue, or white. The greenish decorative patterns of the panels are translucent, while the back of the band is adorned with large pearls instead of panels. At the centre of the Crown, positioned on the band above the forehead, within a frame 47 mm high and 55 mm wide, appears the full-length image of Christ the Ruler of the World—known in Greek as *Pantokrátor*—enthroned. Christ’s head is surrounded by a cross-shaped halo; His right hand is raised in blessing according to the gesture of the Greek liturgy, while His left hand holds the “Book of Life”. On either side of the throne stands a cypress tree, with Christ’s monogram inscribed above them in Greek letters. The image of the Pantokrátor on the Crown symbolises the divine origin of royal authority. At the back, in the centre, within a frame measuring 40 mm in height and 45 mm in width, appears the portrait of Emperor Michael VII Doukas. According to the Greek inscription, it reads: “Michael, the Christ-loving Emperor of the Romans (i.e. the Byzantines), of the Doukas family.” He is depicted wearing the traditional Byzantine imperial garments, his crowned head surrounded by a bluish-green light. In his right hand he holds the *labarum*—the imperial standard equivalent to the Western sceptre—and in his left, a sword. His imperial rank is further emphasised by the use of red lettering for his name, as was customary for the signatures of Byzantine emperors on official documents. Though positioned at the back, Michael’s portrait, like that of the Pantokrátor, rises above the band, placing him above the saints depicted there and thus highlighting the emperor’s supremacy. Between the enamel panels on the band are eight rectangular fields, each set with a large stone: two almandines, three sapphires, two green glass stones, and one aquamarine. At the front, beneath the Pantokrátor, appear the images of the Archangels Michael and Gabriel, each holding a three-pronged herald’s staff. According to Byzantine ecclesiastical tradition, they are the intermediaries who convey the Crown from Christ to the earthly ruler. On either side follow depictions of Saint George and Saint Demetrius, the warrior saints bearing lances, and next to them the twin physician saints, Cosmas and Damian. On the back of the band, beneath the image of Emperor Michael VII, forming a triangle with him, are depictions of Constantine—his son and co-emperor (though some researchers suggest it represents his brother, also named Constantine, or Constantine VII Porphyrogenitus)—and of Géza. The inscription accompanying Géza’s image reads: Гєωβιτzас Пιсτос Κралңс Τоυрхιас (transcribed: *Geobitzasz pisztosz kralész Turkhiasz*), which translates as “Geobitzasz, the faithful king of Turkia.” “Geobitzasz” is the Byzantine Greek form of the Hungarian name Géza, while “Turkia” was the traditional Byzantine term for Hungary. Géza’s name is written in blue letters, and his head is not surrounded by a halo, possibly indicating a lower rank. HUN: Görög feliratú zománcképek a Szent Koronán ENG (British English): Enamel Panels with Greek Inscriptions on the Holy Crown Corona Latina A korona felső részét négy, drágakövekkel szegélyezett aranypánt alkotja, amelyek az abroncs illetve az afelett lévő oromlemezek mögül indulnak a korona tetején lévő négyszögletes lemez felé. Ezek együtt alkotják az úgynevezett latin koronát, amely egyébként önmagában nem alkot egy teljes fejéket. A négy pánton egyenként két kép van. A bizánci koronának a Pantokrátort és Dukász Mihályt ábrázoló oromlemezei egy-egy képet szinte teljesen eltakarnak. A latin korona tetején lévő a négyszögletes lemez csakúgy, mint a görög korona homloklemeze, a trónusán ülő Krisztust ábrázolja, két oldalán egy-egy ciprussal. Feje körül ugyanúgy keresztes fénykoszorú, jobbját áldásra emeli, baljában „az élet könyve”, mint a görög Pantokrátor-képen. Az egész művészettörténeti irodalom csak két olyan Pantokrátor-ábrázolást ismer, amelyen ciprusok vannak, és éppen ez az a kettő, a Szent Koronán. A latin Pantokrátor-képet lyuk fúrja át, amiben a korona csúcsán lévő kereszt alapja van. A latin korona képein nyolc apostol szerepel, nevük feltüntetésével. Közülük kettő, Tamás és Bertalan ábrázolása nem, vagy alig látszik, mert a korona alsó, bizánci részének kiemelkedő részei takarják azokat. Ez a tény és a hagyományosan tizenkét apostol hiányos ábrázolása sok kérdést vetett fel a korona kutatása folyamán. A koronán lévő ékkövek nagyalakú csiszolt és csiszolatlan zafírok, gránátkövek, rubinok és ametisztek. Emellett igazgyöngyök füzérei veszik körül a korona alsó pántját. A