A Rongyos Gárda hősei – Magyarország szabadságának védelmezői
- v. Balázs Róbert
- aug. 1.
- 3 perc olvasás
Sokszor szóba került a médiában elsősorban 2007-2009 közötti időszakban a Magyar Gárda mozgalma. Azonban talán kevesen tudják, hogy nem ez volt az első ilyen jellegű alakulat (gárda) az országban. Ismertebb magyarországi gárdák:
1919 - Vörös Gárda (Lenin-fiúk)
1919–1920 - Prónay-különítmény (Fehérterror)
1919–1921 - Rongyos Gárda (1. hullám)
1921–1945 - Levente Mozgalom
1930-as évek - Turul Szövetség / Egyetemi Gárdák
1938–1939 - Rongyos Gárda (2. hullám)
1944–1945 - Nyilaskeresztes Párt fegyveres alakulatai
1956 október - Nemzeti Gárda (1956)
1957–1989 - Munkásőrség
1990-es évek - Nemzeti Őrsereg
2000 – Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM)
2007–2009 - Magyar Gárda Mozgalom
2009–2012 - Új Magyar Gárda
2010–2012 - Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület
2010 – Betyársereg
2011 - Véderő
2014 – Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM)
A történelem során számos honvédő gárda alakult. Ezek közül az egyik leghősiesebb gárdára a Rongyos Gárdára emlékezünk.
Történelmi háttér: Trianon és a nyugati határvidék sorsa
1920.június 4-én a trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elvesztette területének több mint kétharmadát, és több mint hárommillió magyar került idegen állam fennhatósága alá.
A nyugati határvidéken – különösen Sopron, Kőszeg és környéke – Ausztria kapott volna át több, többségében magyar lakta községet, sőt, Sopront is. A magyar lakosság ezt mélységes felháborodással fogadta.
Bár a magyar kormány diplomáciai eszközökkel próbált tiltakozni, 1921 nyarán világossá vált, hogy a döntés végrehajtását osztrák fegyveres erőkkel támogatják meg. Ebben a helyzetben jelent meg a történelem színpadán a Rongyos Gárda.
A Rongyos Gárda megalakulása – a nemzet önvédelme
A Rongyos Gárda nem hivatalos katonai egységként jött létre. Főként volt katonákból, első világháborús hősökből, egyetemistákból, földművesekből, leventékből és nemzeti elkötelezettségű polgárokból állt. Nevüket onnan kapták, hogy felszerelésük kopott, „rongyos” volt – de szívükben és akaratukban ércnél szilárdabbak voltak.
A mozgalmat többek között Prónay Pál, Ostenburg-Moravek Gyula, Friedrich István, valamint egy sor elkötelezett helyi vezető irányította. A gárdisták saját költségen, sokszor élelmezés és pihenés nélkül vállalták a szolgálatot, azzal a jelszóval, hogy
„a hazáért mindent, magunkért semmit.”
Harci események – a magyar gerillaharc diadala
Agfalvi összecsapás (1921. augusztus 28.)
Ez tekinthető a fegyveres harc kezdetének. A Rongyos Gárda kis létszámú csoportjai egy előrenyomuló osztrák csendőralakulatot állítottak meg Agfalva mellett. A tűzharcban négy gárdista is életét vesztette, de az osztrák erők visszavonultak. A győzelem hatására megindult a helyi lakosság lelkes támogatása, sokan élelemmel, fegyverrel, lovakkal segítették a Rongyosokat.
A Pinkafői vonal visszafoglalása
A Rongyos Gárda egyes egységei Pinkafő térségében elfoglaltak egy osztrák híradóbázist, és elvágták a térség kommunikációját. A támadást egy háromfős különítmény hajtotta végre sötétedés után, csendben hatolva be az objektumba. A rádióállomás felrobbantása után sikeresen visszavonultak, nyom nélkül.
Szentmargitbánya – kézitusában vívott győzelem
Szeptember elején a Rongyos Gárda egy osztrák különítményt vert vissza Szentmargitbányánál, kézitusában. A harc heves volt – többen megsebesültek, de a települést visszafoglalták. Az osztrák katonák fegyvereit zsákmányolták, és azokat később saját soraikban használták fel.
Sopron védelme és a népszavazás előkészítése
Sopron védelmét különösen fontosnak tekintették. A város körüli falvakat, községeket megerősítették. A harcok nyomán az antant végül beleegyezett a népszavazás kiírásába, amelyre 1921. december 14–16. között került sor. A lakosság 65%-a Magyarország mellett döntött.
Kirívó hőstettek – névtelen hősök emlékezete
• Papp István, 16 éves segédtanító, önként jelentkezett felderítőnek. Egy éjszakai járőrözés során elfogott egy osztrák őrjáratot, és visszahozta őket fogolyként. Később hősi halált halt, amikor aknára lépett.
• Márkus Gyula, első világháborús százados, saját családi birtokán állított fel hadikórházat, és sebesülteket ápolt. Visszautasította az állami kártérítést, mondván:
„A haza orvoslásához nem jár számla.”
• Ismeretlen nővér, akit csak „Rózsika nővérként” emlegettek, mezítláb járt faluról falura, hogy kötözőanyagot vigyen a sebesülteknek. A helyiek szerint:
„ő volt a Rongyos Gárda angyala”.
Történelmi hatás és örökség
A Rongyos Gárda nemcsak egy térség felszabadítását vívta ki – példát adott arra, hogy a nemzeti önvédelem erkölcsi alapokon is lehetséges, akkor is, ha a világ csendben marad. A soproni népszavazás a magyar történelem egyik legnagyobb békés sikere lett – és ezt a siker nem kis részben a Rongyos Gárda véráldozata tette lehetővé.
„Ha nem lett volna Rongyos Gárda, ma Sopron sem lenne Magyarországé.”
(Dr. Raffay Ernő történész)
A későbbi politikai rendszerek megpróbálták elhallgatni vagy torzítani a Rongyos Gárda történetét. Ám a XXI. században újra méltó helyére kerül: a hazaszeretet, bátorság és áldozatvállalás jelképévé.
Zárszó
A Rongyos Gárda tagjai nem kértek dicsőséget, nem követeltek rangot – csak vissza akarták adni, ami a hazáé volt. Emlékük ma is kötelez.
Hozzászólások