Keresés ezen a webhelyen

Mit is jelent az pontosan, hogy a várak "magyarok"? A középkorban a Kárpát-medence tájait sűrűn borították várak, főleg kőből épültek, hogy ellenálljanak az időnek és az ellenségnek. Ezek a várak nemcsak védelmi szerepet töltöttek be, hanem hatalmi, gazdasági és közigazgatási központok is voltak. A legtöbb vár magyar királyi vagy nemesi kezdeményezésre épült, és a Magyar Királyság jogrendje szerint létezett. De mit is jelent az, hogy ezek a várak "magyarok"? Boldogkő vára Magyar királyi engedély és birtokjog: A középkorban kővárat csak királyi engedéllyel lehetett építeni. Ez azt jelentette, hogy a várépítés nem volt akárkinek a kiváltsága, csak a király vagy az általa felhatalmazott főurak kezdhettek ilyen munkába. Még ha idegen származású mesterek vagy katonák is megfordultak a várakban, a tulajdonosuk magyar volt, és magyar jog szerint használták őket. Nem elég egy várat megépíteni - fenntartani is kell: Egy vár megépítése sokszor 5–20 évig is eltartott, de az igazi kihívás az volt, hogy a munkát folyamatosan fenn is kellett tartani. A hatalmas mennyiségű kőanyag kitermelése és szállítása csak ökrös szekerekkel vagy tutajjal ment, ami sok időt és embert igényelt. A munkásoknak, kőműveseknek, ácsoknak és kovácsoknak élelmet, szállást és szerszámokat kellett biztosítani. A vár, mint önellátó rendszer: A várakhoz több falu, birtok, műhely tartozott. Ezek szolgáltatták az élelmet, fát, fegyvert, lovakat és más ellátmányt. Gyakran volt a váron belül konyha, kenyérsütő, istálló és raktár is. Az őrség állandó jelenléte fontos volt nemcsak védelem, hanem rendfenntartás miatt is. Regeci vár Magyar nyelvi és kulturális jelenlét: Bár a hivatalos iratok latin nyelven készültek, a várak nevei, az ott lakók nevei és címerei, valamint a birtoktestek elnevezései magyar eredetűek voltak. Sok várhoz magyar szentekhez kapcsolódó kápolnák épültek, és a nemesi családok magyar hovatartozásukat címereiken és pecsétjeiken is jelezték. Várak száma a Kárpát-medencében: "A történészek becslése szerint a Kárpát-medencében a 10–20. század között több mint 600 kővár és jelentős erődítmény épült. Ezek közé tartoznak a királyi várak, főúri rezidenciák, határvárak és kisebb erődítések is. A mai Magyarország területén ezek közül mintegy 130–150 található, amelyeknek romjai, részletei vagy teljes szerkezete fennmaradt, sok közülük műemléki védelem alatt áll." Néhány vár a teljesség igénye nélkül: Szepes, Munkács, Bajmóc, Hunyad, Diósgyőr, Visegrád, Eger, Füzéri, Cseszneki, Trencséni, Hollókő, stb. Siklósi vár Összefoglalva: A középkori Kárpát-medencei kővárak minden szinten – jogilag, szervezetileg, gazdaságilag és kulturálisan is – a Magyar Királyság rendszeréhez tartoztak. Nem pusztán építőik vagy várszolgáik voltak magyarok, hanem az egész működésüket a magyar állam szabályozta és táplálta. Ezért is mondhatjuk joggal: ... ezek a várak magyar várak voltak! Szerző: Huszárszki Tibor

Szakadások és egyesülések a Vitézi Rendben A Vitézi Rend alapítójának vitéz nagybányai Horthy Miklós tekinthető, aki a szervezet első vezetője is volt, mint főkapitány. A Vitézi Rend hivatalos álláspontja alapján Horthynak Szegeden, a Károlyi féle ellenforradalmi kormányban betöltött hadügyminisztersége idején alakult ki az a gondolata, hogy Magyarországnak szüksége van egy, az első világháborús frontharcosok legjobbjait összefogó szervezetre. A szervezet megalapítására Horthynak végül csak az 1920. március 1-én végbement kormányzóvá választását követően nyílt lehetősége, azonban ekkora már elképzelése széles körökben ismert volt. Az alapítás jogi alapját a 6.650/1920. M.E. számú rendelet teremtette meg, melyet a 1920. XXXVI. tc. erősített meg. A szervezet Magyarországon a világháború utolsó évéig, 1945-ig működött. 