színes ékkövek és az áttetsző oromzati díszek révén a korona erős megvilágításban sokféle színben ragyog. ENG (British English): Corona Latina The upper part of the Crown consists of four gold bands, each bordered with precious stones, which rise from behind the arches and panels of the lower band towards the square plate at the top. Together, these elements form what is known as the Latin Crown (*Corona Latina*), which by itself does not constitute a complete headdress. Each of the four bands bears two images. The panels of the Byzantine Crown depicting the Pantokrátor and Emperor Michael Doukas almost entirely conceal one of these images on each side. The square plate at the top of the Latin Crown, like the frontal plate of the Greek Crown, depicts Christ enthroned, flanked by two cypress trees. Around His head is the same cross-shaped halo; His right hand is raised in blessing, and in His left He holds the “Book of Life”, just as in the Greek image of the Pantokrátor. In the entire body of art-historical literature, only two known representations of the Pantokrátor feature cypress trees — and both are those found on the Holy Crown of Hungary. The image of the Latin Pantokrátor is pierced by a hole through which passes the base of the cross that now surmounts the Crown. The images on the Latin Crown depict eight of the Apostles, each identified by name. Two of them — Thomas and Bartholomew — are either not visible or only barely discernible, as the projecting elements of the lower, Byzantine part of the Crown obscure them. This fact, along with the incomplete representation of the traditional twelve Apostles, has given rise to numerous questions throughout the course of scholarly research on the Crown. The gemstones adorning the Crown include large, both cut and uncut, sapphires, garnets, rubies, and amethysts. In addition, strings of pearls encircle the lower band of the Crown. Under strong illumination, the Crown gleams in a rich array of colours, reflecting the brilliance of the gems and the translucent decorations of its panels. HUN: Zománcképek a Szent Korona latin részén ENG (British English): Enamel Images on the Latin Part of the Holy Crown HUN: A latin kereszt a korona tetején A tetején lévő keresztet a 16. században illeszthették a tetejére, meglehetősen durva módon, a Krisztus Pantokrátor-kép átlyukasztásával. Az utólagos fúrást bizonyítja a lyuk körüli fémgyűrű hiánya, a rekeszek roncsolódásai és a közülük kiporló zománc. Ez összefüggésbe hozható lengyel krónikák azon értesülésével, miszerint Jagelló Izabella magyar királyné 1551-ben leszerelt egy keresztet a koronáról fia, János Zsigmond számára, mielőtt azt kénytelen volt átadni I. Ferdinánd magyar királynak. Izabella emellett készíttetett egy hozzávetőleges másolatot az egész koronáról, amit aztán sokáig a lengyel királyok kincsei között őriztek. ENG (British English): The Latin Cross on the Top of the Crown The cross at the top of the Crown was likely affixed during the 16th century in a rather crude manner, by piercing through the enamel image of Christ the Pantokrátor. Evidence for this later alteration includes the absence of a metal ring around the hole, damage to the surrounding cloisonné cells, and traces of enamel dust that had fallen out. This modification is often associated with reports found in Polish chronicles, which state that Queen Isabella Jagiellon of Hungary removed a cross from the Crown in 1551 for her son, John Sigismund, before she was compelled to hand the Crown over to King Ferdinand I of Hungary. Isabella is also said to have commissioned an approximate replica of the entire Crown, which was subsequently kept for a long period among the treasures of the Polish kings. A II. Mátyás által a koronázási ékszerek számára készíttetett vasláda 1608-ból a Nemzeti Múzeumban /The iron chest commissioned by King Matthias II in 1608 to hold the coronation jewels is preserved in the Hungarian National Museum. HUN: A kereszt elferdülését egy 17. századi sérülés okozhatta: 1638. február 14-én, III. Ferdinánd magyar király felesége Mária Anna királyné koronázása előtt, a pozsonyi várban. A Bécsből hozott kulcs nem nyitotta a koronázási ékszereket tartalmazó ládát, ezért azt lakatosok törték fel. Ekkor a koronát tartó réztok is megsérült, Esterházy Miklós nádornak késsel kellett azt felnyitnia, és a kereszt ekkor ferdülhetett el. A Szent Korona valamennyi ábrázolt személye örmény típusú; legklasszikusabb a két angyal ábrázolása. Az Isten égi és földi birodalmának egybeszövése klasszikusan a Magyar Szent Koronában csúcsosodik ki. A Pantokrátor