Horthy megpróbált kilépni a háborúból - két tűz között
- v. Balázs Róbert
- jún. 28.
- 4 perc olvasás
Frissítve: júl. 2.
Horthy kitörési próbálkozására a Gestapo elraboltatta a fiát
A Wehrmacht Heeresgruppe Mitte kudarca után 1944 júniusának végén a I. Magyar Hadsereg azonnal elveszítette mindennemű német tartalék egységét az utánpótlási zónáiban, mivel azokat északon, a Vörös Hadsereg előretörése ellen vetették be. Július 23-án a meggyengült I. Hadsereget helyi szovjet offenzíva kezdte támadni az I. Ukrán Front bal szárnyán.
A magyar védelmi vonalakat a Kárpátok lábánál már az első napon áttörték. Kevesebb mint egy hét alatt összeomlott a Honvédség ellenállása, és több ponton átszakadt a Hunyadi-vonal is.
A túlélő alakulatok kaotikusan hátráltak, katonák fegyvereiket eldobva menekültek.
A második páncélos hadosztály harckocsijainak nagy részét üzemanyaghiány miatt magukra kellett hagyniuk. Rend helyreállítására nyilvános akasztásokkal és szórványos, össztűzzel járó kivégzésekkel bélyegezék a dezertőröket és pánikkeltőket.
A vereség hatására Beregfy vezérezredest Vörös vezérezredes leváltotta, és ideiglenesen Farkas Ferenc vezérezredes vette át a parancsnokságot. Farkas határozott fellépése visszaállította a helyzetet július végére, megállítva a Honvédség visszavonulását.
A csapatokat az úgynevezett ezredéves határhoz, a Kárpátalja erdős hegyláncaihoz vezényelték.
Ott újjászerveződve a Honvédség heves védelmet nyújtott, meglepve az újonnan kinevezett IV. Ukrán Front parancsnokát, Iván J. Petrov tábornagyot.
Augusztus eleji további szovjet támadásokat visszaverték, így a Vörös Hadsereg nem tudott belépni Magyarország belsejébe – legalábbis ebben a pillanatban nem.
A helyzet kilátástalanságát felismerve Horthy idősebb komolyan fontolóra vette a háború elhagyását és fegyverszünet-kérést a katasztrófa elkerülése érdekében.
Ennek érdekében eltávolította a németpárti Sztójay kormányfőt, és a miniszterelnöki tárcát Lakatos Géza vezérezredesnek szánta, ám ő vonakodott attól. A folyamatot Hitler budapesti megbízottja, Veesenmayer akadályozta meg: megtiltotta az új kormány átalakítását.
Hitler katonai beavatkozással fenyegetett, ha ezek a változások megtörténnek.
Horthy ennek hatására bár méltóságában sértve érezte magát, tanácsadóira hallgatva vonakodott lemondani. Ám nemet mondott arra, hogy Wehrmacht-tisztek kerüljenek az I. Magyar Hadsereg vezérkari főnöki posztjára, helyette Kéri Kálmán vezérőrnagy lett kinevezve, az I. Hadsereg élére pedig – Beregfy helyett – Miklós Béla vezérezredes került augusztus 1-jén.
Horthy megtiltotta a Budapest zsidó lakosságának a harmadik birodalombeli deportálását, és betiltották a nyilaskeresztes mozgalmat – mindez Hitler nyilvánvaló ellenvetése ellenére.
Horthy titkos tervének megfelelően ezeket a lépéseket a katonai vezetés meggyengülésének befejezéséig megtartották. A hadsereg stabilizálásával Horthy titkos tárgyalásokat kezdeményezett a szövetségesekkel – még a rettegett szovjetekkel is –, hogy elfogadható fegyverszüneti feltételeket biztosítson.
Ezt gyorsította a fiatal román király augusztusi puccsa, amelynek nyomán augusztus 23-án a román haderő váratlanul fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval (és más Antanthatalmakkal). Hitler figyelmét eleinte határozott román szövetségesének hátba szúrására fordította.
Horthy felismerte, hogy ez ugrásszerű változást hoz
A szovjet hadak könnyen átléphetnek az erdélyi déli Kárpátokon. A németek gyengeségét kihasználva rákényszerítette Veesenmayert az új kormány elfogadására; ennek eredményeként Lakatos Géza miniszterelnök augusztus 29-én hivatalba lépett. Új külügyminiszterként Hennyey Gusztáv vezérezredes kiválóan támogatta a fegyverszüneti megállapodás előkészületeit.
