Miért magyarok a középkori Kárpát-medencei kővárak?
- Huszárszki Tibor
- jún. 17.
- 2 perc olvasás
Frissítve: jún. 21.
Mit is jelent az pontosan, hogy a várak "magyarok"?
A középkorban a Kárpát-medence tájait sűrűn borították várak, főleg kőből épültek, hogy ellenálljanak az időnek és az ellenségnek. Ezek a várak nemcsak védelmi szerepet töltöttek be, hanem hatalmi, gazdasági és közigazgatási központok is voltak. A legtöbb vár magyar királyi vagy nemesi kezdeményezésre épült, és a Magyar Királyság jogrendje szerint létezett. De mit is jelent az, hogy ezek a várak "magyarok"?
Magyar királyi engedély és birtokjog:
A középkorban kővárat csak királyi engedéllyel lehetett építeni. Ez azt jelentette, hogy a várépítés nem volt akárkinek a kiváltsága, csak a király vagy az általa felhatalmazott főurak kezdhettek ilyen munkába. Még ha idegen származású mesterek vagy katonák is megfordultak a várakban, a tulajdonosuk magyar volt, és magyar jog szerint használták őket.
Nem elég egy várat megépíteni - fenntartani is kell:
Egy vár megépítése sokszor 5–20 évig is eltartott, de az igazi kihívás az volt, hogy a munkát folyamatosan fenn is kellett tartani. A hatalmas mennyiségű kőanyag kitermelése és szállítása csak ökrös szekerekkel vagy tutajjal ment, ami sok időt és embert igényelt. A munkásoknak, kőműveseknek, ácsoknak és kovácsoknak élelmet, szállást és szerszámokat kellett biztosítani.
A vár, mint önellátó rendszer:
A várakhoz több falu, birtok, műhely tartozott. Ezek szolgáltatták az élelmet, fát, fegyvert, lovakat és más ellátmányt. Gyakran volt a váron belül konyha, kenyérsütő, istálló és raktár is. Az őrség állandó jelenléte fontos volt nemcsak védelem, hanem rendfenntartás miatt is.
Magyar nyelvi és kulturális jelenlét:
Bár a hivatalos iratok latin nyelven készültek, a várak nevei, az ott lakók nevei és címerei, valamint a birtoktestek elnevezései magyar eredetűek voltak. Sok várhoz magyar szentekhez kapcsolódó kápolnák épültek, és a nemesi családok magyar hovatartozásukat címereiken és pecsétjeiken is jelezték.
Várak száma a Kárpát-medencében:
"A történészek becslése szerint a Kárpát-medencében a 10–20. század között több mint 600 kővár és jelentős erődítmény épült. Ezek közé tartoznak a királyi várak, főúri rezidenciák, határvárak és kisebb erődítések is. A mai Magyarország területén ezek közül mintegy 130–150 található, amelyeknek romjai, részletei vagy teljes szerkezete fennmaradt, sok közülük műemléki védelem alatt áll."
Néhány vár a teljesség igénye nélkül:
Szepes, Munkács, Bajmóc, Hunyad, Diósgyőr, Visegrád, Eger, Füzéri, Cseszneki, Trencséni, Hollókő, stb.
Összefoglalva:
A középkori Kárpát-medencei kővárak minden szinten – jogilag, szervezetileg, gazdaságilag és kulturálisan is – a Magyar Királyság rendszeréhez tartoztak. Nem pusztán építőik vagy várszolgáik voltak magyarok, hanem az egész működésüket a magyar állam szabályozta és táplálta. Ezért is mondhatjuk joggal:
... ezek a várak magyar várak voltak!
Szerző: Huszárszki Tibor
Comments