Krisztus ábrázolása ugyanakkor megegyezik kopt barlangtemplomokban talált 4. századi falfestményekkel. ENG (British English): The tilting of the cross is believed to have resulted from damage sustained in the 17th century, specifically on 14 February 1638, shortly before the coronation of Queen Maria Anna, wife of King Ferdinand III of Hungary, in Bratislava Castle (then Pressburg). The key brought from Vienna failed to open the chest containing the coronation regalia, and locksmiths were therefore summoned to force it open. During this process, the copper case holding the Crown was also damaged, and Palatine Miklós Esterházy reportedly had to pry it open with a knife — it was likely at this point that the cross became bent. All the figures depicted on the Holy Crown exhibit Armenian artistic features, most notably the two angels. The fusion of the heavenly and earthly realms of divine authority finds its most complete expression in the Hungarian Holy Crown. The depiction of Christ the Pantokrátor closely resembles fourth-century wall paintings discovered in Coptic cave churches. A földrengésbiztos vitrinben őrzött Szent Korona az Országház kupolacsarnokában. A szakrális tárgyat állaga megóvása érdekében levegő helyett nitrogén veszi körül. Megvilágítása során nem éri természetes fény / The Holy Crown, preserved in an earthquake-resistant glass case, is kept in the Dome Hall of the Hungarian Parliament. To ensure the preservation of this sacred relic, it is surrounded by nitrogen instead of air. It is illuminated solely by artificial light, with no exposure to natural daylight. (forrás: wikipedia) A hitelesített másolat története - History of the Certified Replica HUN: A Szent Korona hiteles másolatának ezen gyönyörű darabja 2025. augusztus 20-án a Vitézi Rend Egyesült Királyság Törzskapitányságának különleges szervezésének köszönhetően talált otthonra az Egyesült Királyság-beli Warringtonban. A Magyar Szent Korona hiteles másolatának ezen példánya a legutolsó darab, ami a néhai Sándorfalvi Szécsi István keze munkája. Sándorfalvi Szécsi István munkásságát számos helyen elismerték, többek között a Magyar Királyi Koronaőrség és a Magyarok Világszövetsége is. ENG: This beautiful piece, an authentic replica of the Holy Crown of Hungary, found its home in Warrington, United Kingdom, on 20 August 2025, thanks to the special efforts of the United Kingdom Command of the Vitézi Rend. This particular example of the authentic replica of the Hungarian Holy Crown is the last piece crafted by the late István Szécsi of Sándorfalva. His work was widely recognised, including by the Hungarian Royal Crown Guard and the World Federation of Hungarians. HUN: Bár pontos adat nem áll rendelkezésre, becslések szerint mindössze 10–15 darab hiteles másolat készült a Szent Koronáról. A legtöbb példány ma magángyűjteményekben található Magyarországon, mindössze négy ismert kivétellel, amelyek New Yorkban, Regensburgban, Erdélyben és Warringtonban kaptak helyet. A Vitézi Rend célja, hogy a korona másolata méltó módon képviselje a magyar örökséget az Egyesült Királyságban. ENG: Although no exact data is available, it is estimated that only 10 to 15 authentic replicas of the Holy Crown have ever been made. Most of these are now held in private collections in Hungary, with only four known exceptions located in New York, Regensburg, Transylvania, and Warrington. The aim of the Vitézi Rend is to ensure that the replica of the Crown serves as a dignified representation of Hungarian heritage in the United Kingdom. HUN: A Szent Korona másolat Kenderesen a Horthy Miklós tengerészeti Múzeumban Sándorfalvi Szécsi István alkotása ENG: The replica of the Holy Crown in Kenderes, housed in the Miklós Horthy Naval Museum, is the work of István Sándorfslvi Szécsi. „A Szent Korona nemcsak egy jelkép — a nemzeti összetartozás élő üzenete.” “The Holy Crown is not merely a symbol — it is a living message of national unity.”

