A Vitézi Rend és a MAC-pálya kapcsolata
A margitszigeti MAC-pálya a két világháború közötti Horthy-korszakban nemcsak a magyar sport, hanem a Vitézi Rend állami és katonai reprezentációjának is az első számú, szimbolikus szabadtéri központja volt. A Horthy Miklós kormányzó által alapított rend éves, monumentális vitézavatási ünnepségeit néhány kivétellel ezen a sporttelepen rendezték meg, ötvözve a katonai fegyelmet a szakrális és történelmi hagyományokkal. A két világháború között 15000 vitézt avattak fel a margitszigeti MAC-pályán.
A Vitézi Rendet Horthy Miklós alapította, az első világháborúban kiemelkedő katonai vitézséget mutatók jutalmazására és összefogására. Mivel a rend legfőbb célja a nemzeti eszme és a rendíthetetlen államhűség ápolása volt, az avatásokhoz olyan monumentális nyílt térre volt szükség, amely tízezres tömeget képes befogadni, mégis exkluzív, elegáns környezetet biztosít.
A Magyar Atlétikai Club (MAC) margitszigeti sporttelepe tökéletesen megfelelt erre a célra.
A sziget elszigeteltsége megadta az esemény méltóságát, miközben a sportpálya hatalmas füves játéktere, a futópályák és a tribünök alkalmasak voltak a grandiózus katonai díszlépések és formációk bemutatására.
Miért a Margitsziget?
Hatalmas befogadóképesség és infrastruktúra
A vitézzé avatások monumentális, tömeges események voltak, amelyeken alkalmanként több ezer vitézjelölt és esetenként tízezres nézősereg vett részt. A MAC pálya kiterjedt területe és a meglévő, roskadásig megtelt óriási tribünök/lelátók képesek voltak kiszolgálni ezt a tömeget.
Katonai és civil felvonulások ideális terepe
A ceremóniák szerves részét képezte a grandiózus katonai díszszemle, a Ludovika Akadémia díszszázadának, valamint a cserkészek és leventék díszmenetben történő elvonulása. A tágas atlétikai pálya és futókör kiválóan alkalmas volt az ilyen típusú katonai alakzatok és felvonulások rendezett lebonyolítására.
Exkluzív, reprezentatív környezet
A Margitsziget a korszakban a budapesti elit és a társasági élet elegáns, kiemelt helyszíne volt. A sziget zöld, parkos környezete és a Duna közelsége megadta azt az ünnepélyes, méltóságteljes és pompázatos keretet, amelyet a Vitézi Rend alapításával a rendszer sugározni kívánt.
Központi, mégis jól biztosítható lokáció
A helyszín könnyen megközelíthető volt a főváros központjából, ugyanakkor szigeti jellege miatt a magas rangú állami méltóságok (köztük Horthy Miklós kormányzó) védelme és a rendezvény biztonsági ellenőrzése is egyszerűbben kivitelezhető volt.
Bár az legelső avatást még a budai Várkertben tartották,a Rend gyors növekedése és a résztvevők számának radikális emelkedése miatt az ünnepséget hamar át kellett helyezni a tágasabb margitszigeti sporttelepére.
A vitézavatások koreográfiája a pályán
A vitézavatásokra általában minden év júniusában vagy kora őszén került sor, és a korszak legfontosabb állami-társadalmi eseményei közé tartoztak. A pálya ilyenkor teljesen átalakult
A díszlet: A MAC-pálya közepén hatalmas tábori oltárt állítottak fel, amelyet nemzeti színű drapériákkal, fegyverekkel és babérkoszorúkkal díszítettek. A tribünökön helyet foglalt a kormány, a diplomáciai kar, a főnemesség és a katonai vezetés.
A bevonulás: Az avatandók (tisztek és legénységi állományú katonák százai) fegyelmezett katonai alakzatban sorakoztak fel a futópályán és a gyepen.
A kormányzó érkezése: Horthy Miklós kormányzó – mint a Vitézi Rend alapítója és Főkapitánya – katonai pompával, lovon vagy nyitott gépkocsin érkezett meg a Margitszigetre, ahol a MAC-pálya bejáratánál a honvédelmi miniszter és a rend törzsszéke fogadta.
Vitézavatás a Margitszigeten (1922)
Az avatási rítus menete
Ökumenikus istentisztelet: Az ünnepség a tábori oltárnál bemutatott szentmisével (katolikus) és istentisztelettel (protestáns) kezdődött, szentesítve a rend vallásos-nemzeti jellegét.
A vitézi eskü: A pálya közepén felsorakozott avatandók egyszerre mondták el a vitézi esküt, amely visszhangzott a Margitsziget fái között. Az esküben életüket és hűségüket fogadták a hazának és a Főkapitánynak.
A karddal avatás: Ez volt a ceremónia leglátványosabb, központi eleme. Az avatandók egyesével vagy csoportosan (a tisztek egyenként) Horthy Miklós elé járultak, aki egy díszkarddal a vállukra mért ütéssel (lovaggá avatási rítus szerint) vitézzé ütötte őket. Eközben a következőt mondta: "A haza védelmében szerzett érdemeidért vitézzé avatlak."
Az oklevél és a jelvény átadása: Az újdonsült vitézek itt kapták meg a vitézi oklevelet és a mellkasukra tűzhető Vitézi Jelvényt.
Díszmenet: Az ünnepség zárásaként az újonnan felavatott vitézek katonazenekar kíséretében, feszes díszlépésben masíroztak el a kormányzó és a tribünök előtt a MAC-pálya salakján.
Társadalmi hatás és a korszak vége
Ezek az avatások nemcsak katonai aktusok voltak, hanem a Horthy-rendszer politikai legitimitásának látványos demonstrációi is. A Margitszigetet ilyenkor lezárták a nagyközönség elől, csak meghívóval vagy belépővel lehetett a pálya környékére lépni, a fővárosiak pedig a Duna-partról figyelték a szigetről átszűrődő katonazene hangjait. A vitézzé avatott katonák a pálya közepén tett eskü után váltak jogosulttá a „vitéz” előnév használatára és a nekik járó vitézi telek (földbirtok) átvételére.
Az Margitszigeten 1936, május 24.-én tartottak utoljára vitézavatást. (Az utolsó ünnepélyes avatás Székesfehérváron volt 1938-ban) 1945-ben a szovjet ostrom során a sporttelep elpusztult, a bevonuló kommunista hatalom pedig azonnal betiltotta és feloszlatta a Vitézi Rendet, véget vetve a margitszigeti avatások korszakának.
Hozzászólások