Magyar jelképből Szlovák címer
- v. Balázs Róbert
- júl. 4.
- 3 perc olvasás
Honnan származik a kettőskereszt és a hármashalom?
Amikor a szlovák értelmiség egy szűk körében a XIX. század első évtizedeiben kialakult a nemzeti identitás, nemzeti szimbólumok ki alakítása is szükségessé vált. A szlovák címert Ľudovít Štúr, a formálódó szlovákság vezéralakja elvbarátaival együtt alkotta meg 1848-ban, a magyar államcímer kettőskeresztes, hármas halmos címerének heraldikailag szabályos átalakításával. Mindössze a hármashalom színét változtatták meg zöldről kékre, a szláv színeknek megfelelően. Ez a jelkép először a tervezett autonóm szlovák kerület címereként jelent meg 1861- ben, majd a Matica slovenská (Szlovák Anyácska, a szlovákok kulturális, tudományos és szépművészeti társasága) alapszabályának címlapján 1863-ban.
Tévedés vagy szándékosság?
A magyar címer olyan formában, ahogyan ma is használják Magyarországon 1. Ulászló magyar király (1440- 1444) pénzein tűnt fel először, ebben szerepel hármashalmon ezüst kereszt ábrázolása. Az államcímerben az ország területét láttató szemlélet később a hármashalom újszerű értelmezésében is megnyilvánult: egy portugál szerző, Anton Macedo 1687-ben a hármashalmot Magyarország három legnagyobb hegyének a jelképeként értelmezi (nem mondja meg, melyek azok), majd a XVIII. században meginduló magyar heraldikai irodalom már a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát érti a hármas hegyen. Ez a geográfiai szemlélet a szlovákokat arra a téves következtetésre juttatta, hogy a magyar címer egyik fele Szlovákiát jelképezi. Mivel a Mátra tövében fekszik néhány szlovák falu, a Tátra és a Fátra pedig szlovák nyelvterületen áll, így a három hegység behatárolta országrész Szlovákia területe.
A hármashalom
A hármashalom a Golgota, a megváltás szimbóluma is. Theophilosz császár (829-842) használta először, a XIII. századig előfordul, de először egyenlőtlen szárú háromszögek, később lépcsőfokok formájában. Magyarországon III. Béla idejében fordul elő először a kettőskereszttel együtt. III. Béla Bizáncban nevelkedett, anyja a kijevi Msztyiszlav fejedelem leánya volt, valószínűleg haláláig megmaradt az ortodoxiában. Magyarországot tehát a bizánci hatás jóval később érte el, mint a kaukázusi országokat.
A Kettőskereszt
A kettőskeresztet a szlovákok két testvér és hittérítő, Cirill (827-869) és Metód (813/815-885) kereszténységet hozó missziójának legendájával kapcsolták össze. Ez a magyarázat nem számol azzal, hogy a kettőskereszt bizánci szimbólum, és nem volt vallási jellege, a bizánci császárok korlátlan hatalmát jelentette. Így a két hittérítő aligha merészelt volna a császárok győzelmének zálogával téríteni, hiszen küldetésük nem „evilági“ célokat szolgált.
"A magyar címerben a kettőskereszt megjelenése bizánci hatással is magyarázható, de akár azzal is, hogy Erdélyben, amely a Magyar Királyság része volt, a jelkép kialakulásának idejében a Gyulák kormányoztak. A "gy" hangot a magyar rovásírásban, kettőskereszttel jelölték, s így a címerben megjelenő szimbólum Erdély területét jelképezhette."
Amikor 1918 után megalakult az új állam, Csehszlovákia több országrészt Csehországot, Morvaországot, Sziléziát, Szlovákiát és Kárpátalját - fogott össze egy államkeretbe. A Nemzetgyűlés Alkotmányjogi Bizottsága akkori jelentésében felhozta:
„Szlovákia, amely sohasem rendelkezett önálló államisággal, szintén sohasem bírt önálló jelvénnyel és az, amit általában a bevett címertani tanítás szerint Szlovákia címerének tartanak, voltaképpen a régi Magyarhon (Uhry) jelképe, amelyet az egykori magyarhoni címerből vettek ki és csak a legutóbbi időben változtatták meg úgy, hogy az eredetileg zöldszínű három halom kék színt kapott."
Mégis hogyan lett Magyar jelképből Szlovák címer?
Azután, hogy a törvény által az igy módosított jelképet Szlovákia címerévé nyilvánítjuk, nincs akadálya, hogy általában ilyen jelképnek ismerjék el. Így ez a címer belekerült Csehszlovákia közép- címerébe. Amikor megalakult az első szlovák állam (1939-1945), államcímere a fentebb leírt jelkép lett, azzal a módosítással, hogy gótikus címerpajzsot használtak. A második világháború után még 1960-ig érvényben volt, de azután más, szocialista" címert alkalmaztak 1990-ig. A Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság (1990-92) címerébe újra a korábbi címer került be, amely az 1993. január 1-jén megalakult önálló Szlovák Köztársaság jelképévé is vált.
(forrás: 1. Nagy Magyarország: Szabó Gábor, 2. Püspöki Nagy Péter: A magyar címer pályatársai: A cseh(szlovák) és a lengyel államcimer. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989. 158. p., 3. Királyok könyve. Officina Nova, Bp., 1993. 77. p., 4. Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Gondolat, Bp., 1983, 78-80. p., 5. Niederhauser Emil: A mai szlovák állami cimer bizánci gyökerei. In: Klió. 3. sz. 2000., 6. Balassa Zoltán: A szlovákok igaz története. In: Hitel. 20. évf. 3. sz. 2007, 98, p., 7. SZékely György: A kettős kereszt útja Bizáncból a latin Európába. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989. In: Ivánfi 1XVI., 8. Balassa: i, m. 99. p., 9. Balassa: 1. m. 99. p.)
留言