The first days of June 1920 were forever etched into Hungarian history in black letters. The news of the signing of the Treaty of Trianon shook the entire nation: Hungary lost a significant part of its territory and population, millions of families were separated, and a thousand-year-old historic country was torn apart. In the columns of the contemporary newspapers, the atmosphere of pain, shock, and mourning is almost tangible. The leading articles, reports, and black-bordered headlines did not merely report the events — they also reflected the state of mind of a grieving nation during those tragic days. Below, I have collected a selection from these contemporary newspapers. Let us remember these sorrowful and historic days. Justice for Hungary! VILÁG BUDAPEST, 1920 CSÜTÖRTÖK JÚNIUS 3. XI: ÉVFOLYAM, 132-IK SZÁM The Blackest Friday “Tomorrow the Hungarian sky will be draped in mourning, and music shall fall silent; every Hungarian tongue shall lose its voice. Tomorrow, throughout the country, the trains will come to a halt, and the beat of our hearts will falter on this sombre day of grief. Tomorrow, every son of this land waits for the heavens to tear apart and for the earth itself — the stolen Hungarian earth — to tremble beneath the feet of those who robbed it. We await some miracle, some mighty act of justice, which at the final moment might yet prevent the terrible crime woven against us — and against all mankind — by hidden powers beneath the surface…” VILÁG - BUDAPEST, 1920 CSÜTÖRTÖK JÚNIUS 3. XI: ÉVFOLYAM, 132-IK SZÁM (forrás: Arcanum) NEMZETI ÚJSÁG PÉNTEK, 1920 junius 4, II. ÉVF. 133 SZÁM 1920. VI. 4. “The ringing of bells will announce tomorrow, on Friday morning, that a new chapter begins in the history of the Hungarian nation. Humbled to the ground, stripped and abandoned, like a stripped tree, we have become beggars in rags, who once were the ceremonial stewards of Europe’s paradise. Our neighbours, whom we once defended with the shedding of our blood against the destructive fury of medieval barbarism — whom we fed with our own bread and raised into manhood through the strength of our own culture — have betrayed us ungratefully and plundered our country, more than two-thirds of which they still occupy today. And this invasion was carried out with the knowledge of the Entente; the English, French, and Italians looked on with folded arms at our destruction — forgetting that they were able to grow great, powerful, and wealthy only because, for a thousand years, we were the living bulwark upon which the assaults of Eastern barbarism broke…” NEMZETI ÚJSÁG - PÉNTEK, 1920 junius 4, II. ÉVF. 133 SZÁM (forrás: Arcanum) MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1920 JUNIUS 4. PENTEK XXVII. ÉVFOLYAM 133. SZÁM Silent Protest "On the Day of the Holy Spirit, millions of Hungarian hearts burst into tears, and millions of Hungarian hands clench into fists. On Hungary’s sacred day, the image of Crucified Justice is held aloft. The spirit of solemn devotion is mingled with the uprising of a bitter nation’s soul, on the eve of the signing of the terrible sentence passed upon Hungary in the Palace of Trianon. There, in the West, the merciless tribunal of the Western powers delivered this verdict against Hungary — a country to which the West itself, throughout the course of history, owes an immeasurable debt of gratitude…" MAGYARORSZÁG - BUDAPEST, 1920 JUNIUS 4. PENTEK XXVII. ÉVFOLYAM 133. SZÁM (forrás: Arcanum) AZ UJSAG BUDAPEST, 1920 JÚNIUS 4. PÉNTEK XVIII. ÉVFOLYAM 133. SZÁM Do Not Rejoice, My Enemy…! The nation’s silent protest against the peace treaty — the Friday demonstration. — In the morning, all shops will be closed, and trains will come to a halt. “On 4 June, sorrowfully but without mourning, the 4th of June dawns upon us. In the great Palace of Trianon, a Hungarian minister appears and signs that peace treaty which even those who imposed it upon us have already abandoned. He signs it in the knowledge that Hungary will faithfully fulfil every obligation that can be physically carried out, yet at the same time it protests and cannot reconcile itself to it — just as no European nation striving for the preservation of world peace could ever truly be reconciled to it…” AZ UJSAG - BUDAPEST, 1920 JÚNIUS 4. PÉNTEK XVIII. ÉVFOLYAM 133. SZÁM (forrás: Arcanum) MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1920 JUNIUS 5. SZOMBAT XXVII. ÉVFOLYAM 134. SZÁM Bells of Mourning "The Hungarian bells began to toll in that half-hour when the peace of Hungary was signed in the Palace of Trianon at Versailles. Consummatum est — it is finished; the fate of the Hungarian nation was sealed at that turning point of history, which leads us toward a new millennium. The nation’s grief echoes in the bells, and this ringing accompanies the invisible coffin in which Old Hungary lies. The old country is dead, resting with a sombre face like a fallen landowner, carried out from the collapsing walls of a doomed manor house on his final journey. Black-veiled horses are led behind him, and in the funeral procession his rusted sword and spiked mace are carried. We bury Old Hungary; it is for Old Hungary that the bells toll. We close the door of the crypt over the