A román–szovjet–magyar viszonyok gyorsan változtak augusztus 25-ét követően.
A román csapatok helyi támadásokat kezdtek a határhatárhelyeken, hivatalos hadüzenet nélkül! - ez csak szeptember 7-én történt meg.
A hatnapos hadművelet során szeptember 13-ra elfoglalták Aradot, de egy héten belül visszavonulásra kényszerültek a túlerő miatt.
Az erdélyi harcok közepette a harmadik magyar hadsereg IV. és VII. hadteste valamint az 1. páncélos hadosztály bevonásával szeptember 9-én támadást indított Arad felé. A harmadik hadsereg hivatalosan szeptember 19-én alakult, Heszlényi József vitéz altábornagy vezetésével. Bár Aradot 13-án bevették, a szovjet–román ellentámadás nyomán egy héttel később el kell hagyniuk.
A második hadsereg parancsnoka, Veress Lajos vezérezredes – habár erdélyi származású volt – visszavonulást rendelt el október 10.-én, hogy elkerüljék Kolozsvár pusztulását.
A Szovjetunió csapatai már szeptember 24-én átlépték az előháborús határokat, és október elején támadásba lendültek a magyar pusztákon, célba véve Budapestet.
Malinovszkij marsall eredeti tervét, amely a főváros októberi elfoglalásáról szólt, három és fél hónap késéssel teljesítette, ami Budapestet csak később érkezett el.
Az előretörés hatására Horthy felgyorsította a kilépési törekvéseket. Ezt szolgálta Náday István repülése Olaszországba szeptember 22-én, hogy brit–olasz kapcsolatok révén békét kezdeményezzen, de az angolok nem mentek el, a magyar delegáció pedig Moszkvába tartott Faragho Gábor vezetésével, ahova október 1-jén érkeztek meg.
A szovjetek elfogadták a tárgyalást, de finnországi modell helyett a románokéhoz hasonló feltételeket javasoltak: azonnali hátbatámadást a német csapatokra, területi revíziót; Erről végül október 11-én aláírták a kijevi fegyverszünetet a Szovjetunióban.
Azonban Horthy nem rendelte el a németekkel való azonnali összecsapást. Udvariasan tárgyalni próbált és továbbra is bizakodott a tisztességes megállapodás reményében. Ez a hozzáállás azonban naivnak bizonyult.
A németek időközben megkomponálták a Unternehmen Panzerfaust hadműveletet a magyar fordulat megelőzésére – melyben Beregfy és Szálasi is szerephez juthatott.
Otto Skorzeny SS-Hauptsturmannführer „Dr. Wolff” vezetésével – a Gestapo 8.30-kor elrabolta Horthy Mihályt a kormányzó fiát. Egy órával később Guderian altábornagy ultimátumot ad elő, mely kimondja, hogy Magyarország területe harctér, és csak a német vezérkar adhat parancsokat.
Ettől függetlenül Horthy folytatta terveit:
11:00-kor rádión bejelentette, hogy kilép a háborúból, és fegyverszünetet kér a Szovjetuniótól – később azonban a németek azonnal beindították a Panzerfaust hadműveleteket. A rádióadókat elnémították ugyan, de Horthy üzenetét mégis sugározták.
Azonban a Honvédségben káosz tör ki:
Vörös vezérezredes arra utasít, hogy a haderő ne fegyverrel álljon le, hanem várjon új utasításra. Lakatos is habozik. Közben a németek és a nyilaskeresztesek gyorsan elfoglalják a rádiót és Budapest fontos pontjait.
„Operation Trojan Horse”
Horthy fia elrablásával és az Arrow Cross hatalomátvételével Horthy lépésről lépésre kiszorul a hatalomból, majd október 16-án és Szálasit hatalomra emelik. Horthy október 17-én délután 17 órakor a Hirschberg kastélyba, német internálásba indul – ezzel aktív szerepe megszűnik, és fia a Dachau koncentrációs táborba kerül.
Horthy kudarca mindössze tizenkét órás türelmi idővel végződött. Az sikertelen kitörési kísérlet nyolc hónapon át teljes háborúra kényszerítette Magyarországot.
Horthy nem akart háborúzni, mindent megpróbált, hogy Magyarország kimaradjon belőle, sajnos sikertelenül. A hozzáállásuk lenyomataként a Vörös Hadsereg a magyarokat is a „fasiszta ellenségként” kezelte, hasonlóan a németekhez, és ennek megfelelően bánt velük.
(forrás: warhistory.org)
Comentários