1945. február 23-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány szovjet nyomásra feloszlatta a Vitézi Rendet. Ezt követően került sor az Országos Vitézi Szék Felszámoló Bizottság felállítására, mely vitéz Pongrácz Pál vezérőrnagy irányítása alatt kezdte el működését. E szervezetnek a Vitézi Rend felszámolásának előkészítése, majd felszámolása volt a feladata. Végül az 1947. évi IV. törvény vet véget a törvényes működés alapjainak a Vitézi Rend esetében, mely 1948-ban kerül elfogadásara. A második világháborút követően számos vitéz, köztük Horthy Miklós is nyugati emigrációban lelt új lakhelyre, azonban éveken át nem kezdődött meg a Vitézi Rend újra szervezése. Az első újra szerveződési folyamat vitéz kisbarnaki Farkas Ferenchez köthető az 1950-es évek elején, azonban ezeket Horthy leállította és a Vitézi Rend emigrációban történő újra szervezését megtiltotta. Csak vitézi bajtársi összejöveteleket engedélyezett. 1956-ban Horthy kinevezte vitéz Sónyi Hugót főkapitány helyettessé, azonban más lépések nem történtek. Ebből adódóan a vitézi élet konkrét formájára nem volt lehetőség. Horthy 1957-es halálát követően élénkült fel az újra szervezés vágya, melynek élére Farkas Ferenc és vitéz Justhy Emil álltak. A folyamat végén 1960-ban, Regensburgban alakult újjá a Vitézi Rend, melynek főkapitányává vitéz Habsburg-Lotaringiai József főherceget választották. Ebből adódóan a Vitézi Rend emigrációban aktivitása 1960-tól számítható. József főherceg nem sokáig élvezhette főkapitányi tisztségét, mivel 1962-ben elhunyt. Őt Farkas Ferenc követte a főkapitányi tisztségben, aki korára való tekintettel 1977-ben mondott le a tisztségről (1980-ban halt meg). A lemondást követően a Vitézi Szék József főherceg unokáját, vitéz HabsburgLotaringiai József Árpádot választotta főkapitánnyá. József Árpád volt e választás hatására a Vitézi Rend emigrációs fejezetének utolsó főkapitánya. Magyarország az 1989-es rendszerváltásnak köszönhetően fokozatosan felszabadult a Szovjetunió megszállása alól. Ennek hatására a Vitézi Rend is elkezdte a tapogatódzást a hazatelepülés reményében. A hazaköltözési folyamat egyik fő momentumára 1991. augusztus 19-én került sor, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a Vitézi Rend delegációját és egy több órás egyeztetést folytatott velük. A Vitézi Rend delegációja 1991 E megbeszélésen fektették le a Vitézi Rend hazatelepülésének feltételeit. A megbeszélést követő fél éven belül a Fővárosi Bíróság 1992. február 3-án kelt 6.Pk.68.060/01 számú végzésével, 4227-es sorszámmal bejegyezte a Vitézi Rendet. A hazaköltözést követően 1993-ban József Árpád felvette a nagymesteri rangot és főkapitánnyá tette vitéz Radnóczy Antalt. A hazaköltözést követően fokozatosan nőttek a feszültségek, melyek már az emigráció éveiben is tapinthatóak voltak: · Egyik fő oka ennek az 1982-ben létrehozott Nemzetvédelmi Tagozat volt, mely a Rend létszámának jelentős emelését volt hivatva biztosítani. Ennek egyik jelentős következménye az lett, hogy az arra érdemes személyek mellett a Rend soraiba férkőztek a szélsőséges eleme is, akik a későbbiekben bomlasztani kezdték a Vitézi Rend sorait. · A másik jelentős ok, hogy a 90-es években lezajlott vitézavatások következményeként Magyarországon egy 2000 fő feletti vitézi állomány alakult ki, míg az emigrációban csak 200-300 fő élt, ennek ellenére a Vitézi Szék döntő többségét a nyugaton élők adták, ami egy nagyfokú hatalmaskodáshoz vezetett. A nyugaton élő személyek közül kiemelendő Radnóczy Antal, aki főkapitányi tisztségében igyekezett a saját embereit hatalomban tartani és alá ásni a magyarországi tisztek munkáját. A feszültségek egészen 1997-ig növekedtek. Ebben az évben Radnóczy megbízta néhány bizalmasát, hogy alakítsanak egy új szervezetet Magyarországon „Vitézi Lovagrend” néven, így kikerülve a magyarországi vezetőket és egy fajta puccs keretein belül a saját embereit vezető szerepbe helyezni. Ennek hatására összevont tanácskozásra került sor, amelyen kijelentették Radóczy menesztését és vitéz Tabódy István lett a Vitézi Rend főkapitánya. Radnóczy menesztésének hírére 40-50 főre tehető hívei követték a „trónfosztott” főkapitányt, illetve József Árpád önként felállt a vezetői székből és Radnóczyval tartott (József Árpádot nem fosztották meg nagymesterségétől a tanácskozáson, ő saját magától távozott a Vitézi Rendből). Ez által 1997-ben történt az első szkizma és jött létre a jogfolytonos Vitézi Rend mellett, egy „vitézi gittegylet” amelynek József Árpád lett a nagymestere és Radnóczy a főkapitánya A szakadást követő években a két szervezet párhuzamosan létezett, azonban folyamatosan tárgyaltak az újra egyesülésről. 