coffin — but we bring back the sword and the mace. Let what we have buried rest in peace. Let us not mourn it, nor wish to resurrect it: within the coffin lay our own sins, our smallness, our inactivity, our recklessness, our folly — that Hungary which produced the “Pál Pató” spirit, and which squandered the nation’s thousand-year treasures without sense or measure…" BUDAPEST, 1920 JUNIUS 5. SZOMBAT XXVII. ÉVFOLYAM 134. SZÁM (forrás: Arcanum) AZ UJSAG BUDAPEST, 1920 JÚNIUS 5. SZOMBAT XVIII. ÉVFOLYAM 134. SZÁM We Have Signed the Peace Treaty “At ten o’clock for ten minutes all life froze today. Then it shook itself, set in motion again, and shall not rest until the world that froze it ceases to exist. Our conscience is clearer than that of the victors. On the day of the signing, which places a full stop after our war, we declare: Hungary has nothing to regret, nor any reason for reproach or punishment. With true faith and sacred right it defended its country, with honest soul and God-pleasing manliness it kept its word. It did not abandon its allies in the hour of misfortune, nor did it thirst for the blood of its enemies in the days of intoxicating victories. It was brave in battle and humane towards the defenceless. The Hungarian, whom the enemy now tortures to death in peacetime merely for being Hungarian, treated those who were at his mercy during the war with gentleness, restraint, and chivalry…” BUDAPEST, 1920 JÚNIUS 5. SZOMBAT XVIII. ÉVFOLYAM 134. SZÁM (forrás: Arcanum) FRISSHIREK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1920 IV. ÉVFOLYAM 26. SZÁM. SZOMBAT, JÚNIUS 5. DUMB “…our lips. Only our hearts beat together in painful unison. It is our Good Friday once again. Before the tribunal in Paris, a Hungarian stands deathly pale. With a trembling hand he signs his name beneath a terrible document. Should every single letter of it be fulfilled, we could say: — Hungary is no more! Yet there is no one in the world — neither friend nor enemy — who, looking at what took place in Great Trianon on 4 June 1920 at ten o’clock, would not see it as nothing more than a theatrical scene…” FRISS HIREK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1920 IV. ÉVFOLYAM 26. SZÁM. SZOMBAT, JÚNIUS 5. (forrás: Arcanum) PESTI HIRLAP BUDAPEST, 1920 XLII. ÉVFOLYAM 134. (14,247.) SZÁM. SZOMBAT JÚNIUS 5. National Unity “On the black day on which the darkness of the peace treaty descended upon us, an eternal flame must be lit upon the altar of national unity. It is still only a small flame today, yet it shines far, like a star in the dark night. With it we send a sign into the distance to our brothers torn away by force, who look up to the cruel sky with tearful eyes. With it we declare that we keep watch over them even in spirit. By constantly fanning the flame of national feeling, we show that we remain faithful to them, that we consider them our brothers, and we ask them not to forget us either, but to remain faithful in the innermost depths of their souls to the shared homeland, which in better times the God of the Hungarians will one day return to us…” PESTI HIRLAP BUDAPEST, 1920 XLII. ÉVFOLYAM 134. (14,247.) SZÁM. SZOMBAT JÚNIUS 5. (forrás: Arcanum) PESTI NAPLÓ BUDAPEST, 1920. 71-IK ÉVFOLYAM. 134. SZÁM. SZOMBAT, JÚNIUS 5. The Peace Treaty Has Been Signed “The protest of the capital and the country — Holy Mass in the Basilica and church services — The silent demonstration of the refugees. The Hungarian Telegraph Office reports from Paris on 4 June. The Hungarian peace treaty was signed today at 4:30 in the afternoon (Havas Agency.)…” PESTI NAPLÓ BUDAPEST, 1920. 71-IK ÉVFOLYAM. 134. SZÁM. SZOMBAT, JÚNIUS 5. (forrás: Arcanum) The lines of the contemporary press still evoke, with deeply moving force, the pain and uncertainty of the days of Trianon. These newspaper articles were not merely historical documents, but the desperate cries of a wounded nation, which even a century later continue to remind us of the importance of unity and belonging. The memory of Trianon is not only one of mourning, but also a warning and a duty: to preserve our past, to understand our history, and to pass on to future generations everything that these fateful days meant for the Hungarian nation. I believe in one God, I believe in one homeland, I believe in a divine eternal justice, I believe in the resurrection of Hungary. Amen.

