Június 16. – Nagy Imre és mártírtársainak emléknapja
- v. Balázs Róbert

- 1 nappal ezelőtt
- 2 perc olvasás
Június 16. – Nagy Imre emléknapja
A nemzeti emlékezés és történelmi igazságtétel napja

Június 16-a a magyar történelem egyik legjelentősebb emléknapja. Ezen a napon emlékezünk Nagy Imrére, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökére, valamint mindazokra, akik életüket áldozták Magyarország szabadságáért és függetlenségéért.
Nagy Imre neve elválaszthatatlanul összefonódott az 1956-os forradalommal. A forradalom napjaiban a magyar nép reménységévé vált, amikor kiállt a nemzeti önrendelkezés, a szabadság és a demokratikus átalakulás mellett.
A szovjet katonai beavatkozást követően letartóztatták, titkos perben elítélték, majd 1958. június 16-án kivégezték. Holttestét jeltelen sírba temették, hogy emlékét és példáját eltöröljék a nemzeti emlékezetből. A történelem azonban másként rendelkezett.

Nagy Imrét 1958. június 16-án hajnalban a kivégzetteket – hogy nyughelyüket senki ne ismerje és látogathassa – az Országos Börtön sétálóudvarán földelték el, a földhányást lommal fedték be.
Az országgal másnap tudatták a kivégzések tényét, azt azonban a beavatottakon kívül senki nem tudta, mi történt a holttestekkel. Két és fél évvel később, 1961. február 24-én a koporsókat kiásták, kátránypapírba drótozták és a közeli Új köztemetőben földelték el újra őket, jeltelen sírokba. A sírok fedőneveket kaptak, Nagy Imre sírjának fedőneve Borbíró Piroska lett.
1989 június 16-án, harmincegy évvel kivégzése után...
Nagy Imrét és mártírtársait ünnepélyes keretek között újratemették Budapesten. A Hősök terén több százezer ember gyűlt össze, hogy lerója tiszteletét azok előtt, akik a szabadság ügyéért hozták meg a legnagyobb áldozatot. Az esemény a rendszerváltoztatás egyik legfontosabb és legszimbolikusabb pillanatává vált, amely megmutatta, hogy a magyar nemzet készen áll a múlt igazságtalanságainak feltárására és a szabadság visszaszerzésére.

A Hősök terén felállított ravatalnál hat koporsó állt.
Öt Nagy Imrét és közvetlen mártírtársait jelképezte, míg a hatodik, üres koporsó mindazoknak állított emléket, akik az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlások áldozatai lettek. Az ország egy percre megállt, megszólaltak a harangok, és a nemzet közösen hajtott fejet hősei előtt.

Nagy Imre emléknapja nem egyszerűen egy történelmi esemény felidézése...
figyelmeztetés is arra, hogy a szabadság, a nemzeti függetlenség és az emberi méltóság soha nem magától értetődő értékek. Ezekért minden nemzedéknek ki kell állnia, meg kell őriznie és tovább kell adnia azokat.

A mai napon tisztelettel emlékezünk Nagy Imrére, mártírtársaira és az 1956-os forradalom valamennyi hősére. Emlékük arra tanít bennünket, hogy a történelem legsötétebb időszakaiban is léteznek olyan emberek, akik képesek a nemzet érdekét saját sorsuk elé helyezni.
Hajtsunk ma fejet Nagy Imre és az 1956-os forradalom mártírjai előtt, akik életükkel írták be nevüket a magyar történelem legdicsőbb lapjaira.
„A hősök nem halnak meg addig, amíg emlékezünk rájuk.”



Hozzászólások