2000-ben a Vitézi Rend főkapitányi székét Tabódytól Dr. vitéz Várhelyi András vette át. 2003-ban Várhelyitől Dr. vitéz Bercsényi Miklós vette át a főkapitányi tisztséget, aki fő feladatának az egyesülési tárgyalások előre mozdítását tartotta. 2003-ban az egyesülésre majdnem sor is került, azonban a kivált személyek élén változás történt, ugyanis József Árpád lemondott a nagymesteri tisztségről (a szervezet a tisztséget ezután meg is szüntette), illetve Radnóczy Antal elhunyt, így vitéz Hunyadi László személyében egy „önjelölt főkapitány” került vezetői tisztségbe, aki megszakította a tárgyalásokat. Így maradt tartós a szakadás és jött létre a Vitézek Történelmi Rendjének Egyesület elnevezésű szervezet. (ennek az illegitim társulatnak a honlapja a: www.vitezirend.hu) József Árpád még 2003-ban meggondolta magát, visszavonta lemondását és vissza akart térni a hatalomba, azonban Hunyadi ezt nem engedte, így József Árpád létre hozta a Vitézi Rend I.C.O.C.-t, melynek ő lett a vezetője, majd 2017-es halálát követően fia, József Károly lett a vezető. (ennek az illegitim társulatnak a honlapja a kötőjellel írt: www.vitezi-rend.com) Így 2003-tól a jogfolytonos Vitézi Rend mellett már kettő „szakadár” egyesület is létezett. 2004-ben Bercsényi Miklós korára való tekintettel lemondott a főkapitányi tisztségről és Várhelyi Andrást választották újra főkapitánynak. Várhelyi majd 2011-ig tölti be a főkapitányi tisztséget, melyről egészségi állapota miatt mond majd le. Ez idő alatt a Vitézi Rend I.C.O.C.-ból 2 új szervezet is kivált. 2007-ben a Horthy Miklós Vitézi Rend Alapítvány, melynek vezetői vitéz Sándor Ervin és vitéz Ajtós József voltak. 2008-ben pedig vitéz Vad László vezetésével a Vitézi Rend Kárpát-medencei Kormányzósága. 2011-ben a Vitézi Rend főkapitányi tisztségét vitéz gróf Molnár-Gazsó János vette át, aki napjainkban is a jogfolytonos Vitézi Rend vezetője. A Vitézi Rendnek jelenleg két hivatalos honlapja létezik: A Magyarországi 1992-től: www.vitezirend.com és az Egyesült Királyságban működő törzskapitányság honlapja: www.vitezirend.co.uk Az új főkapitány azonnal elkezdte felszámolni a szakadásokat. A Vitézek Történelmi Rendjének Egyesület és a Vitézi Rend I.C.O.C. nem kívánt egyesülni. A Horthy Miklós Vitézi Rend Alapítvány és a Vitézi Rend Kárpát-medencei Kormányzósága azonban tárgyalóasztalhoz ültek, melynek következményeként mind a két szervezet 2011-ben beolvadt a jogfolytonos Vitézi Rendbe. Szakadások és egyesülések táblázat: https://www.vitezirend.co.uk/szakadasok-es-egyesulesek?lightbox=dataItem-m3kpclwt Sajnálatosan 2012-ben egy kisebb csoport kilépett a Vitézi Rend kötelékéből és létrehozták egy újabb illegitim szakadár egyesületet Kárpát-medencei Vitézek Rendje Egyesületet néven. Az új szervezet vezetője vitéz Zetényi Csukás Ferenc lett, aki egészen 2015-ig töltötte be a tisztséget. Zetényi-Csukást vitéz Rihmer Aurél váltotta, aki 2015 és 2023 között volt a szervezet vezetője, amely vezető szerepkör 2023 óta betöltetlen. E leírtak alapján jól látható, hogy jogfolytonos és törvényesen működő Vitézi Rend csak egy van, mely vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány. Az összes többi szervezet, csak imitálja elsőbbségét. “A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre. A Vitézi Rendet a véráztatta televény magyar földbe ültetem; adja Isten, hogy mihamarabb gyökeret verjen benne. Legyen belőle hatalmas tölgyerdő, amely dacolhasson a második ezredév viharaival; legyen a Vitézi Rend turáni fajunk és hazánk büszkesége, de ha kell, élesen vágó kardja is.” (vitéz nagybányai Horthy Miklós 1921. 08. 20.)