The Horthy era remains the subject of considerable debate in both public discourse and historical memory to this day. From time to time, political and social controversies arise concerning the interpretation of the period’s symbols, including the person of Miklós Horthy and the monuments erected in his honour. Such debates often give rise to differing interpretations, which do not always take full account of contemporary sources or the broader historical context in which events unfolded. The purpose of the following compilation is to present a more nuanced perspective on certain events and relationships of the period through a selection of documented historical facts and contemporary sources. It is intended for those who continue to direct criticism towards Miklós Horthy, Regent of Hungary and a figure regarded by many as a national hero, as well as for those who may still harbour doubts regarding the assessment of his historical legacy. The Pest Israelite Congregation Supported Horthy’s Regency (1920) The leaders of the Budapest Jewish religious community sent a delegation to Horthy and offered him a significant foundation sum. The leading Jewish newspaper of the time, Egyenlőség, wrote with confidence and hope about his election as Regent. (source: zsido.com) Festive Dinner of the Leadership of the Pest Israelite Congregation. Stern Samu is the third from the right. Contemporary Jewish Press and Community Leaders (1920) Following his election as Regent, the leaders of the Budapest Jewish community paid a courtesy visit to Horthy, during which they assured him of their loyalty. In the period, several Jewish newspapers welcomed with hope the consolidation that followed the fall of the communist dictatorship. (source: Wikipedia) Decoration of American Banker Felix Moritz Warburg In late summer 1924, Felix Warburg (1871–1937), one of the most influential figures in the United States, received the following official letter: “Dear Sir, I have the honour to inform you that His Serene Highness, Miklós Horthy of Nagybánya, Regent of Hungary, has awarded you the decorated Cross of the Hungarian Red Cross in recognition of your services in alleviating hardship in Hungary. I would be most pleased if, on Friday the 29th of this month, in accordance with the arrangement made with my representative, I could personally present you with the insignia of the honour and the associated regulations. Yours faithfully,Lajos Alexy, Consul General.” Felix Moritz Warburg (1924) (source: zsido.com) Honours Awarded to Sportspeople and Public Figures of Jewish Origin In 1928, Horthy personally decorated several Jewish Olympic champions and national team athletes, including Ödön von Petschauer and Ferenc Mező. (source: Jewish Telegraphic Agency) Admission of Jewish Refugees from Poland In the early years of the war, several thousand Jewish refugees arrived in Hungary from Poland and other countries, where they were granted temporary refuge. After 1939, with Horthy’s support, thousands of Polish Jewish refugees found temporary shelter in Hungary. (source: Holocaust Encyclopedia) Samu Stern and the Leadership of the Budapest Jewish Community Samu Stern maintained direct contact with Horthy during the interwar period. In his memoirs, he wrote that Jewish leaders hoped they could influence the Regent through personal connections in order to secure protection for the community. After the halt of the deportations, Stern and several other Jewish leaders also remained in contact with members of Horthy’s circle, and according to their later testimonies, they regarded Horthy’s role in the survival of the Budapest Jewish population as significant. Kiss Arnold – Mirjam, 1942 edition A prayer book written for Jewish women On page 543, a text is included in which the rabbis called upon Jewish girls to pray for Miklós Horthy of Nagybánya, the Regent of Hungary. (This prayer was first recited on 26 May 1939 during the Friday evening supplicatory service in all Jewish synagogues throughout Hungary.) “May God bless the Regent of Hungary, a leader of noble spirit, that with his wisdom and his burning heart he may steer the ship of our homeland towards the harbour of our aspirations. Oh, may all the inhabitants of this dear land serve our country with selfless work and fraternal understanding. Instead of hatred, send us love; instead of misunderstanding, understanding; instead of division, unity; instead of suffering, prosperity, O our God…” "יברך אלוהים את עוצר הממלכה של הונגריה, אשר רוחו מלאת תהילה, למען יוכל בחכמתו ובלבו הבוער לנווט את ספינת מולדתנו אל חוף משאלותינו. הו, מי ייתן שכל יושבי הארץ היקרה הזאת יוכלו לשרת את מולדתנו בעבודה חסרת אנוכיות ובהבנה אחוותית. שלח אהבה במקום שנאה, הבנה במקום אי־הבנה, אחדות במקום פירוד, ורווחה במקום סבל, הו אלוהינו..." (source: Kiss Arnold, Mirjam (1942)) 1939–1944: No Mass Deportations Were Permitted In Hungary, until the German occupation, no mass deportations of Jews to Auschwitz took place, despite sustained pressure from Berlin. Horthy repeatedly rejected German demands, and as a result, between 1939 and March 1944 there were no mass deportations of Hungarian Jews to Nazi extermination camps. According to several historians, both Horthy and the government of Miklós Kállay resisted German pressure on this issue for an extended period. (source: Rescue in the Holocaust) After the Halting of Deportations, a Significant Part of the Budapest Jewish Community Survived the War Following the suspension of deportations, a substantial portion of Budapest’s Jewish community survived the war. Most historians agree that the decision made in July had a direct impact on the lives of tens, or even hundreds, of thousands of people. (source: Holocaust Encyclopedia) The Details of the Suspension of Deportations From early June 1944 onwards, the full extent of the tragedy of Hungarian Jewry became increasingly evident. More and more information reached Horthy regarding the conditions in the ghettos, the brutality of the gendarmerie, and the details of the deportations. In a letter addressed to Prime Minister Sztójay, the Regent disclaimed all responsibility for the anti-Jewish measures. Meanwhile, Deputy Foreign Minister Mihály Jungerth-Arnóthy reported to Cabinet meetings on the increasingly negative domestic and international reaction to the deportations. By the second half of June, Horthy was under intense external and internal pressure. The Christian churches intervened on behalf of Jews who had been converted to Christianity. Members of his own circle — including his son and his trusted adviser István Bethlen — urged him to break with previous Jewish policy, as did foreign leaders. On 25 June, Pope Pius XII, on 26 June, U.S. President Franklin D. Roosevelt, and on 30 June, King Gustaf V of Sweden sent protest letters to Horthy. Parts of the Auschwitz Protocol had been published in the international press and reached Hungarian political and ecclesiastical leaders. By this point, there was widespread awareness of what was happening to Hungarian Jews. Horthy was also influenced by the deteriorating military situation: on 6 June, despite German expectations, the Allies successfully landed in Normandy and began advancing through France. Meanwhile, the Red Army had reached Poland and was approaching the Hungarian border, and the U.S. Navy had inflicted a major defeat on Japanese forces in the Mariana Islands. At the Cabinet meeting of 21 June, State Secretaries Endre and Baky presented a highly misleadingly positive picture of the deportations, claiming that the population welcomed the ghettoisation of Jews, that black market activity had ceased, that provisions in ghettos and collection camps were adequate, and that the authorities were acting strictly but in the spirit of Christian charity. This cynical portrayal was not taken seriously. Horthy ultimately convened a Crown Council on 26 June (a body differing from the Cabinet in that the Regent himself was present). There he proposed the removal of Endre and Baky and the suspension of deportations. The government adopted a memorandum permitting, in principle, limited Jewish emigration to Sweden and Palestine. Nevertheless, deportations continued, as Sztójay and Interior Minister Andor Jaross — supported by the Germans — effectively sabotaged Horthy’s intentions. Moreover, Endre and Baky planned to deploy thousands of gendarmes to Budapest in early July, potentially deporting the capital’s Jewish population even against the Regent’s will. The appearance of gendarmes in Budapest caused panic among Jews and prompted Horthy to act decisively, also out of fear of a possible coup involving the gendarmerie. Relying on loyal armoured units stationed in and around the capital, he ordered the immediate withdrawal of the gendarmerie from Budapest. The “kakastollasok” (gendarmerie) left the city. On 6 July, the Regent finally announced what he had already decided at the end of June: the suspension of deportations. Despite the explicit prohibition, deportations from settlements around Budapest continued on 8 and 9 July. However, the final stage of the deportation process — a planned multi-day operation in Budapest itself — did not take place. More than 200,000 Jews of Budapest were, at least for the time being, saved. (source: holokausztmagyarorszagon.hu) The Journal of Hungarian Jews, 18 June 1944 “The Pest Israelite Congregation held a thanksgiving service in the Heroes’ Temple on Wesselényi Street on the occasion of Miklós Horthy’s 76th birthday. The leadership and representative body of the congregation were present in full, and all denominational organisations and institutions were represented. In his festive address, Chief Rabbi Dr. Ferenc Hevesi recalled the glorious reign of the Regent, and in a prayerful invocation asked the Almighty to bless our Regent and the Hungarian homeland…” The Heroes’ Temple on Wesselényi Street The Recollections of Pinchas Freudiger Pinchas Freudiger spoke on several occasions after the war about the significance of Horthy’s intervention in July 1944, stating that without it, a substantial proportion of Budapest’s Jewish population would have been deported to Auschwitz. He described the suspension of the deportations as a life-saving decision. The leader of Budapest’s Jewish community also testified at the trial of Adolf Eichmann, where he stated that Horthy had halted the deportations, although he did not present this as a general exoneration of Horthy’s overall role and responsibility. (source: Jewish Telegraphic Agency) Messages of Gratitude from the Budapest Jewish Community in July 1944 The suspension of the deportations took place on 7 July 1944. This remains the most significant and most thoroughly documented measure associated with Horthy’s actions during this period. Acting on the Regent’s orders, the planned deportations from Budapest were halted. As a result, approximately 200,000 members of the city’s Jewish community were not sent to Auschwitz during the summer wave of deportations. Horthy also used military units loyal to him to remove the gendarmerie forces that had been deployed to Budapest and were preparing for the deportation of the capital’s Jewish population. (source: rieth.hu) Following the suspension of the deportations, several letters and messages of gratitude were sent to Horthy by Jewish leaders. These communications did not constitute an endorsement of the Horthy regime as a whole; rather, they expressed appreciation for the specific decision that brought the deportations from Budapest to a halt. Most historians agree that the deportations were stopped on Horthy’s orders between 7 and 9 July 1944. (source: Holocaust Encyclopedia) Attempt to Withdraw Hungary from the War In August 1944, Horthy dismissed the pro-German government and appointed a more moderate cabinet in its place. In the autumn of 1944, he attempted to secure an armistice with the Allied powers and withdraw Hungary from the war. In response, the Germans removed him from power and installed Ferenc Szálasi as Hungary’s leader. According to a number of historians, the situation of Budapest’s Jewish population deteriorated significantly following Horthy’s removal from office. (source: Reddit) Attempt to Permit the Departure of Jewish Children and Emigrants Bound for Palestine The effort to allow Jewish children and emigrants destined for Palestine to leave Hungary was one of the most significant diplomatic rescue initiatives in the history of the Hungarian Holocaust. It was closely connected to the political move that became known as the “Horthy Offer” of July 1944. The essence of the initiative was that, in response to mounting international protests, Regent Miklós Horthy offered to permit a certain number of Jewish refugees—particularly children—to leave Hungary for destinations abroad, chiefly Palestine, which was then under British Mandate administration. This proposal formed part of broader efforts to mitigate the humanitarian consequences of the persecution of Hungary’s Jewish population during the final months of the war. (source: Múltunk folyóirat, yadvashem) The Kasztner Rescue Train – The Evacuation of Jewish Children (1944) The Koszorús Operation and Recognition by Jewish Leaders Several members of the Jewish Council stated after the war that, on Horthy’s orders, the intervention of Ferenc Koszorús prevented the rounding up and deportation of Budapest’s Jewish population. This account is also recorded in multiple memoirs and recollections. (source: Everything Explained Today) Koszorús Ferenc (1899-1974) The assessment of history cannot be based on political slogans, prejudices, or isolated events. The documents and contemporary sources presented here clearly indicate that Miklós Horthy’s person and activities cannot simply be labelled as antisemitic. Historical truth must be grounded in facts, taking into account the full context of the circumstances in which events took place. The Homeland Above All!